Lexikon

&show

a gyökérzónában zajló intenzív mikrobiológiai, növényi és talajfolyamatokat talaj- és talajvíz-remediációra , mi több, talajba vezetett szennyvíz tisztítására is fel lehet használni. A bontható szerves anyagok intenzíven degradálódnak és a mineralizált termékeket a növények mindjárt fel is használják.
A gyökérzóna aktivitás különféle elrendezésekben lehet technológia részeként hasznosítani:
1. szennyezett talajvíz áramlásának megfelelően alakítjuk ki a vízáteresztő drénréteget, melybe merülnek a növényi gyökerek. A drénrétegnek hosszú távon kell biztosítani a kezelendő víz szabad áramlását, a talajmikroorganizmusok és a növényi gyökereknek szükséges nedvesség- és levegőellátást.
2. szennyvíz, elsődleges kezelésen már átesett szennyvíz, szennyezett felszíni víz, vagy bányavíz is vezethető a felszínen kialakított kezelő zóna drénrendszerébe,
3. szennyezett talaj kezelésére, közvetlenül a talajba ültetett növényekkel,
4. szennyezett felszíni vizek kezelésére úszó kivitelben is készül élőgép.
A növények és talajmikroorganizmusok együttműködésére épülő remediációs technológiák egyik hátránya, hogy a téli időszakban csökkent aktivitással kell számolni.
A másik potenciális megoldandó probléma, hogy a szennyezett talajban, a gyökérzónában feldúsulnak a nehezen bontható szerves anyagok és a fémek, melyek a talaj és a növény tulajdonságaitól függően vagy a gyökérzónában maradnak, vagy átkerülnek a növénybe. Toxikus anyagok növénybe kerülése növeli a környezeti kockázatot, így azt a talajban történő immobilizációval/stabilizációval kombinálva meg kell előzni. A gyökérzónában hosszú távon feldúsuló bonthatatlan szennyezőanyagokat a gyökérzónás szűrőréteg kimerülése után izolálni kell a környezettől, kapszulába kell zárni. Ezt célszerű úgy megoldani, hogy a gyökérzónás kezelésre kialakított térfogatot már eleve jól izoláló aljzattal látjuk el geofólia, agyagréteg, majd kimerülésekor ugyanilyen fedőréteget teszünk a tetejére.