Lexikon

keverékekben, termékekben megtalálható kémiai anyag, mely saját egyedi kémiai tulajdonságaival jellemezhető.

Forrás: REACH

azokat a vegyi anyagokat nevezzük antiandrogéneknek, melyek gátolják az androgének működését és hatását a szervezetben. Az androgének a férfi nemi jellegért felelős hormonok. Az antiandrogéneket gyógyító céllal alkalmazzák prosztata-rák esetén, olyan alapon, hogy az adnrogének stimulálják a ráksejteket, androgénhiány viszont gátolja szaporodásukat.

A környezetet, vizet, élelmiszereinket, használati tárgyainkat szennyező vegyi anyagok egy része antiandrogén hatású, vagyis gátolja a férfi nemi hormonok működését. Ilyen hatással rendelkeznek például a ftalátok, melyek gyártása és termékekben való alkalmazása Európában engedélyezéshez kötött. Jelenleg folyik a ftalátok (4 ftalát) gyártásának és használatának szükséges mértékű korlátozása a REACH rendelet alkalmazásával.

REACH kifejezés, egy teljes vizsgálati jelentés célkitűzéseinek, módszereinek, eredményeinek és következtetéseinek részletes összefoglalása, amely elegendő információt nyújt a vizsgálat független értékeléséhez, és minimálisra csökkenti a teljes vizsgálati jelentés tanulmányozásának szükségességét. Forrás: REACH 3. cikk (28)

A regisztráció, egy, az EU-ban (és ha bevezezik, az EGK országaiban) előállított, vagy importált anyag technikai dokumentációinak, és ha szükséges, a kémiai biztonsági jelentésének benyújtása az Ügynökség részére.
REACH által definiált folyamat, a különös információk benyújtása az Ügynökség részére a jogalkotási követelménnyel összhangban. A REACH Rendelet megkívánja a fogyasztói lánc szereplőitől (gyártók, importőrök, továbbfelhasználók), hogy bizonyos körülmények között a következő típusú bejelentéseket nyújtsák be:
az árucikkben előforduló anyag bejelentése.
osztályozás és címkézés bejelentése.
termék- és folyamatorientált kutatás és fejlesztés anyagainak bejelentése.
továbbfelhasználó által benyújtott, a szállítói lánc korábbi szereplőjének kiadott engedély feltételei szerint való felhasználás bejelentése.
A felhasználás újrakezdésének bejelentése a továbbfelhasználó által
A bejelentés vonatkozhat a 67/548/EGK irányelv alapján bejegyzett anyagokra.

A bejelentés a regisztrációs dokumentumok (angol szóhasznákat szerint "dosszié") beküldését jelenti. Az anyagokat önmagukban vagy készítményekben gyártóknak vagy importálóknak vagy az árucikkek termelőinek vagy importálóinak bizonyos körülmények esetén regisztrációs dossziét kell készíteniük az Európai Vegyianyag Ügynökségnek a 10, 11, 12, 17 és 18-as cikk szerint. Ez tartalmaz egy műszaki dokumentációt, és ha szükséges, egy kémiai biztonsági jelentést. (Forrás: REACH)

REACH által definiált kifejezés olyan anyagra, amely az alábbi kritériumok legalább egyikének megfelel:

1. Szerepel a Létező Kereskedelmi vegyi anyagok Európai Jegyzékében (EINECS);

2. Az anyagot az e rendelet hatálybalépését megelőző 15 év alatt legalább egyszer a közösségben vagy az Európai Unióhoz 1995. január 1-jén vagy 2004. május 1-jén csatlakozott országokban gyártották, de a gyártó vagy az importőr nem hozta forgalomba, feltéve, hogy a gyártó vagy az importőr rendelkezik az ezt igazoló okmányokkal;

3. Az anyagot a közösségben vagy az Európai Unióhoz 1995. január 1-jén vagy 2004. május 1-jén csatlakozott országokban e rendelet hatályba lépése előtt a gyártó vagy importőr forgalomba hozta, és azt úgy tekintették, mint a 67/548/EGK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban bejelentett anyagot,
   de nem felel meg az e rendeletben a polimerekre vonatkozóan megállapított meghatározásnak, feltéve, hogy a gyártó vagy az importőr rendelkezik az ezt igazoló okmányokkal. Forrás: REACH 3. cikk (30)

vegyi anyagok felirattal történő jellemzése: gyúlékony, mérgező, stb. A vegyi anyagok egyre szélesebb körű felhasználása szükségessé tette egy egységes, az egész világon harmonizált rendszer létrehozását GHS a fogyasztók és használók védelmében. Legtöbb országnak van saját biztonsági rendszere, mely feliratokkal, figyelmeztető címkékkel látja el a különféle veszélyességi osztályokba sorolt vegyi anyagokat. Az egységes rendszeren még dolgoznak. A leggyakoribb emberi egészségkockázatot és környezeti kockázatot jelentő anyagtulajdonságok, illetve ezeknek megfelelő "címkék" a következők: nagyon toxikus, toxikus, veszélyes, korrozív, irritáló, rákkeltő, reprodukcióra veszélyes, nem öröklött veleszületett rendellenességeket okozó, érzékenyítő. A tűz és robbanásveszélyes anyagokra alkalmazott címkék: robbanékony, oxidálódó, különösen gyúlékony, nagyon gyúlékony, gyúlékony. A környezetre gyakorolt toxikus hatás jellemzésére: élőlényekre toxikus, perzisztens, bioakkumulálódó.
A vegyi anyagok szállítására és használatára vonatkozóan, az Európai Bizottság a veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására 2008 végén elfogadta az úgynevezett EK 1272/2008 sz. "CLP" rendeletet. Ez a rendelet már figyelembe veszi a GHS előírásait és fokozatosan átveszi a jelenleg alkalmazott osztályozási és cimkézési rendszer szerepét.

az EK jegyzék az előző EU vegyianyag szabályozás keretén belül az anyagok három összetett európai listájából áll: EINECS, ELINCS és az NLP-lista (polimernek nem minősülő anyagok).

a vegyi anyagok három európai listája az előző EU vegyianyag szabályozás keretén belül EINECS, ELINCS és az NLP-lista együtt alkotják az EK jegyzéket. Az EK jegyzék a forrása az EK számoknak, mint az anyagok azonosítójának.

A REACH Szabályzat alapján a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználása és forgalomba hozatala engedélykötelessé tehető. Ezeket az anyagokat a Szabályzat XIV. melléklete tartalmazza: ezek nem hozhatóak forgalomba vagy használhatóak fel engedély nélkül.
Ez az engedélyezési kötelezettség biztosítja az említett anyagok felhasználásából eredő kockázatok megfelelő ellenőrzését, illetve azt, hogy a felhasználásból származó társadalmi-gazdasági haszon meghaladja-e a kockázatokat.
Az alternatív anyagok vagy technológiák vizsgálata alapvető része lesz az engedélyezési eljárásnak. Forrás: REACH

az Európai Unió 1967. óta fejleszti a vegyi anyagok szabályozására vonatkozó rendszerét. Az első irányelv 1967-ben született a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről. A legújabbat, a REACH rendeletet, mely a vegyi anyagok és készítmények regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozza, 2006-ban fogadták el. A REACH nem egy egyszerű irányelv, hanem egységes európai rendelet, mely a vegyi anyagok és termékek szabad piaci áramlása mellett garantálja az ember és a környezet egészségének védelmét.

A vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó EU irányelvek, állásfoglalások és rendeletek összefoglaló listáját és a magyar nyelvű dokumnetumokhoz vezető linkeket az alábbiakban találja meg, célszerűen csoportosítva!

• VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ JOGI ANYAGOK
  
  • Rendelet a vegyi anyagok menedzsmentjéről, vagyis regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) létrehozásáról, 1907/2006/EK
  • Anyagok és keverékek osztályozása, címkézése és csomagolása, 1272/2008/EK
  • Veszélyes anyagok osztályozása, csomagolása és címkézése, 67/548/EGK
  • Veszélyes készítmények osztályozása, csomagolása és címkézése, 1999/45/EK
  • A nemzetközi forgalomban lévő egyes veszélyes anyagok és növényvédőszerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyása (a rotterdami egyzmény megkötése az Európai Közösség által), 2006/730/EK
  • Mosó és tisztítószerek
  • Hormonrendszert károsító anyagok (angolul), COM/99/0706 és COM/2001/0262
  • A higanyra vonatkozó EU stratégia
  • Fémhigany kiviteli tilalma és biztonságos tárolása
• NÖVÉNYVÉDÕSZEREK
  
  • Biocid termékek forgalomba hozatala
  • Tematikus stratégia a növényvédőszerek fenntartható használatához sustainable use of pesticides, COM/2002/0349 (angol)
• MÛTRÁGYÁK
  • Műtrágyákra vonatkozó közösségi jogi háttér közelítése
• A KOCKÁZATOK ELLENÕRZÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE
  • Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, haváriák kockázatának csökkentése
  • Harc a bioterrorizmus ellen (csak angolul)
  • GLP: helyes laboratóriumi gyakorlat a vegyi anyagok tesztelése során
  • GLP: helyes laboratóriumi gyakorlat: a vegyi anyagokkal végzett laboratóriumi vizsgálatok felügyelete és verifikációja (ellenőrzése)
  • Vegyi anyagoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelme
• SZENNYEZÕANYAGOK ÉS HULLADÉKOK MENEDZSMENTJE
  • Nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezettségről szóló egyezmény megkötése
  • POP-ok (perzisztens, vagyis a környezetben hosszú időn át megmaradó szerves szennyezőanyagok) termelésének, környezetbe kibocsátásának és használatának beszüntetése illetve minimálisra csökkentése
  • Veszélyes hulladékok ellenőrzött menedzsmentje (2010 végéig)
  • Baseli Egyezmény
  • Úniós stratégia a dioxinokra, a furánokra és a PCB-kre (poliklórozott bifenilek) (csak angolul)
  • A PCB-k (poliklórozott bifenilek) és PCT-k (poliklórozott terpenilek) ártalmatlanítása

Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/internal_market/single_market_for_goods/chemical_products/index_en.htm

&search

rövid néven ECHA, a REACH törvény végrehajtására létrehozott európai ügynökség. A REACH rendelet végrehajtója, Helsinkiben működő hatóság. Az ECHA egy sor szolgáltatással segíti a vegyi anyagok regisztrációját, ezek a következők:
- Technikai Útmutató http://www.okbi.hu/REACH/index.html
- segítség vegyi anyagok regisztrálóinak: IT eszköz, útmutató és segédlet a webes eszközök használatához, Helpdesk: http://www.okbi.hu/REACH/index.html
- a vegyi anyagok adatainak adatbázisba gyűjtése és nyilvánossá tétele az ügynökség WEB-lapján
- vegyi anyagok előzetes regisztrálása
- vegyi anyagokra vonatkozó információk megosztása
- vegyi anyagok regisztrációja
- vegyi anyagról beküldött dosszié értékelése
- vegyi anyag értékelése
- vegyi anyag engedélyezése és korlátozása
- osztályozás és címkézés
- folyamat- és termékorientált kutatás és fejlesztés (PPORD = Process and Product Oriented Research and Development).
ECHA az alábbi döntéseket hozhatja:
- REACH hatálya vagyis a regisztrációs kötelezettség alóli felmentési kérelem elfogadása, visszautasítása vagy kiegészítés kérése
- A regisztráció visszautasítása
- Kiegészítő információ kérése
- Adatok megosztásáról való döntés (ez azt jelenti, hogy egyes anyagokat többen is bejelentenek, tehát az adatok már elérhetőek ECHA-nál)
- Döntés a vegyi anyag teszteléséről
- A javasolt tesztelés elfogadása, visszautasítása vagy megváltoztatása
- Döntés dokumentumokhoz való hozzáférésről.
Az ECHA döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani, ezeket a beadványokat a Fellebbezési Tanács (= Board of Appeal) bírálja el.
http://echa.europa.eu/

bármely feldolgozás, összeállítás, fogyasztás, tárolás, tartás, kezelés, tartályokba való töltés, egyik tartályból egy másikba való áttöltés, keverés, árucikk előállítása és minden egyéb felhasználás. Forrás: REACH 3. cikk (24).
A felhasználás feltételei az Üzemeltetési feltétekben és a kockázat Kezelési Intézkedésekben (RMM) található meg, az expozíciós forgatókönyveknek megfelelően.
Forrás: REACH I melléklet, 5.1.1 szakasz

a REACH rendelet értelmében vegyi anyagokra alkalmazandó fizikai-kémiai vizsgálati módszereket a BIZOTTSÁG 440/2008/EK RENDELETE (2008. május 30.) az alábbiak szerint határozza meg:

(1) Az 1907/2006/EK rendelet értelmében közösségi szinten vizsgálati módszereket kell elfogadni olyan vizsgálatokat illetően, amelyek szükségesek az egyes anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információk megszerzéséhez.

(2) A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelv V. melléklete megállapította az anyagok és készítmények fizikai és kémiai tulajdonságainak, toxicitásának, valamint ökotoxicitásának meghatározására szolgáló módszereket. A 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2008. január 1-jei hatállyal törölte a 67/548/EGK rendelet V. mellékletét.

(3) A 67/548/EGK rendelet V. mellékletében szereplő vizsgálati módszereket bele kell foglalni ebbe a rendeletbe.

(4) E rendelet nem zárja ki más vizsgálati módszerek használatát, feltéve hogy alkalmazásuk összhangban van az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével

(5)    A vizsgálati eljárások során az állatok helyettesítésére, illetve a felhasználásuk csökkentésére és finomítására vonatkozóelveket teljes mértékben figyelembe kell venni a vizsgálati módszerek kidolgozásakor, különösen akkor, ha az állatkísérletek kiváltására, számának csökkentésére vagy finomítására alkalmas, hitelesített módszerek rendelkezésre állnak.

