Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
A magma a Föld belsejében, mélyen elhelyezkedő, olvadt kőzetanyag. A magma a vulkáni tevékenység során a felszínre tör. A vulkánkitöréskor felszínre kerülő magma-anyag neve láva. A felszínre vagy a felszín közelébe került magma lehűl és megszilárdul. Ezt nevezzük magmás kőzetnek.
A megújuló forrás azt jelenti, hogy a természet évről évre, időről-időre megtermeli, ilyen példáuzl: a halak a tengerekben, növények a földeken, a szél magától fúj, a folyó magától folyik stb.
Meg nem újuló az, amit a természet nem tud újratermelni: egyszer létrejött, de ha elfogyasztjuk, nem termelődik újra, végleg elfogy. Például, ha kibányásszák a szenet és a kőolajat előbb-utóbb elfogy és nem keletkezik új, mert az évmilliókkal korábbi körülmények, amikor ezek a szenek hatalmas föld alá süllyedt erdőkből keletkeztek, már soha nem jönnek vissza.
A források lehetnek anyagok forrásai vagy energiaforrások.
Az energiaforrások közül a meg nem újuló forrásokat csak egyszer lehet felhasználni, ilyen a tüzelőanyagok közül a kőszén, a földgáz, a kőolaj. Ezeket más néven fosszilis tüzelőanyagoknak is nevezik.
A meg nem újuló energiaforrások mennyisége folyamatosan csökken a Földön, mivel elhasználják, és nem termelődik újra. Ráadásul a fosszilis tüzelőanyagok használata környezetszennyező, mert az elégetésük során nagy mennyiségű széndioxidot, kéndioxidot és nitrogénoxidot bocsájtanak a légkörbe.
A megújuló energiaforrások a szélenergia, a vízenergia, és a tüzelőanyagok közül a biomassza, vagyis a tűzifa és az eltüzelhető növények, növényi maradványok (energiafű, kukoricaszár, stb.).
A megújuló források másik része nem energiaforrás, hanem anyag, élelmiszer, mint például a halak a tengerben. Itt is vigyázni kell, hogy ne használjunk el többet, mint amennyi újratermelődik, különben nem tudnak a halak ismét felszaporodni és így előbb-utóbb az embernek sem lesz mit ennie. A legelők túl használata is egy veszély, ha az állatok többet legelnek le, mint amennyi ismét ki tud nőni, akkor tönkremennek a legelők és az állatok is éhenpusztulnak.
A megújuló források olyan anyagok, vagy energiák, amik folyamatosan újratermelődnek. Használatuk egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben szennyezi vagy teszi tönkre a környezetet.
A legfontosabb megújuló energiaforrások: napenergia, vízenergia, árapály-energia, hullám energia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza.
A biomassza a Földön élő növények tömege.
A mezőgazdaságban és az erdészetben termelnek olyan növényeket, fákat, amelyekből energiát állítanak elő. Ezeket energianövényeknek nevezik. Ilyen például a repce, amiből olajat, biodízelt állítanak elő, autók, motorok hajtására. Vagy az energiafű, melyet kazánokban elégetnek és így melegvizet állítanak elő vele.
Vannak olyan természeti elemek, jelenségek, amelyekből energia nyerhető. A napsugárzásból és a víz erejéből származó energiát már nagyon régóta hasznosítja az ember. A régi kultúrákban is létezett már vízimalom, ahol a malmot a víz forgatta és így őrölték meg a gabonát.
A mérgező anyagok azok a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított vegyi anyagok, melyek az élő szervezetre mérgező hatással vannak.
A mérgező anyagok lehetnek szervetlen vagy szerves anyagok.
A szervetlen anyagok között leggyakoribbak a mérgező fémek.
A szerves anyagok egy része természetes eredetű (pl. rovarmérgek, kígyómérgek), ezeket gyakran gyógyszerként is alkalmazzák. A szerves anyagok másik csoportja a természetes élővilág számára idegen, ember által tervezett anyagok. Ezeket általában mérgező hatásuk miatt állítják elő, hogy egy élőlényt öljenek vagy gátoljanak velük (pl. fertőtlenítőszerek, növényvédő-szerek, antibiotikumok).
A mérgező hatást idegen szóval toxikus hatásnak is nevezzük, a mérgező anyagokat pedig toxikus anyagoknak vagy toxinoknak.
A mérnöki tudomány eljárások, technológiákfejlesztése és alkalmazása a környezet és az ember céljainak megvalósítására és problémáinak megoldására.
A mérnöki tudomány a mérnöki tevékenység tudományos alapja, gyakorlati más szóval alkalmazott tudomány.
Első fokozata az alaptudás, a természettudományok, a fizikai, kémiai, biológiai összefüggések, törvényszerűségek megismerése. Ebből kiindulva a mérnöki létesítmény megtervezése, majd kivitelezése.
