Lexikon

általános értelemben folyékony vagy gázhalmazállapotú elegyeknek az a része, amely nagyobb mennyiségben van jelen a többihez képest. Az oldószer lehet folyadék vagy gáz, mely oldhat szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagot, ami által oldat keletkezik.
A gyakorlatban olyan folyadékokat értünk alattuk, melyek több anyagot is jól oldanak és viszonylag könnyen és olcsón beszerezhetőek, alacsony forráspontjuk miatt könnyen elpárologtathatóak, ledesztillálhatóak. Legtöbbjük színtelen, jellegzetes szagú folyadék.
Legelterjedtebb oldószer a víz.
Szervetlen oldószerek a savak és a lúgok.
A szerves oldószerek között kémiailag igen eltérő vegyületek lehetnek, így szénhidrogének, nyílt láncúak (pl. hexán) és gyűrűsek (pl. ciklohexánhexán) és aromások, (pl. benzol és származékai) alkoholok, acetonok, éterek, észterek, klórozott alifás és aromás szénhidrogének, stb. A szerves oldószereket polaritásuk alapján is meg szokták különböztetni: poláros, apoláros.
A szerves oldószerek között jó néhány veszélyes anyag van: tűz- és robbanásveszélyes, maró, toxikus, mutagán és reprotoxikus anyagok.
Legismeretebb nem ipari használataik: száraztisztítás, melyhez tetraklóretilént vagy perklóretilént használnak, a festékek hígításához toluolt vagy terpentint, a körömlakk lemosásához acetont vagy etilacetátot, folttisztításhoz hexánt vagy petrolétert, parfümümanyagok oldásához alkoholt, stb.
Az iparban a gyógyszeripar, a szerves vegyipar, a polimeripar és a növényvédőszergyártás fogyasztja a legtöbb oldószert. 2005-ben 17.9 millió tonna volt a világ oldószerhasználata.

angol nevének (Dissolved Organic Sulfur) rövidítése DOS, a definíciót lásd ott.

angol nevének (Dissolved Organic Carbon) rövidítése DOC, a definíciót lásd ott.

Lásd: alkén

&pattern

A legtöbb szervetlen Pb²⁺-vegyület (karbonát, szulfát, szulfid, foszfátok) oldhatósága kicsi. koncentrációja és oldhatósága a talajoldatban, elsősorban a pH-tól, a kolloidok mennyiségétől és minőségétől függ. Szerves komplexek képződése és specifikus adszorpciós folyamatok révén az ólom a legerősebben lekötött fém. Leginkább a vas- és a mangán-oxidok adszorbeálják. Oldhatósága 5 feletti pH-értékeknél elenyészően csekéllyé válik. Ha viszont a pH 4,5-5 alatt van, akkor megnő a kicserélhető és az oldható ólom mennyisége (mivel az oldott kelátképzők a mobilizálódást segítik), de túlsúlyban van a humuszanyagokhoz kötött nem mobilis forma (fém-szerves komplexek).
Az ólomszennyezés forrásai: az ólomtartalmú üzemanyagok elégetése, a fémkohók és ólomfeldolgozó üzemek, a szénégetés, az ólomtartalmú hulladékok, valamint a szennyvíziszapok.
Az ólom sorsa az emberi szervezetben: a felszívódott ólom több mint 90%-a a vörösvértestekhez kötődik, a vérárammal jut a májba, vesébe, csontvelőbe és az idegrendszerbe (lágy szöveti raktárakba), ahol átmenetileg tárolódik, majd elsősorban a csontokban, de kisebb mértékben a hajban, valamint a körmökben halmozódik fel. Az akut mérgezés hatása a hányás, hasmenés és a görcsös hasi fájdalom. A súlyos központi idegrendszeri károsodások következtében kezdetben fáradtság, fejfájás, mozgás- és emlékezetzavar, majd izomrángások és görcsök fordulhatnak elő, de szélsőséges esetben kóma és halál is bekövetkezhet. Krónikus expozíció esetén a szervezetbe jutott ólom számos szulfhidril csoportot tartalmazó enzimet képes gátolni. Az ólom krónikus idegrendszeri hatásai: az intellektuális képességek csökkenése, levertség, izomgyengeség, személyiségváltozás, perifériás idegbénulás. Az ólom átmegy a placentán, ezért hatására fejlődési rendellenességek - érdaganat, ujjösszenövés - valamint koraszülés alakulhat ki.
Az ólom és vegyületei állatkísérletekben rákkeltőnek bizonyultak, de embernél a karcinogén hatásukra vonatkozó adatok nem egyértelműek. Így a Nemzetközi Rákkutató Intézet (az IARC) lehetséges humán karcinogénnek minősítette az ólmot és vegyületeit.
Az ólom a növényEK számára nem esszenciális, de igen kis koncentrációban (2-6 mg/kg-ban) stimuláló hatású. A talajból történő ólomfelvétel esetén a gyökerek jóval több ólmot tartalmaznak, mint a föld feletti szervek. Az ólom a többi nehézfémhez képest mérsékelten fitotoxikus, az ólommal szennyezett talajokban azonban csökken a mikrobiológiai tevékenység és az enzimaktivitás. A növények 30-300 mg/kg-os ólomkoncentrációja esetén alakulnak ki toxicitási tünetek: a növények fejlődése lelassul, fotoszintézise, sejtosztódása, vízfelvétele gátlódik. Az ólom legnagyobb mértékben a levélzöldségekben (elsősorban a salátában) akkumulálódik, de jelentős kockázatot képviselhet a levegőből a porral a levelekre rakódott ólommennyiség is.
Háttérértéke Magyarországon: talajban 25 mg/kg; felszín alatti vizekben: 3 μg/liter. szennyezettségi határérték (rendelet szerint) talajra: 100 mg/kg; felszín alatti vizre: 10 μg/liter.

