Lexikon

nyílt láncú vagy elágazó láncú telített és telítetlen szénhidrogének, azaz szénből és hidrogénből álló vegyületek, pl. paraffinok, olefinek. A paraffinok más néven alkánok, telített szénhidrogének, melyekben az összes szénatom egyszeres kötéssel kapcsolódik, pl. hexadekán (C₁₆H₃₄). Az olefinekben, más néven alkénekben vannak olyan szénatomok, melyek kettős kötéssel kapcsolódnak, pl. a hexadecén (C₁₆H₃₄) egy kettős kötést tartalmaz, a butadién (C₄H₄) kettőt. Nem tartoznak ide a gyűrűs vegyületek, pl. cikloparaffinok (ezek gyűrűs telített szénhidrogének) és az aromás vegyületek (ezek rendezett kettős kötésrendszert tartalmazó gyűrűs vegyületek).

férfi (hím) nemi hormonok. Elsősorban a herében termelődnek, de a mellékvesékben is megtalálhatók.

Két fő androgén hormon az androszteron és a tesztoszteron.

Az androszteron képlete: C₁₉H₂₈O₂, a szteroid hormonok közé tartozó koleszterinszármazék. A mellékvesében termelődik. Elválasztását az adrenokortikotrop hormon szabályozza. Feromonszerű hatása van. A fehérjelerakódás fokozásával a nitrogénegyensúlyt pozitív irányba tolja. Nagy mennyiségű zeller fogyasztása növeli termelését.

A tesztoszteron a herék által termelt férfi nemi hormon. A szteroid hormonok közé tartozik. Vegyileg koleszterinszármazék. A tesztoszteron felelős a magzati, kisgyermekkori és pubertáskori férfi nemi jelleg (a szőrnövekedés stimulációja, a mutálás, a libidó, izomtömeg kialakításában, a jó közérzet és az erekció képessége) kialakításáért, és azt követően a maszkulin fenotípus és az androgén hormonoktól függő funkciók (pl. spermatogenezis, járulékos nemi mirigyek) fenntartásáért. Ezen kívül funkciókat lát el például a bőrben, az izomzatban, a csontokban, a vesében, a májban, a csontvelőben és a központi idegrendszerben.

Egyes veszélyes vegyi anyagok különösen kockázatosak a hormonrendszerre (hormonrendszert károsító vegyi anyagok), ezek az androgén hormonok termelését és a kapcsolódó szerveket károsítják.

azokat a vegyi anyagokat nevezzük antiandrogéneknek, melyek gátolják az androgének működését és hatását a szervezetben. Az androgének a férfi nemi jellegért felelős hormonok. Az antiandrogéneket gyógyító céllal alkalmazzák prosztata-rák esetén, olyan alapon, hogy az adnrogének stimulálják a ráksejteket, androgénhiány viszont gátolja szaporodásukat.

A környezetet, vizet, élelmiszereinket, használati tárgyainkat szennyező vegyi anyagok egy része antiandrogén hatású, vagyis gátolja a férfi nemi hormonok működését. Ilyen hatással rendelkeznek például a ftalátok, melyek gyártása és termékekben való alkalmazása Európában engedélyezéshez kötött. Jelenleg folyik a ftalátok (4 ftalát) gyártásának és használatának szükséges mértékű korlátozása a REACH rendelet alkalmazásával.

Diesel Range Organics (a dízelolaj komponenseivel azonos mérettartományba eső szerves anyagok) a technikai irodalomban a szennyezett környezeti elemekből (talajból, vízből) extrahálható összes petróleum, azaz kőolaj eredetű szénhidrogén (Extractable Total Petroleum Hydrocarbon, EPTH): a C10-30 (40) szénatomszámú, 160-560 ^oC forráspontú frakció, amely policiklikus aromás vegyületeket, alkánokat, cikloalkánokat, elágazó szénhidrogéneket, alkéneket és heterociklusos vegyületeket tartalmaz. Megkülönböztetjük a GRO (Gasoline Range organics) frakciótól, amely az illékony (C12-nél kisebb szénatomszámú) szénhidrogéneket tartalmazza.

