Lexikon

nitroaromásoknak is nevezik őket, erősen mérgező anyagok, többnyire gyógyszer- és festékipari alapanyagok. Gyakori talajszennyezőanyagok, a 2,4,6-trinitrotoluol (TNT) és a 2,4-Dinitrotoluol (DNT), melyek robbanószerek, katonai területek szennyezőanyagai. Az 1,3,5-trinitro-1,3,5-triazin (RDX), a cyclotetrametilén tetranitramine (HMX) és az atrazin növényvédőszerek. Ezeken kívül előfordulnak anilinek, melyeket pl. festékanyagként alkalmaznak nagyobb mennyiségben.

Biodegradációjuk négy útvonalon lehetséges:
- aerob biodegradáció során nitrit szabadul fel;
- kezdeti redukciós lépés során aromás amin keletkezik, majd ez bomlik tovább
- reduktív folyamatban a nitro csoport lehasadása, nitrit felszabadulása mellett
- a nitrocsoport részleges redukciója hidroxilaminná.

A nitroaromások bontásában a vizek és talajok mikriooganizmusai közül a Pseudomonas, Nocardia, és Comamonas nemzetség fajai jeleskednek, melyek N-forrásként hasznosítják a nitrocsoport nitrogénjét. Az anaerobok többsége csak aminokká redukálja az aromás nitrovegyületeket.

legalább egy benzol-gyűrűt tartalmazó vegyületek, melyekben lehet kén-, nitrogén- és/vagy oxigénatom is. Többnyire kőolaj eredetűek, a talajok és talajvizek tipikus szennyezőanyagai. A monoaromások csak egy benzolgyűrűt tartalmaznak, ilyenek a benzol, toluol, xilol és etilbenzol (BTEX). A poliaromások más néven policiklikus aromás (PAH) vegyületek, szerkezetében több aromás gyűrű van.

minden olyan klórozott vegyi anyag, mely legalább egy benzolgyűrűt tartalmaz. Ilyenek a benzol, a toluol, a fenol, a naftalin, a bifenil, melyek 1−6 vagy vagy több klórt tartalmazhatnak a gyűrűszámtól függően. A klórozott aromás vegyületeket intermedierként használja a gyógyszeripar, az agrokémiai iparok és a festékgyártás.