- építő- és építészmérnökök tervezik és építik a hidakat, a vasútvonalakat, az épületeket,
- villamosmérnökök a villamos berendezéseket, híradástechnikai eszközöket,
- a gépészmérnökök a különféle gépeket, közlekedési eszközöket,
- a vegyészmérnökök tervezik és működtetik a vegyipari technológiákat, a vegyszerek, a gyógyszerek, a növényvédőszerek, a műanyagok, a mosószerek stb. gyártását, a hagyományos élelmiszeripari technológiákat,
- biomérnökök foglalkoznak azokkal az új mérnöki technológiákkal, melyekben az élő sejteket vagy szervezeteket állítjuk munkába. Ezek a biotechnológiák és ökológiai technológiák (élelmiszeripari technológiák, antibiotikumok gyártása, szennyvíztisztítás, stb.).
- a környezetmérnökök összetett munkát végeznek, ők a környezetre leselkedő veszélyek megfigyelését, megelőzését és a már bekövetkezett károk felszámolását végzik mérnöki eszközökkel.
A metamorfózis magyarul átalakulást jelent, egyik formából egy másikba (pl. a hernyóból csodaszép pillangó válik).
Nem csak az állatok alakulnak át, hanem minden élőlény és élettelen fejlődésében megfigyelhetőek kisebb-nagyobb átalakulások, például a kőzetek is átalakulhatnak a körülményektől függően. Példáulnagy nyomás alatt a himokból homokkő válik.
A metán a földgáz fő alkotórésze, de kisebb mennyiségben a kőolajban is előfordul. Keletkezhet állati és növényi részek rothadásakor. Előfordul még a szénbányákban, a metán okozza a sújtólégrobbanást. Hulladéklerakókban is metán fejlődik letakarásukat követően a lezárt térben. Belélegezve nem mérgező, de légszomjat okozhat, mert ilyenkor kevesebb oxigén jut a szervezetbe. Éghető gáz, energiatermelésre, fűtésre alkalmazható.
A mikrobiológia a biológiának az a tudományága, mely a szabad szemmel nem látható, apró élő szervezetekkel (mikroorganizmusok) foglalkozik.
Fő eszközei a mikroszkóp és a biokémia, újabban pedig a genetika, a DNS-technikák.
A mikroorganizmusok között vannak baktériumok, mikrogombák, egysejtű növények (algák) és egysejtű vagy néhány sejtű állatok.
A mikroorganizmus apró élőlény, röviden úgy is mondjuk, hogy „mikróba”.
Nevüket onnan kapták, hogy nagyon kicsik, szabad szemmel nem láthatóak, csak mikroszkóppal.
A mikroorganizmusok lehetnek baktériumok, élesztőgombák és penészgombák, algák (egysejtű növények) és egysejtű vagy néhány sejtből álló állatok.
A mikroorganizmusok mindenütt élnek, a vízben, a talajban, a porban és az élőlényekben.
Fontos szerepük van a környezetben: elbontják és eltakarítják a hulladékokat és a szennyezőanyagokat, és visszaforgatják a hasznos anyagokat a körfolyamatokba.
Gyakran betegségeket okoznak, közvetítenek, illetve betegségeket okozó kórokozókat terjesztenek.
A műanyag hulladékok közé tartoznak:
ásványvizes - üdítős palack, kiöblített háztartási flakonok, reklámszatyrok, tasakok, csomagoló fóliák.
A mutáció valamely örökletes tulajdonság megváltozását előidéző, a sejtekben végbemenő folyamat.Ez azt jelenti, hogy megváltozik az élőlények genomja.
Például egy fehér virág magjából egyszercsak egy rózsaszín virág kel ki. Ennek a nemesitők örülnek, mert egy újszerű, érdekes növényhez jutottak.
Előfordult, hogy egy kutya genetikai mutáció miatt nagyon rövid lábakkal született, abból a kutyatenyésztő kitenyészette a tacskót.
A növény- és állatnemesítő szakemberek évszázadokon át lesték ezeket a természetes mutációkat, hogy a maguk hasznára fordítsák. Ezeket a temészetes mutánsokat keresztezték a hagyományos növényekkel és állatokkal és így új fajtákat hoztak létre. Ilyen tudós volt Mendel, aki növényekkel kísérletezett és eredményeivel lerakta a modern genetika alapjait.
Később mesterséges módszerekkel, például besugárzással és vegyszeres kezeléssel növelték a mutációk számát, helyesebben valószínűségét. Tehát a véletlenszerűen létrejött mutációkhoz hasonló genetikai változásokat mesterségesen is ki lehet alakítani.
A mutációk legtöbbje ront az utódok tulajdonságain, de előfordulnak hasznos mutációk is (például jobb ellenálló-képesség, jobb alkalmazkodó képesség, jobb tápanyag-hasznosítás, stb.).
Ezek a hasznos mutációk előnyt jelentenek azoknak a szervezetnek, melyekben megjelentek. A fajok evolúciója is ezen alapul: a hasznos mutációk létrejöttét követő kiválogatódás (szelekció) irányítja a fajok fejlődését, evolúcióját.
Egyre szennyezettebb környezetünkben a mutációk száma is nő. A mutációt kiváltó sugárzások és szennyezőanyagok általában káros mutációkat, káros genetikai változásokat okoznak az élőlényekben és az emberben. Ezek a káros genetikai változások érinthetik az utódokat is, azaz öröklődhetnek. Ismert mutáció az albinizmus, állatnál és embernél egyaránt előfordul: az albínó egyed bőre, szőre, haja fehér, szeme piros. A leggyakoribb kromoszóma-mutáció a Down-szindróma, melyre az jellemző, hogy a 21-es számú kromoszómából kettő helyett három van a személy minden egyes sejtjében.
Sok betegség is mutáción alapul és öröklődő: ilyen az izomsorvadás, a vérzékenység, a színtévesztés, a cisztikus fibrózis, a fenilketonúria, a nyílt gerinc, a Turner-szindróma, stb.
A Nap a Naprendszer legnagyobb tagja egy gáznemű sugárzó gömb. A Nap körül kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, kisbolygók, üstökösök. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra helyezkedik el. A Napból érkező sugárzás melegíti fel a Földet. A Napból érkező sugarak egy része káros ultraibolya sugárzás. Az ultraibolya sugarak (UV) ellen véd az ózonréteg, amely körbe veszi a Földet.
A napelem olyan eszköz, amely a fénysugárzás energiáját villamos energiává alakítja. Tehát a napelemet energiatermelésre használják.
A Nap energiáját megújuló energiaforrásnak nevezik, mivel folyamatosan újratermelődik. Használata egyáltalán nem teszi tönkre a környezetet. A napelemek használata nem csak környezetvédelmi szempontból előnyös, mivel a napból nyert energia az embereknek is gazdaságosabb.
A napelemeket akárki alkalmazhatja a háztartásban, ilyeneket a házak tetején láthatunk. Léteznek a világon hatalmas naperőművek. Németországban már olyan naperőművet építettek, amely rengeteg háztartást lát el energiával.
A napkollektor a Nap fényenergiáját hőenergiává átalakító berendezés. Legtöbbször víz melegítésére használják.
A napkollektorok legyegyszerűbb formája egy fekete gumicső, amit kiteszünk a napra. A benne lévő víz perceken belül felmelegszik.
A nátrium létfontosságú elem, a konyhasó, vagyis a nátriumklorid alkotórésze, fémes elem.
Az emberi szervezetben lévő víz tulajdonképpen egy híg nátriumklorid oldat, az úgy nevezett fiziológiás sóoldat, ami 0,9%-os sóoldatot jelent.
A tengervíz sósságát is a nártrium-klorid adja.
A szikes talajokban sok a nátrium, ez a talaj szerkezetét tömörré, vízzáróvá teszi, emiatt az esővíz nem tud beszivárogni a talajba, a növények kiszáradnak.
A konyhasó, létfontosságú só. Az emberi szervezetben lévő víz tulajdonképpen egy híg nátrium-klorid oldat.
A tengervíz sósságát is a nátrium-klorid adja.
A nátrium-kloridot főként bányászattal nyerik vagy a tengervízből vagy sós tavakból kapják lepárlással.
Meleg éghajlatú területeken a sós tavak sótartalmát halmokba rakva várják, hogy kiszáradjon.
A tenger vizét lapos medencékbe engedik, és a Nap melege segítségével párolják le, szárítják ki.
A növények az élőlények egyik nagy csoportja, amelybe több százezer faj tartozik. A növények a napfény energiáját felhasználva építik fel a testüket alkotó molekulákat. A felépítés közben pedig oxigént juttatnak a levegőbe. Ezt nevezik fotoszintézisnek. Ha otthonunkba sok növényt helyezünk el, frissebb és tisztább levegő fog minket körül venni.
A növények közé tartoznak a fák, virágok, zöldségek és gyümölcsök is.
A növényvédő-szerek a növénytermesztésben használt olyan vegyi anyagok, melyek a növénykártevők elpusztítására terveztek, gyártottak és forgalmaztak. Mivel ölő anyagokról van szó, nagyon körültekintően kell a növényvédőszereket alkalmazni, hiszen nem csak a kártevőkre hathatnak, hanem nagyon gyakran károsak a vízi élőlényekre, a rovarokra, méhekre, és a rovarokat fogyasztó állatokra, például madarakra. A mai modern növényvédő-szereket igyekeznek olyanra tervezni, hogy azok csak a célkártevőt károsítsák. A növényvédő-szereket csak körültekintő vizsgálatok után engedélyezik. Használatuk során szigorú munkavédelmi előírásokat kell betartani.
Az ökoszisztéma az élőlények és a környezetük együttese.
Ökoszisztémának nevezzünk a Földet, ahol együtt élnek a környezetben a mikroorganizmusok, a növények és állatok.
Akár egy kisebb tó élővilágát is nevezhetjük ökoszisztémának, ahol a halakat, a kisebb vízi élőlényeket, a tóban található vizet vagy a tó fenekét értjük alatta.
Egy kis talajrészletet is ökoszisztémának tekinthetünk és vizsgálhatjuk az összetételét vagy a benne élő giliszták és mikroorganizmusok életét. Egy virágcserpbe tett talaj, a benne élő számtalan mikroorganizmus és rovar a növénnyel, a növényi gyökerekkel együtt egy bonyolult mikro-ökoszisztéma, egy úgynevezett mikrokozmosz.
A környezeti elemek szerint megkülönböztetünk vízi és szárazföldi ökoszisztémát. A vízi ökoszisztémán belül is érdemes megkülönböztetni a tengeri és az édesvízi ökoszisztémát.
Az ökoszisztémákat aszerint is megkülönböztetjük, hogy mennyire fontosak a Föld egésze szempontjából és hogy mennyire érzékenyek.
Az egész Föld szempontjából nagyon fontos ökoszisztémák az őserdők és az esőerdők, melyek aFöld víz-körforgalmában, és szén-körforgalmában egyaránt nagy szerepet játszanak.
Az ökoszisztémák érzékenysége attól füg, hogy az ott élő közösség és a közösség tagjai mennyire tűrik a külső változásokat. Ha legkisebb külső változásra és emberi beavatkozásra felborul az egyensúlyok, akkor nagyon érzékenyek.
A nagyon fontos és a nagyon érzékeny ökoszisztémákat védjük, azaz olyan törvényeket hozunk, melyek előírják, hogy mit nem szabad és mit kell csinálnunk ezekkel az ökoszisztémákkal kapcsolatban. Olyan módszerket alkalmazunk, melyek biztosítják a védett területek egyensúlyát, hosszú távú megmaradásukat.
Például nem lehet kivágni egy védett erdőt, nem lehet mezőgazdasági célokra használni egy védett mocsaras területet, nem szabad vadászni a védett állatokat vagy halászni a védett halakat. A védett növényeket nem szabad leszedni. Ha mégis ezt teszi valaki, büntetést kell fizetnie.
Az oldószer valamely anyag oldására alkalmas folyadék.
A legelterjedtebb oldószer a víz, melynek oldóképessége nagyon jó a biológiai szempontból érdekes és fontos anyagokszempontjából.
Gyakran használunk oldásra savakat és lúgokat, vagy szerves oldószereket.
Savas oldásra jó példa az ecet, vagy a sósav, mely leoldja a vízkövet az edényekről, a kádról, mosdóról, mosogatóról.
Lúgos szerekkel feloldhatjuk a ragacsos, zsíros szennyeződést, piszkot (például hideg zsíroldó, konyhai tisztítószer).
Szerves oldószereket használnak a száraz tisztítók, azzal távolítjuk el a ruhából a zsíros foltokat, oldószerekkel oldjuk a ragasztóanyagokat, a festékeket, például acetonnal mossuk le a körömlakkot a körmünkről.
A savas és lúgos oldószerek maró hatásúak, a szerves oldószerek mérgezőek és legtöbbjük gyúlékony, tűzveszélyes anyag.
Az oxigén a Föld leggyakoribb eleme, hiszen a földkéreg tömegének majdnem felét oxigén teszi ki. Ez kötött állapotban például oxidokban (vasérc). A légkör jelentős része oxigéngáz (O2), de ózon (O3) formában is megtalálható.
Az oxigéngáz színtelen, szagtalan, íztelen anyag. Az oxigén nélkülözhetetlen az élethez.
A felszíni vízekben és a talajban kevesebb oxigén található, minta a levegőben.
Az ózon a légkör felső rétegeiben található. Az ózon elnyeli a káros ultraibolya (UV) sugarakat, a légkör magasabb rétegeiben ózonréteget alkot, mely napjainkban sajnos némely helyeken meglehetősen elvékonyodott (átlagos vastagsága 8 km).
