Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
A talaj a földkéreg legkülső, termékeny rétege. A talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket ellátja tápanyagokkal, vízzel, nagy szerepe van az elemkörforgalmakban.
A talajt szervetlen anyagok, vagyis elaprózódott kőzet és szerves anyagok, vagyis humusz alkotják.
A talajban rengeteg mikroorganizmus él, 1 gramm talajban 1 milliárd mikroorganizmus-sejt élhet. A mikroorganizmusok bontják el a talajba került elhalt szerves anyagokat, növényi és állati maradványokat. Az elbontott, ásványosított (szervetlen formájúvá alakított) anyag már alkalmas arra, hogy a növények felvegyék, táplálkozzanak belőle.
A baktériumokon kívül a talajban élnek a növények, amelyek a mikroorganizmusok által készített szervetlen (ásványi) anyagokat a napfényenergia felhasználásával beépítik szervezetükbe.
A talaj a szárazföldi ökoszisztéma élőhelye. A mikroorganizmusokon és növényeken kívül ízeltlábúak, rovarok, giliszták, pókok, puhatestűek (pl. csigák), rágcsálók élnek a talajban magában és ehhez jönnek még a szárazföldi állatok, a madarak, a növényevő állatok és a ragadozók, melyek élete, táplálkozása, szaporodása a talajhoz és a szárazföldi ökoszisztémákhoz kötődik.
A talaj élővilág főbb csoportjai: mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, egysejtűek, algák), ízeltlábúak, gyűrűsférgek (pl. giliszták), emlősök (pl. rágcsálók). A talaj élővilágának feladata, hogy az elhalt élőlények szerves anyagát pl. vázát lebontsák. Az élőlények mennyisége attól függ, hogy van-e elegendő szerves anyag, víz és levegő a talajban s mindez lehetőleg állandó és közepes hőmérsékleten.
A talajlakó állatok a talaj felsőbb rétegében élnek, ahol elegendő levegő áll rendelkezésükre. A talajban vannak apró mikroorganizmusok, rovarok, de élnek olyanok is, akik az odújukat építik a talajba pl. üregi nyúl.
Talajvíz az a vízkészlet, amely a talaj felső rétegében helyezkedik el, itt a talajszemcsék közeit kitöltő talajvíz egybefüggő réteget képez.
Ha a talaj felszínéről lefúrunk, akkor általában 2–10 méteren belül elérjük ezt a vizet. Ez a víz áramlik, attól függően, hogy milyen a terep (lejtős-e) és van-e a közelben folyó vagy más felszíni víz és annak milyen a vízállása.
A talajvíz mennyisége és a talajszemcsék közeiben történő haladása (áramlésa, folyása) a víztartó réteg szemcseméretétől is függ: durva szemcséjű, például kavicsos rétegben jól halad a víz, finomszemcsés rétegben viszont nagyon lassan, naponta csak néhány centimétert tud haladni.
Viszonylag sekély mélységű kutak segítségével ki is tudjuk nyerni a talajvizet, amit ivóvízként, öntözővízként vagy ipari vízként hasznosíthatunk.
Sajnos ma már a talajvizek legnagyobb része szennyezett. A szennyezettség többnyire a felszínről származik: mezőgazdasági tevékenységből műtrágyák és növényvédő-szerek kerülnek a talajvízbe, ipari tevékenységből fűtőolaj, gázolaj, benzin vagy egyéb földalatti tartályokban tárolt vagy föld alatti vezetékekben szállított anyag. Ezek kilyukadását nem veszik észre azonnal, így általában sok anyag elfolyik, mire intézkednek.
A nem megfelelő szennívzelvezetés, acsatornázás hiánya, az elszivárogtató rendszerű szennyvíztárolók korokozó, fertőző mikroorganizmusokkal is szennyezik a talajvizet. Ezt higiénés szennyezettségnek is nevezzük.
A kutak vizét, mielőtt azt ivóvízként használnánk meg kell vizsgáltatni nitrátra, toxikusságra, vegyi anyag szennyezettségre és higiénés szennyezettségre.
A tápláléklánc egy adott területen élő fajok közti táplálkozási kapcsolatokat írja le. A táplálkozási kapcsolatok sokszor nem egy egyszerű láncot alkotnak, hanem bonyolultabbak, úgynevezett táplálkozási hálót képeznek, bonyolult táplálkozási kapcsolatokkal.
Táplékláncot alkotnak a következők: a növények az alap, őket fogyasztják a növényevő állatok, azokat pedig a húsevő állatok, a ragadozók.
Az ember általában legfelül, a ragadozók között foglla helyet a táplálékláncokban. A vegetáriánus ember a növényevők szintjén illeszkedik a sorba.
Minél feljebb van egy élőlény a táplálkozási láncban, annál több anyagot és energiát használ az életéhez: legkevesebbet a növények használnak fel a közös (Földön rendelkezésre álló) forrásokból, ők főleg a napenergiából nyerik a szüksges energiát és építik fel anyagaikat (fotoszintézis)
A növényevő állatok testtömegük tízszeresével terhelik a közös forrásokat, a húsevők a százszorosával. A tápláléklánban felfele haladva nem csak a hasznosítás csökken tízes léptékkel, de a környezeti ártalmakna való kitettség is nő. Például egy szennyezőanyag a talajból bekerül a növényekbe és azok feldúsítják, mondjuk kétszeresére koncentrálják azt az anyagot a szervezetükben, akkor a növényevő állat a talajhoz képest kétszeres szennyezőanyagot fogyaszt el. Ő is feldúsítja a szervezetében, mondjuk ötszörösére koncentrálja, akkor a húsevő állat, amelyik őt fogysztja más tízszeresre koncentrált szennyezőanyagot kap.
Például egy talajban van 5 mg/kg ólom, az ott növő fűszálban lesz 10 mg/kg, a fúszálat megeszi egy szöcske, ő mondjuk ötszörösre koncnetrálja az ólmot, akkor benne már 10-szeres lesz az ólomkoncentráció. A szöcskét megeszi egy rigó, a rigó már tízszeres ólomkoncentrációt vesz be, ha még ő is koncentrálja az ólmot a szervezetében (ötszörösre), akkor a rigót elfogyasztó sas már 50-szeres szennyezőanyagot fog kapni, ami redszeres fogyasztás esetén a halálát és a faj kipusztulását eredményezheti.
A vízi élőlényeknél a tálálékláncon keresztül mérgező veszélyes anyag a higany. A szerves anyagok közül a környezetben nagyon hosszú ideig megmaradó, nem bomló növényvédőszerek, például a DDT vagy a klórozott szénhidrogének közül PCB-k halmozódnak fel a táplálékláncon keresztül egyes szervezetekben, halakban, madarakban.
A tengervíz a tengerekből vagy óceánokból származó víz. Legismertebb tulajdonsága, hogy magas a sótartalma.
A térkép a Földön megtalálható területek kicsinyített modellje. A térkép segítségével tájékozódhatunk, hogy hol vagyunk és útvonalakat tervezhetünk, ha szeretnénk eljutni valahova. A térképen mindenféle egyéb információ is szerepel már manapság pl. egy autóstérképen jelölve vannak a benzinkutak.
Az egyik legelterjedtebb térképtípus manapság az úttérkép (autótérkép) mely az úthálózatot mutatja.
A térképek készítésének elméletével és gyakorlatával a térképészet vagy más néven kartográfia foglalkozik.
A természetvédelem a természetes területek, az ott élő állatok és növények védelmét jelenti.
A védelem azt jelenti, hogy a természetes területet olyan állapotban igyekszünk tartani, hogy képes legyen élőhelyet biztosítani az ottani különlegesen értékes vagy érzékeny élővilág számára.
A védelem jelenthet egy törvényt, vagy előírást, jelentheti azt, hogy egy védett területre nem lehet behajtani kocsival, hogy nem szabad tüzetgyűjtani vagy horgászni. Ha valaki letép egy védett növényt, vagy elpusztít egy védett állatot bírságot kell fizetni érte. Van olyan védett állat, ami több százezer forintot ér.
Például védjük az esőerdőket, melyek az egész Föld szempontjából fontos szerepet töltenek be, rajtuk múlik a földi vízkörforgalom és más elemek körforgalma is, például a szén körforgalma. Az erdők fái nagy mennyiségben képesek felhasználni a széndioxidot. Ha több erdő lenne, akkor azt a többletet is el tudnák használni, amit az ember termel fűtéskor, közlekedéskor, energiatermelés miatt, és ami jelenleg üveghjázhatást és klímaváltozást (felmelegedést) okoz.
Védjük az érzékeny élőhelyeket, ahol sokféle érzékeny élőlény él, például a lápokat az ott élő különleges madarak miatt, vagy a szikes területeket az ott élő ritka növények érdekében.
A trópusi tengerekben védik a korallszigeteket, melyeket a felmelegedés, a tengeri közlekedés és a szennyezettség is veszélyeztet. Védik a kihalás közelében lévő bálnákat a bálnavadásztoktól, az elefántokat, a gorillákat, az orángutánokat és több ezer áűllati és növényi fajt: bogarakat, csigákat, békákat, stb.
A védett területeket "természetvédelmi" területeknek is nevezzük és ezek lehetnek Nemzet Parkok, Tájvédelmi körzetek és kisebb helyi jelentőségű védett területek.
A védett területeket részletesen is megtalálhatod az alábbi linkeken:
Textilhulladékok: ruhák, függönyök, takarók, cipők, rongyok. A textilhulladékot szelektíven, a többi hulladéktól elkülönítve gyűjtjük. Újrahasználjuk, vagy hasznosítjuk, pl. törlőrongyként, rongyszőnyeg készítésére, töltőanyagként, stb.
A tó minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz. Tavakat létrehozhatunk mesterségesen, például egy kavicsbányában a kibányászott üregben. Vannak olyan tavak, amiket külső erők például szél, jég alakítanak ki.
A toxikus szó azt jelenti, hogy mérgező. Léteznek toxikus fémek, toxikus vegyi anyagok stb. A toxikus anyagok az élő szervezetbe a táplálékkal, az ivóvízzel, a belélegzett levegővel és bőrünkön keresztül juthatnak.
A tudásbázis olyan speciális adatbázis, melyben az információk rendezetten találhatóak. A tudásbázisba beletartozik az adatok gyűjtése, információ szolgáltatása és kinyerése. Szakértők tapasztalatán alapszik.