(6) E rendelet rendelkezései összhangban vannak az 1907/ 2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével.

1. cikk: Az 1907/2006/EK rendelet céljából alkalmazandó vizsgálati módszereket e rendelet melléklete állapítja meg.

2. cikk: A Bizottság szükség esetén felülvizsgálja az e rendeletben foglalt vizsgálati módszereket a gerinces állatokon végzett kísérletek helyettesítése, számának csökkentése és finomítása érdekében.

3. cikk: A 67/548/EGK irányelv V. mellékletére történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

4. cikk: Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit 2008. június 1-jétől kell alkalmazni.

A.1. Olvadáspont/fagyáspont
A.2. Forráspont
A.3. Relatív sűrűség
A.4. Gőznyomás
A.5. Felületi feszültség
A.6. Oldhatóság vízben
A.8. Megoszlási hányados
A.9. Lobbanáspont
A.10. Tűzveszélyesség (szilárd anyagok)
A.11. Tűzveszélyesség (gázok)
A.12. Tűzveszélyesség (érintkezés vízzel)
A.13. Szilárd anyagok és folyadékok öngyulladási képessége
A.14. Robbanási tulajdonságok
A.15. Öngyulladási hőmérséklet (folyadékok és gázok)
A.16. Szilárd anyagok relatív öngyulladási hőmérséklete
A.17. Oxidáló tulajdonságok (szilárd anyagok)
A.18. A polimerek számátlag szerinti molekulatömege és molekulatömeg-eloszlása
A.19. Polimerek kis molekulatömeg-tartalma
A.20. Polimerek oldódás/extrakció viselkedése vízben
A.21. Oxidáló tulajdonságok (folyadékok)

a REACH definíciója szerint, egy összetevő, mely nem adalékanyag, vagy szennyeződés, és jelentős részét képezi az anyagnak, ezért megjelenik az anyag nevében, és részletezve van az anyag azonosítójában. Azon anyagoknál, amiket "egy összetevőből álló"-ként határoztak meg, a fő összetevő koncentrációja >80%. A több összetevőből álló anyagok esetében a fő összetevők mindegyikének koncentrációja >10% és <80% között lehet.

anyagok előállítása vagy kitermelése természetes állapotban. Forrás: REACH 3. cikk (8)

harmonizált az osztályozás, ha közösségi szinten elfogadott, és a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében szerepel. Bármely európai tagállam javasolhatja egy anyag harmonizált osztályozását és címkézését egy REACH XV. melléklet szerinti dokumentáció benyújtásával.

a háztartásokban használt vegyipari termékekre alkalmazott gyűjtőfogalom. Felhasználásuk szerint lehetnek mosó- és mosogatószerek, tisztítószerek ragasztók, autóápolási cikkek stb. A mosó- és tisztítóhatást a felületaktív anyagok, a detergensek biztosítják. A felhasználási célnak megfelelően tartalmaznak még savakat, lúgokat, szerves oldószereket, ásványi őrleményeket stb. Kémiai szempontból vegyes összetételű vegyi anyag csoport. hatásukat tekintve a szerek között sok az irritáló, ill. maró hatású anyag. A nagy foszfáttartalmú mosószerek felszíni vizekbe kerülve eutrofizációt okoznak. A háztartási vegyi anyagok környezeti kockázata nagy, annak ellenére, hogy veszélyességük kicsi, legfeljebb közepes. A nagy környezeti kockázat a háztartási vegyi anyagok teljeséletciklus felmérése során válik világossá és mennyiségileg jellemezhetővé. A háztartási vegyi anyagok gyártásából adódó kibocsátás kicsi, vagy csökkenthető modern gyártástechnológia, de felhasználásuk során és hulladékként nagy kibocsátással kell számolnunk, nagy a felhasznált mennyiség is, tehát a környezetbe kikerülő összmennyiség nagy, ráadásul diffúz és kontrollálatlan, emiatt mind az ökoszisztémát, mind az emberi egészséget veszélyeztetik

a hormonrendszert károsító anyagok természetes anyagok vagy xenobiotikumok lehetnek, melyek a természetes hormonokkal kölcsönhatésba lépnek vagy szimulálják azok hatását. Képesek bekapcsolni, kikapcsolni vagy módosítani a hormonok által produkált biokémiai jeleket, elfoglalják a természetes hormonreceptorokat és a természetes hormonokhoz képet nagyobb, kisebb vagy más jelet adnak a hormon által irányított szervnek, szövetnek. A hormonrendszert károsító vegyi anyagok szerepet játszhatnak a rák, például a mellrák és a hererák kialakulásában. Környezetben kialakuló koncentrációjuk jóval alatta avan a krónikus hatásokat mutató koncentrációknak, nem mérhetőek a hagyományos dózis-hatáson alapuló toxikológiai módszerekkel és ritkán jellemezhetőek a dózis-hatás vagy koncentráció-hatás görbékkel.

a környezetre veszélyes vegyi anyagok közül említést érdemelnek a diffúzan jelentkező gázhalmazállapotú légszennyezőanyagok, melyek a globális környezeti problémák okozójaként kerültek a veszélyes anyagok prioritási listáira: S-oxidok, N-oxidok, ózon, CO és a fluoridok.

Egy másik anyagcsoport a toxikus fémek heterogén csoportja. Ezeket gyakran nehézfémek gyűjtőnéven is emlegetik, annak ellenére, hogy nem mind nehézfém (sűrűségük szerint), amelyik toxikus. A leggyakrabban előforduló és veszélyességük miatt vizsgált fémek az As, Cd, Cu, Co, Cr, Hg, Ni, Pb, Zn. Az illékony higanyon kívül a többi toxikus fém főleg az üledékekben és a talajokban, kötött formában fordulnak elő, ahonnan fizikai-kémiai tulajdonságaik és a környezeti paraméterek által közösen meghatározott mozgékonyságuk függvényében kerülnek át a vizes fázisba, a felszíni vízbe, a pórusvízbe vagy a talajvízbe és más felszín alatti vizekbe.

A környezetünket szennyező vegyi anyagok harmadik nagy csoportját képezik a szerves szennyezőanyagok. Leggyakoribb vegyületcsoportok a peszticidek, a kőolajszármazékok, policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), ipari vegyi anyagok, mint oldószerek, detergensek, halogénezett alifás vegyületek, halogénezett benzolok, fenolok és fenolszármazékok, poliklórozott bifenilek (PCB), stb.

az EINECS-ben szereplő vegyi anyagok.

vegyi anyagok veszélyességük szerinti osztályozása. A veszélyes anyagokat a 67/548/EEC direktíva szerint 15 veszélyességi kategóriába sorolják. Az osztályozási rendszer világszerte harmonizálásán jelenleg dolgoznak.

Lásd még GHS és cimkézés, vegyi anyagé.

