Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
A magma a Föld belsejében, mélyen elhelyezkedő, olvadt kőzetanyag. A magma a vulkáni tevékenység során a felszínre tör. A vulkánkitöréskor felszínre kerülő magma-anyag neve láva. A felszínre vagy a felszín közelébe került magma lehűl és megszilárdul. Ezt nevezzük magmás kőzetnek.
A megújuló forrás azt jelenti, hogy a természet évről évre, időről-időre megtermeli, ilyen példáuzl: a halak a tengerekben, növények a földeken, a szél magától fúj, a folyó magától folyik stb.
Meg nem újuló az, amit a természet nem tud újratermelni: egyszer létrejött, de ha elfogyasztjuk, nem termelődik újra, végleg elfogy. Például, ha kibányásszák a szenet és a kőolajat előbb-utóbb elfogy és nem keletkezik új, mert az évmilliókkal korábbi körülmények, amikor ezek a szenek hatalmas föld alá süllyedt erdőkből keletkeztek, már soha nem jönnek vissza.
A források lehetnek anyagok forrásai vagy energiaforrások.
Az energiaforrások közül a meg nem újuló forrásokat csak egyszer lehet felhasználni, ilyen a tüzelőanyagok közül a kőszén, a földgáz, a kőolaj. Ezeket más néven fosszilis tüzelőanyagoknak is nevezik.
A meg nem újuló energiaforrások mennyisége folyamatosan csökken a Földön, mivel elhasználják, és nem termelődik újra. Ráadásul a fosszilis tüzelőanyagok használata környezetszennyező, mert az elégetésük során nagy mennyiségű széndioxidot, kéndioxidot és nitrogénoxidot bocsájtanak a légkörbe.
A megújuló energiaforrások a szélenergia, a vízenergia, és a tüzelőanyagok közül a biomassza, vagyis a tűzifa és az eltüzelhető növények, növényi maradványok (energiafű, kukoricaszár, stb.).
A megújuló források másik része nem energiaforrás, hanem anyag, élelmiszer, mint például a halak a tengerben. Itt is vigyázni kell, hogy ne használjunk el többet, mint amennyi újratermelődik, különben nem tudnak a halak ismét felszaporodni és így előbb-utóbb az embernek sem lesz mit ennie. A legelők túl használata is egy veszély, ha az állatok többet legelnek le, mint amennyi ismét ki tud nőni, akkor tönkremennek a legelők és az állatok is éhenpusztulnak.
A megújuló források olyan anyagok, vagy energiák, amik folyamatosan újratermelődnek. Használatuk egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben szennyezi vagy teszi tönkre a környezetet.
A legfontosabb megújuló energiaforrások: napenergia, vízenergia, árapály-energia, hullám energia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza.
A biomassza a Földön élő növények tömege.
A mezőgazdaságban és az erdészetben termelnek olyan növényeket, fákat, amelyekből energiát állítanak elő. Ezeket energianövényeknek nevezik. Ilyen például a repce, amiből olajat, biodízelt állítanak elő, autók, motorok hajtására. Vagy az energiafű, melyet kazánokban elégetnek és így melegvizet állítanak elő vele.
Vannak olyan természeti elemek, jelenségek, amelyekből energia nyerhető. A napsugárzásból és a víz erejéből származó energiát már nagyon régóta hasznosítja az ember. A régi kultúrákban is létezett már vízimalom, ahol a malmot a víz forgatta és így őrölték meg a gabonát.
A mérgező anyagok azok a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított vegyi anyagok, melyek az élő szervezetre mérgező hatással vannak.
A mérgező anyagok lehetnek szervetlen vagy szerves anyagok.
A szervetlen anyagok között leggyakoribbak a mérgező fémek.
A szerves anyagok egy része természetes eredetű (pl. rovarmérgek, kígyómérgek), ezeket gyakran gyógyszerként is alkalmazzák. A szerves anyagok másik csoportja a természetes élővilág számára idegen, ember által tervezett anyagok. Ezeket általában mérgező hatásuk miatt állítják elő, hogy egy élőlényt öljenek vagy gátoljanak velük (pl. fertőtlenítőszerek, növényvédő-szerek, antibiotikumok).
A mérgező hatást idegen szóval toxikus hatásnak is nevezzük, a mérgező anyagokat pedig toxikus anyagoknak vagy toxinoknak.
A mérnöki tudomány eljárások, technológiákfejlesztése és alkalmazása a környezet és az ember céljainak megvalósítására és problémáinak megoldására.
A mérnöki tudomány a mérnöki tevékenység tudományos alapja, gyakorlati más szóval alkalmazott tudomány.
Első fokozata az alaptudás, a természettudományok, a fizikai, kémiai, biológiai összefüggések, törvényszerűségek megismerése. Ebből kiindulva a mérnöki létesítmény megtervezése, majd kivitelezése.
- építő- és építészmérnökök tervezik és építik a hidakat, a vasútvonalakat, az épületeket,
- villamosmérnökök a villamos berendezéseket, híradástechnikai eszközöket,
- a gépészmérnökök a különféle gépeket, közlekedési eszközöket,
- a vegyészmérnökök tervezik és működtetik a vegyipari technológiákat, a vegyszerek, a gyógyszerek, a növényvédőszerek, a műanyagok, a mosószerek stb. gyártását, a hagyományos élelmiszeripari technológiákat,
- biomérnökök foglalkoznak azokkal az új mérnöki technológiákkal, melyekben az élő sejteket vagy szervezeteket állítjuk munkába. Ezek a biotechnológiák és ökológiai technológiák (élelmiszeripari technológiák, antibiotikumok gyártása, szennyvíztisztítás, stb.).