az a hőmérséklet, amelynél normál légköri nyomáson végbemegy a fázisátalakulás szilárdból folyékony állapotba. A REACH regisztrációhoz szükséges adatlap által előírt fizikai-kémiai jellemző vegyi anyagokra. Az olvadáspontra vonatkozó információ alapján választunk módszert a gyulladáspont, tűzveszélyesség, öngyulladás, oxidáló tulajdonságok és robbanásveszélyes tulajdonságok jellemzésére. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html) Nem kell meghatározni -20 ^oC alatti olvadáspont értéket.

országgyűlési biztos, olyan saját hivatallal rendelkező, a parlamentek által megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az ombudsman feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértőnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Az ombudsman nem hozhat kötelező intézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat

ω-3 zsírsavak vagy n-3 zsírsavak egy zsírsav-családot jelöl, melyek közös tulajdonsága, hogy olyan telítetlen zsírsavak, melyek az n-3 pozícióban tartalmaznak egy kettős kötést. Az n-3 pozíció a zsírsavlánc metil végétől számított harmadik szén-szén kettőskötés. Az omega-3 zsírsavak szintézise az emberi szervezetben igen lassan vagy egyáltalán nem megy végbe, ezért az omega-3 zsírsavak esszenciálisak, vagyis a táplálékkal kell felvenni azokat.

az ex situ remediáció egyik megoldása; a szennyezett környezeti elem/fázis eredeti helyéről való eltávolítása, kitermelése után, az eredeti helyszín közelében végzett kezelés. A remediációval csökkentett kockázatú anyagot az eredeti helyszínen és funkció szerint használják fel; a remediált talajt visszatöltik a munkagödörbe, a kezelt talajvizet visszajuttatják a talajvízbe. Az on site remediáción átesett környezeti elemek/fázisok újrafelhasználásának feltétele a vonatkozó környezeti minőségi kritériumok teljesítése. Ld. még remediáció, remediációs technológiák, talajkezelés, talajremediáció, talajkezelés iszapfázisban.

vegyi anyagok jellemzésére használt fizikai-kémiai paraméter, az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél egy gáz vagy folyadék begyullad, ha levegővel keveredik a vizsgálati módszerben meghatározott feltételek mellett. Szilárd testek esetén az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél egy anyag bizonyos mennyisége begyullad, meghatározott feltételek mellett. Celsius vagy Kelvin fokban adjuk meg (°C vagy K). Az adatot a biztonságos kezeléshez és kockázatértékelésre használjuk a REACH törvény szerint. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html) Nem kell elvégezni a meghatározást, ha az anyag robbanásveszélyes, vagy levegőn, szobahőmérsékleten spontán meggyullad, továbbá olyan folyadékokra, amelyek levegőn nem gyúlékonyak, pl. a gyulladáspont 200 ^oC feletti, olyan gázokra, melyeknek nincs gyúlékonysági tartománya, vagy olyan szilárd anyagokra, melyek olvadáspontja < 160°C, vagy ha az előzetes vizsgálatok kizárják, hogy az anyag 400°C-ig terjedő hőmérséklet-tartományban magától felmelegedjen.

természetes csapadék pótlása céljából a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti háztartási vízigényeket meghaladó mennyiségű víz kijuttatása mesterséges módon a növénytermesztés hatékonyságának növelése, illetve a gyepterületek fenntartása érdekében.

az állatok illegális vadászata, halak illegális halászata. Engedély nélküli tevékenység, mely nincs tekintettel a védendő fajokra és az ökológiai értékekre sem.

munkahelyi egészség és biztonság, lásd munkaegészség és munkabiztonság (OSH)

Az USA Munkabiztonsági és Munkaegészségi Minisztériuma (United States Department of Labor, Occupational Safety and Health Administration).

Forrás: http://www.osha.gov/index.html

angol rövidítés, az amerikai Munkaegészségi és -Biztonsági Ügynökség nevéből (Occupational Safety and Health Administration), mely a Munkaügyi Minisztérium alá tartozik és munkavédelemmel és munkaegészségüggyel foglalakozik.

angol nevének (Total Halides) rövidítéséből TX , ahol a halogén lehet klór, bróm, jód (ezért X), a definíciót lásd ott.

angol nevének (Total Kjeldahl Nitrogen) rövidítése TKN, a definíciót lásd ott.

angol nevének (Total Nitrogen vagy Total bound Nitrogen) rövidítése TN, a definíciót lásd ott.

angol nevének (Total Carbon) rövidítése TC, a definíciót lásd ott.

angol nevének (Total Organic Halides) rövidítéséből TOX, ahol a halogén lehet klór, bróm, jód (ezért X)

angol nevének (Total Organic Carbon) rövidítése TOC, a definíciót lásd ott.

angol nevének (Total Organically bound Nitrogen vagy Total Organic Nitrogen) rövidítése TON, a definíciót lásd ott.

angol nevének (Total Inorganic Carbon) rövidítése TIC, a definíciót lásd ott.

