Lexikon
a környezetre és az emberi egészségre káros vegyi anyagokkal kapcsolatos publikációk, környezetegészségi kritériumok, peszticidek, egészségügyi és kémiai biztonsági útmutatók, vegyi anyagok, mérgek adatbázisa, kutatások adatbázisa. (www.inchem.org)
egy komplex eszköz, melynek részei adatbank, információ menedzsment eszköz és a fórum. Toxikus anyagok adatbázisa, a toxikus anyagok környezetbe kerülésével kapcsolatos menedzsment, elsősorban az un. méreg-központok és más kockázatfelmérést végző intzémények részére. Belépést biztosít a méreg-központok Globális hálózatába, és fórumot biztosít az együttműködő szakértők között. (http://www.intox.org)
integrált szennyezés-megelőzés és -csökkentés, az Európai Tanács 96/61/EK Irányelve, az EU egyik környezetvédelmi jogszabálya. Lényege, hogy a környezetvédelmi szabályozásnak integráltan kell kezelnie minden tevékenység, folyamat környezetre, mint egészre gyakorolt hatását. Azokra az ipari és más, ipari rendszerben folyó (pl. mezőgazdasági) tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, ahol a legnagyobb a valószínűsége a környezet szennyezésének. A szabályozás egyes ipari és mezőgazdasági tevékenységeket engedélykötelessé tesz és előírja az engedélyezéshez szükséges minimálkövetelményeket.
Az integrált szennyezésmegelőzés és kontroll elveit és szabályait a 2008/1/EEK irányelv adja meg, melyet 2008 január 15-én fogadott el az Európai Parlament és az Európai Bizottság.
Az integrált megközelítés a korszerű környezetvédelem egyik alapelve, ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére.
Az integrált megközelítés érvényre juttatását a jogszabály által előírt elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása biztosítja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatok (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, üzemeltetés, tevékenység felhagyása) során a kibocsátásoknak már eleve a forrásnál történő csökkentésére és a természeti erőforrások hatékony felhasználására kell törekedni. (Lásd még integrált kockázati modell, integrált környezetmenedzsment, integrált kockázatfelmérés).
nem ideális (azaz valamelyik irányból gátolja a hang terjedését pl. padlózaton elhelyezkedő) hangforrás esetén a hang terjedésének irányát írja le.
Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
in situ Chemical Oxidation = in situ kémiai oxidáció, talajremediációs módszer. Lásd. kémiai oxidáció talajban.
ismételhetőség alatt a mérési eredmények egyezésének mértékét értjük, amennyiben ugyanazon módszerrel ugyanolyan vizsgálati anyagon, ugyanolyan feltételek mellett nyerjük azokat, - vagyis ugyanaz a vizsgálatot végző személy, ugyanaz a felszerelés, ugyanaz a laboratórium és rövid időtartamok az ismétlések között.
Az ismételhetőség mértéke variációs együtthatóval jellemezhető, vagyis a szórásnak és a számtani átlag abszolút értékének arányával.
a toxikológiában az ismételt adagolású toxicitás egy vegyi anyagnak való ismételt napi expozíció eredményeként fellépő általános toxikológiai hatásokat jelenti, a várt élettartam egy részére (szubakut vagy szubkrónikus expozíció) vagy az élettartam nagy részére (krónikus expozíció).
Ezek az általános toxikológiai hatások magukba foglalják a testtömegre és/vagy a testtömeg növekedésre, az abszolút és/vagy relatív szervi és szövet súlyokra, a klinikai kémhatás változásaira, a vizeletelemzésre és/vagy hematológiai paraméterekre, az idegrendszer funkcionális zavaraira, valamint általában a szervekre és szövetekre és a makroszkopikusan és mikroszkopikusan vizsgált szervek és szövetek patológiai elváltozásaira gyakorolt hatásokat.