ELINCS-ben szereplő, 1981 szeptember 18. után gyártott anyagok.

vegyi úton előállított vagy átalakított anyag, melyet kémiai sajátságai miatt gyártunk és használunk fel. Lehet elem vagy vegyület, szerves vagy szervetlen, természetes vagy természetidegen (xenobiotikum), természetből nyert és átalakított vagy szintetikusan előállított vegyi anyag. Leggyakoribb vegyi anyagok: fémek, üzemanyagok, gyógyszerek, finomvegyszerek, növényvédőszerek, oldószerek. A vegyi anyagok fokozódó mértékű gyártása és felhasználása egyre nagyobb vegyi anyag mennyiség környezetbe kerülését eredményezi, így mára ez az egyik legsúlyosabb globális környezeti problémává vált. A vegyi anyag fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai alapvetően meghatározzák a környezetben való viselkedését, pl. terjedését és hatását. A vegyi anyagok környezet szempontjából legfontosabb tulajdonságai: illékonyság, oldhatóság, abszorbeálódóképesség (oktanol-víz megoszlási hányados, szilárd-folyadék megoszlási hányados), biodegradálhatóság, bioakkumulációra való hajlam, ökoszisztémára és emberre gyakorolt káros hatások: akut és krónikus toxicitás, mutagenitás, karcinogenitás, teratogenitás, reprotoxicitás. A vegyi anyag veszélyessége fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságaival összefüggő sajátság. A vegyi anyag környezeti kockázata veszélyességéből és a környezettel való kölcsönhatásából adódik, nagysága a vegyi anyag környezeti koncentrációjának és az ártalmatlan koncentrációnak a hányadosa. A környezetbe kikerült veszélyes vegyi anyag a szennyezőanyag.

a vegyi anyag azonosítása egy folyamat, melynek során az anyagot azonosítani és elkülöníteni lehetséges a többi anyagtól. Az anyag azonosításának egy eleme az anyag megnevezése, ami különleges feltételeket követ, amiket az anyag azonosításáról szóló útmutató tartalmaz.

a vegyi anyag belső tulajdonságai az anyag olyan tulajdonságai, melyek alapján az anyag sorsa meghatározható, és azonosítani lehet a potenciális veszélyeit. Azzal a céllal, hogy a REACH szerint regisztrálnak egy anyagot, a regisztrálónak specifikus információkat kell bemutatnia az anyag belső tulajdonságairól, a következő területeken:
fizikai/kémiai tulajdonságok
emberi toxikológiai információk
ökotoxikológiai információk.
Az anyagok belső tulajdonságainak adatai végpontokba vannak besorolva. Például a "karcinogenitás" egy emberi toxikológiai végpont. (Forrás: REACH)

a vegyi anyagok értékelésének 4 típusa van a REACH-en belül.
1. dosszié értékelés az Ügynökség (ECHA) által.
2. egyezési vizsgálat: meg kell vizsgálni hogy minden szükséges információt tartalmaz e a regisztrációs dosszié, és hogy ezek az információk megfelelőek-e.
3. a tesztelési javaslat ellenőrzése: értékelni kell, hogy a tesztelési módszereken felül, melyek a regisztrációs dokumentumban a regisztráló által le vannak írva, szükség van e további tesztekre a IX. és X. mellékletekben található információkhoz, illetve a Rendelet megfelelő-e.
4. anyag értékelés egy tagállam által: tisztázni minden alapot, figyelembe véve hogy egy anyag veszélyt jelent e az emberi egészségre vagy a környezetre, és a tagállamok a regisztrált intermediereket is értékelhetik.

a vegyi anyag felhasználás feltételei az Üzemeltetési feltétekben és a kockázat Kezelési Intézkedésekben található meg, az expozíciós forgatókönyveknek megfelelően. Forrás: REACH I melléklet, 5.1.1 szakasz.

az eljárások és a felhasználás széles körére kiterjedő expozíciós forgatókönyv, amelyben legalább a felhasználás rövid általános leírása formájában közlik az eljárásokat és felhasználásokat. Forrás: REACH 3. cikk (38).

az ökoszisztémát felépítő egyedekre más szabályok érvényesek, mint az ökoszisztémára magára. Ezért az egész ökoszisztémára vonatkozó környezeti kockázat megítélésekor komplex, dinamikus, a folyamatokat és változásokat térben és időben elhelyezni képes gondolkodásra van szükség.

A környezettoxikológiában a megítélés problémája abból adódik, hogy a veszélyes anyag az egyeddel és molekuláris szinten lép kölcsönhatásba de ez a hatás áttevődik egy komplex struktúrába, a teljes ökoszisztémába. Ez a két rendszer alapvetően eltérő tulajdonságú.

Az egyed konkrét genommal rendelkezik, minden sejtjében jelen van az azonos információ, a szervezeten belül jól szervezett kommunikációs rendszer működik. A szomatikus sejtekben bekövetkező változások nem befolyásolják az utódok genomját. Az egyed homeosztázisa, immunrendszere stabil.

Az ökológiai rendszerek esetében nincs konzervált genom, az ökoszisztémára jellemző gének összessége állandóan változó. A végbemenő folyamatok irreverzibilisek. Nem alkalmazható tisztán sem a determinisztikus, sem a sztochasztikus modell, de a rendszer mindkettő elemeit tartalmazza. Nem lineáris összefüggések és kölcsönhatások jellemzik a komplex ökológiai rendszereket, az okozat nem arányos az okkal. Gyakori a szinergizmus, de antagonizmus is előfordul. A komplex rendszerek dinamikusak, nem áll be az egyensúly, folyamatosan változik az elérendő cél.

Ezek a tulajdonságok rendkívül fontosak a kockázat felmérése szempontjából, a tervezés, az adatkezelés és az eredmények interpretációja során. Feltételezhetjük, hogy az ökoszisztéma váratlan reakciókat fog produkálni egyes szennyezőanyagok hatására.

a környezttoxikológia alapja a vegyi anyagok és élőlények közötti kölcsönhatás, melynek kialkulásában a két legfontosabb elem a 1. a hatás helye (receptor) és 2. a hatás módja, vagyis a vegyi anyag és az organizmus közötti molekuláris szintű kölcsönhatás.

A receptor lehet egy nukleinsav, egy membránba vagy idegvégződésbe épült specifikus fehérje és lehet egyáltalán nem specifikus molekula. A narkotikumok receptorai például nem specifikusak, azok általában hatnak a membránokra, megváltoztatva azok áteresztőképességét vagy egyéb tulajdonságát, ezáltal pedig normális funkcióját.

A molekuláris szintű kölcsönhatás következményei magasabb szinteken, tehát az organizmus, a populáció, a közösség vagy a teljes ökoszisztéma szintjén is megjelenhet, ezen válaszok bármelyikét értelmezhetjük egy környezettoxikológiai teszt mérendő paramétereként.

Molekuláris szintű; biokémiai paraméterek:

•     stresszfehérjék termelése,
•     anyagcsereindikátorok megjelenése,
•     metallotionein termelés,
•     acetilkolin-észteráz gátlás,
•     immunszuppresszió.