olyan anyag, amelyet szándékosan adnak egy készítményhez.

a porleválasztó berendezés által megkötött por, és a berendezésbe jutó összes por tömegének hányadosa. Mértékegység: tömeg%.
Forrás: MSZ 21460/3–78

össztömegű kibocsátási határérték egy meghatározott területre vagy termelési ágra, szennyezőforrás-csoportra megállapított, kibocsátható összes szennyezőanyag mennyisége. Megállapításának célja, hogy egy adott területen esetleg az egész ország területén egy meghatározott forráscsoport kibocsátásának fokozatos tervszerű mérséklését lehessen elérni. Kiemelt alkalmazási területe a határokon átterjedő légszennyezések mérséklésére szolgáló nemzetközi egyezmények tervszerű teljesítésének biztosítása. Ilyen esetekben a nemzetközi egyezmények bizonyos szennyezőanyagok összmennyiségének csökkentésére kötelezik az országot meghatározott idő alatt (pl. kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szénhidrogének stb.). (Jelenleg az 50 MW_th vagy annál nagyobb bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre állapítottak meg össztömegű kibocsátási határértéket.)
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

az osztályozás általában azt jelenti, hogy bizonyos dolgokat (pl. állatfajok, könyvek, adatok stb.) csoportosítunk valamilyen közös jellemző, ill. hasonlóság alapján.

Az életciklus felmérésben az életciklus során a természetből származó nyersanyagokat és a természetbe jutó kibocsátásokat osztályozzuk az alapján, hogy milyen környezeti problémával hozhatók összefüggésbe, azaz ennek alapján csoportosítjuk őket a hatáskategóriákba. Az osztályozás tehát azokra a bemenő és kimenő áramokra vonatkozik, melyeket a leltárelemzés eredményeként kapunk.

Például a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és több egyéb lehetséges kimenő áram az üvegházhatású gázok csoportjába tartozik, ezért ezeket a globális felmelegedéssel összefüggő hatáskategóriába osztályozzuk.

Előfordul, hogy az osztályozás során egyes áramok több hatáskategóriával is összefüggésbe hozhatóak (pl. a nehézfém kibocsátások a humán toxicitással és ökotoxicitással összefüggő hatáskategóriákba is csoportosíthatók).

Alkalmazott életciklus felmérés során általában olyan kész adatbázisokat használunk, amelyek tartalmazzák az egyes hatáskategóriákhoz csoportosított bemenő és kimenő áramok listáját.

1999/45/EC irányelv a veszélyes készítmények osztályozását, csomagolását és cimkézését szabályozó Európa Parlamenti irányelv, mely 1999. május 31.-én lépett életbe.

vegyi anyagok veszélyességük szerinti osztályozása. A veszélyes anyagokat a 67/548/EEC direktíva szerint 15 veszélyességi kategóriába sorolják. Az osztályozási rendszer világszerte harmonizálásán jelenleg dolgoznak.

Lásd még GHS és cimkézés, vegyi anyagé.

környezettoxikológia területén használt mértékegység, amely megmutatja, hogy egy vegyi anyag vagy környezeti minta ösztrogén-hatása hány ng/L 17-β-ösztradiol (E2) hormon hatásával egyezik meg. Jelölése: EEQ (ösztradiol ekvivalens). Mértékegysége: ng E2/L

olyan makroszkopikus méretekben homogén fém anyag, amely két vagy több olyan módon vegyített elemből áll, amely nem teszi lehetővé azok mechanikus eszközzel való szétválasztását. (Forrás: REACH 3. cikk (41)).

olyan folyékony anyag, amely, bár önmagában nem feltétlenül éghető, rendszerint oxigén biztosítása révén más anyagok égését okozhatja, illetve más anyagok égését elősegítheti.

az oxidáló tulajdonságú anyagok, bár maguk nem feltétlenül éghetők, okozhatják más anyagok égését vagy hozzájárulhatnak ahhoz. Ezeknek a tulajdonságnak a vizsgálata arra szolgál, hogy egy oxidáló anyagot más anyagokkal összehasonlítva a megfelelő veszélyességi osztályba soroljanak be. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html) Nem kell elvégezni a vizsgálatot, ha az anyag robbanásveszélyes, vagy erősen gyúlékony, vagy szerves peroxid, vagy ha az anyag nem reagál éghető anyagokkal exoterm módon a kémiai szerkezet alapján (pl. szerves vegyületek, melyekben nincs oxigén- vagy halogénatom, vagy ha ezek az elemek nincsenek nitrogénhez vagy oxigénhez kötve, vagy szervetlen anyagok, melyekben nincs oxigén vagy halogénatom).

az oxidálószerek oxidáló hatású vegyi anyagok. Sokukat a veszélyes anyagok között tartják számon, ugyanakkor a legtöbb oxidálószer vagy elektronakceptor természetesen nem veszélyes anyag. Az oxidálószer egy redoxrendszerben az a szervetlen vagy szerves anyag, amely redukálódni képes, és ehhez még csak oxigén sem kell hogy legyen benne.

