Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
A savak olyan kémiai vegyületek, melyek pH-értéke 0 és 7 közötti.
A savak általában oldat formában léteznek. Maró hatású anyagok, ezért veszélyesek. Attól függően milyen erősek, képesek feloldani az anyagokat pl. fémeket.
Sok vegyület színét megváltoztatják, például a lakmusz papírt pirosra színezik, a kurkuma nevű sárga színezéket pedig barnára. Az élelmiszereknél is megfigyelhetjük ezeket a színváltoztataásokat, példáuzl a lila képoszta pirosba megy át, ha megsavanyítjuk egy kis ecettel. A teák színe is megváltozik, ha citromot teszünk bele.
Azokat az anyagokat, amik savak hatására nagyon nagymértékben és mérhető módon megváltoztatják a színűket indikátoroknak is használjuk, hiszen mutataják az oldat savasságát és annak mértékét is. Ezért az indikátorokat használhatjuk savak és akár a savak erősségének kimutatására, mérésére.
A csapadékkal a földfelszínre kerülő savas anyag, mely gyakran tönkreteszi a felszínt: a növényzetet, a talajt, az óceánokat és a tengereket. A savas eső pH értéke 5 alatt van, de sokkal kisebb is lehet, akár pH 2 érték is előfordulhat. Az emberi tevékenységek légszennyező hatására alakul ki a savas eső.
A sivatag olyan terület, amelynek felszínét főleg homok és apró kőzetek alkotják. Az évi csapadék mennyisége kevés, ezért állandó szárazság jellemző. A szárazság miatt a talaj terméketlen, csak szárazságtűrő növények képesek megélni ilyen területen pl.: kaktusz. A sivatagokban jellemzőek a porviharok. A hőmérséklet ingadozik, nappal magas, éjszaka pedig alacsony.
A szárazság miatt a talaj kiszárad, majd a szél a talajszemcséket szétfújja, miközben egyre apróbb szemcsék alakulnak ki és sivatag jön létre.
Az elsivatagosodás folyamata hosszú idő alatt vezet sivatag kialakulásához, de a talaj használat szempontjából már a szárazság is súlyos problémákat okoz. Éghajlati, mezőgazdasági, gazdasági, politikai tényezők egyaránt szerepet játszanak a kialakulásában.
Az elsivatagosodás az egész világon tapasztalható, a mediterrán térségben, Kaliforniában még a magyar Alföldön is. Ez egy globális, vagyis az egész Földet érintő környezeti probléma.
A só szilárd halmazállapotú kristályos anyag.
A konyhasó az egyik legismertebb sófajta a hétköznapokban. Tartósításra és ételízesítésre használjuk a konyhában. A só életszükséglet. A sóhiány számtalan betegséget idézhet elő, szédüléssel, rosszulléttel is járhat a hiánya.
A sugárzó anyagok más néven radioaktív anyagok radioaktív sugárzást bocsájtanak ki magukból. A nagy energiájú sugárzás az atomok átalakulásával jön létre.
A természetben is megtalálhatóak ezek az anyagok például a rádium és a polónium.
A sugárzás erőssége csak a radioaktív elem mennyiségétől függ. A radioaktív sugárzás láthatatlan, de néhány anyag a sugárzás következtében látható fényt bocsájt ki. A radioaktív sugárzás az élő sejteket károsítja.
A szárazelem hulladékok közé tartoznak aceruzaelem, gombelem, góliátelem, tölthető akkumulátor, 9v-os elem, lapos elem, telefon akku.
Ezeket a hulladékokat szelektíven kell gyűjteni, ne dobluk a háztartási szemétbe. Vigyük el a nagyobb üzletekben lévő gyűjtőhelyekre.
A szelektíven gyűjtés azt jelenti, hogy a hulladékot már a keletkezésekor csoportosítva gyűjtjük, attól függően, hogy milyen anyagból van.
Így külön gyűjtögetjük a műanyagot, a papírt, a fémet, a veszélyes hulladékokat (szárazelemek, akkumulátorok, fáradt olaj a kocsikból, festékesdobozok, vegyszeresdobozok, tönkrement háztartási eszközök, számítógépek, stb.).
A szelektív gyűjtést otthon, az iskolában vagy a munkahelyünkön is meg kell oldani, majd a külön gyűjtött hulladékot elvinni a köztereken felállított színes konténerekbe vagy a gyűjtőtelepekre, hulladékudvarokba.
A célunk az, hogy minden anyag újra hasznosuljon, semmi ne vesszen kárba a Földön, mert minden új anyag újabb terhet jelent a környezetre, a Föld ökoszisztémájára.
A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok gyűjtését jelenti anyag fajtánként. Például a megvásárolt élelmiszerek és fogyasztási cikkek csomagolóanyagát (papír, műanyag, üveg) a termékek elfogyasztását követően már otthonunkban is különválasztva tároljuk. Ezt követően pedig anyaguk szerint elkülönítve helyezzük el a szelektív hulladékgyűjtő udvarok megfelelő edényeiben.
Az elkülönítendő csoportok:
A szélenergia megújuló energiaforrás, ami mindig újratermelődik. A szélenergiát már régóta használják. Korábban szélmalmokat építettek, ahol a szél energiája mechanikusan működő szerkezetet működtetett pl. gabonaőrlés. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina. A szél a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá.
A szélkerék egy olyan szerkezet, amivel elektromos áramot lehet termelni. A szélenergiát hasznosíthatjuk ezzel a módszerrel. A szél a szélkerék lapátjait forgatja és a forgási energiát átalakítják elektromos árammá.
A szemét olyan hulladék, amit már semmire sem fognak felhasználni, egyszer s mindenkorra veszendőbe megy.
A hulladék a haszontalanná vált anyag, használt termék, amelynek további felhasználásáról lemondtak. A hulladékot gyűjtik, hulladéklerakó telepekre szállítják vagy újrahasznosítják.
A szemét a hulladékkal ellentétben nem kerül gyűjtésre, főként nem szelektív gyűjtésre. A szemét nagy része ellenőrizetlenül kerül a környezetbe, szennyezi és elcsúfítja a környezetet.
A szénhidrogének a legegyszerűbb felépítésű szerves vegyületek. Csak szenet és hidrogént tartalmaznak, nevük is erre utal.A molekulák méretüket és formájukat tekintve rendkívül nagy változtosságot mutatnak: szénhidrogén a metángáz, a benzin és a dízelolaj, a gyertyák anyaga a paraffin-viasz, vagy az utak fekete anyaga, az aszfalt is.
A természetben nagy mennyiségben a kőolajban és a földgázban találhatóak meg.
A szennyvíz a háztartásokból, lakóközösségekből, mezőgazdaságból és iparból származó használt, szennyezett víz.
A szennyvizet csak tisztítás után szabad a folyókba, vagy tavakba engedni.
Az iparból és mezőgazdaságból származó szennyvizeket célszerű a keletkezés helyén kezelni, tisztítani, figyelembe véve a helyi vegyszerhasználatokat.
A városok úgynevezett kommunális (háztartási) szennyvizét, mely főleg a háztartásokból kerül ki, csatornákon vezetik nagy szennyvíztisztító telepekre és ott kezelik.
A kezelt, tisztított szennyvíz sem ártalmatlan, abban még maradnak az élővizekre veszélyes anyagok.
Ahol sem csatorna, sem szennyvíztisztító telep nincs (pl. tanyákon, kisebb településeken), ott a szennyvizet föld alatti tárolótartályokba gyűjtik és onnan szippantós kocsival szállítják a szennyvíztisztító telepekre.
A tanyákon és a kisebb településeken saját természetes szennyvíztisztítókat is ki lehet építeni, például szennyvíztisztító tavat vagy nádast, esetleg élőgépet. Ezekben a természetet utánzó technológiákban a növények és a növények gyökerén élő mikroorganizmusok szoros együttműködésben hasznosítják a szennyvízben oldott anyagokat. Mindent elfogyasztanak a vízből, a végén a víz tiszta lesz, így beengedhető lesz a közeli patakba vagy tóba, vagy felhasználható lesz növények locsoláshoz.
A szennyvíztisztító telepekre csatornákon keresztül érkezik a szennyvíz.
A beérkező vizet több lépésben tisztítják meg.
Elsőként a szennyvízben lévő darabos anyagokat kiszűrik, szitákon fogják fel.A darabos anyagokon kívül a szennyvízben olyan szerves és szervetlen anyagok vannak oldva, amiket a mikroorganizmusok képesek hasznosítani, bontani.
Második lépésben biológiai szennyvíztisztítás következik, levegőztetéssel. Ennek során a baktériumok és más mikroorganizmusok számára hasznos anyagokat távolítjuk el a szennyvízből, miközben a mikroorganizmusok felszaporodnak, és szorgalmasan fogyasztják a vízben oldott szennyezőanyagokat.
A biológiai szennyvíztisztítási lépés után kapott mikroorganizmus-tömeget szennyvíziszapnak nevezzük. Ez hasznos anyag lehet, ha nincsen benne sok szennyezőanyag. Komposztálás után lehet vele a talajt javítani, vagy rothasztással biogázt termelni belőle.
A biológiai tisztításon átesett vizet még további tisztításnak is alávethetjük, például levegőztetés nélküli mikrobiológiai kezelésnek, vagy növények segítségével történő kezelésnek, hogy a nehezebben vagy lassabban bomló maradék szennyezőanyagot is eltávolítsuk, például a nitrátokat. Ezek után már nagyon érzékeny élővizekbe, például a Balatonba is beleengedhetjük a kezelt vizet.
A színes üveg hulladékok közé tartoznak a zöld, barna, sárga, italos, parfümös, st. üvegek. Ezeket különválasztva gyűjtjük a fehér üvegtől, mert a fehár és színes üveget más módon és más célra hasznosítják. A fehér üvegből minden esetben fehér üveget gyártanak, a színeseket viszont más célra is használják, például zúzás, örlés után útburkolat készítésekor az aszfaltba keverik.
A szúnyogirtó egy készítmény, amit a szúnyogok távoltartására használhatunk.
Mindenféle formában kapható az üzletekben. Leggyakrabban spray formájában használják. Vannak olyan krémek, amivel bekenhetjük bőrünket és a szúnyogokat távol tartja az illatanyag.
A szúnyogírtó vegyi anyagok lehetnek szintetikus és természetes anyagok. A természetes anyagok közül például az illóolajok (citromolaj, levendulaolaj, menta) elriasztják a szúnyokokat.
Lakásunkban elhelyezhetünk olyan szerkezetet, ami időközönként illatanyagok bocsájt ki és a szúnyogok ezért nem jönnek be a szobába.