Lexikon

A Környezetvédelmi Minisztérium által koordinált, 1995-ben indult kockázatkezelési projekt, melynek célja, hogy Magyarországon számba vegye az állami felelősségi körbe tartozó szennyezett területeket, felmérje állapotukat és környezeti kockázatukat, prioritási listákat készítsen, a legnagyobb környezeti kockázatú területeken gyorsintézkedéseket foganatosítson, a többinél részletes, mennyiségi kockázatfelmérés alapján meghatározza az intézkedés sürgősségét, a kockázatcsökkentés módját, elvégezze a kockázatcsökkentési feladatot és megadja a megengedhető jelenlegi és jövőbeni területhasználatokat. A Magyarországon előzmény nélkül álló Nemzeti Kármentesítési Programmal összefüggésben környezetpolitikai, környezetirányítási, gazdasági és tudományos-technikai módszertani fejlesztések is történtek. Megszületett a jogi és rendeleti háttér és a hatósági intézkedési rend (a Környezetvédelmi Törvény, a 33/2000. (III.17.), a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló Kormányrendelet és a 10/2000.(VI.2.), KöM-EüM-FVM-KHVM Együttes Miniszteri Rendelet, mely tartalmazza a földtani közegre (talajra) és a felszín alatti vízre vonatkozó határértékeket és feltünteti az alkalmazandó vizsgálati szabványokat is). A Nemzeti Kármentesítési Program három feladatcsoportra oszlik:
1. Általános feladatok: a program működtetése, koordináció, stratégiák meghatározása, alapozó kutatás és műszaki fejlesztés, gazdasági szabályozás, központi és regionális informatikai rendszer kialakítása, PR tevékenység, oktatási programok, szakmai kiadványok (segédanyagok, kézikönyvek és útmutatók, amelyek alapján a hatóságok és a szennyezett területek tulajdonosai és kezelői egységes módszertan szerint tudnak dolgozni);
2. Országos feladatok: szennyezőforrások és szennyezett területek teljes körű számbavétele, szennyezettségi állapotuk felmérése, ingatlan-nyilvántartásba vétele, kockázatuk felmérése, a prioritások meghatározása, monitoring;rendszerek működtetése (TIM: talajvédelmi Információs Monitoring), utóellenőrzés, a kockázatcsökkentés hatékonyságának vizsgálata, alprogramok működtetése és összehangolása (katonai területek, bányászati tevékenységből visszamaradt, MÁV Rt.-nél és az ÁPV Rt.-nél jelentkező szennyezett területek kockázatának kezelése);
3. Egyedi feladatok: egyes szennyezett területekhez kapcsoltan tényfeltárás, megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása, kockázatcsökkentő technológiai megoldások kiválasztása, alkalmazása (gyorsintézkedés, lokalizálás, remediáció), a gazdasági háttér biztosítását, helyi monitoring kialakítása.
A Nemzeti Kármentesítési Program szakaszai:
1. Rövidtávú program, 1996-97: első számbavétel, gyorsintézkedések;
2. Középtávú szakasz, 1998-2002: kutatás, műszaki fejlesztés, finanszírozás, tejes körű számbavétel, nyilvántartásba vétel, információs rendszer kialakítása, a kockázatcsökkentés folyamatos végzése, alprogramok működtetése stb.
A Nemzeti Kármentesítési Program szorosan együttműködik az Ivóvízbázis-védelmi Programmal és a Nemzeti Környezet-egészségügyi Programmal.
A Nemzeti Kármentesítési Program támaszkodhatott korábban indult amerikai (Superfund) és nyugateurópai remediációs programok tapasztalataira, így a holland, a dán vagy a német (Altlasten) nemzeti programokra és nemzetközi kutatási projektek eredményeire, pl. CARACAS (Concerted Action on Risk Assessment for Contaminated Land, 1996-1998), CLARINET (Contaminated Land Rehabilitation Network for Environmental Technologie in Europe, 1998-2001), NICOLE (Network for Industry Contaminated in Europe, 1996-99), RACE (Risk Abatement Center for Contaminated Soil in CEE Countries), melyek tisztázzák a szennyezett területek kockázatának felméréséhez, kezeléséhez és a kockázat csökkentéséhez szükséges tudományos alapokat.