Lexikon
egy vegyi anyagra vonatkozó teljes vizsgálati jelentés célkitűzéseinek, módszereinek, eredményeinek és következtetéseinek összefoglalása, amely elegendő információt nyújt a vizsgálat relevanciájának értékeléséhez. Forrás: REACH 3. cikk (29).
a mérési végpontból statisztikai értékeléssel kapott, a toxicitást, vagy más káros hatást jellemző érték, pl. EC50, NOEC stb.
anyagok vagy energia ember általi kibocsátása (tehát egy cselekvés) közvetlenül vagy közvetve a vízi környezetbe, amelynek eredménye olyan, hogy veszélyt jelent az emberi egészségre, veszélyes az élő erőforrásokra és a vízi ökológiai rendszerekre, rontja a kellemes környezetet vagy zavarja a vizek másfajta jogos használatát.
a vízszennyezés pontszerű és nem-pontszerű forrásai a vizekbe kerülő szennyező- és tápanyagok olyan forrásait jelentik, amelyek vagy hely szerint meghatározott bevezetések (pontszerű szennyezőforrások), vagy a vízgyűjtőkön diszperz jelleggel általános kiterjedésben fordulnak elő (nem-pontszerű, vagy másképp diffúz szennyezőforrások). A pontszerű források pontosan azonosítható kibocsátást jelentenek egyetlen forrásból vízbe, levegőbe vagy ritkábban talajba. A difúzz források viszont nehezen vagy nem azonosítható nagyszámú forrást jelentenek, például:
1. mezőgazdasági eredetű szennyezőforrásokat, peszticideket, vagy talajokról lefolyó vizekkel szállított P- és N-tápanyagokat, melyek a felszíni vizekben eutrofizációt okozhatnak;
2. bányászati eredetű szennyezettséget, toxikus fémek vagy savasság nagy területen szétszórt meddőanyag, meddőkőzet forrásokból,
3. levegőből leülepedett vagy esővel érkező diffúz szennyezettséget, mely lehet toxikus fém, savas eső vagy por, stb.
a felszíni vízben a vízszennyező anyaggal történő terhelés (vízterhelés) hatására kialakult vízszennyező anyag koncentráció vagy szint.
a vizek természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag vagy hőenergia, amely az emberi tevékenység eredményeként közvetlen, illetőleg közvetett bevezetéssel kerül a befogadóba, és amely káros, illetve káros lehet az emberi egészségre, az élővilágra vagy a környezet más elemeire, illetőleg károsítja, illetve károsíthatja az anyagi javakat.
vízszennyező anyag, hőenergia közvetlenül vagy közvetetten felszíni vízbe juttatása.
az a tevékenység, létesítmény, építmény, illetőleg berendezés, amelyből vagy amelyről vízszennyező anyag kerül pontszerű források esetében szennyvízelvezető (illetve csapadékvíz elvezető) vízilétesítményen keresztül, nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások esetében más környezeti elemek közvetítésével a felszíni vizekbe.
a víztartó egy felszín alatti kőzetréteg vagy kőzetrétegek vagy más földtani képződményekből álló réteg vagy rétegek, amelyek porozitása és vízáteresztő képessége lehetővé teszi a felszín alatti víz jelentős áramlását vagy jelentős mennyiségű felszín alatti víz kitermelését.
Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000L0060:hu:HTML
olyan általánosan jellemző állapot, amelyet a felszíni víztest esetében az ökológiai és kémiai állapot közül, felszín alatti víz esetében pedig a mennyiségi, valamint a fizikai és kémiai (együtt: minőségi) állapot közül a kevésbé jó jellemez.
olyan jellemző állapot, amelyben a felszíni víztest ökológiai és kémiai állapota, a felszín alatti víztest minőségi és mennyiségi állapota is legalább jó minősítésű.
a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott védőterület, védősáv, valamint a nagyvízi meder.
Illékony szerves vegyületek gyűjtőneve, az angol elnevezésből (Volatile Organic Compounds) származik a rövidítés. Ide tartoznak az oldószerek, a szénhidrogének közül a kisebb forráspontúak, pl. a BTEX.
az a hangforrás, melynek egyik lineáris mérete (l) jelentős (pl.: csővezetékek, légcsatorna). Pontforrások egymás után rakásából is létrejöhet, például egy kocsisor esetén.
Forrás:
Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
a vörösiszapot újrahasználata vagy hasznosítása kiváltaná a tárolást, így a tárolással összefüggő kockázatai is nullára csökkennének.
