Lexikon

a széndioxid levegőből vagy füstgázokból, gáznemű égéstermékekből történő befogása (leválasztása, csapdázása) és tárolása (angol rövidítése CCS = Carbon Capture and Storage) a légkörbe kerülő széndioxid-mennyiséget és annak következményeképpen kialakuló üvegházhatást és globális felmelegedést hivatott csökkenteni.Tehát a globális "karbon-mendzsment" ezen módszerével a szénkörforgalmat változtathatjuk meg, illetve javíthatjuk a szénmérleget, amennyiben globálisan általánosan elterjedt technológiává válik majd.

Elsősorban a pontszerű CO₂ kibocsátások, így a fosszilis tüzelőanyagot használó nagyteljesítményű hőerőművek széndioxid kibocsátásának csökkentését szolgáló módszer a kombinált kémiai-geotechnikai eljárás. A CSS eljárással a hőerőművekben keletkező füstgázból kémiai módszerrel lecsapják a szén-dioxidot, majd azt nyomás alatt, folyékony állapotban egy geológiai képződmény alkotta tárolóba sajtolják, mélyen a felszín alá, például földgáz vagy kőolajkitermelés kimerült helyszíneire. Egy másik lehetőség a mélytengeri injektálás. Ennek veszélye, hogy a széndioxid savanyítjhata az amúgyis vészesen savanyodó tengervizet.

A kémiai-geotechnológiai CSS módszerrel mintegy 80–90%-kal csökkenthető a hőerőművek szén-dioxid-emissziója. Hátrányos tulajdonsága azonban, hogy az eljárás energiaigényes, a mai szén-dioxid-leválasztó berendezések 25-40%-kal növelik az energiafelhasználást. Hosszabb távra szóló előrejelzések szerint 2025-re már nem lesz különbség a széndioxid-elnyeletéssel és anélkül működő erőművek költsége között.

Az első ipari méretekben működő kémiai-geotechnikai CSS eljárást használó hőerőművi blokkot 2008. szeptemberében helyezték üzembe a németországi Sprembergben. A demonstrációs üzem részletes technológiai és környezeti monitoringja alapján fogják megbecsülni az ilyen alternatív erőművek gazdasági és ökológiai hasznait, a többletköltségeket és az esetleges ökológiai károkat.

A szénbefogás és tárolás kifejezést a karbon-menedzsment biológiai alapú folyamataira is alkalmazzuk és a két módszert alternatívaként tekintjük ugyanazon probléma megoldására. Míg a kémiai-geotechnikai szénbefogás kizárólag pontforrásokra alkalmazható, addig a biológiai módszer diffúz forrásokra is működik, tehát valóban globálisan ható és alkalmazható, olcsó módszerről van szó, mely közvetlenül szabályozza a szénkörforgalmat, a szén légköri és szárazföldi tartózkodási idejének és egyensúlyának eltolására, normalizálására alkalmas.

A biológiai vagy ökológiai szénbefogás magába foglalja az atmoszférikus CO₂ növényekkel és mikroorganizmusokkal történő befogását és annak élő biomassza, holt szerves anyag vagy humusz formájában történő tárolását.

A szárazföldi növények és a talaj által végzett szénbefogás és tárolás folyamatát terresztrikus (terrális, magyarosabban szárazföldi) szénbefogásnak is nevezik. A terresztrikus szénbefogás előnyei:

• nagy mennyiségű és diffúz eloszlású széndioxid befogására alkalmas
• olcsó
• környezethatékony, ökohatékony és gazdaságilag is hatékony
• megvédi a talajokat, mi több javítja a talajok minőségét, textúráját, szervesanyagtartalmát, termékenységét
• védi a természeti értékeket, vízbázisokat, élőhelyeket, általában a diverzitást
• elősegíti a fenntartható mezőgazdálkodást és erdészeti gyakorlatot
• anyagi bevételt, gazdasági hasznot generál.