Lexikon
atkaölő szerek, melyek szelektíven mérgezik az atkákat.
az akut orális toxicitás a vizsgálandó anyag egyszeri vagy 24 órán belül többszöri dózisának szájon át történő beadását követően jelentkező káros hatások.
az akut toxicitás a vegyi anyagnak való egyszeri kitettség alkalmával, rövid távon jelentkezik. Az akut toxikus hatás koncentráció-, ill. dózisfüggésének meghatározása vagy epidemiológiai vizsgálatok alapján történhet.
A leggyakoribb laboratóriumi környezettoxikológiai tesztek a Microtox vagy a Vibrio fischeri lumineszcenciagátlási-teszt, az algatesztek, a vízibolha teszt Daphnia magna, a haltesztek, a csírázásgátlási és a növénynövekedési tesztek, a földigiliszta teszt Eisenia foetida, a madártesztek, a több fajt alkalmazó mikrokozmosz tesztek, valamint a toxikológiai tesztek kisállatokkal patkány, egér vagy szövettenyészetekkel, stb. Az akut toxicitás nagyságát leggyakrabban az alábbi értékekkel szoktuk jellemezni:
LC10, LC20, LC50, LC90 = letális koncentráció Lethal Concentration, mely a teszt-organizmus 10, 20, 50 vagy 90 %-ának pusztulását okozza.
EC10, EC20, EC50, EC90 = hatásos koncentráció Effect Concentration, mely a mérési vagy vizsgálati végpont 10, 20, 50, 90 %-os csökkenését okozza.
LD10, LD20, LD50, LD90 = letális dózis Lethal Dose, mely a tesztorganizmus 10, 20, 50 vagy 90 %-ának pusztulását okozza.
ED10, ED20, ED50, ED90 = hatásos dózis Effect Dose, mely a végpont 10, 20, 50, 90 %-os csökkenését okozza.
A koncentráció–hatás görbe meredekségét használva vegyi anyagok toxicitásának jellemzésére eltérő eredményt kaphatunk, mint az ECx értékeket használva, hiszen a szigmoid görbék alakja eltérő lehet.
Akut toxicitás mérése esetén a tesztelési idő rövidsége miatt könnyen elkövethetjük azt a hibát, hogy a hatás csak a teszt idejének lejárta után jelentkezik. Ezt kiküszöbölendő hosszú távú, un. krónikus vizsgálatokat kell végezni. A hosszú távú vizsgálatokban az utódok létrehozására gyakorolt hatást is mérhetjük. Az utódok számát is mérő tesztek a reproduktivitási tesztek.
az akut toxicitás azon káros hatásokra vonatkozik, amelyet egy anyagnak való 24 órán belüli egyetlen expozíció vagy több expozíció eredményezhet a szabványban leírt patkánykísérletekben. Ez a szemen és bőrön keresztüli vagy belélegzés általi beadási módokra vonatkozik. Egy vegyi anyag akut toxikus képességének előrejelzése az egészségre káros hatások meghatározásához szükséges, amelyek véletlenszerű vagy szándékos rövidtávú expozíció következtében léphetnek fel: a toxikus hatások típusai, támadási idejük, időtartam és súlyosság, az adag-válasz viszony és a nemek közti különbség a válaszban. A vizsgált károsodások lehetnek a toxicitás klinikai jelei, rendellenes testtömeg változások, és/vagy a szervek és szövetek patológiás elváltozásai, amelyek bizonyos esetekben halált eredményezhetnek.
Forrás: REACH
szelektíven ható, baktériumölő szerek, melyeket szerteágazóan alkalmaznak az orvosi gyakorlatban, a mezőgazdaságban növényvédelem és az iparban. Lehetnek fertőtlenítőszerek dezinficiáló szerek, antiszeptikumok vagy antibiotikumok.
a kémiai növényvédő szereket kiváltani képes biológiai eredetű anyagok, bármilyen antagonista szervezet maga, valamely része vagy terméke. Lásd még biológiai növényvédelem.
CEFIC (European Chemical Industry Council = Európai Vegyipari Tanács), 1972-ben alakult ez a Brösszelben székelő szervezet, melynek több magyar szervezet és vállalt is tagja. A CEFIC 29 000 szervezetet képvisel, 1,3 millió alkalmazottal. 22 európai országból vannak tagjai, melyek a világ vegyipari termelésének 30%-át teszi ki. Munkájában 4000 szakértő vesz részt. További réstleteket a CEFIC weboldalán érdemes keresni.
Forrás: http://www.cefic.org
az angol Concise International Chemical Assessment Documents rövidítése, magyarul annyit tesz, mint vegyi anyagok nemzetközi felmérésének tömör dokumentuma. Ezeket a dokumentumokat a WHO IPCS, vagyis a Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Kémiai Biztonsági Progaramja publikálja.
a Daphnia, a vízibolha az egyik legelterjedtebb vízi tesztorganizmus. Két faja népszerű, mint ökotoxikológiai tesztorganizmus: a Daphnia magna és a Daphnia pulex.
Teszteléshez a laboratóriumban nevelt harmadik generáció alkalmazható. A D. pulex, a kis vízibolha, kisebb méretű és a lágyabb vizet is tolerálja.
A víz minősége az egyik legfontosabb faktor a tesz kivitelezése során. A víz nem tartalmazhat klórt, halogénezett szerves vegyületeket, nehézfémeket és szerves makro- és mikroszennyezőanyagokat. Ahol jó minőségű vezetékes- vagy kútvíz van, ott csak kisebb fokú víztisztításra van szükség. Ahol rossz minőségű a víz, ott komolyabb, esetleg többlépcsős víztisztításra van szükség; szűrésre, desztillációra. A minták hígítására használt víznek azonos minőségűnek kell lennie a Daphnia fenntartására szolgáló vízzel.
Referenciaanyagként Na-pentaklórfenolt szoktak alkalmazni. A referencia vegyület toxikus hatására adott válaszból következtethetünk a tesztorganizmus egészséges állapotára és a tesztkörülmények megfelelő voltára. Referenciaanyagként Na-pentaklórfenolt szoktak alkalmazni. A referencia vegyület toxikus hatására adott válaszból következtethetünk a tesztorganizmus egészséges állapotára és a tesztkörülmények megfelelő voltára.