Szervezet szintjén megjelenő fiziológia és viselkedésbeli jellemzők:

•     kromoszómasérülések,
•     lézió, nekrózis (szervkárosodás, elhalás),
•     daganatképződés,
•     teratogén hatások,
•     szaporodóképesség megváltozása,
•     viselkedés megváltozása: kompenzáló viselkedés
•     pusztulás.

Populáció szintjén jelentkező jellemzők:

•     a populáció sűrűsége,
•     produktivitása,
•     párzás sikeressége,
•     genetikai struktúra megváltozása,
•     kompetíció megváltozása.

A közösség szintjén jelentkező jellemzők:

•     a közösség összetétele,
•     a közösség diverzitása,
•     a közösség stabilitása,
•     energiafelhasználásának hatékonysága,
•     a szukcesszió állapota.

Ökoszisztéma szintű jellemzők:

•    a fajok összetétele és eloszlása,
•    anyagcsere, elemkörforgalom,
•    a táj megváltozása.

Ha a toxikológus és az ökotoxikológus jól le tudná írni az elsődleges hatások felsőbb szintekre vonatkozó következményeit, akkor egyszerű vizsgálatok eredményei, vagy akár pusztán a vegyi anyag szerkezetének ismerete alapján jól tudnánk előre jelezni az ökoszisztéma egészére várható hatást. Ma még távol vagyunk ettől a tudástól, így általában a felsőbb szinteken jelentkező válaszparaméterek mérését kell választanunk, nem pedig az alsó szintek eredménye alapján történő extrapolációt.

a vegyi anyag sorsát a környezetben alapvetően befolyásolja kémiai szerkezete. Például az UV sugárzás következményei, az illékonyság, a vízoldhatóság, a hidrolízisre vagy az oxidációra való hajlam megszabja azt, hogy a környezeti elem melyik fázisába kerül a vegyi anyag, milyen a kémiai formája és mekkora az élettartama.

Gyakori, hogy a xenobiotikum térbeli szerkezete, mérete és alakja egyezik valamely természetes anyagéval, emiatt bekerülhet a szennyezett területen élő ökoszisztématagok normál anyagcseréje által az elemkörforgásba. Ennek eredménye maga a toxikus hatás is, amikor a szennyezőanyag receptorokhoz, aktív helyekhez kötődve károsítja, tönkreteszi az organizmus anyagcseréjét. Szerencsés esetben olyan biológiai átalakulásokon megy keresztül, melyek során hatástalan anyaggá transzformálódik, biodegradálódik vagy teljesen mineralizálódik, elveszítve toxikus hatását.

A biológiai átalakulás szerves szennyezőanyagok esetén az adott környezet tulajdonságaitól függően sokféle úton mehet végbe. A biodegradáció energiatermelés közben CO₂ és víz keletkezését jelenti, a bioakkumuláció főleg a lipofil szerves anyagoknál jelentős. A lipofilitást és a bioakkumulációra való hajlamot a szerves anyagok oktanol-víz megoszlási hányadosával (K_ow) jellemezhetjük. A biotranszfor­máció biológiai átalakítást jelent. A szerves szennyezőanyag biológiai átalakítása eredményezhet mind csökkent, mind megnövekedett toxicitású terméket.

67/548/EEC rendelet a veszélyes vegyi anyagok biztonságos használata érdekében egyszerű mondatokban megfogalmazott tanácsokat, utasításokat ad a használóknak .a vegyi anyagok csomagolásán. Ezek az un. S-mondatok.

Egyszerű S-mondatok

S1 Elzárva tartandó.

S2 Gyermekek kezébe nem kerülhet.

S3 Hűvös helyen tartandó.

S4 Lakóterülettől távol tartandó.

S5 … alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg).

S6 … alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg).

S7 Az edényzet légmentesen lezárva tartandó.

S8 Az edényzet szárazon tartandó.

S9 Az edényzet jól szellőző helyen tartandó.

S12 A tartályt nem szabad légmentesen lezárni.

S13 Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó.

S14 …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg].

S15 Hőhatástól távol tartandó.

S16 Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás.

S17 Éghető anyagoktól távol tartandó.

S18 Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni.

S20 Használat közben enni, inni nem szabad.

S21 Használat közben tilos a dohányzás.

S22 Az anyag porát nem szabad belélegezni.

S23 A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg).

S24 A bőrrel való érintkezés kerülendő.

S25 Kerülni kell a szembejutást.

S26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.

S27 A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni.

S28 Ha az anyag a bőrre kerül, …-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).

S29 Csatornába engedni nem szabad.

S30 Soha nem szabad vízzel keverni.

S33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell.

S35 Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell.

S36 Megfelelő védőruházatot kell viselni.

S37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni.

S38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni.

S39 Szem-/arcvédőt kell viselni.

S40 A padlót és a beszennyeződött tárgyakat …-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg).

S41 Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni.

S42 Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg).

S43 Tűz esetén …-val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz használata fokozza a veszélyt, "Víz használata tilos" mondatot is hozzá kell tenni.

S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.

S46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni.

S47 …°C feletti hőmérsékleten nem tárolható (a gyártó határozza meg).

S48 …-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg).

S49 Csak az eredeti edényzetben tárolható.

S50 …val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg).

S51 Csak jól szellőztetett helyen használható.

S52 Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható.

S53 Kerülni kell az expozíciót, – használatához külön utasítás szükséges.

S56 Az anyagot és edényzetét veszélyes-, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni.

S57 A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni.

S59 A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni.

S60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.

S61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni. (Biztonsági adatlap.)

S62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét.

S63 Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat.

S64 Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben ha a sérült nem eszméletlen).

Összetett S mondatok

S1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó.

S3/14 Hűvös helyen, …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/7 Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó.

S3/7/9 – (Törölve)

S3/9 – (Törölve)

S3/9/14 Hűvös, jól szellőző helyen, …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/9/14/49 Hűvös, jól szellőző helyen, …-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/9/49 Hűvös, jól szellőző helyen, csak az eredeti edényben tárolható.

S7/47 Az edényzet légmentesen lezárva …°C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg).

S7/8 Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó.

S7/9 Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőző helyen tartandó.

S20/21 A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad.

S24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást.

S27/28 Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű …- val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).

S29/35 Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell.

S29/56 Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni.

S36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.

S36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni.

S36/39 Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni.

S37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni.

