Ugrás a tartalomra

Lexikon

101 - 128 / 128 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
vizsgálati összefoglalás, REACH

egy vegyi anyagra vonatkozó teljes vizsgálati jelentés célkitűzéseinek, módszereinek, eredményeinek és következtetéseinek összefoglalása, amely elegendő információt nyújt a vizsgálat relevanciájának értékeléséhez. Forrás: REACH 3. cikk (29).

vizsgálati végpont

a mérési végpontból statisztikai értékeléssel kapott, a toxicitást, vagy más káros hatást jellemző érték, pl. EC50, NOEC stb.

vízszennyezés

anyagok vagy energia ember általi kibocsátása (tehát egy cselekvés) közvetlenül vagy közvetve a vízi környezetbe, amelynek eredménye olyan, hogy veszélyt jelent az emberi egészségre, veszélyes az élő erőforrásokra és a vízi ökológiai rendszerekre, rontja a kellemes környezetet vagy zavarja a vizek másfajta jogos használatát.

vízszennyezés pontszerű és nem-pontszerű forrásai

a vízszennyezés pontszerű és nem-pontszerű forrásai a vizekbe kerülő szennyező- és tápanyagok olyan forrásait jelentik, amelyek vagy hely szerint meghatározott bevezetések (pontszerű szennyezőforrások), vagy a vízgyűjtőkön diszperz jelleggel általános kiterjedésben fordulnak elő (nem-pontszerű, vagy másképp diffúz szennyezőforrások). A pontszerű források pontosan azonosítható kibocsátást jelentenek egyetlen forrásból vízbe, levegőbe vagy ritkábban talajba. A difúzz források viszont nehezen vagy nem azonosítható nagyszámú forrást jelentenek, például:
1. mezőgazdasági eredetű szennyezőforrásokat, peszticideket, vagy talajokról lefolyó vizekkel szállított P- és N-tápanyagokat, melyek a felszíni vizekben eutrofizációt okozhatnak;
2. bányászati eredetű szennyezettséget, toxikus fémek vagy savasság nagy területen szétszórt meddőanyag, meddőkőzet forrásokból,
3. levegőből leülepedett vagy esővel érkező diffúz szennyezettséget, mely lehet toxikus fém, savas eső vagy por, stb.

vízszennyezettség

a felszíni vízben a vízszennyező anyaggal történő terhelés (vízterhelés) hatására kialakult vízszennyező anyag koncentráció vagy szint.

vízszennyező anyag

a vizek természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag vagy hőenergia, amely az emberi tevékenység eredményeként közvetlen, illetőleg közvetett bevezetéssel kerül a befogadóba, és amely káros, illetve káros lehet az emberi egészségre, az élővilágra vagy a környezet más elemeire, illetőleg károsítja, illetve károsíthatja az anyagi javakat.

vízszennyező anyag kibocsátása

vízszennyező anyag, hőenergia közvetlenül vagy közvetetten felszíni vízbe juttatása.

vízszennyező forrás

az a tevékenység, létesítmény, építmény, illetőleg berendezés, amelyből vagy amelyről vízszennyező anyag kerül pontszerű források esetében szennyvízelvezető (illetve csapadékvíz elvezető) vízilétesítményen keresztül, nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások esetében más környezeti elemek közvetítésével a felszíni vizekbe.

víztározó térképezés
víztározók térképezéséhez szükséges adatok és információk beszerzésénak eszközrendszere. (Forrás: EUGRIS)
víztartó réteg

a víztartó egy felszín alatti kőzetréteg vagy kőzetrétegek vagy más földtani képződményekből álló réteg vagy rétegek, amelyek porozitása és vízáteresztő képessége lehetővé teszi a felszín alatti víz jelentős áramlását vagy jelentős mennyiségű felszín alatti víz kitermelését.

Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000L0060:hu:HTML

víztestek állapota

olyan általánosan jellemző állapot, amelyet a felszíni víztest esetében az ökológiai és kémiai állapot közül, felszín alatti víz esetében pedig a mennyiségi, valamint a fizikai és kémiai (együtt: minőségi) állapot közül a kevésbé jó jellemez.

víztestek jó állapota

olyan jellemző állapot, amelyben a felszíni víztest ökológiai és kémiai állapota, a felszín alatti víztest minőségi és mennyiségi állapota is legalább jó minősítésű.

vízvédelmi terület

a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott védőterület, védősáv, valamint a nagyvízi meder.

VOC

Illékony szerves vegyületek gyűjtőneve, az angol elnevezésből (Volatile Organic Compounds) származik a rövidítés. Ide tartoznak az oldószerek, a szénhidrogének közül a kisebb forráspontúak, pl. a BTEX.

vonalszerű hangforrás

az a hangforrás, melynek egyik lineáris mérete (l) jelentős (pl.: csővezetékek, légcsatorna). Pontforrások egymás után rakásából is létrejöhet, például egy kocsisor esetén.

