Lexikon
a környezet állapotának felmérése és monitorozása kétféleképpen történhet: vagy in situ méréssel, amikor nem veszünk mintát, hanem a mérőeszközt magába a vizsgálandó környezetbe (levegő, víz, talaj, hulladék, élőlény, stb.) helyezzük és leolvassuk a mért értéket. Legtöbb esetben viszont nem az in situ mérést választjuk, hanem a környezetből vett mintát analizáljuk helyben vagy laboratóriumba szállítás után.
A környezetből történő mintavétel legnagyobb problémája, hogy a környezet heterogén, tehát a kivett minta nem fogja jól perprezentálni a valóságot. Tehát a mintavételhez alaposan meg kell ismerni a környezetet, melyet mintázunk, komoly, átgondolt koncepció és terv szükséges: a mintavétel helyének azonosítása, hány darab minta, milyen tömegű vagy térfogatú minta szükséges, átlagminta vagy több pontminta, víz esetében a felszíni víz mely rétegéből, talaj és üledék esetében milyen mélységből származzon a minta. Milyen célra vesszük a mintát: fizikai vizsgálatok, kémiai analitika, biológiai vagy toxikológiai tesztek céljára? Ha már kivettük a mintát, hogyan tartósítsuk, hogyan tároljuk a mérés elvégzéséig? Mindezt előre kell terveznünk és előkészítenünk. Célszerű egy terület felmérését és mintázását több fázisban végezni: egy szűrővizsgálatot követően áttérni a részletesebb felmérésre és mintázára.
A környezetből vett minta lehet egyedi minta, átlag minta, emissziós minta, imissziós minta, pontforrásból származó minta, diffúz forrásból származó minta. Halmazállapotát tekintve lehet: levegő (kültéri, beltéri, technológiai), víz (felszíni víz, talajvíz, csurgalék, ipari víz, szennyvíz), zagy (iszap, üledék), szilárd (talaj, üledék, szilárd hulladék).
A mintavétel a kockázaton alapuló integrált felméréshez és monitoringhoz illeszkedve kell szolgálja a környezetmenedzsmentet, előkészítenie a döntéseket. A mintavétel során az egyik legfontosabb feladat a minőség biztosítása, mert a környezet mintázása a környezetről készülő felmérés eredményét sokkal nagyobb mértékben képes befolyásolni, hibája a heterogenítások miatt sokszorosa a környezetanalitikai módszerek vagy biológiai tesztek hibájának.
a mintavételi módszerek célja gáz, folyadék vagy szilárd minta vétele, gyűjtése a környezetből, valamelyik környezeti elemből vagy az ökoszisztémából. A mintavétel menete: mintavétel céljának meghatározása, a mintázandó terület megismerése, a mintavételi koncepció meghatározása, a minőségbiztosítás elemeinek megadása.
Mintavételi terv készítése: mintavételi fázisok meghatározása (elővizsgálat, részletes vizsgálat, monitoring), minta típusa (pontminta, átlagminta, diffúz szennyezettség, imisszió, emisszió, stb.), mintaszám, mintamennyiség, párhuzamos minták számának meghatározása. Mintavételi hely: vízmélység, talajmélység, üledék vagy lebegőanyag, stb. megadása. A mintavevő eszköz megválasztása (légszivattyú, vízszivattyú, vödör, menzúra, kézi talajfúró, gépi talajfúró, stb.), mintatartó edény célszerű megválasztása (pl. szennyezőnyagtól függően, fehér üveg, barna üveg, műanyag flakon, stb.). A minta jelölése, tárolása, tartósítása, szállítása.