A vörösiszap eddigi tudásunk szerint széles körben hasznosítható, ezekről adunk áttekintést az alábbiakban:
1. Építőipari hasznosítás, építőanyagkénti alkalmazás
- Cementgyártás
- Aggregátok előállítása
- Tégla, blokktéglák, építőelemek előállítása
- Geopolimerek: aluminiumszilikát alapú geopolimerek a cement kiváltására: Si-O-Al-O-Si-O- váz
2. Vegyipari felhasználás
- Katalizátorok (TiO2 és Fe2O3 tartalom, valamint a nagy fajlagos felület miatt)
- Szorbensek
- Kerámia
- Bevonat
- Műanyagok
- Pigmentek gyártásában
3. Környezettechnológiákban
- Szennyvíz és más elfolyó vizek kezelése
- Savas bányavizek kezelése
- Szennyezett talaj kezelése: fémekkel szennyezett talaj fémtartalmának stabilizálására
- Savas füstgázok és véggázok kezelésére:
SO2 elnyeletés lúgos vörösiszapban, semlegísítés céljából
CO2 elnyeletés lúgos vörösiszapban: karbonizáció semlegítés és szilárdság javítás céljából
4. Agrárfelhasználás
- Általános talajadalékként
- Talajok pH-normalizálására
- Foszforháztartás javítására, foszforvisszatartás
- Szennyezett talajokra
5. Fémipar, fémfeldolgozás
- Fémvisszanyerés, kinyerés vörösiszapból
- Acélgyártáshoz
- Mikrokomponensek kinyerése
Lásd még vörösiszap összetétele és vörösiszap kockázatai
a vörösiszap hulladékként tárolva egy veszélyes anyag kockázatos lerakata. Az alábbi kockázatokkal kell számolni:
- Statikai kockázat: tározók hibái, gátak átszakadása, elsősorban nedves tárolás esetén jelent nagy kockázatot.
- Kémiai kockázat: a vörösiszap lúgossága veszélyt jelent, a 12−14 pH értékű zagy a tározóból kikerülve maró hatású, szemre, bőrre veszélyes.
- Finomszemcsés szerkezete miatt kiszáradva por formájában terjed, mindent befed, lúgos pora egészségre ártalmas, belélegezve a tűdőszövetet irritálja vagy marja, pora szilikózist okozhat.
Lásd még: vörösiszap hasznosíthatóság és vörösiszap összetétele
a vörösiszap a bauxitból történő timföldgyártás mellékterméke. Kémiai összetételükben a világ különböző vörösiszapjai nagyban hasonlítanak, bár a bányászat helyétől függően lehetnek eltérések.
Átlagos kémiai összetételük a következő:
Fe2O3 | 30−60% |
Al2O3 | 10−20% |
SiO2 | 3−50% |
Na2O | 2−10% |
CaO | 2−8% |
TiO2 | 0−25% |
Toxikus fémek is lehetnek a vörösiszapban kisebb-nagyobb mennyiségben: a legtöbb vörösiszapban a fémek koncentrációja nem éri el a kockázatos szintet.
A hulladékok és melléktermékek jellemzését szolgáló KÖRINFO adatbázisban megtalálja a vörösiszapok általános adatlapját és az almásfűzítői vörösiszap adatlapját.
&patt
Volatile Petroleum Hydrocarbons, magyarul összes illékony petróleum, vagyis kőolaj-eredetű szénhidrogén (benzin frakció): a 6-10 szénatomszámú frakció, amely aromásokat, alkánokat, cikloalkánokat és elágazó láncú alkánokat tartalmaz. A friss benzin kb. 40%-a monoaromás vegyületekből áll (benzol, toluol és etilbenzol, BTEX). A VPH vagy VPTH meghatározása legtöbbször gőztéranalízissel vagy purge and trap módszerrel történik. A és ETPH összege adja meg a TPH értékét.