Forrás:

Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008

vörösiszap hasznosítása

a vörösiszapot újrahasználata vagy hasznosítása kiváltaná a tárolást, így a tárolással összefüggő kockázatai is nullára csökkennének.

A vörösiszap eddigi tudásunk szerint széles körben hasznosítható, ezekről adunk áttekintést az alábbiakban:

1. Építőipari hasznosítás, építőanyagkénti alkalmazás

  • Cementgyártás
  • Aggregátok előállítása
  • Tégla, blokktéglák, építőelemek előállítása
  • Geopolimerek: aluminiumszilikát alapú geopolimerek a cement kiváltására: Si-O-Al-O-Si-O- váz

2. Vegyipari felhasználás

  • Katalizátorok (TiO2 és Fe2O3 tartalom, valamint a nagy fajlagos felület miatt)
  • Szorbensek
  • Kerámia
  • Bevonat
  • Műanyagok
  • Pigmentek gyártásában

3. Környezettechnológiákban

  • Szennyvíz és más elfolyó vizek kezelése
  • Savas bányavizek kezelése
  • Szennyezett talaj kezelése: fémekkel szennyezett talaj fémtartalmának stabilizálására
  • Savas füstgázok és véggázok kezelésére:
             SO2 elnyeletés lúgos vörösiszapban, semlegísítés céljából
             CO2 elnyeletés lúgos vörösiszapban: karbonizáció semlegítés és szilárdság javítás céljából

4. Agrárfelhasználás

  • Általános talajadalékként
  • Talajok pH-normalizálására
  • Foszforháztartás javítására, foszforvisszatartás
  • Szennyezett talajokra

5. Fémipar, fémfeldolgozás

  • Fémvisszanyerés, kinyerés vörösiszapból
  • Acélgyártáshoz
  • Mikrokomponensek kinyerése

Lásd még vörösiszap összetétele és vörösiszap kockázatai

vörösiszap kockázatai

a vörösiszap hulladékként tárolva egy veszélyes anyag kockázatos lerakata. Az alábbi kockázatokkal kell számolni:

  • Statikai kockázat: tározók hibái, gátak átszakadása, elsősorban nedves tárolás esetén jelent nagy kockázatot.
  • Kémiai kockázat: a vörösiszap lúgossága veszélyt jelent, a 12−14 pH értékű zagy a tározóból kikerülve maró hatású, szemre, bőrre veszélyes.
  • Finomszemcsés szerkezete miatt kiszáradva por formájában terjed, mindent befed, lúgos pora egészségre ártalmas, belélegezve a tűdőszövetet irritálja vagy marja, pora szilikózist okozhat.

Lásd még: vörösiszap hasznosíthatóság és vörösiszap összetétele

vörösiszap összetétele

a vörösiszap a bauxitból történő timföldgyártás mellékterméke. Kémiai összetételükben a világ különböző vörösiszapjai nagyban hasonlítanak, bár a bányászat helyétől függően lehetnek eltérések.

Átlagos kémiai összetételük a következő:

Fe2O330−60%
Al2O310−20%
SiO23−50%
Na2O2−10%
CaO2−8%
TiO20−25%

Toxikus fémek is lehetnek a vörösiszapban kisebb-nagyobb mennyiségben: a legtöbb vörösiszapban a fémek koncentrációja nem éri el a kockázatos szintet.

A hulladékok és melléktermékek jellemzését szolgáló KÖRINFO adatbázisban megtalálja a vörösiszapok általános adatlapját és az almásfűzítői vörösiszap adatlapját.

VPH

&patt

Volatile Petroleum Hydrocarbons, magyarul összes illékony petróleum, vagyis kőolaj-eredetű szénhidrogén (benzin frakció): a 6-10 szénatomszámú frakció, amely aromásokat, alkánokat, cikloalkánokat és elágazó láncú alkánokat tartalmaz. A friss benzin kb. 40%-a monoaromás vegyületekből áll (benzol, toluol és etilbenzol, BTEX). A VPH vagy VPTH meghatározása legtöbbször gőztéranalízissel vagy purge and trap módszerrel történik. A és ETPH összege adja meg a TPH értékét.

vPvB

very Persistent and very Bioccumulative Substances, magyarul a környezetben nagyon ellenálló vagyis perzisztens és nagyon bioakkumuláló vegyi anyag. Az ilyen anyagok kockázatmendzsentje különös figyelmet igényel és a REACH törvény is megkülönböztetett eljárást követel. (Forrás: REACH)

