Lexikon
a vizek jó állapotának eléréséhez és fenntartásához szükséges feladatok időarányos teljesítését szolgáló állami és egyéb intézkedések összessége, ideértve az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást, továbbá a végrehajtással járó egyedi jogalkalmazást és hatósági ellenőrzést (a továbbiakban együtt: közigazgatási intézkedéseket) is.
angol rövidítés: Inter-Organization Programme for the Sound Management of Chemicals = Nemzetközi Intézményközi Program a Vegyi Anyagok helyes Kezeléséért
az ion-kromatográfia, amint neve is mutatja, az ionok és egyéb töltéssel rendelkező poláris molekulák elválasztását szolgáló analitikai eljárás. Az elválasztás alapja a mintában lévő, meghatározandó ion töltése. Az ionkromatográfia szinte minden töltéssel rendelkező molekula elválasztására alkalmas, így fehérjék, nukleinsavak, aminosavak, stb. Mivel a vizsgálat folyadékfázisban történik, az ionkromatográf fő része egy elválasztó oszlop. Az elválasztás a mozgó fázisban lévő minta ionjainak az álló fázisban található ellenkező töltésű csoportokkal való kölcsönhatása révén történik. A mintában lévő különféle ionok különböző erősséggel kötődnek az álló fázison, így visszatartásuk mértéke és az oszlopból lemosásukhoz szükséges idő un. elúciós idő eltér. Az eltérések a következő paraméterektől függ: vegyérték, ionsugár és disszociáció fok.
Az ionkromatográfiát nem csak analízisre, hanem kvantitatív elválasztásra, például fehérjék tisztítására is alkalmazzák.
Az oszlopról eluált ionok detektálása történhet vezetőképesség-méréssel, UV-detektálással vagy bármilyen, a konkrét molekulát szelektíven érzékelő módszerrel. Az eluens ionjai megnehezíthetik detektálást, mivel hasonlóak a minta ionjaihoz.
az ipari kategória jelöli a gazdaságnak azon területeit (beleértve a háztartási, illetve a közhasználati területeket is), ahol az anyagot felhasználják. (Forrás: REACH)
minden olyan szennyvíz, amit bármilyen ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyről bocsátanak ki és ami nem háztartási szennyvíz és csapadékvíz.
az ipar által használt vizek. Ezek minőségi követelményei nem azonosak az ivóvizek, a csapvíz vagy más emberi fogyasztásra szánt vizekével. Az ipari víz önmagában nem jelöl egy bizonyos vízminőséget, a víz minőségi követelményeit a technológia szabja meg, amihez a vizet alkalmazzák. Például a hűtővíz nem tartalmazhat keménységet, különben elvizkövesítheti a hűtőcsöveket, lamellákat, a mosóvíz a fűtőszálakat, egyes vegyipari folyamatokhoz ioncserélt vagy ionmentes víz szüksgées. A gyógyszeriparban és az elektronikai iparokban különleges tisztaságú vizekre lehet szükség.
Az ipari vizekkel szembeni általános követelmények, hogy ne tartalmazzanak biológiai eredetű, illetve biológiai folyamatokat elősegítő anyagokat, melyek tápanyagul szolgálnak a mikroorganizmusoknak, színeződést eredményező komponenseket (pl. vas, mangán), lerakódást okozó vegyületeket (karbonát-keménység), és korróziót elősegítő anyagokat (egyes anionok, agresszív szénsav).
A vízhasználatok minőségi igényei szerinti leggyakoribb ipari vizek a hűtővizek, az ivóvíz és az élelmiszeripari vízek, a technológiai finomvizek és egyéb kevésbé igényes ipari vizek. Az ipari vizek által megkívánt minőségű vizet fizikai és kémiai vízkezeléssel lehet előállítani.