- a környezetmérnökök összetett munkát végeznek, ők a környezetre leselkedő veszélyek megfigyelését, megelőzését és a már bekövetkezett károk felszámolását végzik mérnöki eszközökkel.
A metamorfózis magyarul átalakulást jelent, egyik formából egy másikba (pl. a hernyóból csodaszép pillangó válik).
Nem csak az állatok alakulnak át, hanem minden élőlény és élettelen fejlődésében megfigyelhetőek kisebb-nagyobb átalakulások, például a kőzetek is átalakulhatnak a körülményektől függően. Példáulnagy nyomás alatt a himokból homokkő válik.
A metán a földgáz fő alkotórésze, de kisebb mennyiségben a kőolajban is előfordul. Keletkezhet állati és növényi részek rothadásakor. Előfordul még a szénbányákban, a metán okozza a sújtólégrobbanást. Hulladéklerakókban is metán fejlődik letakarásukat követően a lezárt térben. Belélegezve nem mérgező, de légszomjat okozhat, mert ilyenkor kevesebb oxigén jut a szervezetbe. Éghető gáz, energiatermelésre, fűtésre alkalmazható.
A mikrobiológia a biológiának az a tudományága, mely a szabad szemmel nem látható, apró élő szervezetekkel (mikroorganizmusok) foglalkozik.
Fő eszközei a mikroszkóp és a biokémia, újabban pedig a genetika, a DNS-technikák.
A mikroorganizmusok között vannak baktériumok, mikrogombák, egysejtű növények (algák) és egysejtű vagy néhány sejtű állatok.
A mikroorganizmus apró élőlény, röviden úgy is mondjuk, hogy „mikróba”.
Nevüket onnan kapták, hogy nagyon kicsik, szabad szemmel nem láthatóak, csak mikroszkóppal.
A mikroorganizmusok lehetnek baktériumok, élesztőgombák és penészgombák, algák (egysejtű növények) és egysejtű vagy néhány sejtből álló állatok.
A mikroorganizmusok mindenütt élnek, a vízben, a talajban, a porban és az élőlényekben.
Fontos szerepük van a környezetben: elbontják és eltakarítják a hulladékokat és a szennyezőanyagokat, és visszaforgatják a hasznos anyagokat a körfolyamatokba.
Gyakran betegségeket okoznak, közvetítenek, illetve betegségeket okozó kórokozókat terjesztenek.
A műanyag hulladékok közé tartoznak:
ásványvizes - üdítős palack, kiöblített háztartási flakonok, reklámszatyrok, tasakok, csomagoló fóliák.
A mutáció valamely örökletes tulajdonság megváltozását előidéző, a sejtekben végbemenő folyamat.Ez azt jelenti, hogy megváltozik az élőlények genomja.
Például egy fehér virág magjából egyszercsak egy rózsaszín virág kel ki. Ennek a nemesitők örülnek, mert egy újszerű, érdekes növényhez jutottak.
Előfordult, hogy egy kutya genetikai mutáció miatt nagyon rövid lábakkal született, abból a kutyatenyésztő kitenyészette a tacskót.
A növény- és állatnemesítő szakemberek évszázadokon át lesték ezeket a természetes mutációkat, hogy a maguk hasznára fordítsák. Ezeket a temészetes mutánsokat keresztezték a hagyományos növényekkel és állatokkal és így új fajtákat hoztak létre. Ilyen tudós volt Mendel, aki növényekkel kísérletezett és eredményeivel lerakta a modern genetika alapjait.
Később mesterséges módszerekkel, például besugárzással és vegyszeres kezeléssel növelték a mutációk számát, helyesebben valószínűségét. Tehát a véletlenszerűen létrejött mutációkhoz hasonló genetikai változásokat mesterségesen is ki lehet alakítani.
A mutációk legtöbbje ront az utódok tulajdonságain, de előfordulnak hasznos mutációk is (például jobb ellenálló-képesség, jobb alkalmazkodó képesség, jobb tápanyag-hasznosítás, stb.).
Ezek a hasznos mutációk előnyt jelentenek azoknak a szervezetnek, melyekben megjelentek. A fajok evolúciója is ezen alapul: a hasznos mutációk létrejöttét követő kiválogatódás (szelekció) irányítja a fajok fejlődését, evolúcióját.
Egyre szennyezettebb környezetünkben a mutációk száma is nő. A mutációt kiváltó sugárzások és szennyezőanyagok általában káros mutációkat, káros genetikai változásokat okoznak az élőlényekben és az emberben. Ezek a káros genetikai változások érinthetik az utódokat is, azaz öröklődhetnek. Ismert mutáció az albinizmus, állatnál és embernél egyaránt előfordul: az albínó egyed bőre, szőre, haja fehér, szeme piros. A leggyakoribb kromoszóma-mutáció a Down-szindróma, melyre az jellemző, hogy a 21-es számú kromoszómából kettő helyett három van a személy minden egyes sejtjében.
Sok betegség is mutáción alapul és öröklődő: ilyen az izomsorvadás, a vérzékenység, a színtévesztés, a cisztikus fibrózis, a fenilketonúria, a nyílt gerinc, a Turner-szindróma, stb.