A teszteléshez 10 db 24 órásnál nem idősebb újszülöttet használunk. Az állatkákat 100 ml tesztoldatot tartalmazó 125 ml-es edénybe helyezzük. A tesztelendő vegyi anyag 5 különböző koncentrációját vizsgáljuk, ehhez adódik a negatív kontroll és a referenciaanyag. Általában 3 ismétlés szükséges a megfelelő minőségű eredményhez.
Az állatkák halálát nehéz megállapítani, ezért végpontként a mozgásképtelenséget illetve mozdulatlanságot használjuk. Akkor tekinthető mozdulatlannak egy vízibolha, ha üvegpipettával vagy üvegrúddal megpiszkálva sem mozdul meg. A mérést 24 óra és 48 óra elteltével végezzük. Az akut teszt során nem etetjük az állatokat. Optimális hőmérséklet 20 oC, a megvilágító fény intenzitása 540 - 1000 lux közötti érték lehet, 16 órás megvilágítást 8 óra sötétség követ. A pH: 7,0-8,6 között változhat, az oldott oxigén koncentrációja 60-100 %.
A 48 órás akut teszt jól alkalmazható „tiszta” vegyi anyagok veszélyességének felmérésére, vegyi anyagok keverékeire, szennyvizekre és más elfolyó vizekre, veszélyes hulladékokra.
Az egyes Daphnia fajok és változatok érzékenysége nagymértékben eltérhet egymástól, ezért igen fontos a tesztorganizmus azonosítása és megadása. Ha különböző laboratóriumok eredményeit össze akarjuk hasonlítani, akkor azonos klónból származó állatokat kell alkalmazni.
A teszt előnye, hogy kivitelezése nem költséges, magának a tesztnek a környezeti- és egészségkockázata kicsi, időigénye szintén kicsi. Hátránya, hogy kényes a víz minőségére és egyes esetekben túlzott érzékenységet mutat.
a 21 napos krónikus Daphnia (vizibolha) teszt során az állatok túlélésén kívül növekedésüket és szaporodásukat is vizsgálhatjuk.
A viszonylag hosszú idejű teszt során az állatok etetéséről gondoskodni kell. Általában algákat és laboratóriumonként eltérő adalékokat alkalmaznak.
A teszt kivitele lehet szakaszos vagy folytonos. A szakaszos kísérletet rendszeresen frissíteni kell. A folyamatos átfolyást biztosító kamra egyik előnye, hogy hígítással állandó összetételű és minőségű közeget produkál, nem kell frissíteni, így az átrakással nem sérülhetnek meg az állatok, mint a szakaszos frissítésnél.
Egy módosított változat a Ceriodaphnia dubia fajt alkalmazza a krónikus teszthez. A C. dubia kisebb méretű, mint a D. magna, gyorsabban szaporodik, így a teszt ideje lerövidül, kisebb edényben, kisebb költséggel oldható meg. A kis méret viszont ügyesebb kezet, esetleg mikroszkóp alatti munkát igényel.
Ez a faj is igényes a táplálékra, olyan összetételű táplálék szükséges, mely a viszonylag hosszú idő alatt is biztosítja a tesztállatok egészségét, fejlődését és szaporodását.
A krónikus teszt szintén 10 állatot alkalmaz, minimum 2 ismétlésben, 100 ml-es edényben 80 ml tesztoldattal, 21 napon keresztül. A hőmérséklet 20 oC, a megvilágító fény intenzitása 600 lux, 16 órás megvilágítást 15−30 perces átmenet biztosításával 8 órás sötétség követ. Az oldott oxigén koncentráció 40-100%, külön levegőztetés nem szükséges. A végpontok a túlélés, a növekedés és a szaporodás.
Európai Fogyasztók Vegyianyag Leltára http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/
databases/ECICS/index_en.htm, EU szabályozáson (2658/87, VI. szekciója) alapuló információs rendszer, mely a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok és termékek azonosítását, adózását és monitoringját szolgálja (DG TAXAUD).
az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és -minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.
Ahogy az emberek egyre nagyobb igényt mutatnak a hiteles és tudományon alapuló információk iránt a táplálkozás minőségét, valamint az élelmiszerbiztonságot illetően, az EUFIC küldetése, hogy még inkább érthetővé tegye számukra e témákat, valamint tudatosítsa bennük, hogy aktív szerepet játszanak a biztonságos élelmiszer kezelésében és a kiegyensúlyozott, egészséges étrend megválasztásában.
Az EUFIC által közzétett információk mindegyike előzetes felülvizsgálaton megy keresztül, melyért a Tudományos Tanácsadó Testület (SAB) tagjai felelősek. A testület tagjai olyan ismert tudósokat jelentenek Európa minden tájáról, akik tanácsot adnak a EUFIC által kiadott információk és kommunikációs programokkal kapcsolatban, hogy minden információ tudományos bizonyítékon alapuló, releváns és ténylegesen korrekt legyen.
Brüsszeli székhelyével az EUFIC egy európai hálózatban gondolkodik, hogy erősítse kommunikációs eszközeinek és programjainak hatásosságát és eredményességét más országokban is.
Az EUFIC aktív résztvevője európai kezdeményezéseknek az Európa Bizottság Kutatási- valamint Egészség- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságával, ezzel számos partnerhez jutva.