A veszélyes anyagok közé sorolt oxidálószerek definíciójaként a következőt fogadhatjuk el: nem okvetlenül éghető, de oxigént szolgáltató anyagok, melyek maguk vagy más anyagok gyulladását, égését okozzák vagy hozzájárulnak ahhoz. A legismeretebb oxidálószerek az alábbiak:
Ammonium cérium(IV) nitrát és a többi cérium(IV) vegyület
Dinitrogén oxid (N₂O)
Hatértékű krómvegyületek, mint a krómsavak, dikromsav, a krómtrioxid, vagy a piridin-klórkromár (PCC), és a többi kromát és dikromát vegyület
Hypoklorit és más hypohalogenidek, a legtöbb fehérítőszer
Jód és más halogén elemek és vegyületeik
Káliumnitrát (KNO₃)
Kénsav
Kloritok, klorátok, perklorátok, és más hasonló halogénvegyületek
Nitiritek, salétromossav
Ozmium tetroxide (OsO₄)
Ózon
Permanganát sók
Peroxid vegyületek
Perszulfátok, persulfát sav
Szulfoxidok
Tollens' reagens: ezüstnitrát ammóniaoldatban

az oxigén a a periódusos rendszerben az oxigéncsoport első eleme, rendszáma 8, a vegyjele O. Az oxigén a Föld leggyakoribb eleme, hiszen a földkéreg tömegének majdnem felét oxigén teszi ki (természetesen kötött állapotban), de az oxigén a világegyetem gyakoribb elemei közé is tartozik, hiszen az ötödik leggyakoribb elem. A légkör jelentős része oxigéngáz (O₂), de ózon (O₃) formában is megtalálható (ez a molekulaszerkezet sokkal instabilabb, az ózon az oxigéngáz allotróp módosulata).

Az oxigéngáz színtelen, szagtalan, íztelen, kétatomos molekulákból álló anyag. Folyékony és szilárd halmazállapotban kék színű. Molekularácsban kristályosodik. Molekulája apoláris, benne kettős kötés található. Apoláris tulajdonsága miatt vízben csak kismértékben oldódik (100 cm³ víz 20 °C-on 4,14 mg O₂-t old). A vízben oldott oxigénnek jelentős élettani hatása van, csakúgy mint a légkörinek. Az oxigén nélkülözhetetlen az élethez (a biológiai oxidáció folyamatához).

Az ózon a légkör felső rétegeiben keletkezik elektromos szikra és rövidhullámú sugárzás hatására. Az ózon elnyeli a káros ultraibolya (UV) sugarakat, a légkör magasabb rétegeiben ózonréteget alkot, mely napjainkban sajnos némely helyeken meglehetősen elvékonyodott (átlagos vastagsága 8 km).

Az aerob környezet a szabad oxigén jelenlétével jellemezhető, az anaerob környezetben nincs szabad oxigén, de lehet benne kötött oxigén, vagyis oxigén tartalmú vegyületek, például, nitrit, nitrát, szulfát, széndioxid. Az aerob organizmusok, így a növények, állatok, ember és a mikroorganizmusok egy része szabad oxigént igényel a légzéséhez, vagyis energiatermeléséhez. A mikroorganizmusok másik része, az anaerob mikroorganizmusok a vegyületekben kötött oxigént használja fel alternatív légzésformákban (nitrátlégzés, szulfátlégzés, karbonátlégzés).

Környezetünknek egy része anoxikus vagy anaerob, ez azt jelenti, hogy korlátozott mennyiségben van jelen szabad oxigén, vagy egyáltalán nincs. A felszíni vízekben és a talajban a légkörtől lefele haladva csökkenő gradiens mutatkozik a szabad oxigén koncentrációját tekintve. Ezt a környezet redoxpotenciáljával jellemezhetjük, ami nem más, mint egy vegyület, vagy a környezetet alkotó vegyületek voltban kifejezett elektron-affinitása (a hidrogénhez képest, ami nulla).

oxigént tartalmazó motorbenzin keverőkomponensek. Legáltalánosabb képviselőjük a metil-terc.-butiléter (MTBE), melyet metanolból és izo-butilénből állítanak elő. Az oxigenátok egyrészt tisztább égést biztosítanak, másrészt igen magas (100 egység feletti) kísérleti oktánszámuk miatt a benzinek oktánszámának emelését szolgálják. Hátrányuk az, hogy vízoldhatók, ezért esetleges benzinszivárgás esetén a talajvízzel sokkal messzebbre jutnak el (kellemetlen ízt és szagot adva a víznek) mint a benzinben található egyéb, nem vízoldható vegyületek. (Forrás: Olajipari értelmező szótár)

élő szervezetek által időegység alatt elfogyasztott O₂ mennyiség. A biológiai úton felszabadított energia legalább 90%-a oxidációs folyamatokból származik, ezért az oxigénfogyasztás az energiaforgalom mértékét jellemzi a sejt, a szervezet, a tenyészet vagy a közösség szintjén. Átlagos felnőtt ember alapanyagcserét folytatva 250 cm³/min O₂-t fogyaszt. Intenzív izommunka esetén az oxigénfogyasztás elérheti a 3 l/min értéket is. A talajban élő közösség egyes tagjainak légzéséből összegzett oxigénfogyasztás a talajlégzés, melyet a termelt CO₂ vagy a fogyasztott O₂ mennyiségének meghatározásával lehet jellemezni. felszíni vízben, talajvízben vagy szennyvízben élő közösségek oxigénfogyasztása az energiatermelés céljára rendelkezésére álló szubsztrátok, vagyis a vízben oldott és biodegradálható szerves anyagok mennyiségétől, a víz szempontjából, a szerves anyagokkal való szennyezettségétől függ. A szerves anyagokkal való szennyezettség mértékének megállapítására szabványosított módszer is létezik, amely a vízben élő közösség 5 napos oxigénfogyasztását méri: BOI₅ (5 napos biológiai oxigénigény. (még oxigénigény).

