Lexikon

granulometria vagy a hatékony hidrodinamikai sugár (m) a részecske-méreteloszlást határozza meg. A részecskeméret-eloszlásnak annak eldöntésében van szerepe, hogy melyik beadási mód a legmegfelelőbb az állati toxikológiai vizsgálatokhoz (akut toxicitás és ismételt adagolású toxicitás). Az EN 4811 dokumentumban meghatározott különböző részecske méretek a következők:

• belehelhető párlat: részecskék tömegpárlata, amelyet be lehet lélegezni az orron és szájon keresztül.
• mellkasi párlat: részecskék tömegpárlata, amelyek áthaladnak a gégén.
• belélegezhető párlat: részecskék tömegpárlata, amelyek elérik az alveolát.

A részecskeméret frakció meghatározása a munkahelyen a levegőben levő részecskék belélegzésének az egészségre gyakorolt lehetséges hatásainak az értékelésére használható.

földrajzilag lehatárolt terület, amelyről a felszíni vizek − vízfolyások és a felszínen lefolyó egyéb vizek, illetőleg tavak összességén keresztül − egy vízfolyás egy pontjához jutnak; a magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés vonatkozásában a Duna közvetlen részvízgyűjtő, a Tisza részvízgyűjtő, a Dráva részvízgyűjtő és a Balaton részvízgyűjtő területe.

üledékes-törmelékes képződményekben a talajvíz alatt elhelyezkedő felszín alatti víz.

a kromatográfiás elválasztástechnikáknál alkalmazott paraméter, az az idő, amely alatt egy komponens eljut az injektortól a detektorig a kromatográfiás rendszeren keresztül. Az egyes komponenesek áthaladási ideje különböző lehet az állófázis visszatartó hatása miatt. A retenciós idő értékek jól reprodukálhatóak, ezért standard anyaggal való összehasonlítás alapján a komponensek azonosítására is alkalmasak. Gázkromatográfiában a hasonló kémiai szerkezetű, például nyílt láncú, telített szénhidogénekből álló keverék egyes komponeneseinek retenciós ideje egyenesen arányos a szénatomszámmal.

&pattern

a réz a legtöbb talajban Cu²⁺-ion alakban fordul elő, de ahol reduktív körülmények uralkodnak ott a Cu⁺ forma jellemző. A talajban lévő réz legnagyobb része szerves anyagokhoz kötött, de egy része a vasoxidokhoz és más talajkolloidokhoz is kapcsolódhat. A réz savanyú talajokban a legoldhatóbb, a pH-érték emelésével csökken az oldhatósága. Nagy adagú réztrágyázás, réztartalmú fungicidek ismételt alkalmazása, szennyvíziszap adagolása, illetve a bányászat, kohászat, fémelőállítás következében fellépő légköri ülepedés eredményezhet toxikus rézkoncentrációt a talajban.
A réz esszenciális mikroelem, egy bizonyos koncentrációtartományban számos élettani folyamatban fontos szerepet játszik, több enzim alkotórésze. Az emberi szervezetben jelentős szerepet játszik a biokémiai folyamatokban. A réz hiánya vérszegénységet okoz, mivel a réz befolyásolja a vas anyagcseréjét. Szembe kerülve a réz kalkózist okoz, amely vaksághoz vezet. A bordói lével permetezők között gyakori a tüdő- és májkárosodás. A réz elsősorban a növények gyökerében dúsul fel. A hajtás 20-30 mg/kg-nál magasabb réztartalma már toxicitási tüneteket okozhat: a gyökérzet károsodik (megvastagodik, elszíneződik, az elágazások száma csökken), a levelekben klorózis alakul ki, az esszenciális elemek felvétele gátlódik.
Háttérértéke Magyarországon: talajban 30 mg/kg; felszín alatti vizekben: 10 μg/liter. szennyezettségi határérték (rendelet szerint) talajra: 100 mg/kg; felszín alatti vizre: 200 μg/liter.

zaj- és rezgés egymástól el nem válaszható. Minden rezgés egyúttal zajt is okozhat, de nincs zaj rezgés nélkül. A rezgést részben azért mérjük, hogy elbírálhassuk káros mivoltát az emberre gyakorolt közvetlen, illetve közvetett hatása esetén. Egy mozgás akkor nevezhető rezgésnek, ha a mozgást végző test kimozdulási iránya többször ismétlődve változik az egyensúlyi állapothoz viszonyítva. A rezgőmozgás keletkezéséhez valamely "m" tömeggel és egy rugalmas tulajdonsággal rendelkező rendszer szükséges. Rezgőmozgásból akkor lesz hang, ha a rezgő rendszert valamely rugalmas közeg veszi körül, és ez a közeg alkalmas a rezgési energia továbbítására.

Forrás: Zajosak vagyunk, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest

az a belégzett veszélyes anyag koncentráció, amely nagy biztonsággal nem okoz káros hatást az emberi szervezetben. Ezt az állatkísérletek eredménye alapján extrapolációval nyert, tolerálható értéket referenciaértékként alkalmazzák vegyi anyagok belégzés útján megnyilvánuló egészségkockázatának számszerű meghatározásához:
HQ = IC / RfC
ahol HQ: humán egészségkockázati hányados, IC: belégzett szennyezőanyag-koncentráció.

Reference Dose, magyarul referencia dózis, az a toxikusanyag mennyiség, melyet az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (US-EPA) az alábbiak szerint definiál: RfD az a becsült érték, melyről - figyelembe véve az egy nagyságrendnyi bizonytalanságot és az érzékenyebb alcsoportokat is -azt mondhatjuk, hogy az egész élettartamot figyelmebe véve sem okoz elviselhetelen kockázatot az embernél.
Ezt az értéket hosszú távú (krónikus) állatkísérletek alapján határozzák meg, és az állati eredményekről extrapolálnak az emberre.

a REACH bevezetésére létrehozott projekt, amely 13 alprojektből áll. http://ecb.jrc.it/REACH/rip/

szennyvíz- vagy talajvízkezelés a rizoszféra felhasználásával. Történhet 1. növényi gyökerek által benőtt talaj segítségével, amit gyökérzónás vízkezelésnek is neveznek, vagy 2. vízbe merített rizoszféra alkalmazásával, amit élőgépnek neveznek. Mindkettő passzív vízkezelési módszer, alkalmas talajvíz, szennyvíz, csurgalékvíz, bányavíz kezelésére.
A gyökérzónás kezelés céljára kialakított felszín alá süllyesztett reaktív zóna alulról izolált, ugyanakkor horizontálisan és vertikálisan átjárható. Az izoláló rétegen drénréteg helyezkedik el, azon pedig porózus termőtalaj, beleültetett növényekkel, általában nádfélékkel. A kezelendő víz, szennyezettségétől és kezelhetőségétől függő úthosszon áramlik a gyökérzónában, megtisztulva mire távozik a reaktív zónából. A gyökerekkel benőtt talaj kiszűri, a gyökérzóna mikroflórája mineralizálja a bontható szerves szennyezőanyagokat, a növények hasznosítják a mikróbák által mineralizált termékekeket, biztosítják az átjárhatóságot valamint a talaj levegőellátását, és a gyökér által kiválasztott anyagok plusz mikrobiális tápanyagul szolgálnak. A nem bontható szerves anyagokat a talaj a humuszképződés során humifikálja. A rizofiltráció a toxikus fémeket is kiszűri és immobilizálja. Toxikus fémszennyezettség esetén a passzív rendszer kimerülése vagy a vízkezelés befejezése után gondoskodni kell a fémtartalmú reaktív zóna izolálásáról, kapszulálásáról.
A gyökérzóna felszíni vízből, illetve üledékből is kiszűri és bontja, vagy stabilizálja a szennyezőanyagokat, ha megfelelő módon rögzített növényitenyészetet tudunk a vízbe meríteni. Ezt alul perforált tutajokra vagy hajókra applikált konténeres növénytenyészetekkel, un. élőgépekkel oldhatjuk meg.

kockázatkezelési vagy már szóval kockázatmenedzsment intézkedés, tevékenység. Az angol Risk Management Measure rövidítése. Ezek olyan intézkedések egy gyártás, technológia folyamat, vegyi anyag szállítás, használat, stb. ellenőrzésének stratégiájában melyek csökkentik a vegyi anyag emisszióját, ezáltal csökkentik annak kockázatát az emberi egészségre és a környezetre.(Forrás REACH)

Ez az intézkedés lehet egy szennyezőforrásként működő technológia izolálása, a kibocsátások csökkentése, mérgező gázok elszívása a munkahelyi légtérből, szennyezett gázok kezelése, füstgázkezelés, szennyvízkezelés, környezetbe kikerült szennyezettség esetén a területhasználat korlátozása (belépni tilos, úszni tilos, stb.), védőruha, oktatás, stb.

Forrás: REACH

egy anyag azon hajlama, hogy megfelelő feltételek mellett heves és gyors lebomláson menjen keresztül, hőt és/vagy gázt hozva létre. A robbanásveszélyes anyag lehet folyadék vagy szilárd anyag, vagy anyagok keveréke.

A robbanásveszélyes tulajdonságok vizsgálata egy robbanóanyagnak a megfelelő veszélyességi osztályba való besorolására szolgálnak. Van néhány anyag, amelyek bár nem esnek bele egyetlen robbanásveszélyes osztályba sem, a robbanásveszélyesség határán vannak. Ezek besorolása kétséges lehet.

a REACH törvény szerint robbanásveszélyes egy anyag, ha megfelelő feltételek mellett heves és gyors bomláson megy keresztül, hő- és/vagy gáztermelés közben. A robbanásveszélyes tulajdonságok vizsgálata egy robbanóanyagnak a megfelelő veszélyességi osztályba való besorolására szolgál. Van néhány anyag, amelyek bár nem esnek bele egyetlen robbanásveszélyes osztályba sem, a robbanásveszélyesség határán vannak. Megfontolást igényel egy megfelelő veszélyességi besorolás alkalmazása ezekre az anyagokra. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html)

robbanószerek vagy robbanásveszélyes anyagok olyan vegyi anyagok vagy készítmények, melyek nagymennyiségű energiát tárolnak, amely rendkívűl hirtelen képes kiszabadulni gyújtás vagy más iniciáció hatására. A hirtelen energiafelszíbadulás a robbanás, mely túlnyomás, hő és fényjelenségekkel jár.

A robbanásveszélyes vegyi anyagok és robbanószerek elsősorban az embert és az épített környezetet veszélyeztetik,másodlagos hatásokkal is számolni kell. A robbanásveszélyes anyagokat, robbanószereket, lőszereket különös elővigyázatossággal kell kezelni, hiszen kockázatunk mind a bekövetkező kár nagyságát, mind a bekövetkezés gyakoriságát illetően extrém mértékű.

A robbanószerekben tárolt energia lehet kémiai energia, mint a nitroglicerin esetében, sűrített gáz vagy gőz formájú energia, mint a robbanómotorok hengerében vagy akár a kozmetikai spray-k fémdobozaiban, vagy nukleáris energia, mint a uránium izotópokból készült bombák vagy erőművi elemek esetében.

Hagyományos robbanószerekek a puskapor, egyéb lőporok, ezeket ma már inkább csak indítótöltetként használják komolyabb fegyverekben. Ma már a nekleáris robbanóanyagokon kívül létező egyén újtípusú robbanóanyagok a plazmák, az antianyag, az elektromos és lézer fáklyák.

A kémiai robbanóanyagok közül a legismertebbek az alábbiak:
Nitroglycerin: nagyon instabil és érzékeny folyadék.
Aceton-peroxide: nagyon instabil fehér színű, szerves peroxid.
TNT: sárga kristály, megolvasztható robbanás nélkül.
Nitrocellulóz: nitratált polimer, mely a nitratálás fokától függően kis vagy nagy robbanékonyságú.
RDX, PETN, HMX: igen erős robbanószerek, melyek használhatóak magukban vagy plaszticizálva, azaz polimerekbe keverve ("plasztik-bomba").
C-4 (or Composition C-4): an RDX plastic explosive plasticized to be adhesive and malleable.

rágcsálók elleni szerek, a peszticidek egyik csoportja.

1968 tavaszán, a római Akadémián 70 tudós, mérnök és politikus részvételével megalakult a Római Klub. Elhatározták, hogy állandóan figyelemmel kísérik az emberiség helyzetét, és rendszeresen felhívják a világ-szervezetek és az egyes országok vezetőinek figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére.

1972-ben közreadták „A növekedés határai” című tanulmányukat, melynek legfőbb következtetése az volt, hogy ha folytatódnak a hatvanas évek tendenciái, akkor már a 21. század közepén elérjük a növekedés határait. A jelentés nagy érdeme, hogy rámutatott a nemzetközi együttműködés szükségességére a környezeti problémák kezelése érdekében.

az a változás, amely során a felszín alatti víz mennyiségi vagy minőségi állapota, hosszabb időszakot tekintve, folyamatosan romlik; ilyen tendenciának minősül a jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendencia, a hőmérséklet tartós csökkenése, vagy a statisztikailag és környezeti szempontból jelentős és tartósan süllyedő víznyomás, illetve vízszint.

egy minta-előkészítést csak minimálisan igénylő roncsolás-mentes kvalitatív és kvantitatív elemanalitikai módszer (rövidítése angol nevéből: XRF), amely a gerjesztett (szekunder) sugárzás vonalai energiájának és intenzitásának mérésén alapszik. Ha a vizsgálandó minta atomjait megfelelő energiájú röntgen vagy gammasugarakkal, vagy töltött részecskékkel bombázzuk, az atom gerjesztett állapotba kerül és karakterisztikus röntgensugárzást bocsát ki. A kibocsátott karakterisztikus röntgensugár energiája a rendszámmal, intenzitása pedig, a gerjesztett atomok számával arányos. Ily módon a röntgen-emissziós spektroszkópia felhasználható mind minőségi, mind mennyiségi meghatározásokra. Az analízis előtt kalibrációt végzünk ismert elemeket tartalmazó standard mintákkal. A mennyiségi analízis azon alapul, hogy a mintában levő vizsgálandó elem koncentrációja és a mintából kilépő - a vizsgálandó elemtől származó - karakterisztikus röntgensugárzás intenzitása közt lineáris összefüggés adható meg. Ez az összefüggés azonban csak azonos mátrix esetén igaz, ennek következtében az összetétel meghatározása sok nehézséget okozhat (Forrás: http://kbkf.vemt.bme.hu/XRF.pdf). A módszerrel az összes elem meghatározható, nyomelemzésre is alkalmas. Tipikus környezetvédelmi alkalmazása a toxikus fémek (Pb, Hg, As, Cd) meghatározása szennyezett talajokban, hulladékokban, szennyezett növényi anyagokban, fákban, Cr mérése fatelepek talajában. Hordozható készülékekkel on site mérésekre is lehetőség van, míg a laboratóriumokban nagyméretű, nagy érzékenységű műszerek állnak rendelkezésre.

a nedves gáztisztító készülékek egyik fajtája. A rotációs mosókban a folyadékcseppek létrehozásához és a mosófolyadéknak a gáz-por diszperz rendszerrel való intenzív keveredéséhez forgó szerelvényeket alkalmaznak. A gázsebesség a leválasztóban széles határok között ingadozhat.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

anaerob mikrobiológiai folyamat, melynek lényege, hogy a baktériumokban anaerob körülmények között az energiaforrásul szolgáló redukált szubsztrátok hidrogénjét a légköri oxigén helyett a CO₂ veszi át, amelyből a redoxpotenciál függvényében acetát (acetogenézis) vagy metán (metanogenézis) keletkezik. A rothadás bevezető lépése gyakran a baktériumok és gombák szintén anaerob, de kevésbé negatív redoxpotenciálokon zajló anyagcserefolyamata az erjedés, amelynek végterméke (erjedési termék) a rothadás kiindulási szubsztrátja. A rothadás a természetben a szerves anyagokban, főleg fehérjékben gazdag holt szerves anyagok lebontását jelenti, bűzös termékek keletkezése közben. (még metánfermentáció, rothasztás).