Nemzetközi Kémiai Biztonsági Program, melyet három nemzetközi szervezet, a WHO, az ILO és UNEP közösen indított. WHO a tudományos alapok megteremtéséért, a vegyi anyagok kockázatfelmérési módszerek az egészségi kritériumok, határértékek képzésének fejlesztéséért, az előrejelzések megbízhatóságának modern eszközökkel való jellemzéséért és javításáért felelős testület. http://www.who.int/ipcs/methods/en/
a környezetre és az emberi egészségre káros vegyi anyagokkal kapcsolatos publikációk, környezetegészségi kritériumok, peszticidek, egészségügyi és kémiai biztonsági útmutatók, vegyi anyagok, mérgek adatbázisa, kutatások adatbázisa. (www.inchem.org)
egy komplex eszköz, melynek részei adatbank, információ menedzsment eszköz és a fórum. Toxikus anyagok adatbázisa, a toxikus anyagok környezetbe kerülésével kapcsolatos menedzsment, elsősorban az un. méreg-központok és más kockázatfelmérést végző intzémények részére. Belépést biztosít a méreg-központok Globális hálózatába, és fórumot biztosít az együttműködő szakértők között. (http://www.intox.org)
integrált szennyezés-megelőzés és -csökkentés, az Európai Tanács 96/61/EK Irányelve, az EU egyik környezetvédelmi jogszabálya. Lényege, hogy a környezetvédelmi szabályozásnak integráltan kell kezelnie minden tevékenység, folyamat környezetre, mint egészre gyakorolt hatását. Azokra az ipari és más, ipari rendszerben folyó (pl. mezőgazdasági) tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, ahol a legnagyobb a valószínűsége a környezet szennyezésének. A szabályozás egyes ipari és mezőgazdasági tevékenységeket engedélykötelessé tesz és előírja az engedélyezéshez szükséges minimálkövetelményeket.
Az integrált szennyezésmegelőzés és kontroll elveit és szabályait a 2008/1/EEK irányelv adja meg, melyet 2008 január 15-én fogadott el az Európai Parlament és az Európai Bizottság.
Az integrált megközelítés a korszerű környezetvédelem egyik alapelve, ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére.
Az integrált megközelítés érvényre juttatását a jogszabály által előírt elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a kibocsátásoknak már eleve a forrásnál történő csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni. (Lásd még integrált kockázati modell, integrált környezetmenedzsment, integrált kockázatfelmérés).
nem ideális (azaz valamelyik irányból gátolja a hang terjedését pl. padlózaton elhelyezkedő) hangforrás esetén a hang terjedésének irányát írja le.
Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
in situ Chemical Oxidation = in situ kémiai oxidáció, talajremediációs módszer. Lásd. kémiai oxidáció talajban.
ismételhetőség alatt a mérési eredmények egyezésének mértékét értjük, amennyiben ugyanazon módszerrel ugyanolyan vizsgálati anyagon, ugyanolyan feltételek mellett nyerjük azokat, - vagyis ugyanaz a vizsgálatot végző személy, ugyanaz a felszerelés, ugyanaz a laboratórium és rövid időtartamok az ismétlések között.
Az ismételhetőség mértéke variációs együtthatóval jellemezhető, vagyis a szórásnak és a számtani átlag abszolút értékének arányával.
a toxikológiában az ismételt adagolású toxicitás egy vegyi anyagnak való ismételt napi expozíció eredményeként fellépő általános toxikológiai hatásokat jelenti, a várt élettartam egy részére (szubakut vagy szubkrónikus expozíció) vagy az élettartam nagy részére (krónikus expozíció).
Ezek az általános toxikológiai hatások magukba foglalják a testtömegre és/vagy a testtömeg növekedésre, az abszolút és/vagy relatív szervi és szövet súlyokra, a klinikai kémhatás változásaira, a vizeletelemzésre és/vagy hematológiai paraméterekre, az idegrendszer funkcionális zavaraira, valamint általában a szervekre és szövetekre és a makroszkopikusan és mikroszkopikusan vizsgált szervek és szövetek patológiai elváltozásaira gyakorolt hatásokat.
Ezen információk mellett a lehetséges káros általános toxikológiai hatásokról, az ismételt adagolású toxicitási tanulmányok egyéb információkkal is szolgálhatnak pl. a reprodukciót károsító hatásokról, vagy azonosíthatják a toxicitás sajátos megjelenési formáit, mint pl. a neurotoxicitás, immunotoxicitás vagy az endokrin rendszer közvetítette hatások...