egy hidratált molekula effektív sugara vagy annak a gömbnek a sugara, amely az adott molekuláéval egyező sebességgel diffundál. Mértékegysége méter.

a hidrogén üzemanyag-cellás járművekben a hidrogént a levegő oxigénjével elégetik elektromos energiatermelés céljából. Az így nyert elektromos energiával hajtják a jármű elektromos motorját. A hidrogén származhat földgázból, hulladék gázosításból, mikrobiológiai technológiából vagy elektrolízissel történő vízbontásból.

Egy másik megoldás, amikor a hidrogént elektrolízis segítségével nyerik a vízből. A vízből szétválasztott hidrogént és oxigént egy robbanómotorba vezetik a szívórendszeren keresztül. A hidrogéngenerátor egy tartályból, és a benne rögzített speciális geometriájú hidrogén-cellából áll. A hidrogén termeléshez az áramot az akkumulátor szolgáltatja. A vízhajtású rendszerrel aktív, robbanásra kész üzemanyagot táplálunk a motorba.

vízföldtan; a geológia egyik ága, amely a föld felszíne alatti vizek keletkezését, mozgását, fizikai és kémiai tulajdonságait és a felszínnel való kapcsolatukat, a felszínen való megjelenésük körülményeit tanulmányozza.

vegyületek vízzel való reakció hatására bekövetkező bomlása.
1. Kémiai hidrolízis: 1. sók hidrolízise savvá és bázissá, 2. észterek hidrolízise savra és alkoholra, 3. poliszaccharidok keményítő, cellulóz felbomlása monoszaccharidokra egyszerű cukrok lúgos vagy savas hidrolízis hatására, 4. zsírok elszappanosítása.
2. enzimes hidrolízist a hidrolázok észterázok: glikozidázok, proteázok, peptidázok; karbohidrázok; proteolitikus enzimek végzik. A legtöbb szerves anyag biodegradációjának bevezető lépése hidrolízis. A keményítő és cellulóz hidrolízise nagy jelentőségű a hulladékhasznosítás és a megújuló energiaforrások előállítása szempontjából.
3. kémiai és/vagy biológiai technológia, melynek során olcsó mezőgazdasági termékek keményítőtartalmú magvak, mezőgazdasági és erdészeti hulladékok maghéj, kukoricacsutka, szalma, faforgács, fűrészpor, élelmiszer-, textil- és papíripari hulladékok konzervipari és vágóhídi hulladékok, hulladék rostanyagok, szulfit-szennylúg hidrolízissel cukrokká alakulnak. Az így nyert cukorból erjesztéssel biokonverzió bioalkoholt, vagy más módon feldolgozva facukor, furfurol, takarmányélesztő hasznos termékeket lehet előállítani.

rövidítve HPBCD, nagyon jó oldóképességű, hidrofil cukorszármazék, amely molekuláris kapszulázás (zárványkomplexképzés) révén vizes oldatba visz egyébként vízben nem oldódó szerves anyagokat, pl. szénhidrogéneket. Emiatt alkalmazzák talajok szerves szennyezőanyagainak mobilizálására (→"sugar flushing" technologia), ezek biológiai hozzáférhetőségének, és ezzel biodegradálhatóságának javítására. Szerkezete szerint olyan ciklodextrin, amely molekulánként 3-6 hidroxipropil-oldalláncot tartalmaz. talajban viszonylag gyorsan biodegradálódó anyag (felezési ideje <1 év). A talajmikroflorát nem károsítja, inkább jó hatású a mikroorganizmusokra, mivel javítja tápanyagaik hozzáférhetőségét. Emberekre nem veszélyes, gyógyszerek, élelmiszerek segédanyaga.

klórtartalmú alifás szerves anyagok csoportja, ahova elsősorban oldószerek tartoznak, melyek közül a legismertebbek: a perklóetilén PCE, triklóretilén TCE, 1,1,1-triklóretán TCA, 1,1-diklóretán DCE, klórmetán, diklórmetán, kloroform, széntetraklorid.
Gyakori talaj- és talajvíz-szennyező anyagok, többük karcinogén 1,2-Diklóretán, vinilklorid és a TCE és némelyek növénytoxikusak. Az ökoszisztéma más tagjaira nem gyakorolnak ismert hatást. A leggyakoribb klórozott alifás szénhidrogének az 1. táblázatban láthatóak.