Ezen információk mellett a lehetséges káros általános toxikológiai hatásokról, az ismételt adagolású toxicitási tanulmányok egyéb információkkal is szolgálhatnak pl. a reprodukciót károsító hatásokról, vagy azonosíthatják a toxicitás sajátos megjelenési formáit, mint pl. a neurotoxicitás, immunotoxicitás vagy az endokrin rendszer közvetítette hatások...
Az ismételt adagolású toxicitás előrejelzése állatkísérletek alapján történik. A teszt célja a következők felmérése:
- az emberek egy anyagnak való ismételt expozíciója összekapcsolódott-e káros toxikológiai hatásokkal; ezek az emberi tanulmányok potenciálisan szintén azonosíthatnak nagyobb hajlammal rendelkező népességet;
- egy anyag ismételt beadása kísérleti állatoknak okoz-e káros toxikológiai hatásokat; hatások, amelyek előre jelezhetnek lehetséges káros hatásokat az emberi egészségre;
- a célszervek, a lehetséges halmozódó hatások és a káros toxikológiai hatások visszafordíthatósága;
- az dózis−válasz viszony és az ismételt adagolású toxicitási tanulmányokban megfigyelt toxikológiai hatások bármelyikének a küszöbértéke;
Forrás: REACH
International Organisation for Standardisation = Nemzetközi Szabványosítási Szervezet.
üledékes kőzet 0,002-0,02 mm méretű szemcsecsoportja. Az iszap víz által szállított és osztályozott anyag, szél által szállított megfelelője a por. Ásványi alkotói között a szemcseméret csökkenésével csökken a kvarc és a primer szilikátok, és nő az oxidok, oxi-hidroxidok és a mállás kezdetén járó nagyobb-szemcsés agyagásványok. Lásd még talaj textúrája.
Tágabb értelemben iszapoknak nevezik a finomszemcsés, nehezen ülepedő, könnyen szuszpendálódó finomszemcsés vízben szuszpendált szilárd anyagot, így a feszíni vizek szerves üledékét, illetve lebegőanyagát, a szennyvizek iszapját, és minden hasonló állagú ipari, mezőgazdasági, kommunális hulladékot.
Információ Technológia, internetes és elektronikus információt kezelő, feldolgozó, továbbító technológiák összessége.
internetes eszköz a vegyi anyagokkal kapcsolatos információk elérésére: Nemzetközi Egységes Vegyianyag Információs Adatbázis. Ezt a szoftvert különösen vegyipari vállalatok és állami hatóságok használják kémiai anyagok tulajdonságaira és veszélyességére vonatkozó adatok gyűjtésére, tárolására, karbantartására és továbbítására. A IUCLID-ot korábban Európai Bizottság Közös Kutatóközpontján (JRC) belül Egészség- és Fogyasztóvédelmi Intézetének (IHCP) Európai Kémiai Irodája tartotta fenn, a REACH törvén életbelépésével fenntartása átkerült az ECHA hatáskörébe. Igénybevétele, elérhetősége ingyenes. Jelenleg az 5-ös verzió (IUCLID5) fejlesztése és tesztelése folyik, 2007. májusában mindenki számára elérhető lesz. A IUCLID5 kulcsfontosságú eszköz a vegyipari vállalatok számára abban, hogy eleget tegyenek kötelességüknek a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló, Európai Uniós törvénynek. A IUCLID5 teszi lehetővé a regisztációs dokumentumok elkészítését, csakúgy, mint más REACH dokumentációkat (PPORD dokumentációk, C&L dokumentációk, árucikkekben előforduló anyagok bejelentése, DU jelentések és a XV melléklet szerinti dokumentációk), vagy más - EU és nemzetközi - joghatóság számára készített dokumentációkat. A REACH előírja, hogy az Ügynökségnek benyújtott regisztrációs dokumentumok az IUCLID formátumot kövessék.
Az IUCLID5 nemzetközileg összehangolt formátumokat felhasználva készült, a vegyi anyagok lényeges tulajdonságainak bejelentéséhez, amit az OECD több nemzeti és nemzetközi szabályozó hatósága készített, és fogadott el.
http://ecbwbiu5.jrc.it
a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas fizikai, kémiai, bakteriológiai, toxikológiai és radiológiai határértékeknek megfelelő víz.
az emberi fogyasztásra szolgáló vízre (ivóvízre) vonatkozó - jogszabályban meghatározott - minőségi követelményeket kielégítő cél megvalósítására irányuló feladatok összessége.
a kőolajeredetű telített szénhidrogének közé tartozik, szintelen folyadék, a n-heptánnal együtt a motorhajtóanyagok oktánszámának meghatározására használt elegyek egyik komponense. (Egész pontosan itt az izo-oktánok közül a 2,2",4-trimetil-pentán értendő izo-oktánon.) (Forrás: Olajipari értelmező szótár)
a számítógépes hálózatok szövegkörnyezetében a Java egy programozási nyelvet jelent. A nyelvet a Sun Microsystems cég fejlesztette ki. Úgynevezett objektumorientált programozási nyelvről van szó, amelyet kifejezetten hálózati alkalmazások írására dolgoztak ki. A Java nyelvet értő böngészők használatával a hipertextbe ágyazott mutatókat követve nem csak adatokat, hanem futni képes alkalmazásokat is le lehet tölteni a kiszolgáló gépekről. Ez előnyös, mert így a programok a saját gépen – és nem a kiszolgálón – futnak, ezért azt nem terhelik le. A letöltött honlapok hangokat adnak, rajzolnak a képernyőre: a dokumentum egy csapásra életre kel. Másik fontos szempont, hogy a Java nyelvet értő böngészőkben a kiszolgálóról letöltött dokumentumok kibővíthetik a kliens gépen fellelhető kommunikációs protokollok halmazát. A nyelvet nem értő böngészők ugyanis előre beépített, fix protokoll készlettel rendelkeznek. Ha egy honlap olyan adatot tartalmaz, aminek megjelenítésére, értelmezésére egyik beépített protokoll sem képes, akkor azzal az adattömeggel esetleg csak nagyon nehezen lehet értelmes dolgot kezdeni. A Java nyelven megírható programokat kétfajta elnevezés szerint csoportosíthatjuk. Az egyik az alkalmazások, azaz az önálló Java programok csoportja. A másik csoportot az appletek (programocskák) képezik, amelyeknek fő tulajdonságuk, hogy honlapokba, azaz HTML oldalakba lehet őket beszerkeszteni (HTML oldalakba beírhatóak). Az önálló programok végrehajtását a Java értelmezők, az appletek végrehajtását pedig az appleteket futtatni képes böngészőprogramok (például Netscape Navigator) intézik. Amennyiben egy HTML nyelven megírt honlapba appletet szeretnénk helyezni, akkor a JavaScript nyelvet alkamazzuk.
a JavaScript egy leegyszerűsített programozási nyelv. Előnye, hogy könnyen illeszthető a HTML-kódba, segítségével mozgalmassá tehető a weblap, dinamikus válaszokat ad a számítógép a látogatónak és csak a bőngészőre van szükség a végrehajtásához. Hátránya viszont, hogy nincs egységesítve az egyes böngészők JavaScript fordítója, amivel nagyban megnehezítik az igényes (minden böngészőre fejlesztő) programozók munkáját. Nevével ellentétben a Java programnyelvhez gyakorlatilag nincs köze.
jellemzésen, angolul „characterisation”, általában azt értjük, hogy bizonyos dologgal kapcsolatban valamilyen információt szolgáltatunk, mely segíti annak leírását és megértését.
