Lexikon

a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett - a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - a helyzet tényleges ismerete alapján kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték; az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél.

emberi egészségi határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon legnagyobb mértéke, vagyis az a legnagyobb szennyezőanyag koncentráció a levegőben, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani.
ökológiai határértéke: a légszennyezettség azon szintje, amely túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat.
légszennyezettségi tűréshatár: a légszennyezettség emberre vonatkozó határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték a jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető.
tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell.
riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozásra van szükség.
Forrás: 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet

a vegyi anyag küszöbkoncentrációja, melynél nagyobb érték már elfogadhatatlan kockázatot jelent környezeti elemben, élelmiszerben, kozmetikumban, stb.
Szabályozási célú szennyezettségi határértékek a vegyi anyag általános kockázatát, vagy veszélyességét tükrözik, mely az anyag sajátos tulajdonsága. A magyar szabályozásban használt általános határérték Magyarországon bárhol alkalmazható érték. Ilyen például a magyar szabályozásban a felszín alatti vizekre és a földtani közegre előírt "B" szennyezettségi határérték. A jogszabályokban lefektetett határértékek konzervatív értékek, melyektől a helyszín és a használat függvényében el lehet térni.
környezeti elemekre vonatkozó helyszínspecifikus határértékek nagysága függ a területhasználattól, illetve a területhasználatból adódó receptoroktól. Ennek az értéknek is az anyag káros hatása és a helyszíntől és a használattól függő kockázata adja az alapját, melyet egyedi felméréssel határozhatunk meg. Következménye, hogy ugyanaz a szennyezőanyagkoncentráció más kockázati értéket, ezért más határértéket eredményez egy óvodában és egy ipari területen. Menedzsment következménye, hogy forrásainkat a legkockázatosabb esetekre fordíthatjuk (pl. óvoda).

jogszabályban, illetve ennek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezőanyag-koncentráció, illetve egyéb minőségi állapotjellemzők olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minősül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztémák, továbbá a felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét.