Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
Azokat az állatfajokat helyezik védelem alá, melyek élőhelye veszélyeztetett, egyedszámuk rohamosan csökken.
A következő linkeken a védett és fokozottan védett állatfajok listáit érhetjük el. 860 védett és 137 fokozottan védett állatfajt tartanak Magyarországon nyilván. A listákon a védett állatok magyar és latin nevén kívül forintban kifejezett értékük is szerepel.
Magyarországon egy hosszú listán szerepelnek azok a növények, melyeket a környezetszennyezés, az élőhelyek károsodása beszűkülése veszélyeztet, esetleg végleges kipusztulás is fenyegeti őket.
A védett növények listáját a következő linken lehet elérni:
Védett növények listája: ezen a listán 649 növényfaj szerepel.
Fokozottan védett növények listája: ezen a listán 71 növényfaj szerepel.
Ha rákattintanak a linkre, akkor az ott látható listák megadják a növény magyar és a latin nevét, valamint eszmei értékét. A legdrágább védett növényeink 250 000 forintot érnek. Ilyen például a pilisi len vagy királyharaszt.
A vegyi anyag vegyi úton előállított vagy átalakított anyag, melyet kémiai sajátságai miatt gyártunk és használunk fel.
A vegyi anyagok kifejezés minden kémiai anyagot magában foglal, így a kémiai elemeket és a vegyületeket is. Bele tartoznak a természetes anyagok és a mesterségesen előállított vegyszerek is.
Vegyipari hulladékok: háztartási tisztítószerek, festékek, hígítók, növényvédő, rovarirtó, gombaölő gyomirtószerek
A veszély a tárgyak, anyagok, cselekvések, műveletek, folyamatok, technológiák azon tulajdonsága, hogy kárt okozhatnak.
A veszélyesség ezeknek az anyagoknak, tárgyaknak, cselekvéseknek és történéseknek ugyanolyan alapvető tulajdonsága, mint a tárgyak anyaga, színe, szaga, a cselekvések és történések időigénye, energia és anyagigénye.
A veszélyesség akkor is fennáll, ha a tárgy még el sem készült vagy a cselekvés még nem folyik, ha csak beszélünk róla vagy tervezzük.
Egy vegyi anyag attól veszélyes, hogy káros hatásai vannak. Ezek a káros hatások egyenesen következnek a vegyi anyag fizikai és kémiai jellemzőiből.
Egy vegyi anyag szerkezeti képletében is benne van már, hogy gyúlékony, robbanásveszélyes vagy toxikus. Például egy aromás vegyület egy csomó klóratommal, biztos, hogy toxikus, általában mutagén is.
A vegyi anyagok tervezői a vegyi anyagok képlete alapján gondolják, és számításokkal valószínűsítik a molekula veszélyességét, káros hatásait. A növényvédő-szereket arra tervezik, hogy megöljenek bizonyos élőlényeket, általában egy növényi kórokozót vagy egy gyomot.
A gyógyszereket arra tervezik, hogy betegségeket okozó mikroorganizmusokat, vagy rákot okozó sejteket pusztítsanak el segítségükkel. Ezeket az ölő hatásokat a molekulaszerkezet alapján érik el.
A veszélyes anyagok veszélyességét a csomagolóanyagon fel kell tüntetni veszély-szimbólumok használatával. A mérgezést a halálfej jelképezi, a maró hatást, egy megmart kéz, gyúlékonyságot vagy tűzveszélyességet a láng, a robbanásveszélyt egy robbanó bomba, stb. Ezeket a veszély-szimbólumokat és jelöléseket megnézhetjük a képtárakban is.
Ha olyan vegyi anyagot veszünk a boltban, vagy használunk a munkahelyünkön, aminek a csomagolásán látható valamelyik veszély-szimbólum, arról kérjünk a boltban „kémiai biztonsági adatlapot”, vagy keressük meg interneten a vegyi anyag kémiai biztonsági adatlapját, vagy röviden biztonsági adatlapját.
A világítótest hulladékok a következők: izzók, villanykörték, fénycsövek (neon), energiatakarékos izzók.
A víz egy környezeti elem és egy anyag is. A víz a földi élet feltétele.
A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O. A Földön megtalálható egyik leggyakoribb anyag.
A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme.
A vízenergia alternatív energia, ami azt jelenti, hogy természeti jelenségekből kinyerhető energiaforrás. A napenergia, a szélenergia és a geotermikus energia is az alternatív energiák közé tartozik. Az alternatív energiák összhangban vannak a fenntartható fejlődés alapelveivel és nem szennyezik a környezetet.
A vízenergia hasznosítása úgy történik, hogy a víz mozgásából származó mozgási energiát alakítják át villamos energiává. Régebben a mozgási energiából mechanikus energiát állítottak elő, mint például a vízimalom, ahol víz mozgatott egy malmot, majd megőrölték a gabonát. Manapság külön létesítményeket hoznak létre az villamos energia előállítására.
A vízben élnek állatok és növények is. A vízi ökoszisztéma változatos, annak függvényében, hogy tó, tenger vagy folyó különféle állatok és növények élnek a vízben. Például a cápa, a delfin, a bálna a tengerekre és óceánokra jellemző. A növények között vannak olyanok, amik a víz felszínén úsznak és olyanok is, amelyek a vízben élnek.
A vízben élő állatok is lélegeznek a vízben. A vízben oldott oxigént kopoltyúval lélegzik be.
A vízi ökoszisztéma a víz élővilága, vagyis a vízben élő élőlények összessége, tehát a vízben élő apró élőlények, melyek a planktont alkotják, a csigák, kagylók és rákok, valamint a halak. Ide soroljuk még a vízi madarakat és vízi emlősöket is, így a tengeri emlősöket (bálnák, delfinek) valamint a fókaféléket és a jegesmedvéket, melyek halakkal és más tengeri élőlényekkel táplálkoznak.
A vízben élő élőlények nem függetlenek egymástól, olyan közösséget alkotnak, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe. Ha a víz szennyezettsége miatt a közösség egyes tagjai elpusztulnak, akkor a közösség nem tud a régi módon működni, beteggé válik.
A vízi ökoszisztéma nagyon érzékeny, ezért élővizeink minőségét óvnunk kell, például a szennyvizeket nem szabad tisztítás nélkül folyókba, tavakba engedni.
A vizek minőségét, szennyezettségeit folyamatosan mérni kell és ha egy bizonyos értéknél többet mérünk, akkor intézkedni kell a víz minőségének javítása érdekében.
A vulkán a Föld felszín hasadéka, melyet a Föld belsejéből nagy erővel feltörő magma nyit meg.
A vulkánokat működésük szerint négy csoportba sorolhatjuk: működő, szunnyadó, aktív és kialudt vulkán. A szunnyadó és aktív vulkánok bármikor kitörhetnek.
Ha ritkán tör ki, és emiatt a kijárata már eltömődött, akkor robbanásszerűen indul újra a lávaömlés.
Ha állandóan működő, vagy gyakran kitörő vulkánról van szó, annak kijárata szabad, onnan a láva kisebb vagy nagyobb erővel törhet fel, akár lassan folydogálva is a felszínre kerülhet. A lassú lávafolyamokat egészen közelről is megszemlélhetjük.
A vulkánkitöréskor felszínre kerülő láva megszilárdulásával létrejövő kőzet (pl. bazalt, perlit) a vulkanikus kőzet. Magyarországon vulkanikus kőzetből álló hegység pl. a Börzsöny vagy a Badacsonyi hegység.
A vulkán kitörésének oka, hogy a magma, - Föld legbelső anyaga - nyomása megnő. A vulkán kitöréskor a vulkán belsejében található magma kilövell, mivel túl sok magma található a vulkán belsejébe. Ekkor óriási mennyiségű hamu, por, mérgező gázok jutnak a levegőbe és lávafolyamok jönnek létre.