1. anaerob mikrobiológiai folyamat, a rothadás hasznosítása környezetvédelmi biotechnológiákban, elsősorban hulladékkezelésben, szennyvíztisztításban, iszapkezelésben, hulladékhasznosításban és megújuló energiaforrások előállításában, pl. metánfermentáció.
2. rothadási folyamaton alapuló anaerob környezetvédelmi biotechnológia, melynek előnye, hogy az aerob biotechnológiák legnagyobb költségét jelentő levegőztetés ára megtakarítható.
1. anaerob szennyvíztisztítás, azaz szennyvíz direkt rothasztása: nagy szervesanyag-tartalmú (1-100g/l), elsősorban élemiszeripari- és mezőgazdasági szennyvizek tisztítására alkalmas technológia.
2. iszapkezelés rothasztással: az eleveniszapos aerob biológiai szennyvíztisztításból kikerülő primer- és fölösiszap (eleven iszap) anaerob stabilizálására és térfogatának csökkentésére szolgáló eljárás, ami az ún. rothasztó-toronyban megy végbe. A betáplált szerves anyaggal a reaktorba bekerülő aerob mikroorganizmusok elpusztulása után sejten kívüli enzimek hatására hidrolízis indul és anaerob mikroorganizmusok savas jellegű közbülső termékeket (tejsav, ecetsav) termelnek. A pH-csökkenés fokozatosan ezeket a mikrobatörzseket is elpusztítja, ami a savképződés visszaszorulását eredményezi. Újabb mikroorganizmus-típus gondoskodik a következő lépésről, a metánfermentációról, amely a biogázképzés alapfolyamata.
3. biogáz előállítása történhet a szennyvíziszap, vagy más nagy szervesanyag-tartalmú hulladék (élelmiszeripari hulladék, szennyvíz, hígtrágya, stb.) rothasztásával. A savas erjedésen túljutott mikrobaközösségben felszaporodó metanogén baktériumok fokozatosan ellúgosítják a közeget és megkezdik a biogáz termelését, amely kb. 70 tf% CH₄-t (metán) és 30% CO₂-ot (szén-dioxid) tartalmaz. A folyamat meggyorsítására a biogáz-reaktort a termelt gázzal fűtik (30-33 ^oC), ezáltal a tartózkodási idő 8-15 napra csökken.
4. hulladékkezelés rothasztással speciális előkezelést igényel: a felaprított biodegradálható szilárd hulladékot vízben szuszpendálják és kb. 70% nedvességtartalmúra állítják be. A hulladékot lúgos előkezeléssel részlegesen feltárják, ezután szakaszos vagy félfolytonos működésű biogáz-reaktorba adagolják, ahol 15-20 napos tartózkodási idővel alakul biogázzá. Újabban nagy szárazanyag-tartalmú hulladékok rothasztására un. "száraz rothasztást" alkalmaznak, melynek előnye, hogy csökkenthető a technológiából eredő szennyvízmennyiség. A rothasztási technológiák maradékának elhelyezése, a biológiai szennyvíztisztításhoz és iszapkezeléshez hasonlóan, olyan környezetvédelmi probléma, ami megoldásra vár.

az RPC (angolul: RPC=Remote Procedure Call) segítségével egy számítógépes program egy másik számítógépen (másik címtérben) képes futni anélkül, hogy a távoli kommunikációt a programozónak külön el kéne készítenie. Ez azt eredményezi, hogy a programozó egyformán tudja kezelni a helyi és a távoli kódokat.

kockázati hányados, a károsan még nem ható veszélyes anyag-koncentrációhoz viszonyított hatást kifejtő környezeti koncentráció, vegyi anyagok környezeti kockázatának nagyságát jellemző számérték. Ökológiai kockázat mérőszámaként a környezetben előrejelezhető koncentráció és az ökoszisztémára előrejelzés szerint károsan még nem ható koncentráció hányadosa: RQ = PEC / PNEC. Ha értéke nagyobb, mint 1, elfogadhatatlanul nagy kockázattal állunk szemben. Emberi egészségkockázat mennyiségi jellemzésére megkülönböztetésül a HQ jelölést alkalmazzák.

kockázatcsökkentés, a környezettel kapcsolatban az előrejelezhető környezeti kockázatok csökkentése, megelőzéssel, korlátozással és remediációval. A vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatcsökkentés a környezeti- és humán egészségkockázat csökkentését jelenti megelőzéssel, korlátozással vagy remediációval, azaz gyógyítással. A kockázatmenedzsment fő eszköze, a kockázatfelméréssel karöltve kerül megvalósításra. Különös figyelmet és kiterjedt eszköztárat igényel a vegyi anyagok gyártása, használata, környezetbe vagy hulladékba kerülése.

kockázatcsökkentési stratégia, az elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelentő vegyi anyagok kockázatának csökkentésére kidolgozott stratégia: gyártott és felhasznált mennyiség csökkentése, alternatív szerek bevezetése, biztonsági intézkedések, pl. cimkézés, vagy mindezek együttesen, stb.

egy vegyi anyag részletes vizsgálatának összegzése. Szerepel benne a vizsgálat tárgya, a módszerek, az eredmények, azok értékelése, a konklúziók, tehát minden információ ahhoz, hogy egy független szakértő további konzultáció nélkül is fel tudja mérni a vegyi anyag veszélyességét, kockázatát, helyzetét. (Forrás: REACH)