Az EUFIC az Európa Bizottság és az Európai élelmiszer- és italipar által finanszírozott. Kormányzását egy Igazgatói Testület végzi, melynek tagjai a csatlakozott vállalatokból kerülnek kiválasztásra. A jelenlegi EUFIC tagok a következők: Barilla, Cargill, Cereal Partners, Coca-Cola HBC, Coca-Cola, Danone, DSM Nutritional Products Europe Ltd., Ferrero, Kraft Foods, Louis Bonduelle Foundation, McCormick Foods, Mars, McDonald's, Nestlé, Novozymes, PepsiCo, Pfizer Animal Health, Südzucker, Unilever.
káros hatású vegyi anyagoknak való kitettség belégzés és a tüdőszöveten keresztül történő felszívódás útján. A tüdőn keresztül felszívódó, így a szervezetbe jutó kockázatos anyagmennyiséget nem lehet a szájon át bejutó vagy a bőrrel érintkező anyagmennyiséghez hasonlóan dózisként kezelni, ezért a kockázat számszerű jellemzéséhez a tüdőbe jutó levegő szennyezőanyag-koncentrációját IC: Inhaled Concentration = belélegzett koncentráció vetjük össze a toxikológiai kísérletek alapján károsan még nem ható, levegőben tolerálható szennyezőanyag-koncentrációval RfC: referencia koncentráció. HQL = IC / RfC belégzésből adódó kockázati hányados = belégzett koncentráció / referencia koncentráció. IC = PEClev* BRL * EG * ED / TT, ahol PEClev: a levegőben előrejelezhető vagy mért szennyezőanyag-koncentráció, BR: belégzett levegő mennyisége EG: expozíció gyakorisága, ED: expozíciók hossza, TT: testtömeg.
káros hatású vegyi anyagoknak való kitettség bőrrel való érintkezés és a bőrön keresztül történő feszívódás útján. A bőrön keresztül a szervezetbe elsősorban a fürdővízzel, a természetes vizekkel és a levegőből kiülepedő porral való érintkezéssel, valamint közvetlenül a bőrre alkalmazott tisztító és kozmetikai szerekkel juthat be kockázatos anyag. A gyermekek kitettsége, viszonylag nagy fajlagos felületük és a környezettel való intenzívebb érintkezés miatt, sokkal nagyobb, mint a felnőtteké. A bőrkontaktus útján a szervezetbe bevitt átlagos napi dózis ADDB a szervezetbe került kockázatos anyag mennyisége egységnyi testtömegre és időegységre vonatkoztatva. Mértékegysége: mg/kgnap. ADDB = PEC BMB EGB /TT * 365, ahol PEC: a kockázatos anyag mérés alapján vagy számítással előrejelezhető környezeti koncentrációja a bőrrel érintkező szennyezett anyagban mg/kg, BMB: bőrkontaktus útján szervezetbe került mennyiség kg/nap, EGB: expozíció gyakorisága nap/év, TT: testtömeg kg, 365 nap/év. Az ADDB statisztikai felméréseken alapul, fontos, hogy az értékek megbízható forrásból származzanak. Állatokkal végzett toxikológiai tesztek eredményéből NOEL, NOAEL extrapolációval nyerik az ember által tolerálható dózist, abból pedig a tolerálható napi dózist TDIB:tolerálható napi dózis, bőrrel való érintkezéssel. Ehhez az értékhez viszonyítjuk az ADDB-t, hogy megkapjuk a bőrkontaktus útján a szervezetbe jutó anyag kockázatának mérőszámát, a bőrkontaktus kockázati hányadosát: HQB = ADDB / TDIB.
kitettség, valamilyen fizikai, kémiai vagy egyéb hatásnak, például az éghajlat, a domborzat, a napsugárzás hatásának. A radiológiában a radioaktív izotópoktól származó sugárzás hatásának való kitettségről van szó.
A környezetvédelemben a szennyezőanyagoknak vagy ágenseknek való kitettséget kell meghatározni. A környezetet szennyező anyagok esetében a kitettséget a környezetbe kikerült vegyi anyag mennyisége, illetve koncentrációja jelenti. Az az élőlény, amelyik a vízben él, a vízben lévő szennyezőanyag koncentrációnak van kitéve. Hogy a kitettségből adódóan mekkora mennyiség jut a receptorszervezetbe, az az expozíciós útvonalaktól (belégzéssel, szájon át, bőrkontaktus útján) és az egyéni expozíciós paraméterektől (belélegzett levegő térfogata, elfogyasztott étel, ital mennyisége, bőrkontaktus módja, időtartama, stb.) függ. Az egyén vagy a populáció kockázatának meghatározásához a kitettségen kívül az ézékenységet is meg kell határozni.
A kitettséget a vegyi anyag vagy a környezetet szennyező anyag forrásból a receptorokig megtett útjával jellemezhetünk. terjedési modell segítségével a kibocsátás alapján megbecsülhetjük a vegyi anyag felhasználási módjától, illetve a szennyezett terület használatától függő receptorok kitettségét, vagyis a környezeti koncentrációt (PEC: előrejelezhető környezeti koncentráció) és az abból származtatott, a receptorszervezet által felvett, illetve a receptorszervezetbe bevitt napi mennyiségeket (ÁND: átlagos napi dózis).
Ahhoz, hogy az expozíciókat (kitettségeket) kiszámíthassuk, pontosan ismerni kell az összes vegyianyag vagy területhasználatot és a potenciális receptorokat. Ezt a integrált kockázati modell, illetve az expozíciós forgatókönyv, REACH (expozíciós szcenárió) írja le.
REACH alapján az expozíció értékelése két lépésből áll: 1) az expozíciós forgatókönyv elkészítése és 2) az expozíció becslése, amit addig kell megismételni, mígnem az expozíciós forgatókönyv, a végrehajtás szerint biztosítja a kockázatok megfelelő ellenőrzését.
káros hatású vegyi anyagoknak kockázatos anyagoknak való kitettség lenyelés, ill. emésztés útján. Az emésztőrendszerbe elsősorban az ivóvíz és az élelmiszerek fogyasztásával kerül be a kockázatos anyagmennyiség, gyermekeknél a közvetlenül lenyelt talaj, homok is számottevő lehet. A szájon át bejutott átlagos napi dózis ADDSZ a szervezetbe került kockázatos anyag mennyiségét jelenti, egységnyi testtömegre és időegységre vonatkoztatva. Mértékegysége: mg/kgnap, ADDSZ = PEC BMSZ EGSZ /TT * 365, ahol PEC: a kockázatos anyag mért vagy előrejelezhető környezeti koncentrációja a lenyelt szennyezett anyagban mg/kg, BMSZ: szájon át a szervezetbe jutó mennyiség kg/nap, EGSZ: az expozíció gyakorisága nap/év, TT: testtömeg kg, 365 nap/év. A BMSZ, az EGSZ és a TT átlagos értéke statisztikai adatokon alapul, fontos, hogy ezek, ill. az ADDSZ értékek megbízható forrásból származzanak. Állatokkal végzett toxikológiai tesztek eredményéből NOEL, NOAEL extrapolációval kapjuk az ember által tolerálható, szájon át bevitt dózist, abból pedig az egy napra jutó részt, a tolerálható napi dózist TDISZ: tolerálható napi dózis szájon át történő expozíció esetén. Ehhez az értékhez kell viszonyítanunk az ADDSZ-t, hogy megkapjuk a lenyeléssel a szervezetbe jutott anyag kockázatát mennyiségileg jellemző kockázati hányadost: HQ = ADDSZ / TDISZ.
az anyag gyártásának vagy életciklusa során való felhasználásának, a humán és környezeti expozíció gyártó vagy importőr általi ellenőrzésének módját – beleértve a kockázatkezelési intézkedéseket és üzemi feltételeket is –, valamint a gyártó vagy importőr által a humán és környezeti expozíció ellenőrzésének tekintetében a továbbfelhasználó számára nyújtott ajánlást leíró feltételeket foglalja össze. Ezek az expozíciós forgatókönyvek – értelemszerűen – egy vagy több meghatározott eljárásra vagy felhasználási módra terjedhetnek ki.
Forrás: REACH 3. cikk 37.
mutagén és a –>karcinogén–< hatással rokon, de annál tágabban értelmezett DNS károsító hatások összessége, a genetikai anyagban okozott direkt vagy indirekt, nem feltétlenül mutagén hatások, pl. nem tervezett DNS szintézis UDS: Unscheduled DNA Synthesis; testvér-kromatidák kicserélődése SCE: Sister Chromatid Exchange; mitotikus rekombináció, stb. - Fizikai, kémiai és biológiai ágensek géntoxikus hatás, géntoxicitásának bizonyítására epidemiológiai vizsgálatok eredményei és citogenetikai analízis szolgálhatnak. A vegyi anyagok és más géntoxikus hatás, géntoxicitással rendelkező ágensek géntoxikus hatás, géntoxicitásának kimutatása és mennyiségi meghatározása történhet:
1. Állat-tesztekkel: csontvelő mikro;nuk;leusz-teszt, emlős petesejtek citogenetikai vizsgálata, egér kromoszóma transzlokációs teszt, bőr- és tüdőszövet, valamint az emésztőrendszer nyálkahártyájának tesztelése és
2. in vitro módszerekkel: emlős sejtek mutációja és transzformációja, UDS, SCE, gyümölcsmuslica Drosophila melanogaster, élesztőgomba Saccharomyces cere;visiae vagy növényi szövetek, pl. hagyma Allium cepa gyökércsúcs citológiai vizsgálatával.
gyomirtószerek. Lásd még peszticidek.
ipari kategória, a REACH által definiált kifejezés, melynek lényege, hogy a kockázatfelmérés során bizonyos ipari kategóriákhoz átlagos kibocsátásokat és más kockázatfelméréshez szükséges értékeket rendel. Az ipari kategória jelöli a gazdaságnak azon területeit (beleértve a háztartási, illetve a közhasználati területeket is), ahol az anyagot felhasználják. Ez a jelző a NACE rendszeren alapul.
http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/index/nace_all.html
Inductively Coupled Plasma Mass Spectrometry, magyarul induktív csatolású plazma tömegspektrométer. Ez a környezet-analitikában előszeretettel használt eszköz a legtöbb fém, félfém és néhány nem-fémes elem kimutatására és mennyiségi meghatározására alkalmas. A hélium vagy argon plazma 8 000−10 000 Celsius fokon ionizálja az elemeket, melyeket a tömegspektrométer tömegük függvényében elkülönít és detektál. Multielemes eszköz, ami azt jelenti, hogy egyazon minta összes mérhető elemtartalmát egyszerre kimutatja és megfelelő belső kalibrációval mennyiségileg is meghatározza. Szinte az összes környezeti elem szennyezettségének analízisére alkalmas, így felszíni és felszín alatti vizek, talaj, üledék, szennyvíziszap, hulladék, élelmiszer, vagy bármilyen bányászati, ipari vagy mezőgazdasági termék, műtrágya, növényvédőszer fémtartalmának kimutatására, ppm−ppb tartományban. Izotóp-speciációra is használható.
a bőr szenzibilizálás vizsgálatánál alkalmazott kísérleti eljárás, amikor a kísérlet alanyát kiteszik egy vizsgált anyag hatásának egyszeri alkalommal, majd egy hosszabb (általában 10–14 nap) megfigyelési fázis következik, azzal a céllal, hogy megállapítsák, az alkalmazott vegyianyag képes-e túlérzékeny állapotot előidézni.
rovarölőszer, a peszticidek rovakra specializálódott fajtája.
a toxikológiában az ismételt adagolású toxicitás egy vegyi anyagnak való ismételt napi expozíció eredményeként fellépő általános toxikológiai hatásokat jelenti, a várt élettartam egy részére (szubakut vagy szubkrónikus expozíció) vagy az élettartam nagy részére (krónikus expozíció).
Ezek az általános toxikológiai hatások magukba foglalják a testtömegre és/vagy a testtömeg növekedésre, az abszolút és/vagy relatív szervi és szövet súlyokra, a klinikai kémhatás változásaira, a vizeletelemzésre és/vagy hematológiai paraméterekre, az idegrendszer funkcionális zavaraira, valamint általában a szervekre és szövetekre és a makroszkopikusan és mikroszkopikusan vizsgált szervek és szövetek patológiai elváltozásaira gyakorolt hatásokat.