Az életciklus felmérés esetében az életciklus során a természetből származó nyersanyagokat és a természetbe jutó kibocsátásokat (ld. bemenő és kimenő áramok) jellemezzük, miután az egyes környezeti problémákat kifejező hatáskategóriákba osztályoztuk őket (ld. osztályozás). Minden bemenő és kimenő áramhoz egy jellemzési faktort rendelünk, amely arányos az adott áram lehetséges környezeti hatásával. Minden hatáskategóriához tartozik egy jellemzési egység, amely a jellemzési faktorok mértékegysége. A jellemzési lépés elsődleges gyakorlati haszna, hogy az egy hatáskategóriához tartozó bemenő és kimenő áramok jellemzési faktorral korrigált értékei összeadhatóak, azaz egy számmal tudjuk kifejezni az áramok együttes környezeti hatását.
Például a globális felmelegedéssel összefüggő hatáskategóriában a jellemzési egység 1 kg szén-dioxid globális felmelegedést okozó potenciálja. A metán globális felmelegedést okozó potenciálja 25-szöröse a szén-dioxidénak (az Intergovernmental Panel on Climate Change 2007-es jelentése alapján), azaz 1 kg metán jellemzési faktora 25 kg szén-dioxid egyenérték. Amennyiben az életciklus felmérés során szén-dioxid és metán kibocsátás is előfordul, akkor a fenti jellemzési faktorok segítségével a két kibocsátás összesített hatása számszerűsíthető. (pl. 1 kg szén-dioxid és 1 kg metán összesített hatása 26 kg szén-dioxid egyenérték).
Fontos megjegyezni, hogy az egyes hatáskategóriák jellemzési eredményei nem hasonlíthatók össze.
Alkalmazott életciklus felmérés során általában olyan kész adatbázisokat használunk, amelyek tartalmazzák az egyes bemenő és kimenő áramok jellemzési faktorait megfelelő irodalmi forrásokra hivatkozva.
a felszíni víztestre meghatározott környezeti célkitűzések elérésének lehetőségét biztosító ökológiai állapot, amely azzal jellemezhető, hogy a biológiai minőségi elemek, az ökológiát támogató fizikai-kémiai elemek és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervről szóló (221/2004) kormány rendeletben meghatározott, egyéb specifikus szennyezőanyagok koncentrációja nem haladja meg a vízminőségi határértékek által meghatározott koncentráció szintjét.
olyan magatartási szabály, ill. olyan rendezett társadalmi kapcsolat, melynek érvényesülését állam, vagy más olyan hatalom biztosítja, mely rendelkezik a kikényszerítéshez szükséges eszközökkel.
a polgári jogi kártérítési felelősség szempontjából jogellenes mindaz a károkozás, amelyet jogszabály kifejezetten meg nem enged.Megvalósulhat: tevésben, nemtevésben (pl.: kárelhárítási kötelezettség elmulasztása).
• Jogos védelem (Ptk. 343.§),
• Szükséghelyzet (Ptk. 107.§),
• Károsult beleegyezése (Ptk. 342. §),
• Rendeltetésszerű joggyakorlás.
a jogszabály különböző megjelenési formáit jogforrásoknak nevezzük. Másképpen a jogforrás: különböző jogszabályoknak a jogrendszerben elfoglalt sajátos helye, szerepe.A jogforrás egyaránt jelenti azt, hogy a jogi norma, illetve a jogszabály mely állami szervtől ered és hogy konkrétan milyen formában jelenik meg. Lehet materiális (jog tartalmának az eredete) és formális (jogi jelleg eredete), vagy belső (jogalkotó) és külső (jog megnyilvánulási formája), illetve elsődleges (legerősebb hat. által közvetlenül alkotott) és másodlagos (legerősebb hat. által felruházott szervek által alkotott).jogforrás tartalmának értelmezése: genetikus (azok a tényezők, amelyekből a jog származik), vagy gnoszeológiai ((megismerési értelemben) meghatározott módon létrejött, meghatározott szervek által alkotott jogszabályok összessége).
a jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége, amelyik egy teljes, értelmezhető, követhető, alkalmazható magatartásszabályt alkot.