&search

a vízben vagy szennyvízben oldott, vagy szuszpendált szubsztrátok (szerves és szervetlen anyagok, szennyezőanyagok) lebontásához felhasznált oxigén mennyisége; mértékegysége mg O₂/l víz. A biológiai lebontás mértékéül az 5 nap alatt 20 ^oC-on, fénykizárás mellett standard eljárással meghatározott biológiai oxigénigény (BOI₅) szolgál, ami az összes szennyezőanyag mintegy 70-90%-os lebontását jelenti. Ez az érték csak akkor arányos a víz/szennyvíz szennyezőanyag tartalmával, ha kizárólag biológiai oxidációra fordítódik az elfogyasztott oxigén és ha a mikrobaközösség működését nem gátolják toxikus anyagok. Elméletileg 1 g glükóz lebontásához 1,07 g O₂ szükséges, a faktor fehérjékre: 1,46; zsírokra: 2,85; metánra: 4 g O₂/g. Az oxidáció rendszerint nem tökéletes, azaz nem csupán max. oxidációs fokú termékek (CO₂, H₂O) keletkeznek, ezért a gyakorlatban mért és ismert szubsztrát esetén számítással kapott elméleti oxigénigény (EOI), pl.: C₂H₅OH + 3O₂ = 2CO₂ + H₂O egymástól eltér. Kommunális szennyvizek BOI₅ értéke 200-300 mg O₂/ml, biológiai kezelés után: 15-40 mg O₂/ml, tiszta folyóvíz értéke: 1-3 mg O₂/ml. A szennyvizek nem minden komponense bontható biológiailag, így az összes szennyezőanyag mennyiségével arányos mérőszámot a kémiai oxigényigényt (KOI) használjuk, melyet a kálium-dikromátos (korábban kálium-permanganátos) oxidációhoz szükséges oxigénmennyiség ad meg. A kémiai oxigénmeghatározás hatásfoka 80-95% körüli, ezért EOI > KOI és EOI > KOI > BOI₅. Szennyvizek szervesanyagtartalmát sok esetben a KOI-nál jobban jellemzi az összes szerves széntartalom (TOC = Total Organic Carbon) vagy olyan specifikus mutatók, mint az abszorbeálható szerves halogénvegyületek koncentrációja (AOX = Absorbable Organic Halogenes).

az atmoszféra nagy ózontartalmú (O₃) rétege, mely a Föld felszínétől számítva mintegy 40 kilométer magasságban helyezkedik el. Az ózonréteg védi az élőlényeket a napból érkező káros UV sugárzástól, azzal, hogy annak nagy részét elnyeli.

A légköri ózon a földfelszínt egyébként elérő ibolyántúli sugárzás jelentős részét elnyeli. Ózon úgy keletkezik, hogy egy nagy energiájú ibolyántúli foton az O₂-t felbontja, ezáltal O szabadul fel. Az O az O₂-vel egyesülve ózont alkotnak. Az így létrejött ózon ibolyántúli vagy látható fény fotonjainak hatására ismételten felbomlik, majd ismét ózonná alakul. Az ózon akkor „hal meg”, ha egy oxigénatommal ütközve két oxigénmolekula keletkezik belőle. A halogénezett szénhidrogének hozzájárulhatnak az ózonlyuk kialakulásához. A troposzférába kerülve inert állapotban maradnak, majd végül a felső sztratoszférába jutnak, a legnagyobb ózontartalmú rétegek fölé. Ezen a szinten az ibolyántúli sugárzás már elég erős ahhoz, hogy a halogénezett szénhidrogének molekuláit felbontsa és klóratomokat szabadítson fel, amelyek megtámadják az ózont. A klóratom katalitikusan képes roncsolni az ózont anélkül, hogy önmaga átalakulna. Első lépésként az ózonból egy oxigénatomot vesz el és ClO-t, valamint egy stabil O₂-t képez. Ha ClO más O-val ütközik, a két O könnyen kölcsönhatásba lép egymással, és az így felszabaduló Cl újabb O₃ megsemmisítésére lesz alkalmas. Laboratóriumi vizsgálatok már korábban kimutatták, hogy a Cl az O₃-t nagyon könnyen elbontja. Mivel a halogénezett szénhidrogénekből eddig már több millió tonna került a környezetbe, több kutató úgy véli, ha ez a kibocsátás folytatódik, a szóban forgó vegyületek végül is az ózonpajzsot súlyosan károsító mértékben halmozódnak fel a sztratoszférában. Ráadásul a kártékony folyamatok még a kibocsátás azonnali megszűnése esetében is folytatódnak a következő évszázadban is, lévén a halogénezett szénhidrogének légköri tartozkódási ideje több évtized. A főbb változatok közül a CFCl₃ 75 évig, a CF₂Cl₂ száz évig marad a légkörben.

Az óvíntézkedésre vonatkozó mondatok az alkábbiak:

P101 Orvosi tanácsadás esetén tartsa kéznél a termék edényét vagy címkéjét.

P102 Gyermekektől elzárva tartandó.

P103 Használat előtt olvassa el a címkén közölt információkat.

P201 Használat előtt ismerje meg az anyagra vonatkozó különleges utasításokat.

P202 Ne használja addig, amíg az összes biztonsági óvintézkedést el nem olvasta és meg nem értette.

