Lexikon

a műanyagok biodegradálhatóságának növelésére fotooxidációra vagy fotolízisre érzékeny polimerfajtákat állítanak elő, melyek láncai UV sugárzás hatására széttöredeznek. A széttöredezett lánc már biodegradálható. A mezőgazdasági gyakorlatban nagy az igény a biodegradálható műanyag fóliákra, hogy azokat használat után ne kelljen felszedni. Fényre érzékeny polietilén, polibutén és más poliolefin származékok fotokémiai károsodás után könnyen biodegradálódnak. Azok a műanyagok, amelyek hagyományos polimerek és biodegradálható molekulák - leggyakrabban keményítő - keverékéből állnak, a talajba vagy felszíni vízbe kerülve csak részlegesen bomlanak el: a mikroorganizmusok a biodegradálható komponens elbontása után apró, bontásnak ellenálló polimer részecskéket hagynak hátra. Annak eldöntésére, hogy egy biodegradálható műanyag előrelépést jelent-e a környezet védelme szempontjából csak a biodegradálható műanyag termék teljes életciklusára vonatkozó környezeti kockázatfelmérés eredménye tud választ adni. Az bizonyos, hogy a biodegradálható műanyag sokkal gyengébb, mint a hagyományos, teherbíró képessége limitált, ezért sokkal nagyobb mennyiséget kell használni belőle, például palackok, vagy nagyobb tartályok előállításakor.