az alkotmány
kétharmados törvények
törvények
rendeletek
emléktörvények
két típust különböztetünk meg, a kurrens (folyamatos, rendszeres, rövid időközönkénti közzététel), valamint retrospektiv (visszatekintő, nagyobb időszak anyagát összefoglaló). Kurrens típusban jelenik meg a Magyar Közlöny, Határozatok Tára, tárcalapok, önkormányzatok éltal kiadott hivatalos lapok, Cégközlöny. Retrospektív megjelenési formán belül két típust különböztetünk meg: hivatalost (p. Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, Hatályos Jogszabályok Gyűjteméye), illetve a tematikust (pl. kis jogszabálysorozat, Bírósági Határozatok).
Joint Photographic Experts Group = JPEG. A digitális képrögzítés és feldolgozás technikájában alkalmazott, elhanyagolható veszteséggel járó adattömörítési eljárás. A JPEG állományok különböző felbontási fokozatban, 24 bites színmélységig képesek grafikák tárolására. A JPEG tömörítési eljárás lényege az, hogy az adatokat olyan szakaszokban csökkentik, ahol a legkevésbé vehető észre a hiányuk. Az adatcsökkentési tényező mértéke tetszés szerint beállítható a JPEG eljárásnál. A beállított sűrítési aránytól függően az adattömörítés látható veszteségeket idézhet elő, viszont a fájlok rendkívül kis terjedelműek lehetnek ennek eredményeként. Az adatok tömörítése miatt, kb. a 24-es tényezőtől számítva jön létre olyan mértékű veszteség, hogy a képek minősége láthatóan gyengébb.
Forrás: http://www.jvc.hu/knowledge-list.php?id=8#q3
a begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok szállítása a termelőtől a kezelőhöz „K” kísérőjeggyel történhet. A „K” kísérőjegyet a begyűjtő tölti ki, azon a hulladék termelője aláírásával igazolja a begyűjtő járattal szállítandó hulladék mennyiségét és összetételét.
A „K” kísérőjegyet 2 példányban kell kitölteni. „K” kísérőjeggyel egy hulladéktermelőtől, alkalmanként, csak 2000 kg-nál kisebb mennyiségű, illetve ún. darabos veszélyes hulladék szállítható. A begyűjtő az átvett veszélyes hulladékért mint birtokosa felel tevékenysége időtartama alatt. A kezelőnek az átvételt, a kísérőjegy valamennyi példányán, cégszerű aláírásával kell igazolnia. A kísérőjegy 1. példányát bizonylatként meg kell őrizni. A 2. példányt a begyűjtőnek kell átadni.
természetes elem, átmeneti fém. Atomszáma 48. A kadmium kémiailag szoros rokonságban van a cinkkel, így a talajokban és kőzetekben relatíve állandó Zn/Cd arányt találunk. Növekvő pH-értékkel nő a Cd2+ adszorpciója, az oldatbeli koncentrációja pedig csökken. A pH 7 körül mérhető igen alacsony érték erősen megnő, ha a pH kisebb, mint 6,5-6,0. Bár a kadmium a gyenge komplexképző, a humuszanyagok jobban csökkentik a CD felvehetőségét, mint az ásványi komponensek. A klorid- és szulfátionok koncentrációja is számottevően befolyásolja a CD oldhatóságát, mivel mindkét anionnal stabil oldható komplexet képez.
A környezet szennyeződését az ércbányászat, a fémfeldolgozás, a hulladékégetés, a csatornaiszapok, egyes foszfortrágyák talajba vitele és a közlekedés okozza.
