Lexikon

a kőzettanban az üledékes kőzetek, a magmás kőzetek és metamorf (átalakult) kőzetek mellett a harmadik fő kőzetcsoportot alkotják. Üledékes kőzetnek a vízből és levegőből természetes úton lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén diagenizált kőzetet nevezzük. Az átlagosan 36 km vastagnak tekintett földkéreg anyagának mindössze 5%-a üledékes kőzet, ennek mélység szerinti megoszlása egyenlőtlen: üledékes kőzetek (illetve még diagenizálatlan, laza üledékek) borítják a szárazföldek felszínének 75%-át. (forrás: http://hu.wikipedia.org).
Az üledékes kőzetek alapvető jellemzője a rétegzettség. A réteg olyan szedimentációs alapegység, ami az azonos körülmények között egy folyamatban képződő kőzettestet jelenti. A rétegek kétféleképpen települhetnek: párhuzamos vagy keresztrétegezettségben, a többi jellegzetesség ezekből vezethető le. Az üledékes kőzeteket három csoportba sorolhatjuk: törmelékes kőzetek, vegyi üledékes kőzetek és szerves eredetű kőzetek. Törmelékes kőzetnek nevezzük az aprózódás, mállás eredményeként keletkezett finomabb-durvább kőzet és ásvány törmelékszemcsék helyben vagy a szállítást követően felhalmozott tömegét (pl. agyagpala, homokkő és konglomerátumok). A törmelékes kőzetek osztályozása komplex. Méretük szerint beszélünk durvatörmelékes (<2 mm, pszefitek: konglomerátum, breccsa)), homoktörmelékes (<0,02 mm, pszammitok: homokkő) és finomtörmelékes üledékes kőzetekről (<0,002 mm, pelitek). A vegyi üledékes kőzetek kémiai anyagkiválás által keletkeznek túltelített oldatokból, tengerek és tavak vizének bepárlódása során. A bennük oldott sók oldhatóságukkal fordított sorrendben válnak ki. A kőzeteket a fő összetevő anyaguk szerint csoportosítják. A vegyi üledékes kőzetekhez tartoznak a karbonátos kőzetek, a sókőzetek, és a kovaüledékek. Hazánkban e csoportból a mészkőnek és a dolomitnak van nagy jelentősége a talajok kialakulásában. A szerves eredetű üledékes kőzetek növényi és állati maradványok felhalmozódásával keletkeztek (pl. a kőszén és a kövületekből képződött mészkő). Az állati eredetű üledékes kőzet lehet diatomapala, valamint az állati csontok foszforanyagát tartalmazó nyersfoszfát. Az üledékes kőzetekben található növényi és állati eredetű ősmaradvány fontos földtörténeti információt hordoz.