Ezen információk mellett a lehetséges káros általános toxikológiai hatásokról, az ismételt adagolású toxicitási tanulmányok egyéb információkkal is szolgálhatnak pl. a reprodukciót károsító hatásokról, vagy azonosíthatják a toxicitás sajátos megjelenési formáit, mint pl. a neurotoxicitás, immunotoxicitás vagy az endokrin rendszer közvetítette hatások...
Az ismételt adagolású toxicitás előrejelzése állatkísérletek alapján történik. A teszt célja a következők felmérése:
- az emberek egy anyagnak való ismételt expozíciója összekapcsolódott-e káros toxikológiai hatásokkal; ezek az emberi tanulmányok potenciálisan szintén azonosíthatnak nagyobb hajlammal rendelkező népességet;
- egy anyag ismételt beadása kísérleti állatoknak okoz-e káros toxikológiai hatásokat; hatások, amelyek előre jelezhetnek lehetséges káros hatásokat az emberi egészségre;
- a célszervek, a lehetséges halmozódó hatások és a káros toxikológiai hatások visszafordíthatósága;
- az dózis−válasz viszony és az ismételt adagolású toxicitási tanulmányokban megfigyelt toxikológiai hatások bármelyikének a küszöbértéke;
Forrás: REACH
üledékes kőzet 2,0 mm-nél nagyobb szemcseméretű frakciója, víz által szállítva és osztályozva. Lásd még talaj textúrája.
a kísérleti ES jelenti az expozícióbecslés és a kockázatfemérés kiindulópontját. Az átmeneti ES feltételezések sora (felhasználva az expozíció meghatározóit) arról, hogy egy folyamat hogyan zajlik le és milyen kockázatkezelési intézkedéseket alkalmaztak, vagy kellett volna bevezetni. A megismételt kémiai biztonsági értékelés során szükség lehet a kísérleti ES kiigazítására, mígnem azt mutatja, hogy felügyelik a kockázatokat. A végső ES-ek végrehajthatók saját gyártás/felhasználás céljára és/vagy közölni a továbbfelhasználókkal, a biztonsági adatlap mellékleteként.
kísérleti expozíció, amikor az előzetesen kezelt kísérleti állatot kiteszik a vizsgált anyag hatásának az indukciós időszak után azzal a céllal, hogy meghatározzák túlérzékeny módon reagál-e.
mikroorganizmusok által előidézett korrózió, az angol kifejezés "Microbially Induced Corrosion" rövidítése.
Vibrio fisheri lumineszkáló baktériumot alkalmazó laboratóriumi, akut toxicitási teszt. A Microtox teszt a legelterjedtebben használt, a Microtox cég által szabadalmaztatott, szabványosított, ökotoxikológiai teszt. A Vibrio fisheri vagy régebbi nevén Photobacterium phosphoreum egy tengeri baktérium, amely optimális életkörülmények között fényt bocsát ki, ártalmas környezetben viszont fénykibocsátását csökkenti, ill. megszünteti. A fénykibocsátás-gátlás mértéke arányos a toxikus hatással. Elterjedten használják vegyi anyagok toxikus hatásának vizsgálatára, hulladékok és szennyezett környezeti minták tesztelésére, integrált környezetmonitoringra, szennyezett területek előzetes és részletes állapotfelmérésére és kockázatfelmérésre, remediáció követésére, ellenőrzésére, és utómonitoringjára. Vizes oldatok, szuszpenziók és szilárd minták talaj, üledék tesztelésére egyaránt alkalmas, jól reprodukálható, toxikus fémekre, szerves makro- és mikroszennyező-anyagokra egyaránt érzékeny és pontos. Eredménye jó korrelációt mutat a Daphnia-, a halteszt és más, hagyományos bakteriális biotesztek eredményével. A tesztelés során luminométerrel mérik a kibocsátott fény intenzitását mérési végpont.
Az eredmény értékeléseként a fényintenzitás értéket kontrollhoz viszonyított gátlási százalékká alakítják, ezt pedig a vizsgált vegyi anyag, hulladék, vagy környezetei minta koncentrációjának vagy dózisának függvényében ábrázolják.
A mérési pontokra statisztikai módszerrel illesztett szigmoid alakú, koncentráció-lumineszcencia;gátlás, ill. dózis-lumineszcenciagátlás görbéről olvassák le a 20%-os ill. 50%-os gátláshoz tartozó koncentráció, ill. dózis értékeket: EC20 és ED20, ill. EC50 és ED50 vizsgálati végpont.
A Microtox egybeépíti a mérő és értékelő rendszert: a lumineszcencia mérést számítógépes értékelő program irányítja és értékeli. A mérés időigénye 30 perc. A lumineszkáló baktériumtörzset liofilezett formában árusítják, a méréshez tartozó szabványosított készlet részeként.
Network for Industrially Contaminated Land in Europe = ipar által szennyezett területek hálózata Európában. Egy 1996és 1999 között az EU által támogatott projekt azóta is működő önállósult, az ipar, környezetvédelmi vállalkozók és kutatók által fenntartott információs hálózata, kiterjedt aktivitással, munkacsoportokkal, rendszeres workshopokkal.
Ma NICOLE tekinthető a vezető európai fórumnak a szennyezett területek menedzsmentje témában. Célja, hogy elősegítse az együttműködést az ipar, a kutató-fejlesztők és a környezetvédelmi szolgáltatók között, és támogassa a az új, fenntartható környezetvédelmi technológia-fejlesztést és -alkalmazást. Ennek érdekében Európai Fórumot működtet az információk és ötletek kicserélésére és továbbítására, és azonosítja azokat a kutatási igényeket, melyek a szennyezett területek hatékonyabb menedzsmentjéhez szükségesek.
a nyilvánvaló toxicitás a toxikológiai tesztekben a vizsgálandó anyag beadását követően jól látható mérgezési tüneteket leíró általános kifejezés, amelynél a következő legmagasabb rögzített dózis esetében a legtöbb állatnál súlyos fájdalom vagy súlyos szorongás tartós jelei, elhullásközeli, vagy valószínű elhullás várható.