Az emberi szervezetben az akut mérgezés során a tápcsatornába került kadmium gyomor-bélrendszeri tüneteket heves hányás, hasmenés, hasi fájdalmak idézhet elő. A krónikus kadmiumexpozíció elsősorban a vesét károsítja. A vesetubulusok sejtjeiben felhalmozódott kadmium zavarokat idézhet elő a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjében, ami vesekő, csontritkulás, kialakulásához vezethet. A kadmium csontrendszeri elváltozásokkal járó környezeti eredetű mérgezést okozott Japánban, ami "Itai-itai betegség" néven vált ismertté a szakirodalomban. A mérgezés által előidézett csontritkulás, csontlágyulás súlyos esetben az ágyéki csigolyák összeroppanásához vezetett. Belgiumban átlag feletti csontritkulást mértek Zn-Cd bányák és fémfeldolgozó üzemek környékén, Magyarországon Gyöngyösoroszi környékén a férfiak csontritkulása 300%-kal haladja meg az átlagos értéket. A fentiek mellett a munkahelyi kadmiumexpozíció esetén tüdő- és prosztatarák fokozott mértékben fordulhat elő. Az IARC a kadmiumot és vegyületeit egyértelműen humán karcinogénnek minősítette. Valószínűleg nem teratogén hatású, mivel a placentán nem képes átjutni.
A növények kadmium felvételét a talaj kémhatása, kationcserélő képessége, szervesanyag tartalma, redox viszonyai, klorid- és cinkion tartalma stb. befolyásolják. Savanyú kémhatású talajból a növények több kadmiumot tudnak felvenni, mint lúgos talajokból. A növényEK számára a kadmium könnyen felvehető, és a növényen belül is jól szállítódik. Így általában lineáris összefüggés van a talajok és a növények kadmium tartalma között. A növényekben általában az 5-20 mg/kg kadmiumtartalom okoz toxicitási tüneteket: a növények növekedése, fotoszintézise, transpirációja, esszenciális mikroelem felvétele gátolttá válik, gyökérzetük károsodik, leveleik klorotikusak lesznek. Az akkumuláció következtében a levélzöldségfélék és a káposztafélék kadmiumtartalma a legmagasabb.
A talajmikroflóra tagjai általában érzékenyek a kadmiumra, olyan rezisztencia-mechanizmusokat alakítanak ki, melyek segítségével fehérjékhez kötve semlegesítik, vagyis biológiailag hozzáférhetetlen állapotba hozzák sejten kívül vagy elül a kadmiumot.
Háttérértéke Magyarországon: talajban 0,5 mg/kg; felszín alatti vizekben: 0,4 μg/liter. szennyezettségi határérték rendelet szerint talajra: 1 mg/kg; felszín alatti vizre: 5 μg/liter.
agyagásvány, mely trópusi égövön, savas körülmények között, sok csapadék hatására létrejövő mállási folyamatok során, elsődleges szilikátokból keletkezik. Kétrétegű agyagásvány, egy tetraéder- és egy oktaédersík kapcsolódik rácsköteggé, majd ez ismétlődik többször, tehát képlete: 4:8:4:8…, stb. A tetraéder központi atomja Si, az oktaéderé Al. Képlete: Al2Si2O5OH4. Ezek helyettesítése kisebb értékű fémekkel ritka, ezért a kaolinitek kationcserélő kapacitása viszonylag kicsi 5-15 mg egyenérték/100 g talaj, holtvíztartalma 5-10%.
a nylon alapanyaga. Fenolból állítják elő.
minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító esemény folytán személyében, vagy vagyonában ér. Megkükönböztetünk vagyoni kárt (ezen belül felmerült kár, indokolt költség, elmaradt jövedelem), illetve nem vagyoni kárt.
karbon-menedzsment vagy szén-menedzsment tulajdonképpen a globális szén-ciklus irányítását, elsősorban a globális felmelegedés csökkentését jelenti, azáltal, hogy az antropogén égetés eredményeképpen keletkező többlet-széndioxidot kivonjuk a szén-körforgalomból.