VTPH

illékony összes kőolaj-eredetű szénhidrogén, angolul volatile total petroleum hydrocarbons, lásd VPH

vulkáni kiömlési kőzetek

kiömlési vulkanikus kőzetek a felszínre jutott, gáztalanodott láva megszilárdulásával alakulnak ki, amelyeket vegyi/ásványi összetételük és megszilárdulásuk formája szerint is csoportosítunk. Összetétel szerint fő csoportjaik: a bazalt (szürkésfekete), az andezit (szürkés, vörösbarna), a riolit (fehéres). Bazalt főleg a Balaton és Salgótarján környékén, andezit a Dunakanyartól a Mátráig található. A Zempléni hegység többsége riolit, de andezit is előfordul. A riolit és dácit sűrűn folyós lávából dermedt meg (Nógrádi várhegy, Sárszentmiklósi Sár-hegy). Lásd még vulkanikus kőzetek, magmás kőzetek, kiömlési vulkanikus kőzetek.

vulkáni törmelékes kőzetek

az üledékes kőzetek új osztályozási rendszere szerint, a vulkáni törmelékes kőzetek, a kőzetet alkotó szemcsék eredete szempontjából a vulkáni eredetű törmelék kategóriába sorolhatók. A vulkáni törmelékes kőzetek vagy vulkanoklasztitok robbanásos vulkánkitöréskor a levegőbe jutó lávadarabok leülepedésével és megszilárdulásával keletkeznek.

A vulkanoklasztitokat képződésük, eredetük szerint három fő csoportra oszthatjuk:

- piroklasztit

- autoklasztit

- epiklasztit

vulkáni tufa

a vulkáni tufa a legfinomabb szemcseméretű frakcióból álló piroklasztit (vulkáni törmelékes kőzet) mely a levegőből leülepedett vulkáni pernye és hamu keveredése a magma által áttört felületi réteggel. A vulkáni tufák könnyen mállanak, rajtuk gyors talajképződés lehetséges. A tufa két milliméternél kisebb szemcseméretű piroklasztit. Ha tartalmaz legalább 10%-nyi lapillit (2–64 milliméteres darabokat), akkor a neve lapillitufa. Ha szemcsemérete nem nagyobb 0,0625 milliméternél, akkor finom vulkáni hamuból keletkezett finomszemcsés tufa, egyébként durvaszemcsés tufa.

vulkanikus kőzetek

lásd még magmás kőzetek

vulkanoklasztitok
Vzi mikrokozmosz

a standard vízi mikrokozmosz laboratóriumban összeállított, több fajt alkalmazó ökotoxikológiai teszteljárás.

Időtartama 64 nap, melynek beosztása szigorúan megadott: 1 hét előkészítés és akklimatizálás után történik a beoltás algákkal, újabb négy nap elteltével helyezik bele a makrogerincteleneket, majd 7 nap elteltével a vizsgálandó vegyi anyagot. Hetente újraoltja az algák meghatározott mennyiségével.

A tesztelendő anyagot ezután hetente vagy kéthetente ismételten adagolják, a mintavételeket követően.

A mikrokozmoszból hetente kétszer vesznek mintát, melyből meghatározzák az oldott tápanyagok mennyiségét és a vízkeménységet, valamint a mesterséges ökoszisztéma egyedszámait és fajeloszlását.

Pontosan előírják a mikrokozmoszba helyezendő fajok típusát és számát. Az algák meghatározott 10 fajából 103 darabot tesznek a szabványos méretű tesztedénybe induláskor, a többi állatfajt a 4. napon helyezik a rendszerbe. Ezek a Daphnia magna, a Hyalella azteca, valamint Cypridopsis (kagylósrák), Hypotrichs (állati egysejtű=protozoa) és Philodina (kerekesféreg) fajok. Egyedszámaik a fenti sorrendben: 16, 12, 6/mikrokozmosz, 0,1 és 0,03/ml.

A teszthez 4 literes üvegedényeket használnak, legalább 12 cm-es szájjal. Ezekbe az üvegedényekbe 500−500 ml tesztközeget helyeznek. A vizsgált koncentrációk száma 4, az ismétléseké 6.

Inkubátorban vagy szabályozott hőmérsékletű szobában dolgoznak, 20−25 oC között. Meleg fehér fénnyel világítják meg. A fényintenzitás: 80 mE m-2. 12 órás megvilágítást 12 órás sötétség követ. A vizes fázis mellé mesterséges üledéket tesznekk, melyet kvarchomokból (200 g), őrölt kitinből (0,5 g) és cellulózporból (0,5 g) állítanak össze. Ebből 201 g-ot adnak minden tesztedénybe. A pH-t 7,0 értékre állítják.

Végpontként algaszámot, gerinctelen fajeloszlást, pH-t, oldott oxigénkoncentrációt és tápanyagszintet mérnek. Az eredményeket többváltozós statisztikai módszerekkel értékelik.