a vegyi anyagok azon káros hatása, mely az ökoszisztéma tagjait, közösségeit vagy teljes ökoszisztémákat érint. A humán toxicitástól eltérően az ökoszisztéma-tagok kitettsége, expozíciós útvonalaik komplexebbek, pl. a vízi ökoszisztéma tagjai teljes testfelületükkel érintkeznek a szennyezett közeggel, hasonlóképpen a talajlakó vagy üledéklakó élőlények. A szennyezett közeg nem csak testfelületüket, de gyakran emésztőrendszerüket is 100%-os mennyiségben (pl. giliszták talajemésztése) veszélyezteti. A felvett szennyezőanyag-mennyiség nem kontrollálható, nem mérhető, emiatt az ökoszisztémára vagy annak tagjaira gyakorolt hatást nem szennyezőanyag-dóziban, hanem a szennyezett közeg mennyiségében, illetve a szennyező vegyület ismeretében szennyezőanyag-koncentrációban adjuk meg.
a REACH rendelet értelmében alkalmazandó ÖKOTOXICITÁSI TESZTEKET a BIZOTTSÁG 440/2008/EK rendelete (2008. május 30.) listázza, melyet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelethez állítottak össze.
(1) Az 1907/2006/EK rendelet értelmében közösségi szinten vizsgálati módszereket kell elfogadni olyan vizsgálatokat illetően, amelyek szükségesek az egyes anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információk megszerzéséhez.
(2) A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelv (2) V. melléklete megállapította az anyagok és készítmények fizikai és kémiai tulajdonságainak, toxicitásának, valamint ökotoxicitásának meghatározására szolgáló módszereket. A 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2008. január 1-jei hatállyal törölte a 67/548/EGK rendelet V. mellékletét.
(3) A 67/548/EGK rendelet V. mellékletében szereplő vizsgálati módszereket bele kell foglalni ebbe a rendeletbe.
(4) E rendelet nem zárja ki más vizsgálati módszerek használatát, feltéve hogy alkalmazásuk összhangban van az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével
(5) A vizsgálati eljárások során az állatok helyettesítésére, illetve a felhasználásuk csökkentésére és finomítására vonatkozóelveket teljes mértékben figyelembe kell venni a vizsgálati módszerek kidolgozásakor, különösen akkor, ha az állatkísérletek kiváltására, számának csökkentésére vagy finomítására alkalmas, hitelesített módszerek rendelkezésre állnak.
(6) E rendelet rendelkezései összhangban vannak az 1907/ 2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével, ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1907/2006/EK rendelet céljából alkalmazandó vizsgálati módszereket e rendelet melléklete állapítja meg.
2. cikk
A Bizottság szükség esetén felülvizsgálja az e rendeletben foglalt vizsgálati módszereket a gerinces állatokon végzett kísérletek helyettesítése, számának csökkentése és finomítása érdekében.
3. cikk
A 67/548/EGK irányelv V. mellékletére történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit 2008. június 1-jétől kell alkalmazni.
A REACH TÖRVÉNY SZERINT ALKALMAZANDÓ ÖKOTOXICITÁSI TESZTEK
C.1. Akut toxicitás hal esetében
C.2. Daphnia-fajok akut immobilizációs vizsgálata
C.3. Alganövekedés-gátlási vizsgálat
C.4. A „gyors” biológiai lebonthatóság meghatározása
I. Rész általános
II. Rész. Doc (oldott szerves szén) csökkenésének vizsgálata (c.4-a. Módszer)
III. Rész. Módosított oecd-vizsgálat (doc-csökkenés) (c.4-b. Módszer)
IV. Rész. CO2-fejlődés-vizsgálat (c.4-c. Módszer)
V. Rész. Manometrikus respirometriás mérés (c.4-d. Módszer)
VI. Rész. Zártpalack-módszer (c.4-e. Módszer)
VII. Rész. Miti-vizsgálat (c.4-f. Módszer)
C.5. Lebomlás – biokémiai oxigénigény
C.6. Lebomlás – kémiai oxigénigény
C.7. Lebomlás – abiotikus lebomlás: hidrolízis a ph függvényében
C.8. Toxicitás földigilisztákra
C.9. Biológiai lebomlás – zahn–wellens vizsgálat
C.10. Biológiai lebomlás – eleveniszap-szimulációs vizsgálat
C.11. Biológiai lebomlás – eleveniszap-légzésgátlási vizsgálat
C.12. Biológiai lebomlás – módosított scas-vizsgálat
C.13. Biokoncentráció vizsgálata: átfolyásos hal vizsgálat
C.14. Halivadékok növekedési vizsgálata
C.15. Rövid távú toxicitási vizsgálat halembriókkal és hallárvákkal
C.16. Háziméh – akutorálistoxicitás-vizsgálat
C.17. Háziméh – akutkontakttoxicitás-vizsgálat
C.18. Kémiai anyagok talajon történő adszorpciójának vizsgálata egyensúlyi rendszerben
C.19. Adszorpciós együttható becslése talajon és szennyvíziszapon nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiával (HPLC)
C.20. Daphnia magnán végzett reprodukciós vizsgálat
C.21. Talajlakó mikroorganizmusok: nitrogén-átalakítási vizsgálat
C.22. Talajlakó mikroorganizmusok: szénátalakítási vizsgálat
C.23. Aerob és anaerob átalakítás a talajban
C.24. Aerob és anaerob átalakítás vízi üledékrendszerekben
PIC = Prior Informed Consent, magyarul: előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértés
egy anyag pirofórikus, ha levegőn öt percen belül spontán módon begyullad a szabványosított vizsgálat során. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html)
vegyi anyagok vagy ágensek olyan káros hatásainak összefoglaló elnevezése, mely magában foglalja mind a szaporodási képességet, mind pedig az utódok fejlődési rendellenességeit. Az utódok esetében a káros hatások közé soroljuk az anyatejjel táplált csecsemőket, a tejenn keresztül érő káros hatásokat is. A szaporodóképességen belül további különbségtétel lehetséges: a szexuális képesség és az ivarsejtek nemzőképességének (fertilitásának) csökkenése, károsodása. A reproduktivitást károsan befolyásoló toxikus hatást röviden reprotoxicitásnak is nevezik. A reprotoxicitást okozó vegyi anyagok az un. reprotoxikus vegyi anyagok.
rágcsálók elleni szerek, a peszticidek egyik csoportja.
Strategic Approach to International Chemicals Management: vegyi anyagok nemzetközi menedzsment stratégiája, melynek célja, hogy a 2002-es Johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világ Csúcstalákozó döntésének értelmében 2020-ra elérjük, hogy a gyártott és használt vegyi anyagok környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatása minimalizálódjék.
angol rövidítés: Strategic Approach to International Chemical Management = Vegyi Anyagok Nemzetközi Menedzsmentjének Stratégiája. Ezt a stratégiát 2006-ban fogadták el Dubaiban, hogy ezzel a 2002-es Johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozón megkötött egyezményt szolgálják, mely kimondja, hogy 2020-ra a vegyi anyagok okozta egészségkockázatnak elfogadható értékre kell csökkennie.
A szabványok nemzetközi osztályozását (ICS) a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) dolgozta ki abból a célból, hogy megkönnyítse a kommunikációt és az információcserét a szabványosítás területén. Ezen belül az ICS célja, hogy szerkezetül szolgáljon a nemzetközi, a regionális és a nemzeti szabványok, valamint más hasonló dokumentumok katalógusaihoz, és alapja legyen a nemzetközi, a regionális és a nemzeti szabványok rendszerének.
Az ICS megkönnyíti az információs és rendezőeszközök, mint például a jegyzékek, a válogatások, a bibliográfiák, a mágnesszalagokon és optikai eszközökön tárolt adatbázisok összehangolását, így elősegíti a nemzetközi, a regionális és a nemzeti szabványok, valamint más hasonló dokumentumok terjesztését.
Az ICS háromszintű, hierarchikus osztályozási rendszerrel rendelkezik.
Az 1. szint a szabványosítási tevékenység 40 szakterületét öleli fel, pl. közúti járművek, mezőgazdaság, kohászat. Mindegyik szakterületnek két számjegyű szakjelzete van.
2. szint: a szakterületeken belüli csoportok, melyek szakjelzete a szakterület szakjelzetéből és a csoport három számjegyű csoportszámából áll. Ezeket pont választja el egymástól.
3. szint: az alcsoportok, melyek szakjelzete a szakterület szakjelzetéből, a csoport szakjelzetéből és az alcsoport kétjegyű számából áll. Ezeket pont választja el egymástól.
Azok a szabványok, amelyek tárgyuk szerint két vagy több csoportba vagy alcsoportba is tartozhatnak, az ICS-osztályozásban minden olyan csoportban vagy alcsoportban szerepelnek, amelybe besorolhatók. Ez megkönnyíti a szabványok témakörök szerinti keresését. Az ilyen szabványokon mindegyik besorolás szerinti szakjelzet fel van tüntetve. A szakjelzeteket pontosvessző választja el egymástól.
összes szervetlen széntartalom, melyet pl. a vizek, üledékek szerves anyagtartalmának (lásd TOC) jellemzésekor határozunk meg és veszünk korrekcióba. Mérése úgy történik, hogy savval felszabadítjuk a karbonátokból, hidrogénkarbonátokból a széndioxidot, egy gázzal kihajtjuk és pl. infravörös detektorral mérjük. Ha a mintában illékony szerves komponensek is találhatók, pl. benzol, toluol, ciklohexán és kloroform, ezek is elvesznének a kihajtás során. Ilyenkor a TOC koncentrációt külön mérésben vagy kivonással határozzuk meg. Ma már vannak olyan készülékek, melyekkel a meghatározás automatikusan elvégezhető. (Forrás: Elementar GmbH: TOC mérés és TN mérés forradalmian új koncepcióval. Tallózó, Labinfo 2009/1, 20-21)
a vegyi anyagok REACH rendelet szerinti toxicitásának tesztelését a BIZOTTSÁG 440/2008/EK RENDELETE (2008. május 30.) írja elő.
(1) Az 1907/2006/EK rendelet értelmében közösségi szinten vizsgálati módszereket kell elfogadni olyan vizsgálatokat illetően, amelyek szükségesek az egyes anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információk megszerzéséhez.
(2) A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelv V. melléklete megállapította az anyagok és készítmények fizikai és kémiai tulajdonságainak, toxicitásának, valamint ökotoxicitásának meghatározására szolgáló módszereket. A 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2008. január 1-jei hatállyal törölte a 67/548/EGK rendelet V. mellékletét.
(3) A 67/548/EGK rendelet V. mellékletében szereplő vizsgálati módszereket bele kell foglalni ebbe a rendeletbe.
(4) E rendelet nem zárja ki más vizsgálati módszerek használatát, feltéve hogy alkalmazásuk összhangban van az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével
(5) A vizsgálati eljárások során az állatok helyettesítésére, illetve a felhasználásuk csökkentésére és finomítására vonatkozóelveket teljes mértékben figyelembe kell venni a vizsgálati módszerek kidolgozásakor, különösen akkor, ha az állatkísérletek kiváltására, számának csökkentésére vagy finomítására alkalmas, hitelesített módszerek rendelkezésre állnak.
(6) E rendelet rendelkezései összhangban vannak az 1907/ 2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével.
1. cikk: Az 1907/2006/EK rendelet céljából alkalmazandó vizsgálati módszereket e rendelet melléklete állapítja meg.
2. cikk: A Bizottság szükség esetén felülvizsgálja az e rendeletben foglalt vizsgálati módszereket a gerinces állatokon végzett kísérletek helyettesítése, számának csökkentése és finomítása érdekében.
3. cikk: A 67/548/EGK irányelv V. mellékletére történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
4. cikk: Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit 2008. június 1-jétől kell alkalmazni.