1. táblázat: Leggyakrabban előforduló klórozott alifás talajszennyező anyagok

Ezek az alifás komponensek illékonyak és relative jól oldódnak vízban, és aerob körülmények között nem vagy alig biodegradálhatóak. Emiatt ipari területek felszín alatti vizeiben ez az egyik leggyakoribb perzisztens, emiatt felhalmozódott, szennyezőanyag, mely veszélyezteti az ivóvízbázisokat.

2. táblázat: Klórozott alifás talajszennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai

3. táblázat: Néhány klórozott alifás vegyület biodegradálhatósága

Szennyezett talaj és talajvíz remediációját kémiai vagy biológiai degradációval lehet megoldani, reduktív deklórozással vagy fémvas ZVI alkalmazásával..
A klórozott alifás szénhidrogének együttes szennyezettségi határértéke a magyar határértékrendszerben: talajra: 0,1 mg/kg, felszín alatti vízre: 40 μg/liter. Általában egy csoportban tárgyalják a többi halogénezett alifás szénhidrogénnel.

NaOH, eredetileg a szódából (Na₂CO₃) nyerték, ma a klórgyártás melléktermékeként jön létre. Erősen lúgos, maró anyag, nedvszívó, vizes oldatát háztartási vegyszerként is árulják, lefolyók tisztítására, zsíroldásra. Az iparban nyersanyagként alkalmazzák a papírgyártás, az alumíniumgyártás és a viszkóz műselyemgyártás során, a szappan és egyéb felületaktív anyagok előállításánál, a textil és a növényolajiparban.

rövidítve PAH vegyületek, a részletes leírást lásd a PAH címszónál.

csak szénből és hidrogénből álló vegyületek. Főleg a szénben, kőolajban (kőolaj származékok) és földgázban fordulnak elő. Két fő csoportjuk: az alifás szénhidrogének, amelyek közül a metán (CH₄) a legegyszerűbb, és az aromás vegyületek, amelyeknek a benzol az alapvegyülete. Az alifás szénhidrogének további három csoportja: alkánok, alkének és alkinek.

a szindróma orvosi szakkifejezésképpen tünetcsoportot,illetve tünetegyüttest jelent, azaz olyan szimptómák együttesét, amelyek önmagukban nem mindig jellemző tünetei egy-egy betegségnek, rendellenességnek. A tünetegyüttesek megfigyelése és leírása történelmileg megelőzi a genetikai háttér megismerését, így például a Down-szindróma jellegzetes, együtt megjelenő tüneteit már az 1800-as évek neurológus-orvosai is ismerték, anélkül, hogy a kromoszómarendellenességről, a 21-es kromoszóma triszómiájáról bármit tudtak volna.

A Down-sziondrómásoknál együttesen megjelenő tünetek adják a Down-szindrómás személyek jellegzetes megjelenését (rövid végtagok, jellegzetes lapos orrrnyereg, tömpe újjak, a kézvonalak eltérései az átlagoshoz képest, a fej jellegzetes formája, száraz bőr, gyakori szívfejlődési rendellenességek, kedves viselkedés, stb. Ezek a tünetek egyenként bárkin megjelenhetnek, de így együtt általában csak a triszómiás genetikai háttérrel rendelkező embereknél jelentkeznek.

A szindróma kifejezés szélesebb értelemben minden kóros jelenségre használható, melynek jellegzetes jelei, következményei vannak, páldául Napóleon-szindróma.