Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
A baktériumok szabad szemmel nem látható, nagyon apró élőlények. Mindenütt előfordulnak, így a vízben, a talajban és az élőlényekben is.
A baktériumok egészen különleges helyeken is képesek élni, például forró gejzírekben, maró folyadékokban, emberre mérgező anyagokon.
A hasznos baktériumok feldolgozzák a hulladékokat és ezzel folyamatosan takarítják környzetünket és a Föld egészét.
Más hasznos baktériumokból különleges anyagokat nyerhetünk ki, például gyógyszereket, vagy élelmiszeripaban hasznos anyagokat.
Káros baktériumok is vannak. Ezek betegségeket okozhatnak állatokon, növényeken vagy az embernél.
Vannakolyan káros baktériumok, amelyek az épületeket vagy a gyárak berendezéseit támadják meg. A baktériumok a fémeket és a kőzeteket is képesek feloldani és elfogyasztani.
A benzin gyúlékony cseppfolyós anyag. Kőolajból állítják elő. Autók, teherautók, gépek üzemanyagaként használjuk. Benzinkutaknál árusítják.
A benzin a környezetre és az emberre veszélyes, gyúlékony és mérgező anyag. Főként gőzeinek beszívása kerülendő.
Élővizek élővilágára veszélyes két okból is: egyrészt mérgezi az élőlényeket, másrészt a víz felületén úszik. A víz felületén szivárványszínű hártyát képez.
Ez a hártya elzárja a víz felszínét a levegőtől. A vízben élő élőlények a vízbe beoldódó levegővel lélegeznek. A vékony benzinréteg megakadályozza a levegő vízbe oldódását. Így abban a vízben, melynek a tetején benzin úszik, a halak, a rákok és a vizinövények megfulladnak.
A bioenergia jelentése: biológiai eredetű energia.
Ez azt jelenti, hogy növényekből, termésekből, melléktermékből, növényi és állati hulladékból nyerünk energiát. Ezeket együttesen biomasszának is nevezzük.
A biomassza jelentősége, hogy szén és olaj helyett lehet őket energiatermelésre (fűtés, villanyáram) használni. Mivel a szén és az olaj előbb-utóbb elfogy a Földön, a biomassza viszont évről évre újratermelődik - a növények újra megnőnek, és termést hoznak. A fák is megújulnak, bár nem egy év alatt, nekik hosszabb idő kell, hogy kivágásuk után ismét megnőjenek. A növényi alapú enrgiát ezért a megújuló energiaforrások közé sorolják.
Hogyan lesz a növényi anyagból (más szóval biomasszából) energia?
Energiát nyerhetünk a biomassza elégetésével. Energiát úgy is nyerhetünk, hogy a biomasszából először alkoholt, olajat vagy biogázt termelünk és azt égetjük el.
Az elégetett biomasszából vagy meleg vagy elektromos energia nyerhető.
A biogáz, amint a neve is mutatja, biológiai anyagokból keletkező gáz.
Szerves hulladékokból rothadás során termelődik a biogáz. A biogáz tulajdonképpen metán-gáz. Ez egy éghető gáznemű, szerves anyag, az egyik legegyszerűbb szerves molekula.
Ha a szerves hulladékot (növények, szalmák, élelmiszer hulladék, (pl. héjak, csutkák, zsíros mosogatóvíz, szennyvíziszap), ipari körülmények között, hatalmas tartályokban, levegőmentes környezetben rothasztjuk, akkor abból biogáz keletkezik.
A szeméttelepeken is keletkezik biogáz, mert a szemét egy vastag rétegben kerül egy nagy gödörbe vagy egy hulladéklerakóba, amit a végén lefednek, tehát a levegőtől elzárják. Ahol nincs levegő, ott a szerve anyag rothad és metán keletkezik. A régi szeméttelepek belsejéből ki lehet nyerni a biogázt.
A rothasztást mikroorganizmusok végzik. A szerves anyagot elfogyasztják, de mivel nincs levegőjük, csak rothasztani képesek. Segítségükkel biogázt termelünk, így ezek hasznos baktériumok.
A biogázt ugyanúgy használhatjuk fűtésre, főzéshez, vagy autók hajtására, mint a földgázt (ami vezetéken jön a háztartásokba).
A biogáz környezetbarát energiaforrás, mert hulladékból készül.Tehát a hulladék biogáz formájában hasznosul.
A biogázzá alakítható és így hasznosítható hulladékok a következők: szennyvíziszap, trágya, élelmiszeripari hulladékok, mezőgazdasági növényi hulladékok, ételmaradék, hulladék zsír, hulladék étolaj, bármilyen szerves hulladék.