A REACH ÁLTAL ELÕÍRT TOXICITÁSI TESZTEK
B.1a. Akut orális toxicitás – rögzített dózisú eljárás
B.1b. Akut orális toxicitás – akut toxikus osztály módszer
B.2. Akut toxicitás (inhaláció)
B.3. Akut toxicitás (dermális)
B.4. Akut toxicitás: bőrirritáció/bőrkorróziós hatás
B.5. Akut toxicitás: szemirritáció/szemkorróziós hatás
B.6. A bőr érzékennyé tétele
B.7. Ismételt adagolású (28 napos) toxicitásvizsgálat (orális)
B.8. Ismételt adagolású (28 napos) toxicitás (inhaláció)
B.9. Ismételt adagolású (28 napos) toxicitás (dermális)
B.10. Mutagenitás – kromoszóma-rendellenességek in vitro vizsgálata emlősökön
B.11. Mutagenitás – kromoszóma-rendellenességek in vivo vizsgálata emlősökön
B.12. Mutagenitás – in vivo emlős eritrocita mikronukleusz vizsgálat
B.13/14. Mutagenitás: reverz mutagenitási vizsgálat baktériumokkal
B.15. Mutagenitásvizsgálat és a rákkeltő hatás szűrése génmutáció vizsgálata saccharomyces cerevisiae-ben
B.16. Mitotikus rekombináció-vizsgálat sacharomyces cerevisiae- ben
B.17. Mutagenitás – in vitro génmutáció vizsgálat emlőssejteken
B.18. DNS-károsodás és -javítás – nem tervezett dns-szintézis (unscheduled dna synthesis, uds) – emlőssejtek in vitro
B.19. In vitro emlőssejttestvér-kromatidkicserélődés (sister chromatid exchange, sce) vizsgálat
B.20. Nemhez kötött recesszív letális vizsgálat drosophila melanogasterben
B.21. In vitro emlőssejt-transzformációs vizsgálatok
B.22. Domináns letális vizsgálat rágcsálókon
B.23. Emlős spermiogoniális kromoszóma-rendellenesség vizsgálat
B.24. Egérfolt- (spot) teszt
B.25. Egéren végzett örökletes transzlokációs vizsgálat
B.26. Szubkrónikus orális toxicitási vizsgálat, rágcsálókon végzett 90 napos, ismételt adagolású orálistoxicitás-vizsgálat
B.27. Szubkrónikusorális-toxicitási vizsgálat, 90 napos, ismételt adagolású orálistoxicitási vizsgálat nem rágcsálókon
B.28. Szubkrónikus dermális toxicitásvizsgálat 90 napos, ismételt dermális adagolású vizsgálat rágcsálófajokon
B.29. Szubkrónikus inhalációs toxicitásvizsgálat 90 napos, ismételt inhalációs adagolású vizsgálat rágcsálófajokon
B.30. Krónikus toxicitásvizsgálat
B.31. Prenatális fejlődési toxicitásvizsgálat
B.32. A rákkeltő hatás vizsgálata
B.33. A krónikus toxicitás és a rákkeltő hatás együttes vizsgálata
B.34. Egygenerációs reprodukciós toxicitásvizsgálat
B.35. Kétgenerációs reprodukciós toxicitásvizsgálat
B.36. Toxikokinetikai vizsgálat
B.37. Szerves foszforvegyületekkel kiváltott akut késleltetett neurotoxicitás
B.38. Szerves foszforvegyületekkel kiváltott késleltetett neurotoxocitás-vizsgálat 28 napos ismételt adagolás esetén
B.39. Nem ütemezett dns-szintézis (uds) in vivo vizsgálat emlős májsejtekkel
B.40. In vitro bőrkorrózió: transzkután elektromos rezisztencia vizsgálat (ter)
B.40 a. In vitro bőrkorrózió: emberi bőrmodellen végzett vizsgálat
B.41. In vitro 3T3 NRU fototoxicitás-vizsgálat
B.42. Bőrszenzibilizáció: lokális nyirokcsomó-vizsgálati módszer
B.43. Neurotoxicitási vizsgálat rágcsálókban
B.44. Bőrön át történő felszívódás: in vivo módszer
B.45. Bőrön át történő felszívódás: in vitro módszer
vegyi anyagok, (veszélyes anyagok, szennyezőanyagok, xenobiotikumok) azon tulajdonsága, hogy akut (heveny) vagy krónikus (idült) mérgező hatást képesek kiváltani. Az akut toxicitás a vegyi anyagnak való egyszeri kitettség alkalmával jelentkezik. A krónikus toxikus hatás, toxicitás, mérgező hatás az egész élettartam, vagy az élettartamhoz képest hosszú időn keresztül történő ismételt, vagy rendszeres kitettségnek tulajdonítható káros hatás. Az akut toxicitástól megkülönböztetjük a bőrirritációt és a szemkárosító hatásokat, a krónikus toxicitástól pedig a mutagén, karcinogén és teratogén hatásokat.
A toxikus anyagok az élő szervezetbe a táplálékkal, az ivóvízzel, a belégzett levegővel és bőrkontaktus útján juthatnak. A szervezetbe bejutott toxikus anyag átalakulásokon mehet keresztül (pl. emésztés) mielőtt a biokémiai receptorokkal (DNS, RNS, membrán, enzim, stb.) kölcsönhatásba lép és kifejti hatását. A toxikus hatás, toxicitás, mérgező hatás kiterjedhet egyetlen egyed biokémiai jellemzőire (stresszfehérjék megjelenése, acetilkolin-észteráz gátlás, immunválasz), fiziológiai és viselkedési jellemzőire (kromoszóma rendellenességek, tumorok, fejlődési rendellenességek, halálozás) vagy a különböző szintű közösségi funkciókra (fajsűrűség, fajeloszlás, hozam). -vegyi anyagok toxikus hatás, toxicitás, mérgező hatásának mérésére szabványosított toxikológiai és ökotoxikológiai tesztmódszereket használunk, melyek eredményéből az akut és a krónikus toxicitás mértékét határozzuk meg.
az eljárások és a felhasználás széles körére kiterjedő expozíciós forgatókönyv, amelyben legalább a felhasználás rövid általános leírása formájában közlik az eljárásokat és felhasználásokat. Forrás: REACH 3. cikk (38).