Az ismételt adagolású toxicitás előrejelzése állatkísérletek alapján történik. A teszt célja a következők felmérése:
- az emberek egy anyagnak való ismételt expozíciója összekapcsolódott-e káros toxikológiai hatásokkal; ezek az emberi tanulmányok potenciálisan szintén azonosíthatnak nagyobb hajlammal rendelkező népességet;
- egy anyag ismételt beadása kísérleti állatoknak okoz-e káros toxikológiai hatásokat; hatások, amelyek előre jelezhetnek lehetséges káros hatásokat az emberi egészségre;
- a célszervek, a lehetséges halmozódó hatások és a káros toxikológiai hatások visszafordíthatósága;
- az dózis−válasz viszony és az ismételt adagolású toxicitási tanulmányokban megfigyelt toxikológiai hatások bármelyikének a küszöbértéke;
Forrás: REACH
International Organisation for Standardisation = Nemzetközi Szabványosítási Szervezet.
üledékes kőzet 0,002-0,02 mm méretű szemcsecsoportja. Az iszap víz által szállított és osztályozott anyag, szél által szállított megfelelője a por. Ásványi alkotói között a szemcseméret csökkenésével csökken a kvarc és a primer szilikátok, és nő az oxidok, oxi-hidroxidok és a mállás kezdetén járó nagyobb-szemcsés agyagásványok. Lásd még talaj textúrája.
Tágabb értelemben iszapoknak nevezik a finomszemcsés, nehezen ülepedő, könnyen szuszpendálódó finomszemcsés vízben szuszpendált szilárd anyagot, így a feszíni vizek szerves üledékét, illetve lebegőanyagát, a szennyvizek iszapját, és minden hasonló állagú ipari, mezőgazdasági, kommunális hulladékot.
Információ Technológia, internetes és elektronikus információt kezelő, feldolgozó, továbbító technológiák összessége.
internetes eszköz a vegyi anyagokkal kapcsolatos információk elérésére: Nemzetközi Egységes Vegyianyag Információs Adatbázis. Ezt a szoftvert különösen vegyipari vállalatok és állami hatóságok használják kémiai anyagok tulajdonságaira és veszélyességére vonatkozó adatok gyűjtésére, tárolására, karbantartására és továbbítására. A IUCLID-ot korábban Európai Bizottság Közös Kutatóközpontján (JRC) belül Egészség- és Fogyasztóvédelmi Intézetének (IHCP) Európai Kémiai Irodája tartotta fenn, a REACH törvén életbelépésével fenntartása átkerült az ECHA hatáskörébe. Igénybevétele, elérhetősége ingyenes. Jelenleg az 5-ös verzió (IUCLID5) fejlesztése és tesztelése folyik, 2007. májusában mindenki számára elérhető lesz. A IUCLID5 kulcsfontosságú eszköz a vegyipari vállalatok számára abban, hogy eleget tegyenek kötelességüknek a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló, Európai Uniós törvénynek. A IUCLID5 teszi lehetővé a regisztációs dokumentumok elkészítését, csakúgy, mint más REACH dokumentációkat (PPORD dokumentációk, C&L dokumentációk, árucikkekben előforduló anyagok bejelentése, DU jelentések és a XV melléklet szerinti dokumentációk), vagy más - EU és nemzetközi - joghatóság számára készített dokumentációkat. A REACH előírja, hogy az Ügynökségnek benyújtott regisztrációs dokumentumok az IUCLID formátumot kövessék.
Az IUCLID5 nemzetközileg összehangolt formátumokat felhasználva készült, a vegyi anyagok lényeges tulajdonságainak bejelentéséhez, amit az OECD több nemzeti és nemzetközi szabályozó hatósága készített, és fogadott el.
http://ecbwbiu5.jrc.it
a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas fizikai, kémiai, bakteriológiai, toxikológiai és radiológiai határértékeknek megfelelő víz.
az emberi fogyasztásra szolgáló vízre (ivóvízre) vonatkozó - jogszabályban meghatározott - minőségi követelményeket kielégítő cél megvalósítására irányuló feladatok összessége.
a kőolajeredetű telített szénhidrogének közé tartozik, szintelen folyadék, a n-heptánnal együtt a motorhajtóanyagok oktánszámának meghatározására használt elegyek egyik komponense. (Egész pontosan itt az izo-oktánok közül a 2,2",4-trimetil-pentán értendő izo-oktánon.) (Forrás: Olajipari értelmező szótár)