A hulladéklerakó telepeken (szeméttelepek), idővel megindul a metánképződés, ezt a biogázt a hulladéklerakókból össze kell gyűjteni és hasznosítani. Ma már nem bízzák a véletlenre, hanem úgy alakítják ki a hulladéklerakókat, hogy abban legyen egy biogáz-gyűjtő csőhálózat. Az így keletkezett biogázt elégetik és meleget, melegvizet állítanak elő belőle.
A rothadás során keletkező biogázt nem mindig tudjuk összegyűjteni, ilyenkor a biogáz, vagyis a metán a levegőbe kerül. A metán üvegházhatású gáz, globális felmelegedést okoz a Földön.
A legtöbb összegyűjthetetlen metán a mocsarakban és a vízzel elárasztott rizsföldeken keletkezik. Nagyon sok metánt termelne a kérődző állatok a belükben. Ezeket nem tudjuk összegyűjteni, de a tudósok keresik a megoldásokat. Például olyan rizsfajtát fejlesztettek ki, melyet elárasztás nélkül is lehet termeszteni.
A biokémia tudománya az élőlények kémiai folyamataival foglalkozik. Tehát azzal foglalkozik, hogy megismerje az ember, az állat, a növény, a mikroorganizmusok szervezetében lejátszódó kémiaia folyamatokat.
Az élőlények molekuláinak reakcióit vizsgálja és ílymódon próbálja megérteni az élő szervezet működését.
Biokémiai különbségeket keres az egészséges és a beteg szervezet között, amit aztán a gyógyításban hasznosít.
A gyógyszereket is biokémiai hatásuk alapján alkalmazzák.
A biológia a természettudományok közé tartozik. Az élőlények eredetét, testük felépítésését, működését és a környezettel való kapcsolatát vizsgálja.
A biológia különféle szintű részeket tanulmányoz: géneket, sejteket, soksejtű élőlényeket, fajokat, közösségeket vagy éppen az élővilág egészét.
A biológia nem egyetlen tudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.
A bioteszt, egy biológiai teszt. Egy olyan biológiai kísérlet, amiben a biológiai szervezetekre gyakorolt hatást mérjük. Ezt a hatást kifejtheti egy anyag (gyógyszer, növényvédő szer, tisztító szer...), vagy egy körülmény (hideg, meleg, sótartalom, savasság vagy lúgosság, lebegő hiány, szennezett levegő, víz vagy talaj).
A bioteszteket végezhetjük laboratóriumban vagy odakint a szabad környezetben.
Halteszt az, amikor a halak vizébe különböző vegyszereket teszünk, például növényvédőszereket vagy szennyvizet és megfigyeljük a halakon a változásokat. Milyen változásokat? Például, hogy lefogynak-e, étvágytalanok lesznek, lelassulnak vagy elpusztulnak. Ha elpusztulnak, megvizsgálhatjuk, hogy miért pusztultak-e, melyik szervük betegedett meg. Megmérhetjük azt is, hogy mennyi vegyi anyagtól pusztultak el.
A vizibolha tesztben a szennyzett vízbe tett vizibolhák pusztulását vizsgáljuk a szennyezettség hatására. Ha a laboratóriumi kísérletben kicsit vagy nagyon szennyezzük meg a vizet, akkor kimérhetjük, hogy melyik az a szennyezettség, ami még nem károsítja a kis állatkákat, amit még kibírnak.
A földigiliszta tesztben a szennyezett talajba tett giliszták pusztulásán kívül azt is megvizsgálhatjuk, hogy felgyűlik-e a giliszták szervezetében a szennyezőanyag.
Ha egy mérgező anyagot kiteszünk a talajra, akkor az ott élő élelények ezt megérzik és el fognak menekülni onnan. Csinálhatunk olyan kísérletet, hogy megszámoljuk, hogy hány talajlakó bogár, hangya vagy giliszta maradt a talajban miután odatettük egy anyagot. Ha sokan elmenekültek, akkor mérgező az anyag.
Ha arra vagyunk kiváncsiak, hogy egy talajban kevés vagy sok élőlény él, akkor tápanyagból készítünk egy teszt-csíkot és megmérjük, hogy mennyi idő alatt fogy el az ehető anyag a teszt-csíkról. Az elfogyás gyorsasága arányos a talaj élővilágának sűrűségével: ha sok féreg és rovar él a talajban, akkor gyorsan fogy el a táplálék, ha gyéren lakott a talaj, akkor lassan fogy el a táplálék.