P210 Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/…/forró felületektől távol tartandó. Tilos a dohányzás.

P211 Tilos nyílt lángra vagy más gyújtóforrásra permetezni.

P220 Ruhától/…/éghető anyagtól távol tartandó/tárolandó.

P221 Minden óvintézkedést meg kell tenni, hogy ne keveredjen éghető anyagokkal.

P222 Nem érintkezhet levegővel.

P223 Vízzel semmilyen formában nem érintkezhet, ellenkező esetben heves reakció és belobbanás fordulhat elő.

P230 …-val/-vel nedvesítve tartandó.

P231 nert gázban használandó.

P232 Nedvességtől védendő.

P233 Az edény szorosan lezárva tartandó.

P234 Az eredeti edényben tartandó.

P235 Hűvös helyen tartandó.

P240 A tárolóedényt és a fogadóedényt le kell földelni/át kell kötni.

P241 Robbanásbiztos elektromos/szellőztető/világító/…/berendezés használandó.

P242 Szikramentes eszközök használandók.

P243 Az elektrosztatikus kisülés megakadályozására óvintézkedéseket kell tenni.

P244 A nyomáscsökkentő szelepeket zsírtól és olajtól mentesen kell tartani.

P250 Tilos csiszolásnak/ütésnek/…/súrlódásnak kitenni.

P251 Nyomás alatti edény: ne lyukassza ki vagy égesse el, még használat után sem.

P260 A por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzése tilos.

P261 Kerülje a por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzését.

P262 Szembe, bőrre vagy ruhára nem kerülhet.

P263 A terhesség/szoptatás alatt kerülni kell az anyaggal való érintkezést.

P264 A használatot követően a(z) … -t alaposan meg kell mosni.

P270 A termék használata közben tilos enni, inni vagy dohányozni.

P271 Kizárólag szabadban vagy jól szellőző helyiségben használható.

P272 Szennyezett munkaruhát tilos kivinni a munkahely területéről.

P273 Kerülni kell az anyagnak a környezetbe való kijutását.

P280 Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő használata kötelező.

P281 Az előírt egyéni védőfelszerelés használata kötelező.

P282 Hidegszigetelő kesztyű/arcvédő/szemvédő használata kötelező.

P283 Tűz-/lángálló/-késleltető ruházat viselése kötelező.

P284 Légzésvédelem használata kötelező.

P285 Nem megfelelő szellőzés esetén légzésvédelem kötelező.

P231 + P232 Inert gázban használandó. Nedvességtől védendő.

P235 + P410 Hűvös helyen tartandó. Napfénytől védendő.

P301 LENYELÉS ESETÉN:

P302 HA BÕRRE KERÜL:

P303 HA BÕRRE (vagy hajra) KERÜL:

P304 BELÉLEGZÉS ESETÉN:

P305 SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN:

P306 HA RUHÁRA KERÜL:

P307 Expozíció esetén:

P308 Expozíció vagy annak gyanúja esetén:

P309 Expozíció vagy rosszullét esetén:

P310 Azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

P311 Forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

P312 Rosszullét esetén forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

P313 Orvosi ellátást kell kérni.

P314 Rosszullét esetén orvosi ellátást kell kérni.

P315 Azonnal orvosi ellátást kell kérni.

P320 Sürgős szakellátás szükséges (lásd … a címkén).

P321 Szakellátás (lásd … a címkén).

P322 Különleges intézkedések (lásd … a címkén).

P330 A szájat ki kell öblíteni.

P331 TILOS hánytatni.

P332 Bőrirritáció esetén:

P333 Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén:

P334 Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.

P335 A bőrre lazán tapadó szemcséket óvatosan le kell kefélni.

P336 A fagyott részeket langyos vízzel fel kell melegíteni. Tilos az érintett terület dörzsölése.

P337 Ha a szemirritáció nem múlik el:

P338 Adott esetben kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása.

P340 Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

P341 Légzési nehézségek esetén az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

P342 Légzési problémák esetén:

P350 Óvatos lemosás bő szappanos vízzel.

P351 Óvatos öblítés vízzel több percen keresztül.

P352 Lemosás bő szappanos vízzel.

P353 A bőrt le kell öblíteni vízzel/zuhanyozás.

P360 A ruhák levetése előtt a szennyezett ruházatot és a bőrt bő vízzel azonnal le kell öblíteni.

P361 Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal el kell távolítani/le kell vetni.

P362 A szennyezett ruhát le kell vetni és az újbóli használat előtt ki kell mosni.

P363 A szennyezett ruhát újbóli használat előtt ki kell mosni.

P370 Tűz esetén:

P371 Nagyobb tűz és nagy mennyiség esetén:

P372 Tűz esetén robbanásveszély.

P373 TILOS a tűz oltása, ha az robbanóanyagra átterjedt.

P374 Tűzoltás megfelelő távolságból a szokásos óvintézkedések betartásával.

P375 A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.

P376 Meg kell szüntetni a szivárgást, ha ez biztonságosan megtehető.

P377 Égő szivárgó gáz: Csak akkor szabad a tüzet oltani, ha a szivárgás biztonságosan megszüntethető.

P378 Az oltáshoz … használandó.

P380 A területet ki kell üríteni.

P381 Meg kell szüntetni az összes gyújtóforrást, ha ez biztonságosan megtehető.

P390 A kiömlött anyagot fel kell itatni a körülvevő anyagok károsodásának megelőzése érdekében.

P391 A kiömlött anyagot össze kell gyűjteni.

P301 + P310 LENYELÉS ESETÉN: azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

P301 + P312 LENYELÉS ESETÉN: rosszullét esetén azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

P301 + P330 + P331 LENYELÉS ESETÉN: a szájat ki kell öblíteni. TILOS hánytatni.

P302 + P334 HA BÕRRE KERÜL: Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.

P302 + P350 HA BÕRRE KERÜL: Óvatos lemosás bő szappanos vízzel.

P302 + P352 HA BÕRRE KERÜL: Lemosás bő szappanos vízzel.

P303 + P361 + P353 HA BÕRRE (vagy hajra) KERÜL: Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal el kell távolítani/le kell vetni. A bőrt le kell öblíteni vízzel/zuhanyozás.

P304 + P340 BELÉLEGZÉS ESETÉN: Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi

testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

P304 + P341 BELÉLEGZÉS ESETÉN: Légzési nehézségek esetén az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.

P305 + P351 + P338 SZEMBE KERÜLÉS esetén: Több percig tartó óvatos öblítés vízzel. Adott esetben a kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása.

P306 + P360 HA RUHÁRA KERÜL: A ruhák levetése előtt a szennyezett ruházatot és a bőrt bő vízzel azonnal le kell öblíteni.

P307 + P311 Expozíció esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

P308 + P313 Expozíció vagy annak gyanúja esetén: orvosi ellátást kell kérni.

P309 + P311 Expozíció vagy rosszullét esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

P332 + P313 Bőrirritáció esetén: orvosi ellátást kell kérni.

P333 + P313 Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén: orvosi ellátást kell kérni.

P335 + P334 A bőrre tapadó szemcséket óvatosan le kell kefélni. Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.

P337 + P313 Ha a szemirritáció nem múlik el: orvosi ellátást kell kérni.

P342 + P311 Légzési problémák esetén: forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ vagy orvoshoz.

P370 + P376 Tűz esetén: Meg kell szüntetni a szivárgást, ha ez biztonságosan megtehető.

P370 + P378 Tűz esetén: az oltáshoz …használandó.

P370 + P380 Tűz esetén: Ki kell üríteni a területet.

P370 + P380 + P375 Tűz esetén: Ki kell üríteni a területet. A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.

P371 + P380 + P375 Nagyobb tűz és nagy mennyiség esetén: Ki kell üríteni a területet. A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.

P401 Tárolás: … .

P402 Száraz helyen tárolandó.

P403 Jól szellőző helyen tárolandó.

P404 Zárt edényben tárolandó.

P405 Elzárva tárolandó.

P406 Saválló/saválló bélésű … edényben tárolandó.

P407 A rakatok/raklapok között térközt kell hagyni.

P410 Napfénytől védendő.

P411 A tárolási hőmérséklet legfeljebb … ^oC/…oF lehet.

P412 Nem érheti 50 ^oC/122^oF hőmérsékletet meghaladó hő.

P413 A … kg/… lb tömeget meghaladó ömlesztett anyag tárolási hőmérséklete legfeljebb … ^oC/…^oF lehet.

P420 Más anyagoktól távol tárolandó.

P422 Tartalma … -ban/-ben tárolandó.

P402 + P404 Száraz helyen tárolandó. Zárt edényben tárolandó.

P403 + P233 Jól szellőző helyen tárolandó. Az edény szorosan lezárva tartandó.

P403 + P235 Jól szellőző helyen tárolandó. Hűvös helyen tartandó.

P410 + P403 Napfénytől védendő. Jól szellőző helyen tárolandó.

P410 + P412 Napfénytől védendő. Nem érheti 50^oC/122^oF hőmérsékletet meghaladó hő.

P411 + P235 A tárolási hőmérséklet legfeljebb … ^oC/…^oF lehet. Hűvös helyen tartandó.

P501 A tartalom/edény elhelyezése hulladékként: …

para-tercier-butilfenol a fenol- és polikarbonát gyanták intermedierje.

Építőanyagként, padlóburkolatként is alkalmazzák.

Kismértékben vízoldható, főként vízzel terjed a környezetben.

Bőr- és szemirritációt okoz, belégzéskor a tüdőszövetet irritálja illetve károsítja, emiatt szervspecifikus toxicitást is tulajdonítanak neki. Reprotoxikus.

Védőfelszerelés: védőszemüveg és megfelelő szellőztetés.

CAS NO: 98-54-4

Olvadáspont: 99.3 °C
forráspont: 237 °C (at 1,013 hPa)
Sűrűség: 0.92 g/m3 at 110 °C
Gőznyomás: 1.3 x 102 Pa at 60 °C
Fázisok közötti megoszlási hányados (log Pow): 3.29 at 25 °C
Vízoldhatóság: 610 mg/l at 25 °C
pKa: 10.16 at 25 °C

Nem fotodegradálódik, vízben stabil, könnyen biodegradálódik, bioakkumulációja vízi ökoszisztémában: 34–120.

