Lexikon

a talaj gázfázisának kiszívása.
1. Történhet a talajt szennyező szerves vagy szervetlen illó anyagok talajból való eltávolítása céljából. Ilyenkor a felszínre szivattyúzott, gázokat vagy szennyezőanyag gőzöket tartalmazó talajgázt/talajlevegőt a szennyezőanyagnak megfelelő módon kezelni kell (adszorpció, abszorpció, elnyeletés, ciklonos leválasztás, hűtéssel gőzök lecsapása, katalitikus égetés, bioszűrés, stb.).
2. Történhet a talajban folyó mikrobiológiai tevékenység során keletkezett CO₂ eltávolítása és friss levegő bejuttatása céljából.

illékony, vagy illékonnyá tehető szennyezőanyag talajból való eltávolítására alkalmazott módszer. A szennyezett talajba furatokat vagy csőrendszert építenek be. A perforált csöveken keresztül vákuumszivattyúval vagy ventillátorral elszívják az illékony, gáz vagy gőzalakú szerves vagy szervetlen szennyezőanyagokat. Az elszívást a talajgáz(gőz) ex situ kezelése követi, melyet kombinálhatunk a szilárd talajfázis ex situ vagy in situ kezelésével. ex situ esetben a talajprizmák vagy a kezelendő talajréteg alá célszerű helyezni a perforált csőrendszert, melyen keresztül szívják a szennyezett talajlevegőt. in situ esetben a talajba mélyített függőleges, esetleg vízszintes vagy ferde perforált csőrendszeren keresztül történik a levegő kiszívása. A kiszívott szennyezett talajlevegő helyét friss levegő foglalja el. A kialakult meredekebb koncentrációgradiens a hajtóereje a folyadékfilmben vagy a szilárd felületeken adszorbeált gőzök gázfázisba kerülésének és minél teljesebb eltávolításának. Az illékony szennyezőanyagok a talajrészecskékről leválnak, illetve a pórusvízből a póruslevegőbe mennek át. A talajlevegő kiszívásával nemcsak a szennyezőanyagokat, de a talajlevegőben felgyűlt anyagcseretermékeket is (pl. CO₂) elszívjuk, így a használt talajlevegő helyébe friss atmoszférikus levegő kerül. A talaj átszellőztetésével a helyi mikroflóra aktiválása is megindul, így ez az eljárás sosem tisztán fizikai módszer.
A gyakorlatban a talajszellőztetést illékony vagy biodegradálható szennyezőanyagok esetében alkalmazzák. nagy kiterjedésű szennyezett területeknél is alkalmazható, olcsó eljárás. A gáz/gőzelszívást leggyakrabban a szilárd illetve folyadékfázis in situ biológiai kezelésével kombinálják, ezt nevezik bioventillációnak. Néhány ^oC hőmérsékletemeléssel nagymértékben fokozható a deszorpció és a párolgás mértéke, ezért a gázelszívást a talaj hőmérsékletének emelésével is szokták kombinálni. Az enyhe (a biológiai rendszer és a szennyezőanyag együttes szempontjából optimális) hőmérsékletemelés meleg levegő vagy gőz talajba injektálásával érhető el, ez mind in situ, mind ex situ kezelt talaj esetében megoldható. Nagyobb mértékű hőmérsékletemelés (350 ^oC-ig) a termikus deszorpció fogalomkörbe tartozik, mely igen hatékony technológia, tárgyalására a talajökoszisztémát károsító technológiák között kerül sor. A talajlevegő kiszívásával és friss, atmoszférikus levegő talajba juttatásával a szilárd-gázfázis közötti egyensúly is eltolódik a gőzfázis felé, tehát a módszer az adszorbeált szennyező;anyagok eltávolítására is alkalmas. A talaj in situ levegőztetésére leggyakrabban felhasznált berendezés a levegőztető kút.
A felszínre szívott szennyezett levegő kezelése talajgáz-kezelési módszerekkel (gáz/gőz) a felszínen történik gázszeparáció, a gőzök lecsapása, elnyeletés, szorpció, vagy kémiai/ katalitikus oxidáció segítségével.

a háromfázisú, telítetlen talajban a folyadék által ki nem töltött pórusteret talajlevegő tölti ki. A talajlevegő fontos szerepet játszik a növényi gyökerek oxigénellátásában, az aerob és fakultatív anaerob talajmikroorganizmusok működésében, a talajban folyó biogeokémiai ciklusok és a mineralizáció intenzitásában. A talajlevegő összetétel eltér a légköri levegő összetételétől, oxigéntartalma kisebb, széndioxid-tartalma pedig nagyobb, mert a gázcsere légkörrel lassú, többnyire diffúzió által limitált. Átlagos, nem szennyezett talaj CO₂ tartalma 0,5% körüli érték, de intenzív biodegradáció mellett, akár 10%-ra is felmehet, mely a talajnedvességbe oldódva savanyodást okoz. A növények az 5% feletti CO₂ értéket már nem kedvelik. A talaj emelkedett CO₂ tartalma átlagon felüli mikrobiológiai aktivitásra utal, a talajszennyezettség indikátora is lehet.
A talaj O₂-tartalma megszabja a talaj redox-állapotát, a növények a 10% feletti oxigéntartalmat kedvelik.
A talajgáz vízgőzzel telített, 95% alá csak akkor csökken a relatív páratartalma, ha annyira kiszárad, hogy csak az erősen kötött víz marad meg benne, ami a növényEK számára már nem felvehető.
anaerob talajokban kénhidrogén és metán is lehet a talajgázban.
Szennyezett talajokban illó szerves anyagok gőzei is felgyűlhetnek a talajgázban, és a talajból kidiffundálhatnak a légkörbe. Ez a folyamat gyorsítható, intenzifikálható és kontrollálható (gőzök összegyűjtése és kezelése) megfelelő technológiai bevatkozásokkal.

lásd talajgáz és gőz kiszívása és felszíni kezelése.