Lexikon
előrejelzés szerint az ökoszisztéma egészére károsan nem ható legnagyobb szennyezőanyag-koncentráció. Egyes ökoszisztéma-tagok ökotoxikológiai tesztelésével meghatározott, károsan még nem ható küszöbkoncentrációk alapján, faktoriális extrapolációval vagy statisztikai adatok alapján következtetünk a teljes ökoszisztémára károsan nem ható vegyi anyag koncentrációra.
Faktoriális extrapoláció módszerét alkalmazva a biztonsági faktor az alkalmazott ökotoxikológiai tesztek környezeti realitásával arányosan csökken.
Az alábbi biztonsági faktorok alkalmazását javasolják az erre vonatkozó metodikai útmutatók, pl. az egységes európai metodika:
f =1000: 3 akut laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal,
f =100: 1 krónikus és 2 akut laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal,
f = 50: 2 krónikus és 1 akut laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal,
f = 10: 3 krónikus laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal
f = 1: mezokozmosz, szabadföldi ökoszisztéma vizsgálat.
A másik metodika a statisztikai extrapoláció, mely a fajok közötti eltéréseket veszi figyelembe a legvalószínűbb PNEC érték kiszámításához. Ennek a módszernek SSD a neve, azaz a fajok érzékenység szerinti eloszlása (angolul: Species Sensitivity Distribution).
A korábban publikált ökotoxicitási eredmények közül kigyűjtik egy vegyi anyagra különféle fajokkal mért NOEC értékeket és ezek értékét ábrázolják gyakoriságuk (előfordulásuk) függvényében. Az eloszlási görbéről leolvassák az un. Xm, azaz átlagos NOEC értéket és a hozzá tartozó toxicitási sávot, illetve a szórást (Sm).
Ennek a metodikának az az alapja az, hogy feltételezzük, hogy a laboratóriumban mért fajok érzékenységi eloszlása megegyezik a valósággal, vagyis jól reprezentálja a környezetben valóban élő fajok érzékenységének eloszlását.
Az SSD módszerrel kapott görbéről leolvashatjuk a PNEC értéket is. Praktikus okokból a PNEC érték képzésére az 5%-os valószínűség pontját választották, ami azt jelenti, hogy a (vizsgált) ökoszisztéma tagok maximum 5%-ára hat károsan a vizsgált vegyi anyag. Az ökoszisztéma 5%-át károsan érintő koncentrációt "veszélyes koncentráció"-ként (HC = hazardous concentration) is értelmezik és használják.