A légkör felső rétegében egy vékony ózonréteg található, ami megszűri a világűrből érkező, a Nap által kibocsátott, ibolyántúli (UV) sugárzást. Az UV-sugárzás minden élőlény egészségére káros hatással van. Az ózonréteg elkezdett vékonyodni az utóbbi években, ami a légszennyezésnek köszönhető.
Káros hatással vannak a hűtőberendezésekhez, kozmetikai és háztartási spray-k hajtógázához, neoncsövekhez használt gázok. Ezek különféle klór és brómvegyületek, amelyek a levegőbe jutva megbontják az ózonmolekulákat. Eleinte csak az Antarktisz felett alakult ki az ózonlyuk, mivel ott a legalacsonyabb Földünkön a hőmérséklet, de a 1990-es évek közepén az Északi sarknál is észlelték az ózonpajzs vékonyodását.
A papír hulladékok közé tartoznak az újságok, hullámpapír, kartondoboz, szórólap, csomagolópapír, könyvek, italosdoboz.
A papírhulladék haszbnosítására több lehetőség is adódik: lehet belőle ismét papírt gyártani, de már tárgyakat, vsomagolóanyagot, préselt lemezeket is készítenek belőle. Ha nem alkalmas mindezekre, akkor elégetik.
A papír újrahsznosítás legnagyobb problémája a festékek, bevonatok és ragasztóanyagok eltávolítása a papírtermékekből.
A patak egy kisebb vízfolyás. A felszíni vízek egyik fajtája: folyóvíz, ami azt jelenti, hogy a benne lévő víz áramlik.
A patak és a folyó méretben van különbség, mivel a patak kisebb, mint a folyó. A patakban élnek mikroorganizmusok és növények is. A folyókhoz hasonlóan hordaléka is van, ami azt jelenti, hogy különböző ágakat magával ragadhat. A pataknak is van saját ökoszisztémája.
A pH egy olyan szimbólum, ami egy oldat savas, illetve lúgos jellegére, azaz kémhatására utal.
A tiszta víz sav–lúg szempontból semlegesnek számít, értéke pH 7, s ehhez képest lett meghatározva a savas, illetve a lúgos oldat pH értéke.
0–7-ig terjedő pH érték savasnak, 7–14-ig terjedő pH érték pedig lúgosnak számít.
A populáció az ökoszisztémában az élőlényközösségeknek az a része, mely szaporodásközösséget alkot, azaz tagjai egymással szaporodnak.
Az emberi populációt a földön élő összes ember jelenti, de más szempontok szerint csoportosított emberek is alkothatnak alpopulációkat, pl. a Budapesten élők populációja, a piacon vásárlók populációja, a kerékpárra közlekedők, az iskolások, stb. alpopulációja.
Az ember esetében a populációt népességnek is nevezik.
A rehabilitáció magyarul helyreállítás. Mind a természet, mind az ember esetében használt kifejezés. Egy tönkrement terület, leromlott talaj elvesztett képességeinek visszaállítása, ill. a keletkezett hátrányok kiküszöbölése is rehabilitáció. Egy betegség miatt megrokkant vagy balesetet szenvedett ember elvesztett képességeinek visszaállítása, ill. a keletkezett hátrányok kiküszöbölése is rehabilitáció.
A betegség miatt megrokkant ember betegségét először meg kell meggyógyítani, utána pedig elvesztett képességeit visszaállítani, újra megtanítani járni, beszélni.
Bányászat miatt letarolt, hulladékokkal teleszórt terület helyreállítása vagy egy elszennyezett, tönkrement patak helyreállítása összetett feladat. Először meg kell szüntetni a károk okát, a szennyeződés forrását, majd a területet, a patakot vissza kell állítani eredeti állapotába.
A környezetet a környezetmérnökök és ökológusok rehabilitálják, a beteg embereket az orvosok és a gyógytornászok.
A robbanószer olyan anyag illetve anyagkeverék, mely igen nagy mennyiségű kémiai energiát tárol, és lebomlásuk nagy energialeadással jár (robbanás).
A robbanószer normális körülmények között csak akkor robban, ha erre jelet kap (pl. gyújtás).
A robbanást hatalmas zaj, fényjelenség és lökéshullám kíséri. A robbanás elpusztítja a környezetében található épületeket, élőlényeket, embereket.
A savak olyan kémiai vegyületek, melyek pH-értéke 0 és 7 közötti.
A savak általában oldat formában léteznek. Maró hatású anyagok, ezért veszélyesek. Attól függően milyen erősek, képesek feloldani az anyagokat pl. fémeket.
Sok vegyület színét megváltoztatják, például a lakmusz papírt pirosra színezik, a kurkuma nevű sárga színezéket pedig barnára. Az élelmiszereknél is megfigyelhetjük ezeket a színváltoztataásokat, példáuzl a lila képoszta pirosba megy át, ha megsavanyítjuk egy kis ecettel. A teák színe is megváltozik, ha citromot teszünk bele.
Azokat az anyagokat, amik savak hatására nagyon nagymértékben és mérhető módon megváltoztatják a színűket indikátoroknak is használjuk, hiszen mutataják az oldat savasságát és annak mértékét is. Ezért az indikátorokat használhatjuk savak és akár a savak erősségének kimutatására, mérésére.
A csapadékkal a földfelszínre kerülő savas anyag, mely gyakran tönkreteszi a felszínt: a növényzetet, a talajt, az óceánokat és a tengereket. A savas eső pH értéke 5 alatt van, de sokkal kisebb is lehet, akár pH 2 érték is előfordulhat. Az emberi tevékenységek légszennyező hatására alakul ki a savas eső.
A sivatag olyan terület, amelynek felszínét főleg homok és apró kőzetek alkotják. Az évi csapadék mennyisége kevés, ezért állandó szárazság jellemző. A szárazság miatt a talaj terméketlen, csak szárazságtűrő növények képesek megélni ilyen területen pl.: kaktusz. A sivatagokban jellemzőek a porviharok. A hőmérséklet ingadozik, nappal magas, éjszaka pedig alacsony.
A szárazság miatt a talaj kiszárad, majd a szél a talajszemcséket szétfújja, miközben egyre apróbb szemcsék alakulnak ki és sivatag jön létre.
Az elsivatagosodás folyamata hosszú idő alatt vezet sivatag kialakulásához, de a talaj használat szempontjából már a szárazság is súlyos problémákat okoz. Éghajlati, mezőgazdasági, gazdasági, politikai tényezők egyaránt szerepet játszanak a kialakulásában.
Az elsivatagosodás az egész világon tapasztalható, a mediterrán térségben, Kaliforniában még a magyar Alföldön is. Ez egy globális, vagyis az egész Földet érintő környezeti probléma.
A só szilárd halmazállapotú kristályos anyag.
A konyhasó az egyik legismertebb sófajta a hétköznapokban. Tartósításra és ételízesítésre használjuk a konyhában. A só életszükséglet. A sóhiány számtalan betegséget idézhet elő, szédüléssel, rosszulléttel is járhat a hiánya.
A sugárzó anyagok más néven radioaktív anyagok radioaktív sugárzást bocsájtanak ki magukból. A nagy energiájú sugárzás az atomok átalakulásával jön létre.
A természetben is megtalálhatóak ezek az anyagok például a rádium és a polónium.
A sugárzás erőssége csak a radioaktív elem mennyiségétől függ. A radioaktív sugárzás láthatatlan, de néhány anyag a sugárzás következtében látható fényt bocsájt ki. A radioaktív sugárzás az élő sejteket károsítja.
A szárazelem hulladékok közé tartoznak aceruzaelem, gombelem, góliátelem, tölthető akkumulátor, 9v-os elem, lapos elem, telefon akku.
Ezeket a hulladékokat szelektíven kell gyűjteni, ne dobluk a háztartási szemétbe. Vigyük el a nagyobb üzletekben lévő gyűjtőhelyekre.
A szelektíven gyűjtés azt jelenti, hogy a hulladékot már a keletkezésekor csoportosítva gyűjtjük, attól függően, hogy milyen anyagból van.
Így külön gyűjtögetjük a műanyagot, a papírt, a fémet, a veszélyes hulladékokat (szárazelemek, akkumulátorok, fáradt olaj a kocsikból, festékesdobozok, vegyszeresdobozok, tönkrement háztartási eszközök, számítógépek, stb.).
A szelektív gyűjtést otthon, az iskolában vagy a munkahelyünkön is meg kell oldani, majd a külön gyűjtött hulladékot elvinni a köztereken felállított színes konténerekbe vagy a gyűjtőtelepekre, hulladékudvarokba.
A célunk az, hogy minden anyag újra hasznosuljon, semmi ne vesszen kárba a Földön, mert minden új anyag újabb terhet jelent a környezetre, a Föld ökoszisztémájára.
A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok gyűjtését jelenti anyag fajtánként. Például a megvásárolt élelmiszerek és fogyasztási cikkek csomagolóanyagát (papír, műanyag, üveg) a termékek elfogyasztását követően már otthonunkban is különválasztva tároljuk. Ezt követően pedig anyaguk szerint elkülönítve helyezzük el a szelektív hulladékgyűjtő udvarok megfelelő edényeiben.
Az elkülönítendő csoportok:
A szélenergia megújuló energiaforrás, ami mindig újratermelődik. A szélenergiát már régóta használják. Korábban szélmalmokat építettek, ahol a szél energiája mechanikusan működő szerkezetet működtetett pl. gabonaőrlés. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina. A szél a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá.
A szélkerék egy olyan szerkezet, amivel elektromos áramot lehet termelni. A szélenergiát hasznosíthatjuk ezzel a módszerrel. A szél a szélkerék lapátjait forgatja és a forgási energiát átalakítják elektromos árammá.
A szemét olyan hulladék, amit már semmire sem fognak felhasználni, egyszer s mindenkorra veszendőbe megy.
A hulladék a haszontalanná vált anyag, használt termék, amelynek további felhasználásáról lemondtak. A hulladékot gyűjtik, hulladéklerakó telepekre szállítják vagy újrahasznosítják.
A szemét a hulladékkal ellentétben nem kerül gyűjtésre, főként nem szelektív gyűjtésre. A szemét nagy része ellenőrizetlenül kerül a környezetbe, szennyezi és elcsúfítja a környezetet.
A szénhidrogének a legegyszerűbb felépítésű szerves vegyületek. Csak szenet és hidrogént tartalmaznak, nevük is erre utal.A molekulák méretüket és formájukat tekintve rendkívül nagy változtosságot mutatnak: szénhidrogén a metángáz, a benzin és a dízelolaj, a gyertyák anyaga a paraffin-viasz, vagy az utak fekete anyaga, az aszfalt is.
A természetben nagy mennyiségben a kőolajban és a földgázban találhatóak meg.
A szennyvíz a háztartásokból, lakóközösségekből, mezőgazdaságból és iparból származó használt, szennyezett víz.
A szennyvizet csak tisztítás után szabad a folyókba, vagy tavakba engedni.
Az iparból és mezőgazdaságból származó szennyvizeket célszerű a keletkezés helyén kezelni, tisztítani, figyelembe véve a helyi vegyszerhasználatokat.
A városok úgynevezett kommunális (háztartási) szennyvizét, mely főleg a háztartásokból kerül ki, csatornákon vezetik nagy szennyvíztisztító telepekre és ott kezelik.
A kezelt, tisztított szennyvíz sem ártalmatlan, abban még maradnak az élővizekre veszélyes anyagok.
Ahol sem csatorna, sem szennyvíztisztító telep nincs (pl. tanyákon, kisebb településeken), ott a szennyvizet föld alatti tárolótartályokba gyűjtik és onnan szippantós kocsival szállítják a szennyvíztisztító telepekre.
A tanyákon és a kisebb településeken saját természetes szennyvíztisztítókat is ki lehet építeni, például szennyvíztisztító tavat vagy nádast, esetleg élőgépet. Ezekben a természetet utánzó technológiákban a növények és a növények gyökerén élő mikroorganizmusok szoros együttműködésben hasznosítják a szennyvízben oldott anyagokat. Mindent elfogyasztanak a vízből, a végén a víz tiszta lesz, így beengedhető lesz a közeli patakba vagy tóba, vagy felhasználható lesz növények locsoláshoz.
A szennyvíztisztító telepekre csatornákon keresztül érkezik a szennyvíz.
A beérkező vizet több lépésben tisztítják meg.
Elsőként a szennyvízben lévő darabos anyagokat kiszűrik, szitákon fogják fel.A darabos anyagokon kívül a szennyvízben olyan szerves és szervetlen anyagok vannak oldva, amiket a mikroorganizmusok képesek hasznosítani, bontani.
Második lépésben biológiai szennyvíztisztítás következik, levegőztetéssel. Ennek során a baktériumok és más mikroorganizmusok számára hasznos anyagokat távolítjuk el a szennyvízből, miközben a mikroorganizmusok felszaporodnak, és szorgalmasan fogyasztják a vízben oldott szennyezőanyagokat.
A biológiai szennyvíztisztítási lépés után kapott mikroorganizmus-tömeget szennyvíziszapnak nevezzük. Ez hasznos anyag lehet, ha nincsen benne sok szennyezőanyag. Komposztálás után lehet vele a talajt javítani, vagy rothasztással biogázt termelni belőle.
A biológiai tisztításon átesett vizet még további tisztításnak is alávethetjük, például levegőztetés nélküli mikrobiológiai kezelésnek, vagy növények segítségével történő kezelésnek, hogy a nehezebben vagy lassabban bomló maradék szennyezőanyagot is eltávolítsuk, például a nitrátokat. Ezek után már nagyon érzékeny élővizekbe, például a Balatonba is beleengedhetjük a kezelt vizet.
A színes üveg hulladékok közé tartoznak a zöld, barna, sárga, italos, parfümös, st. üvegek. Ezeket különválasztva gyűjtjük a fehér üvegtől, mert a fehár és színes üveget más módon és más célra hasznosítják. A fehér üvegből minden esetben fehér üveget gyártanak, a színeseket viszont más célra is használják, például zúzás, örlés után útburkolat készítésekor az aszfaltba keverik.
A szúnyogirtó egy készítmény, amit a szúnyogok távoltartására használhatunk.
Mindenféle formában kapható az üzletekben. Leggyakrabban spray formájában használják. Vannak olyan krémek, amivel bekenhetjük bőrünket és a szúnyogokat távol tartja az illatanyag.
A szúnyogírtó vegyi anyagok lehetnek szintetikus és természetes anyagok. A természetes anyagok közül például az illóolajok (citromolaj, levendulaolaj, menta) elriasztják a szúnyokokat.
Lakásunkban elhelyezhetünk olyan szerkezetet, ami időközönként illatanyagok bocsájt ki és a szúnyogok ezért nem jönnek be a szobába.
A talaj a földkéreg legkülső, termékeny rétege. A talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket ellátja tápanyagokkal, vízzel, nagy szerepe van az elemkörforgalmakban.
A talajt szervetlen anyagok, vagyis elaprózódott kőzet és szerves anyagok, vagyis humusz alkotják.
A talajban rengeteg mikroorganizmus él, 1 gramm talajban 1 milliárd mikroorganizmus-sejt élhet. A mikroorganizmusok bontják el a talajba került elhalt szerves anyagokat, növényi és állati maradványokat. Az elbontott, ásványosított (szervetlen formájúvá alakított) anyag már alkalmas arra, hogy a növények felvegyék, táplálkozzanak belőle.
A baktériumokon kívül a talajban élnek a növények, amelyek a mikroorganizmusok által készített szervetlen (ásványi) anyagokat a napfényenergia felhasználásával beépítik szervezetükbe.
A talaj a szárazföldi ökoszisztéma élőhelye. A mikroorganizmusokon és növényeken kívül ízeltlábúak, rovarok, giliszták, pókok, puhatestűek (pl. csigák), rágcsálók élnek a talajban magában és ehhez jönnek még a szárazföldi állatok, a madarak, a növényevő állatok és a ragadozók, melyek élete, táplálkozása, szaporodása a talajhoz és a szárazföldi ökoszisztémákhoz kötődik.
A talaj élővilág főbb csoportjai: mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, egysejtűek, algák), ízeltlábúak, gyűrűsférgek (pl. giliszták), emlősök (pl. rágcsálók). A talaj élővilágának feladata, hogy az elhalt élőlények szerves anyagát pl. vázát lebontsák. Az élőlények mennyisége attól függ, hogy van-e elegendő szerves anyag, víz és levegő a talajban s mindez lehetőleg állandó és közepes hőmérsékleten.
A talajlakó állatok a talaj felsőbb rétegében élnek, ahol elegendő levegő áll rendelkezésükre. A talajban vannak apró mikroorganizmusok, rovarok, de élnek olyanok is, akik az odújukat építik a talajba pl. üregi nyúl.
Talajvíz az a vízkészlet, amely a talaj felső rétegében helyezkedik el, itt a talajszemcsék közeit kitöltő talajvíz egybefüggő réteget képez.
Ha a talaj felszínéről lefúrunk, akkor általában 2–10 méteren belül elérjük ezt a vizet. Ez a víz áramlik, attól függően, hogy milyen a terep (lejtős-e) és van-e a közelben folyó vagy más felszíni víz és annak milyen a vízállása.
A talajvíz mennyisége és a talajszemcsék közeiben történő haladása (áramlésa, folyása) a víztartó réteg szemcseméretétől is függ: durva szemcséjű, például kavicsos rétegben jól halad a víz, finomszemcsés rétegben viszont nagyon lassan, naponta csak néhány centimétert tud haladni.
Viszonylag sekély mélységű kutak segítségével ki is tudjuk nyerni a talajvizet, amit ivóvízként, öntözővízként vagy ipari vízként hasznosíthatunk.
Sajnos ma már a talajvizek legnagyobb része szennyezett. A szennyezettség többnyire a felszínről származik: mezőgazdasági tevékenységből műtrágyák és növényvédő-szerek kerülnek a talajvízbe, ipari tevékenységből fűtőolaj, gázolaj, benzin vagy egyéb földalatti tartályokban tárolt vagy föld alatti vezetékekben szállított anyag. Ezek kilyukadását nem veszik észre azonnal, így általában sok anyag elfolyik, mire intézkednek.
A nem megfelelő szennívzelvezetés, acsatornázás hiánya, az elszivárogtató rendszerű szennyvíztárolók korokozó, fertőző mikroorganizmusokkal is szennyezik a talajvizet. Ezt higiénés szennyezettségnek is nevezzük.
A kutak vizét, mielőtt azt ivóvízként használnánk meg kell vizsgáltatni nitrátra, toxikusságra, vegyi anyag szennyezettségre és higiénés szennyezettségre.