very Persistent and very Bioccumulative Substances, magyarul a környezetben nagyon ellenálló vagyis perzisztens és nagyon bioakkumulálódó vegyi anyag. Az ilyen anyagok kockázatmendzsentje különös figyelmet igényel és a REACH törvény is megkülönböztetett eljárást követel. (Forrás: REACH)
illékony összes kőolaj-eredetű szénhidrogén, angolul volatile total petroleum hydrocarbons, lásd VPH
kiömlési vulkanikus kőzetek a felszínre jutott, gáztalanodott láva megszilárdulásával alakulnak ki, amelyeket vegyi/ásványi összetételük és megszilárdulásuk formája szerint is csoportosítunk. Összetétel szerint fő csoportjaik: a bazalt (szürkésfekete), az andezit (szürkés, vörösbarna), a riolit (fehéres). Bazalt főleg a Balaton és Salgótarján környékén, andezit a Dunakanyartól a Mátráig található. A Zempléni hegység többsége riolit, de andezit is előfordul. A riolit és dácit sűrűn folyós lávából dermedt meg (Nógrádi várhegy, Sárszentmiklósi Sár-hegy). Lásd még vulkanikus kőzetek, magmás kőzetek, kiömlési vulkanikus kőzetek.
az üledékes kőzetek új osztályozási rendszere szerint, a vulkáni törmelékes kőzetek, a kőzetet alkotó szemcsék eredete szempontjából a vulkáni eredetű törmelék kategóriába sorolhatók. A vulkáni törmelékes kőzetek vagy vulkanoklasztitok robbanásos vulkánkitöréskor a levegőbe jutó lávadarabok leülepedésével és megszilárdulásával keletkeznek.
A vulkanoklasztitokat képződésük, eredetük szerint három fő csoportra oszthatjuk:
a vulkáni tufa a legfinomabb szemcseméretű frakcióból álló piroklasztit (vulkáni törmelékes kőzet) mely a levegőből leülepedett vulkáni pernye és hamu keveredése a magma által áttört felületi réteggel. A vulkáni tufák könnyen mállanak, rajtuk gyors talajképződés lehetséges. A tufa két milliméternél kisebb szemcseméretű piroklasztit. Ha tartalmaz legalább 10%-nyi lapillit (2–64 milliméteres darabokat), akkor a neve lapillitufa. Ha szemcsemérete nem nagyobb 0,0625 milliméternél, akkor finom vulkáni hamuból keletkezett finomszemcsés tufa, egyébként durvaszemcsés tufa.
a standard vízi mikrokozmosz laboratóriumban összeállított, több fajt alkalmazó ökotoxikológiai teszteljárás.
Időtartama 64 nap, melynek beosztása szigorúan megadott: 1 hét előkészítés és akklimatizálás után történik a beoltás algákkal, újabb négy nap elteltével helyezik bele a makrogerincteleneket, majd 7 nap elteltével a vizsgálandó vegyi anyagot. Hetente újraoltja az algák meghatározott mennyiségével.
A tesztelendő anyagot ezután hetente vagy kéthetente ismételten adagolják, a mintavételeket követően.
A mikrokozmoszból hetente kétszer vesznek mintát, melyből meghatározzák az oldott tápanyagok mennyiségét és a vízkeménységet, valamint a mesterséges ökoszisztéma egyedszámait és fajeloszlását.
Pontosan előírják a mikrokozmoszba helyezendő fajok típusát és számát. Az algák meghatározott 10 fajából 103 darabot tesznek a szabványos méretű tesztedénybe induláskor, a többi állatfajt a 4. napon helyezik a rendszerbe. Ezek a Daphnia magna, a Hyalella azteca, valamint Cypridopsis (kagylósrák), Hypotrichs (állati egysejtű=protozoa) és Philodina (kerekesféreg) fajok. Egyedszámaik a fenti sorrendben: 16, 12, 6/mikrokozmosz, 0,1 és 0,03/ml.
A teszthez 4 literes üvegedényeket használnak, legalább 12 cm-es szájjal. Ezekbe az üvegedényekbe 500−500 ml tesztközeget helyeznek. A vizsgált koncentrációk száma 4, az ismétléseké 6.
Inkubátorban vagy szabályozott hőmérsékletű szobában dolgoznak, 20−25 oC között. Meleg fehér fénnyel világítják meg. A fényintenzitás: 80 mE m-2. 12 órás megvilágítást 12 órás sötétség követ. A vizes fázis mellé mesterséges üledéket tesznekk, melyet kvarchomokból (200 g), őrölt kitinből (0,5 g) és cellulózporból (0,5 g) állítanak össze. Ebből 201 g-ot adnak minden tesztedénybe. A pH-t 7,0 értékre állítják.
Végpontként algaszámot, gerinctelen fajeloszlást, pH-t, oldott oxigénkoncentrációt és tápanyagszintet mérnek. Az eredményeket többváltozós statisztikai módszerekkel értékelik.
Oldalszámozás
- Előző oldal
- 3. oldal