Lexikon

számítástechnikai eszközrendszer, melynek segítségével térképi adatok tárolhatóak, kezelhetőek és jeleníthetőek meg, elhelyezkedésüknek megfelelően. A GIS technológiák a mindennapi használatban is elterjedtek (GPS), ugyanakkor a tudományos, fejlesztési és menedzsment eszköztár fontos részét képezik.
Különösen fontos szerepet töltenek be a környezeti hatások és trendek tanulmányozásában, a környezetmenedzsmentben és tervezésben. A természeti katasztrófák előrejelzésében, nagykiterjedésű területeket érintő változások követésében (sivatagosodás, erdők pusztulása, stb.), természetvédelmi területek pl. lápok feltérképezésében, diffúz szennyezettség menedzsmentjében (bányászati vagy mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezettség).
Az adatkezelés lényege, hogy a térképeket digitalizálják, az térképre helyezendő információt is digitális formában adják meg és a kettőt "összeolvasztják". Több adatsor térképre helyezésével és más ismert összefüggések felhasználásával terjedési modelleket, előrejelzéseket, kockázattérképeket lehet készíteni, akár teljes vízgyűjtőterületekről vagy kontinensekről.
Például egy vízgyűjtő területen diffúzan lerakott, toxikus fémeket taralmazó bányászati hulladék esetében a topográfiai térkép, az eső-térkép és hulladéklerakatok helye és fémtartalma alapján a GIS eszközrendszer segítségével készíthetünk egy kockázattérképet, melynek alapján azonosíthatjuk a legveszélyesebb részterületeket (nagy esőmennyiség, meredek terep, nagy fémtartalmú lerakat, felszíni víz közelsége). A GIS-alapú terjedési modell vízgyűjtőszinten modellezi a terjedést (a víz útját, a szennyezőanyagét, az erodeált anyagét), ezért segítségével előre jelezhető a szennyezettség, és az is, hogy a legkockázatosabb szennyezőforrások eltávolítása milyen eredménnyel jár.

számítástechnikai eszközrendszer, melynek segítségével térképi adatok tárolhatóak, kezelhetőek és jeleníthetőek meg, elhelyezkedésüknek megfelelően.
Lásd GIS, térinformatikai rendszer.