S47/49 …°C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg).

három korábbi európai vegyi anyag lista egyesítésével keletkezett lista. A konkrét lista az IUCLID adatbázisban található meg. A három előd, az EINECS, az ELINCS és az NLP lista.

a 79/831/EEC rendelet VII. és VIII. melléklete megadja azokat a mószereket, melyek a vegyi anyagok fizikai-kémiai jellemzőinek megahatározására elfogadott, egységes európai módszerek. A módszerekre kattintva a szabvány módszerek angol nyelvű szövegét éri el.
1 olvadás/fagyáspont
2 forráspont
3 sűrűség
4 gőznyomás
5 felületi feszültség
6 vízoldhatóság
8 oktanol−víz megoszlási hányados
9 lobbanáspont
10 gyúlékonyság, szilárd anyagoké
11 gyúlékonyság, gázoké
12 gyúlékonyság, vízzel érintkezve
13 pirifor folyadékok és szilárd anyagok
14 robbanékonyság
15 öngyulladási hőmérséklet mérése folyadékokra és gázokra
16 relatív öngyulladási hőmérséklet meghatározása szilárd anyagokra
17 oxidáló képesség, szilárd anyagokra
18 átlagos moltömeg és móltömeg-eloszlás, polimerek esetén
19 polimerek kismolsúlyú anyag tartalma
20 polimerek oldó és ectraháló hatása vízben
21 oxidáló képesség, folyadékoké

vegyi anyagok használatát megkülönböztetjük a vegyi anyagok életciklusának többi elemétől (gyártás, hulladékba kerülés), az általában nagy kockázat miatt. A vegyi anyagok használatából eredő kockázatot  egy általános kockázati modellel (expozíciós szcenárió) jellemezhetjük, mely tartalmazza a környezetbe kerülés és az emberrel vagy az ökoszisztémával való érintkezés lehetőségeit.
Ugyanazon vegyi anyag, pl. nátriumhipoklorid, lúgos tisztitószerek, oldószerek, növényvédőszerek, festékek, stb.  ipari vagy mezőgazdasági professzionális (a) és háztartási (b) használata eltérő expozíciós szcenáriót jelent.
a.) Az ipari vagy mezőgazdasági üzemben szakképzett munkások védőfelszerelésben, szigorú szabályok és előírások szerint, ellenőrzés mellett dolgoznak, ennek ellenére természetükből adódóan a különféle ipari használatok is eltérnek egymástól a kockázat mértékében.
b.) Egy háztartásban védőfelszerelés nélkül, előírás nélkül, bármelyik családtag használhatja ezeket a vegyi anyagokat és a gyerekek is hozzáférhetnek.
Az európai vegyi anyag szabályozás a használatból eredő kockázatok jellemzésére bevezette a használati kategóriákat (use categories), melyekhez az európai adatok alapján becsült kibocsátások tartoznak (EU-TGD). Megelőző intézkedés a vegyi anyagok használatát is figyelembe vevő kockázat alapján történő kategorizásálás és megfelelő figyelmeztető cimkével való ellátás egységes bevezetése Európában és az egész világon egy összehangolt rendszer szerint (GHS). Lásd még vegyi anyagok osztályozása és cimkézése.

vegyi anyagok hatásának megértéséhez érdemes a folyamatot három további lényeges lépésre bontani.

1. A vegyi anyag környezetbe kerülése után kölcsönhatásba lép a környezettel. Terjed, megoszlik a különböző fázisok között, átalakul, degradálódik, stb. Ezek a folyama-tok határozzák meg a vegyi anyag környezeti koncentrációját, azt, amely eléri a biota tagjait és hat rájuk.

2. A vegyi anyag kölcsönhatásba lép az élőlény egy molekuláris szinten értelmezett aktív helyével. A hatás molekuláris szinten lehet egy élőlény életfontosságú szerkezeti eleme vagy valamely fontos szereppel bíró molekulája, pl. enzimfehérje, nukleinsav vagy membránreceptor.

3. A molekuláris szintű kölcsönhatás eredményeképpen a hatás magasabb szintekre is áttevődik és megjelenik például biokémiai vagy fiziológiai szinten, a viselkedés szintjén, a populáció, a közösség vagy az egész ökoszisztéma szintjén.

A vegyi anyag sorsát a környezetben alapvetően befolyásolja kémiai szerkezete. Például az illékonyság, a vízoldhatóság, a polaritás, az abszorbeálódó képesség, a hidrolízisre vagy az oxidációra való hajlam, az UV sugárzással szembeni érzékenység stb. megszabják azt, hogy a vegyi anyag mely környezeti elem melyik fázisába kerül, milyen lesz a kémiai formája és milyen hosszú az élettartama.

Gyakori, hogy a xenobiotikum térbeli szerkezete, mérete és alakja egyezik valamely természetes anyagéval, emiatt bekerülhet a szennyezett területen élő ökoszisztéma tagjainak normál anyagcseréje által az elemkörforgásba. Ennek eredménye maga a toxikus hatás is, amikor a szennyezőanyag receptorokhoz, aktív helyekhez kötődve károsítja, tönkreteszi az organizmus anyagcseréjét. Szerencsés esetben olyan biológiai átalakulásokon megy keresztül, melyek során hatástalan anyaggá transzformálódik, biodegradálódik vagy teljesen mineralizálódik, elveszítve toxikus hatását.

A biológiai átalakulás szerves szennyezőanyagok esetén az adott környezet tulajdonságaitól függően sokféle úton mehet végbe. A biodegradáció energiatermelés közben CO2 és víz keletkezését jelenti, a bioakkumuláció főleg a lipofil szerves anyagoknál jelentős. A lipofilitást és a bioakkumulációra való hajlamot a szerves anyagok oktanol–víz megoszlási hányadosával (Kow) jellemezhetjük. A biotranszformáció biológiai átalakítást jelent. A szerves szennyezőanyag biológiai átalakítása mind csökkent, mind megnövekedett toxicitású terméket eredményezhet.

A hatás helye (receptor) és a hatás módja, vagyis a vegyi anyag és az organizmus közötti molekuláris szintű kölcsönhatás meghatározó fontosságú. A receptor lehet nukleinsav, egy membrán vagy idegvégződés specifikus fehérjéje és lehet egyáltalán nem specifikus molekula, mint a narkotikumok, melyek általában hatnak a membránokra, megváltoztatva áteresztőképességüket vagy egyéb tulajdonságukat, ezáltal pedig normális funkciójukat.

A molekuláris szintű kölcsönhatás következménye magasabb szinteken, tehát az organizmus, a populáció, a közösség vagy a teljes ökoszisztéma szintjén megjelenő válaszok bármelyikét értelmezhetjük az ökotoxikológiai teszt mérendő paramétereként.

Lásd: kémiai biztonsági adatlap

a REACH értelmezésében az anyagok kategóriáin a fizikai, kémiai, toxikológiai és/vagy ökotoxikológiai tulajdonságaikban valószínűleg hasonló, vagy a szerkezeti hasonlóságuk következtében szabályos mintát követő anyagok csoportjait értjük. Ezek a hasonlóságok a következőkön alapulhatnak:
1. közös funkciós csoport(ok) (pl: aldehid, epoxid, észter, jellegzetes fémion)
2. közös összetevő, vagy kémiai osztály, hasonló szénatomszám-tartomány. Ez gyakran az összetett anyagok esetében fordul elő, amik leginkább az "ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű" (UVBC) anyagokként ismertek.
3. egy kategórián (pl: egy lánc-hosszúsági kategória) belüli növekvő és állandó változás gyakran megfigyelhető a fizikai-kémiai tulajdonságokban pl.: forráspont tartomány.
4. a közös prekurzorok és/vagy bomlástermékek valószínűsége, fizikai vagy biológiai folyamatokon keresztül, melyek felépítésükben hasonló vegyi anyagokat eredményeznek (pl.: a vizsgált -egymáshoz kapcsolódó- vegyi anyagoknak az anyagcsere-folyamatokon keresztüli megközelítése). (Forrás: REACH)

A veszélyes anyagokra vonatkozó 67/548/EEC törvény az alábbi szabványos mondatokkal jellemzi a vegyi anyagok veszélyességét.

Egyszerű R mondatok

R1 Száraz állapotban robbanásveszélyes.

R2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat.

R3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt.

R4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez.

R5 Hő hatására robbanhat.

R6 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.

R7 Tüzet okozhat.

R8 Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat.

R9 Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes!

R10 Kismértékben tűzveszélyes.

R11 Tűzveszélyes.

R12 Fokozottan tűzveszélyes.

R13 Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gáz. (2001.08.06. óta törölve, de régi kártyákon még előfordulhat)

R14 Vízzel hevesen reagál.

R15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

R16 Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes.

R17 Levegőn öngyulladó.

R18 A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet.

R19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.

R20 Belélegezve ártalmas.

R21 Bőrrel érintkezve ártalmas.

R22 Lenyelve ártalmas.

R23 Belélegezve mérgező.

R24 Bőrrel érintkezve mérgező.

R25 Lenyelve mérgező.

R26 Belélegezve nagyon mérgező.

R27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R28 Lenyelve nagyon mérgező.

R29 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.

R30 A használat során tűzveszélyessé válik.

R31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.

R32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.

R33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes.

R34 Égési sérülést okoz.

R35 Súlyos égési sérülést okoz.

R36 Szemizgató hatású.

R37 Izgatja a légutakat.

R38 Bőrizgató hatású.

R39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat.

R40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított. (Régi jelentése: Lehetséges irreverzibilis hatások)

R41 Súlyos szemkárosodást okozhat.

R42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R44 Zárt térben hő hatására robbanhat.

R45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).

R46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet).

R47 Születési rendellenességet okozhat (2001.08.06. óta törölve)

R48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat.

R49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).

R50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre.

R51 Mérgező a vízi szervezetekre.

R52 Ártalmas a vízi szervezetekre.

R53 A vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R54 Mérgező a növényvilágra.

R55 Mérgező az állatvilágra.

R56 Mérgező a talaj szervezeteire.

R57 Mérgező a méhekre.

R58 A környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R59 Veszélyes az ózonrétegre.

R60 A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja.

R61 A születendő gyermekre ártalmas lehet.

R62 A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet.

R63 A születendő gyermeket károsíthatja.

R64 Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja.

R65 Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat.

R66 Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

R67 Gőzei álmosságot vagy szédülést okozhatnak.

R68 Maradandó egészségkárosodást okozhat.

Összetett R mondatok

R14/15 Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

R15/29 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek.

R20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas.

R20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas.

R20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas.

R21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas.

R23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező.

R23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.

R23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező.

R24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.

R26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező.

R26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező.

R27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező.

R36/37 Szemizgató hatású, izgatja a légutakat.

R36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R36/38 Szem- és bőrizgató hatású.

R37/38 Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R39/23 Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség-károsodást okozhat.

R39/23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/24 Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség-károsodást okozhat.

R39/24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/25 Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/28 Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R40/20 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/21 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/21/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/21 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/21/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R42/43 Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáció).

R48/20 Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/21 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/21/22 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/22 Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/21 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/22 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23 Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/24 Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/25 Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/24 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészség-károsodást okozhat.

R48/24/25 Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R68/20 Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészség-károsodást okozhat.

R68/20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/21 Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészség-károsodást okozhat.

R68/22 Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

vegyi anyagok és termékek egész életciklusán keresztüli menedzsmentje, a tervezéstől a gyártáson és használaton át egészen a hulladékfázisig, annak érdekében, hogy a lehető legkisebb kockázat mellett a lehető legnagyobb társadalmi haszon legyen belőlük.

a 79/831/EEC rendelet VII. és VIII. melléklete megadja azokat a mószereket, melyek a vegyi anyagok ökotoxicitásának mérésére elfogadott, egységes európai metodikák. A névre kattintva a szabvány módszerek angol nyelvű szövegét éri el.

Általános bevezetés
1 hal, akut toxicitás
2 Daphnia, akut toxicitás
3 algagátlási teszt
4 biodegradáció: gyors ("ready") biodegradálhatóság
   4-a oldott szerves szén (DOC) elszíntelenedési teszt
   4-b módosított OECD szűrővizsgálat
   4-c széndioxid képződési teszt
   4-d manométeres légzési teszt (respirométer)
   4-e zárt palack teszt
   4-f miti teszt
5 degradáció: biokémiai oxigén igény
6 degradáció: kémiai oxigén igény
7 degradáció: abiotikus degradáció: hidrolízis a pH függvényében
8 földigiliszta teszt: mesterséges talajteszt
9 biodegradáció: Zahn−Wellens teszt
10 biodegradáció: eleveniszapos szimulációs teszt
11 biodegradáció: eleveniszapos légzés-gátlási teszt
12 biodegradáció: módosított SCAS-teszt
13 biokoncentráció: átfolyós halteszt
14 hal, növekedési teszt
15 hal, akut toxicitás hal-lárvával
16 méh, akut orális toxicitási teszt
17 méh, akut kontakt toxicitási teszt
18 adszorpció/deszorpció tesztelése statikus egyensúlyi módszerrel
19 adszorpciós koefficiens meghatározása (Koc) talajjal és szennyvíziszappal, HPLC-s módszert alkalmazva
20 Daphnia magna szaporodási teszt
21 talajmikroorganizmusok: nitrogén-formák tesztelése
22 talajmikroorganizmusok: szénformák tesztelése
23 aerob és anaerob átalakítás talajban
24 aerob és anaerob átalakítás víz-üledék rendszerben

a vegyi anyagok osztályozás a REACH-ben az a folyamat, amely során a megadott anyagokat vagy készítményeket besorolják a megadott 15 veszélyességi kategória valamelyikébe a belső tulajdonságaik alapján, összhangban a 67/548-as EEC rendelet részletezett kritériumaival.
Ha az anyagot nem találják veszélyesnek az említett kritériumok szerint, akkor nem osztályozzák. A GHS alapján az anyagok vagy készítmények veszélyességi/kockázati osztályokba lesznek besorolva.

Az osztályozási és besorolási (cimkézési) leltár egy, az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) által kezelt adatbázis, mely az összes anyag osztályozását tartalmazza, amely megjelenik a regisztrációs dossziékban, vagy az osztályozási és besorolási bejelentésekben, beleértve a PPORD bejelentéseket is. A leltár nyilvánosan elérhető információi között szerepel az anyag neve, osztályozása és besorolása, mely a REACH rendelet 119. cikk rendelkezésével van összhangban.

Forrás: REACH, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1999:200:0001:0068:EN:PDF

a 79/831/EEC rendelet VII. és VIII. melléklete megadja azokat a mószereket, melyek a vegyi anyagok toxicitásának mérésére elfogadott, egységes európai metodikák. A névre kattintva a szabvány módszerek angol nyelvű szövegét éri el.

1a általános bevezetés
1b akut orális toxicitás − fix dózisú eljárás
1c akut orális toxicitás − toxicitási osztály meghatározása
2 akut toxicitás belégzéssel
3 akut toxicitás bőrkontaktussal
4 akut toxicitás: bőrirritáció, maró hatás
5 akut toxicitás: szeirritáció, maró hatásn
6 szenzitizálás (érzékenyítés) bőrön
7 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (orális)
8 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (belégzés)
9 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (bőrkontaktus)
10 mutagenitás − in vitro emlőskromoszóma-rendellenességi teszt
11 mutagenitás − in vivo emlős csontvelő kromoszóma-rendellenességi teszt
12 mutagenitás − emlős eritrocita mikronukleusz teszt
13/14 mutagenitás − reverz mutációs teszt baktériummal
15 génmutáció − Saccharomyces cerevisae felhasználásával
16 mitotikus recombináció − Saccharomyces cerevisae felhasználásával
17 mutagenitás − in vitro emlőssejt génmutációs teszt
18 DNS-károsodás és javítás − nem ütemezett DNS-szintézis − emlőssejt, in vitro
19 nővér-kromatidák kicserélődése, in vitro bioteszt
20 nemek által irányított recesszív pusztulási teszt Drosophila melanogaster felhasználásával
21 in vitro emlőssejt transzformációs teszt
22 rágcsáló, domináns letális teszt
23 emlős éretlen spermasejt kromoszóma rendelenességének tesztelése
24 egérembrió teszt
25 egér, öröklődő transzlokáció
26 szubkrónikus orális toxicitás, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
27 szubkrónikus orális toxicitás, ismétlődő dózisú, 90 napos, nem rágcsálóval
28 szubkrónikus toxicitás bőrkontaktussal, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
29 szubkrónikus toxicitás belégzéssel, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
30 krónikus toxicitási teszt
31 teratogenitási teszt −rágcsálóval és nem-rágcsálóval
32 rákkeltő hatás (karcinogenitás) tesztelése
33 kombinált krónikus toxicitási és karcinogenitási teszt
34 egy-generációs reprotoxicitási teszt
35 két-generációs reprotoxicitási teszt
36 toxikokinetika
37 késleltetett neurotoxicitás, szerves foszforvegyületekkel történt akut expozíciót követően
38 késleltetett neurotoxicitás, szerves foszforvegyületekkel 28 napon át ismételt dózisú expozíciót követően
39 nem ütemezett DNS-szintézis (UDS) emlős májsejtekkel, in vivo
40 bőrkorrózió (in vitro)
41 fototoxicitás − in vitro 3t3 nru fototoxicitási teszt
42 bőrérzékenyítés (szenzitizálás): helyi nyirokcsomó teszt
43 neurotoxicitási tanulmány rágcsálóval

a Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat tartja fent a vegyi anyagok legátfogóbb gyűjteményét. Minden anyagot, amit a CAS nyilvántartásában regisztrálnak ellátják egy "CAS nyilvántartási számmal". A nyilvántartási számot (hétköznapi nevén CAS szám) széles körben használják a vegyi anyagok azonosítására. (Forrás: REACH)

A veszélyes anyagok osztályba sorolásának alapja a vegyi anyag olyan sajátossága, amelynek alapján a vegyi anyag káros hatást gyakorolhat az emberre vagy az ökoszisztémára, ha azokkal találkozik.

A veszélyességért felelő anyagtulajdonságok:

1. Fizikai-kémiai tulajdonságok

1.1. Robbanékony, robbanásveszélyes

1.2. Égést tápláló, oxidáló

1.3. Fokozottan tűzveszélyes

1.4. Tűzveszélyes

1.5. Kevéssé tűzveszélyes

1.6. Egyéb tényezők

2. Toxikológiai sajátosságok

2.1. Nagyon mérgező

2.2. Mérgező

2.3. Ártalmas

2.4. Maró

2.5. Irritatív

2.6. Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló)

2.7. Specifikus egészségkárosító sajátosságok: szerv vagy szervrendszer specifikus hatások heveny (akut), félheveny (szubakut) vagy idült (krónikus) mérgezésben vagy azt követően, amelyek súlyosak és nem súlyosak, reverzíbilisek vagy irreverzíbilisek lehetnek

2.8. Rákkeltő

2.9. Mutagén

2.10. Reprodukció-károsító (szaporodást károsító vagy reprotoxikus)

2.10.1. fertilitást (nemző- és fogamzóképességet) károsító

2.10.2. utódkárosító

2.10.2.1. teratogén (veleszületett rendellenességeket okozó)

2.10.2.2. embriotoxikus

2.10.3. (utód)generáció-károsító

2.10.4. egyéb reprodukciót károsító hatás, pl. a tejben felgyűlt káros anyagok a szoptatás során

2.11. Egyéb jellemző tulajdonságok

2.11.1. bőrön át felszívódik

2.11.2. akkumulálódik

2.11.3. egyéb (pl. átmeneti vagy tartós hatástalan szöveti raktározás, tárolódás)

3. Ökotoxikológiai, környezetkárosító, környezetszennyező sajátosságok

3.1. Vízi öskoszisztémára gyakorolt rövidtávú káros (akut) hatás

3.2. Vízi ökoszisztémára gyakorolt hosszútávú (krónikus) káros hatás

3.3. Talajökoszisztémára gyakorolt káros hatások, stb.

Méregerősség szerinti osztályozás

Kategória LD50 (orális és dermális) ill. LC50 (belégzés) értékek alapján:     

Nagyon mérgező: orális:<25 mg/kg; dermális: <50 mg/kg; belégzés: <0,25 mg/L/4 óra

Mérgező: orális: 25-200 mg/kg; dermális: 50-400 mg/kg; belégzés: 0,25-1 mg/L/4 óra

Ártalmas: orális: >200-2000 mg/kg; dermális: >400-2000 mg/kg; belégzés: >1-5 mg/L/4 óra

Forrás: 44/2000 EüM rendelet - http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000044.EUM

azok a vegyi anyagok, melyket a Víz Keretirányelv 16. cikk (2) bekezdéssel összhangban a X. mellékletben felsorol. Az ilyen anyagok közé tartoznak a kiemelten veszélyes anyagok, amelyeket a Víz Keretirányelv 16. cikk (3) és (6) bekezdése határoz meg, és amelyekkel kapcsolatban meg kell tenni a 16. cikk (1) és (8) bekezdésével összhangban levő intézkedéseket.

Az elsőbbséget élvező vegyi anyagok listáját a táblázatban találja. Ezek közül a veszélyesnek minmősítttek X jelet kaptak a "Veszélyesség" oszlopban.