Forrás: http://www.inchem.org/documents/sids/sids/98544.pdf

PageRank az informatikában egy olyan algoritmus, amely hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz számokat rendel azoknak a hiperlink-hálózatban betöltött szerepe alapján. Ezt a számot szintén PageRanknek nevezik. A Google a keresés találatainak megjelenítésekor a 2001. szeptemberében szabadalmaztatott PageRank mutató (az oldal általunk becsült jelentősége) és kifinomult szövegegyeztetési módszerek segítségével határozza meg azokat az oldalakat, amelyek a keresés szempontjából lényegesek. A Google a PageRank meghatározásánál az oldalra leadott szavazatok számát figyeli, vagyis azt, hogy hányszor nyitják meg. Ha egy oldal egy linkje egy bizonyos oldalra mutat, akkor ez egy szavazatot jelenti. A fontos, népszertű oldalak szavazatai nagyobb súllyal számítanak, ezáltal a szavazatot kapó oldal is előre kerül a rangsorban. Egy adott weboldal PageRankje havonta változik, mert ennyi időnként a Google újraindexálja az internetes site-okat.

&show

policiklikus aromás szénhidrogének. Toxikus, mutagén vegyületek, melyek égéstermékekben, füstgázokban, kipufogógázban találhatóak a tökéletlen égés eredményeképpen. Főként a levegővel terjednek és onnan ülepednek ki talajra és felszíni vizekbe. A talajban a humuszanyagokhoz kötődik, szorpcióval, de be is épülhet a humuszanyagokba. Kis vízoldhatóságuk ellenére szuszpendált (szerves lebegőanyaghoz kötve) vagy emulgeált (tenzidek jelenlétében) formában szennyezik a felszíni és a felszín alatti vizeket. Nagy K_ow érték jellemzi őket, ennek következménye a csökkent biodegradálhatóság, és a bioakkumulálhatóság. Állati szervezetek zsírszövetében halmozódik fel, másodlagos mérgezést okozva a táplálékláncok mentén (bioakkumuláció, bioamagnifikáció).
4-7 benzolgyűrű összekacsolódásával jönnek létre. Környezeti mintákban16 veszélyesnek minősített PAH-vegyület koncentrációját határozzák meg, ezek a következők: acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benz(a)antracén, krizén, benz(b)fluorantén, benz(k)fluorantén, benz(e) pirén, benz(a)pirén, indeno-(1,2,3cd)-pirén, dibenz(a,h)antracén, benz(g,h,i) perilén.

A talajmikroflóra és a növények általában nem érzékenyek a PAH vegyületekre, viszont az állatokra és az emberre nézve nagy kockázatot jelentenek, főként az emésztés során emulgeált állapotban. káros hatásaik közül kiemelendő a mutagenitás és karcinogenítás. Valószínű, hogy biodegradációjuk során többszörös oxidáció és epoxidáció utáni alakulnak ki azok a kationok, amelyek a DNS bázisaival, elsősorban a guaninnal reagálnak. Az alábbi PAH vegyületekről bizonyított, hogy daganatkeltő hatásúak (IARC): akridinnarancs, aminonaftalin, anilin, antracén, benz(a)pirén, benztiofén, bifenil, dibenzo-dioxin, dibezofurán, dibezotiofén, fenantrén, fenantridin, fluorén, indol, karbazol, kinolin, krizén, naftalin.
A 0-3 értékig tartó kockázati skálán (0 = elhanyagolható kockázat, 3 = nagyon nagy kockázat) a PAH vegyületek környezeti kockázat szempontjából 1,5 értéket, humán egészségkockázat szempontjából 2,8-as értéket képviselnek.
Háttérértékük Magyarországon: összes PAH talajban 0,5 mg/kg; felszín alatti vizekben: 0,1 μg/liter. szennyezettségi határérték (rendelet szerint) talajra: 1 mg/kg; felszín alatti vizre: 0,5 μg/liter.

a nyersolaj desztillációs maradéka, sűrűnfolyó fekete olaj Régebben fűtésre használták, pakuratüzelésű kazánokban. Szállítása és tárolása más tüzelő- és építőanyagokhoz hasonlóan kereskedelmi telepeken történt. Általában földmedencékben tárolták. Alacsony hőmérsékleten (pl. télen) folyékony halmazállapotuk szilárdra változik, ezért ilyenkor szállítása, szivattyúzása, töltése, mi több kazánokba injektálása más oldószerek segítségével jellemző módon dízelolajjal vagy fűtőolajjal hígítva történt. Ezek az oldószerként használt szénhidrogének nagyban hozzájárultak a pakura környezetben való terjedéséhez és a még jelenleg sem felszámolt károk keletkezéséhez. Biológialag nehezen, de megfelelő technológiával degradálhatóak a pakura könnyebb komponensei. A biológiailag bonthatatlan maradék nagy molekulái stabilizálódhatnak a környezetben, elsősorban a talajban és ott oldhatatlan és bonthatatlan semleges maradékként vannak jelen. Nagy PAH (policiklikus aromás szénhidrogén)-tartalma miatt mérgező. Madaraknál a tojások számának, az embriók életképességének csökkenését hozták összefüggésbe a talaj pakura-szennyezettségével.

áramlás hiányában vízminőség romlásnak fokozottan kitett víztest.

a telített alifás szénhidrogének egy nagy csoportja, forrásuk a kőolaj. A legkisebb molekulatömegű tagjai a metán, etán, propán. A nagyobb molekulatömegű homológokat már a viaszok közé soroljuk.

műveletlen és nem használt mezőföld, főleg szántóföld. Az ugartól abban különbözik, hogy az csak egy évig marad vetetlenül, de ezen idő alatt is rendszeres művelésben részesül, mig a parlag több évig is műveletlenül és vetetlenül marad, legfeljebb legelőül szolgál. Tájszólással parrag v. pallag.