Lexikon

szennyvíz- vagy talajvízkezelés a rizoszféra felhasználásával. Történhet 1. növényi gyökerek által benőtt talaj segítségével, amit gyökérzónás vízkezelésnek is neveznek, vagy 2. vízbe merített rizoszféra alkalmazásával, amit élőgépnek neveznek. Mindkettő passzív vízkezelési módszer, alkalmas talajvíz, szennyvíz, csurgalékvíz, bányavíz kezelésére.
A gyökérzónás kezelés céljára kialakított felszín alá süllyesztett reaktív zóna alulról izolált, ugyanakkor horizontálisan és vertikálisan átjárható. Az izoláló rétegen drénréteg helyezkedik el, azon pedig porózus termőtalaj, beleültetett növényekkel, általában nádfélékkel. A kezelendő víz, szennyezettségétől és kezelhetőségétől függő úthosszon áramlik a gyökérzónában, megtisztulva mire távozik a reaktív zónából. A gyökerekkel benőtt talaj kiszűri, a gyökérzóna mikroflórája mineralizálja a bontható szerves szennyezőanyagokat, a növények hasznosítják a mikróbák által mineralizált termékekeket, biztosítják az átjárhatóságot valamint a talaj levegőellátását, és a gyökér által kiválasztott anyagok plusz mikrobiális tápanyagul szolgálnak. A nem bontható szerves anyagokat a talaj a humuszképződés során humifikálja. A rizofiltráció a toxikus fémeket is kiszűri és immobilizálja. Toxikus fémszennyezettség esetén a passzív rendszer kimerülése vagy a vízkezelés befejezése után gondoskodni kell a fémtartalmú reaktív zóna izolálásáról, kapszulálásáról.
A gyökérzóna felszíni vízből, illetve üledékből is kiszűri és bontja, vagy stabilizálja a szennyezőanyagokat, ha megfelelő módon rögzített növényitenyészetet tudunk a vízbe meríteni. Ezt alul perforált tutajokra vagy hajókra applikált konténeres növénytenyészetekkel, un. élőgépekkel oldhatjuk meg.