Lexikon
a számítógépes hálózatok szövegkörnyezetében a Java egy programozási nyelvet jelent. A nyelvet a Sun Microsystems cég fejlesztette ki. Úgynevezett objektumorientált programozási nyelvről van szó, amelyet kifejezetten hálózati alkalmazások írására dolgoztak ki. A Java nyelvet értő böngészők használatával a hipertextbe ágyazott mutatókat követve nem csak adatokat, hanem futni képes alkalmazásokat is le lehet tölteni a kiszolgáló gépekről. Ez előnyös, mert így a programok a saját gépen – és nem a kiszolgálón – futnak, ezért azt nem terhelik le. A letöltött honlapok hangokat adnak, rajzolnak a képernyőre: a dokumentum egy csapásra életre kel. Másik fontos szempont, hogy a Java nyelvet értő böngészőkben a kiszolgálóról letöltött dokumentumok kibővíthetik a kliens gépen fellelhető kommunikációs protokollok halmazát. A nyelvet nem értő böngészők ugyanis előre beépített, fix protokoll készlettel rendelkeznek. Ha egy honlap olyan adatot tartalmaz, aminek megjelenítésére, értelmezésére egyik beépített protokoll sem képes, akkor azzal az adattömeggel esetleg csak nagyon nehezen lehet értelmes dolgot kezdeni. A Java nyelven megírható programokat kétfajta elnevezés szerint csoportosíthatjuk. Az egyik az alkalmazások, azaz az önálló Java programok csoportja. A másik csoportot az appletek (programocskák) képezik, amelyeknek fő tulajdonságuk, hogy honlapokba, azaz HTML oldalakba lehet őket beszerkeszteni (HTML oldalakba beírhatóak). Az önálló programok végrehajtását a Java értelmezők, az appletek végrehajtását pedig az appleteket futtatni képes böngészőprogramok (például Netscape Navigator) intézik. Amennyiben egy HTML nyelven megírt honlapba appletet szeretnénk helyezni, akkor a JavaScript nyelvet alkamazzuk.
a JavaScript egy leegyszerűsített programozási nyelv. Előnye, hogy könnyen illeszthető a HTML-kódba, segítségével mozgalmassá tehető a weblap, dinamikus válaszokat ad a számítógép a látogatónak és csak a bőngészőre van szükség a végrehajtásához. Hátránya viszont, hogy nincs egységesítve az egyes böngészők JavaScript fordítója, amivel nagyban megnehezítik az igényes (minden böngészőre fejlesztő) programozók munkáját. Nevével ellentétben a Java programnyelvhez gyakorlatilag nincs köze.
jellemzésen, angolul „characterisation”, általában azt értjük, hogy bizonyos dologgal kapcsolatban valamilyen információt szolgáltatunk, mely segíti annak leírását és megértését.
Az életciklus felmérés esetében az életciklus során a természetből származó nyersanyagokat és a természetbe jutó kibocsátásokat (ld. bemenő és kimenő áramok) jellemezzük, miután az egyes környezeti problémákat kifejező hatáskategóriákba osztályoztuk őket (ld. osztályozás). Minden bemenő és kimenő áramhoz egy jellemzési faktort rendelünk, amely arányos az adott áram lehetséges környezeti hatásával. Minden hatáskategóriához tartozik egy jellemzési egység, amely a jellemzési faktorok mértékegysége. A jellemzési lépés elsődleges gyakorlati haszna, hogy az egy hatáskategóriához tartozó bemenő és kimenő áramok jellemzési faktorral korrigált értékei összeadhatóak, azaz egy számmal tudjuk kifejezni az áramok együttes környezeti hatását.
Például a globális felmelegedéssel összefüggő hatáskategóriában a jellemzési egység 1 kg szén-dioxid globális felmelegedést okozó potenciálja. A metán globális felmelegedést okozó potenciálja 25-szöröse a szén-dioxidénak (az Intergovernmental Panel on Climate Change 2007-es jelentése alapján), azaz 1 kg metán jellemzési faktora 25 kg szén-dioxid egyenérték. Amennyiben az életciklus felmérés során szén-dioxid és metán kibocsátás is előfordul, akkor a fenti jellemzési faktorok segítségével a két kibocsátás összesített hatása számszerűsíthető. (pl. 1 kg szén-dioxid és 1 kg metán összesített hatása 26 kg szén-dioxid egyenérték).
Fontos megjegyezni, hogy az egyes hatáskategóriák jellemzési eredményei nem hasonlíthatók össze.
Alkalmazott életciklus felmérés során általában olyan kész adatbázisokat használunk, amelyek tartalmazzák az egyes bemenő és kimenő áramok jellemzési faktorait megfelelő irodalmi forrásokra hivatkozva.
a felszíni víztestre meghatározott környezeti célkitűzések elérésének lehetőségét biztosító ökológiai állapot, amely azzal jellemezhető, hogy a biológiai minőségi elemek, az ökológiát támogató fizikai-kémiai elemek és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervről szóló (221/2004) kormány rendeletben meghatározott, egyéb specifikus szennyezőanyagok koncentrációja nem haladja meg a vízminőségi határértékek által meghatározott koncentráció szintjét.
olyan magatartási szabály, ill. olyan rendezett társadalmi kapcsolat, melynek érvényesülését állam, vagy más olyan hatalom biztosítja, mely rendelkezik a kikényszerítéshez szükséges eszközökkel.
a polgári jogi kártérítési felelősség szempontjából jogellenes mindaz a károkozás, amelyet jogszabály kifejezetten meg nem enged.Megvalósulhat: tevésben, nemtevésben (pl.: kárelhárítási kötelezettség elmulasztása).
• Jogos védelem (Ptk. 343.§),
• Szükséghelyzet (Ptk. 107.§),
• Károsult beleegyezése (Ptk. 342. §),
• Rendeltetésszerű joggyakorlás.
a jogszabály különböző megjelenési formáit jogforrásoknak nevezzük. Másképpen a jogforrás: különböző jogszabályoknak a jogrendszerben elfoglalt sajátos helye, szerepe.A jogforrás egyaránt jelenti azt, hogy a jogi norma, illetve a jogszabály mely állami szervtől ered és hogy konkrétan milyen formában jelenik meg. Lehet materiális (jog tartalmának az eredete) és formális (jogi jelleg eredete), vagy belső (jogalkotó) és külső (jog megnyilvánulási formája), illetve elsődleges (legerősebb hat. által közvetlenül alkotott) és másodlagos (legerősebb hat. által felruházott szervek által alkotott).jogforrás tartalmának értelmezése: genetikus (azok a tényezők, amelyekből a jog származik), vagy gnoszeológiai ((megismerési értelemben) meghatározott módon létrejött, meghatározott szervek által alkotott jogszabályok összessége).
a jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége, amelyik egy teljes, értelmezhető, követhető, alkalmazható magatartásszabályt alkot.
az alkotmány
kétharmados törvények
törvények
rendeletek
emléktörvények
két típust különböztetünk meg, a kurrens (folyamatos, rendszeres, rövid időközönkénti közzététel), valamint retrospektiv (visszatekintő, nagyobb időszak anyagát összefoglaló). Kurrens típusban jelenik meg a Magyar Közlöny, Határozatok Tára, tárcalapok, önkormányzatok éltal kiadott hivatalos lapok, Cégközlöny. Retrospektív megjelenési formán belül két típust különböztetünk meg: hivatalost (p. Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, Hatályos Jogszabályok Gyűjteméye), illetve a tematikust (pl. kis jogszabálysorozat, Bírósági Határozatok).
Joint Photographic Experts Group = JPEG. A digitális képrögzítés és feldolgozás technikájában alkalmazott, elhanyagolható veszteséggel járó adattömörítési eljárás. A JPEG állományok különböző felbontási fokozatban, 24 bites színmélységig képesek grafikák tárolására. A JPEG tömörítési eljárás lényege az, hogy az adatokat olyan szakaszokban csökkentik, ahol a legkevésbé vehető észre a hiányuk. Az adatcsökkentési tényező mértéke tetszés szerint beállítható a JPEG eljárásnál. A beállított sűrítési aránytól függően az adattömörítés látható veszteségeket idézhet elő, viszont a fájlok rendkívül kis terjedelműek lehetnek ennek eredményeként. Az adatok tömörítése miatt, kb. a 24-es tényezőtől számítva jön létre olyan mértékű veszteség, hogy a képek minősége láthatóan gyengébb.
Forrás: http://www.jvc.hu/knowledge-list.php?id=8#q3