A karbon-menedzsment két alapfolyamata a szén befogása/kivonása majd tárolása. A kivonás történhet pontforrásokból (erőművek, égetők) vagy diffúz forrásokból, vagyis az atmoszférikus levegőből. A pontforrásokból fizikai-kémiai módszerekkel, a diffúz forrásokból elsősorban biológiai módszerekkel távolíthatjuk el a széndioxidot.
Az eltávolított széndioxid tárolása a pontforrásokból kivont széndioxid esetében geotechnikai módszerekkel történik: a föld mélyében lévő kőzet üregeibe préselik a folyékony széndioxidot, majd légmentesen lezárják a tárolót.
A biológiai, illetve ökológiai módszerekkel összegyűjtött és biomasszába beépített szenet a talajban humusz formájában lehet hosszabb időn keresztül fogva tartani. Ezt szárazföldi vagy terresztrikus szénbefogásnak is nevezik. A globális szénkörforgalom szempontjából kisebb jelentőségű a felszíni vízi üledékekben tárolt szervesanyag.
egy vegyi anyag vagy anyagok keveréke, mely rákot okoz vagy megnöveli a rák előfordulását.
valamely fizikai, kémiai vagy biológiai ágens azon tulajdonsága, hogy képes tumorképződést kiváltani, ill. a tumorképződés gyakoriságát megnövelni. A vegyi anyagok, főleg a xenobiotikumok közül sok rendelkezik karcinogén hatás, karcinogenitás, rákkeltő hatással. A karcinogén hatás, karcinogenitás, rákkeltő hatással rendelkező vegyi anyagok a szájon át, a bőrön át, vagy belégzéssel kerülhetnek a szervezetbe.
A karcinogén hatás, karcinogenitás, rákkeltő hatásnak kitett sejtek ráksejtekké alakulásában a sejt növekedési, differenciálódási életszakaszának van nagy szerepe. A karcinogén ágensek karcinogén hatás, karcinogenitás, rákkeltő hatása gyakran összefügg mutagén és genotoxikus és reprotoxikus hatásukkal. A fizikai, kémiai és biológiai ágensek karcinogén és rákkeltő hatásának bizonyítása történhet epidemiológiai adatok leggyakrabban bizonyos foglalkozásokhoz kötődő megbetegedések statisztikája, vagy célzott vizsgálatok eredménye alapján. A karcinogén hatás, karcinogenitás, rákkeltő hatás tesztelése, a dózis-hatás összefüggés kimérése állati tesztekkel vagy in vitro módszerekkel lehetséges: karcinogén hatás, karcinogenitás, rákkeltő hatást mérő biotesztek, géntoxicitást kimutató tesztek, sejtosztódási- és szabályozási kísérletek, immunszuppresszió vizsgálata, QSAR alkalmazása.
elvek: káronszerzés tilalma, teljes kártérítés, a károsult magatartásának értékeléseEsedékesség: a kár bekövetkezésekor nyomban, vagy kötelezetti késedelem szabályai érvényesülnekFőszabály: az eredeti állapot helyreállítása Kivétel: vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése, ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, vagyazt a károsult alapos okból nem kívánja
vegyi anyagok, készítmények, formulációk, kompozitok víztartalmának meghatározására szolgáló coulometriás módszer, mely nevét kidolgozójáról, Karl Fischer (1901-1958) német vegyészről kapta. A módszer lényege, hogy platina-elektródon az átfolyó áram hatására keletkező jód egy bázis jelenlétében a kéndioxidot szulfittá oxidálja, amihez minden jód molekulára egy molekula vizet használ fel. A módszer nagyon pontos és szelektív, alkalmas nyomnyi víz kimutatására éppúgy, mint nagy víztartalmú anyagok mérésére. Nem igényel különösebb mintaelőkészítést, jól reprodukálható, automatizálható.
olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszíni víz károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszíni víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen olyan műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszíni víz megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges.
hatósági határozatban előírt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megelőzése érdekében; meghatározása a kármentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyező anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modellszámításokon, kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével.
a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Páldául, ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie.