Lexikon
egy adott területen a légszennyező források által okozott átlagos légszennyezettség. Pontosabban, valamely vizsgált szennyezőforrás környezetében alapterhelésnek nevezzük azt a távolabbi környezetből származó átlagos immissziót (I), amelyet olyan időjárási helyzetek immisszióiból mérnek vagy számítanak, amelyekben a vizsgált szennyezőforrásból eredő koncentráció egy gyakorlati alapon meghatározott átlagos maximális értékközbe esik.
Valamely szennyezőforrás környezetében ténylegesen mérhető koncentráció (Imax) az alapterhelés (Ia) és az adott forrás által okozott átlagos maximális koncentráció (Iv max) hatásából tevődik össze. Mivel Imax a levegőminőségi határértéknél (In max) nagyobb nem lehet, a levegőkészlet terhelhetősége szempontjából „gazdálkodni” a levegőminőségi határérték és az alapterhelés különbségeként meghatározható tartományon belül lehet.
A hazai szabályozás a levegőkészlet-gazdálkodás érdekében számszerűen megadja az alapterhelés értékeket az ország valamennyi településére. Ezek az értékek azonban nem tisztán alapterhelés jellegűek, mert magukban foglalják a szabályozás más (pl. fokozott védelmi) szempontjait is..
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000
a légszennyezettség csökkentésére számtalan európai rendelet és jogszabály létezik, melyeknek célja a légszennyező források kibocsátásának csökkentése és a levegő minőségének javítása. 2005-ben az Európai Bizottság kidolgozott egy stratégiát a légszennyezettségből adódó halálozás csökkentésére: a 2000-es szint 40%-os csökkenését szeretné elérni 2020-ra.
Az európai jogi háttéranyagokat láthatjuk összegyűjtve a következő listán, aktív linkekkel. A linkek magyar nyelvű anyagokhoz vezetnek, kivéve, ahol nincs magyar fordítás az EU jogtárban!
- A környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről
- Egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről
- Nitrogén-dioxidra vonatkozó előírások
- Klórfluor-karbon fokozatos kivonása a gyógyászatból (asztma és COPD kezelésére)
- Nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló egyezmény
- Nehézfémekről szóló jegyzőkönyv az országhatárokon átterjedő légszennyezéshez
- A környezetben tartósan megmaradó perzisztens szerves anyagokról (POP-ok)
- Az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása
- Minden motoros jármű
- Euro 5 és Euro 6 standardok: szennyezőanyagkibocsátás könnyűjárművekből
- Szennyezőanyagkibocsátás teherjárművekből
- Diesel-hajtású teherjárművek gázformájú szennyezőanyagkibocsátása
- Egyes folyékony hajtóanyagok kéntartalma
- A benzin- és Diesel-hajtóanyagok kén és ólom tartalma
- EU stratégia a biológiai hajtóanyagokra
- Biológiai hajtóanyagok használata motoros járművekben
- Utakon használt járművek
- "Tiszta" és energiahatékony közúti járművek
- Új járművek CO2 kibocsátási határértéke
- Személygépkocsik CO2 kibocsátásának monitoringja
- Személygépkocsi adók
- Információ az új gépkocsik fogyasztásáról és CO2 kibocsátásáról
- Gépjárművek légkondícionáló berendezéséből származó kibocsátás
- A tiszta és energiatakarékos közúti járművek használatának előmozdításáról
- Nehézjárművekből származó környezeti problémák
- Nem utakon használt járművek
légszennyező forrás környezetében lévő más szennyeződési folyamatból származó immisszió, amelyhez a figyelembe vett forrás hatása hozzáadódik. Megkülönböztetünk globális-, kontinentális, regionális és települési háttérszennyezettséget.
Forrás: MSZ 21460/2–78
az atmoszféra elszennyeződése toxikus vagy rádioaktív gázokkal, gőzökkel vagy szilárd szemcsés anyaggal az emberi tevékenység következtében.
a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre kiülepedett mennyiségét.
Forrás: 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet
emberi egészségi határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon legnagyobb mértéke, vagyis az a legnagyobb szennyezőanyag koncentráció a levegőben, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani.
ökológiai határértéke: a légszennyezettség azon szintje, amely túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat.
légszennyezettségi tűréshatár: a légszennyezettség emberre vonatkozó határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték a jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető.
tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell.
riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozásra van szükség.
Forrás: 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet