Lexikon

jó klinikai gyakorlat rövidítése az angol Good Clinical Practice elnevezésből.

a genetikai móosítások legáltalánosabb megfogalmazása: az a folyamat, melynek során egy egyed által hordozott genomot külső forrásból származó DNS bejuttatásával és beépítésével módosítunk.

minden olyan eljárás, amely a DNS molekula kimutatását, izolálását, analízisét, célzott átalakítását, a genetikai anyag célszerű manipulálását, élőlényekbe bejuttatását, klónozását jelenti. Más kifejezéseket is alkalmaznak ugyanerre az eljárás-csoportra, így az alábbiakat: rekombináns-DNS technikák, DNS-rekombinációs technikák, rekombináns technikák, génsebészet, génmérnökség, klónozás, génterápiák, stb.

környezetvédelmi alkalmazásokban, hasonlóan más alkalmazásokhoz, hasznosíthatják magát a gént vagy a génterméket, vagyis az expresszált fehérjét, esetleg az újonnan beületett enzim másodlagos termékét. A nemkívánatos gének környzetbe kerülésének megakadályozását biztonsági géntechnikák alkalmazásával lehet megoldani.

Konkrét alkalmazási területek:

• Megújuló energiahordozók előállítása: bioetanol, biodízel,

• Hulladékok hasznosítása

• Hulladékok kezelése

• Szintetikus vegyi anyagok helyett természetes anygaok előállítása pl. biopolimerek

• Törzsnemesítés, speciális bontóképességgel vagy akkumulálóképességgel rendelkező élőlények előállítása

• Genetikailag módosított fajták (növény, állat) előállítása az elemciklusok hasznosítására, a források jobb kihasználása: nitrogénkötő gének beéíptése, rezisztencia, tolerancia, hozam, minőség, beltartalmi értékek feldolgozhatóság módosítása

• Biológiai és genetikai növényvédelem

• Növények klónozása és környezetvédelmi felhasználása biodegradáció, bioakkumuláció

• Speciális enzimek előállítása: kevéssé kockázatos mosószerek, mosószaradalékok és élelmiszeradalékok céljára

• Környezetevédelmi technológiákhoz enzimek, starterkultúrák, finomvegyszerek előállítása

• Gyógyszer és diagnosztikumgyártás: a környezetben található mikroorganizmusok vagy mikroorganizmus-közösségek azonosítása és betegségeik, rendellenességek diagnosztizálására.

• Szennyzettség diagnosztizálására a szennyzett területen élő élőlények genomja (rezisztencia, perzisztencia, bontóképesség, stb.) alapján.

mutagén és a –>karcinogén–< hatással rokon, de annál tágabban értelmezett DNS károsító hatások összessége, a genetikai anyagban okozott direkt vagy indirekt, nem feltétlenül mutagén hatások, pl. nem tervezett DNS szintézis UDS: Unscheduled DNA Synthesis; testvér-kromatidák kicserélődése SCE: Sister Chromatid Exchange; mitotikus rekombináció, stb. - Fizikai, kémiai és biológiai ágensek géntoxikus hatás, géntoxicitásának bizonyítására epidemiológiai vizsgálatok eredményei és citogenetikai analízis szolgálhatnak. A vegyi anyagok és más géntoxikus hatás, géntoxicitással rendelkező ágensek géntoxikus hatás, géntoxicitásának kimutatása és mennyiségi meghatározása történhet:
1. Állat-tesztekkel: csontvelő mikro;nuk;leusz-teszt, emlős petesejtek citogenetikai vizsgálata, egér kromoszóma transzlokációs teszt, bőr- és tüdőszövet, valamint az emésztőrendszer nyálkahártyájának tesztelése és
2. in vitro módszerekkel: emlős sejtek mutációja és transzformációja, UDS, SCE, gyümölcsmuslica Drosophila melanogaster, élesztőgomba Saccharomyces cere;visiae vagy növényi szövetek, pl. hagyma Allium cepa gyökércsúcs citológiai vizsgálatával.

internetes eszköz a REACH szolgálatában. A JRC (= Joint Research Centre) által partnerei számára elérhető internetes adatbázis. Kémiai információkat és az adatok megosztására vonatkozó információkat tartalmaz. Az OECD-vel közösen azon munkálkodtak, hogy hogyan tehetik az adatokat, információkat közkinccsé, ingyen elérhető adatbázisok segítségével. Utódja az IUCLID5.

elektrotermikus atomizáción alapuló elemanalitikai módszer. Alapállapotú atomok létrehozására a lángatomizáció mellett kialakult technika. Az adott elem különböző kötésállapotú formáinak megbontására, az atomoknak e kötésviszonyokból történő felszabadításának egyik hatékony módja, hogy nagy hőmérsékleten olvadó anyag, pl. grafit felületére felvitt oldatok, vagy szilárd minták nagy hőmérsékleten elpárolognak és termikusan atomjaikra disszociálnak. A grafit jól reprodukálhatóan magas hőmérsékletre hevíthető, 3700 ^oC-on szublimál. Az elektrotermikus atomizálás gyakorlatilag egyet jelent a grafitcsőben végrehajtott atomizálással, amelynek a kísérleti berendezését grafitkemencének, a fűtött csövet grafitküvettának, a módszert pedig grafitkemencés atomabszorpciós (GAAS) módszernek nevezzük. (Forrás: Posta József: Atomabszorpciós spektrometria. Debreceni Egyetem, 2008, Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. www.tankonyvtar.hu/kemia/atomabszorpcios-080904-63) Folyadék és szilárd minták mérésére is alkalmas. A szilárd minták mérésekor fellépő bizonytalanság csökkenthető szuszpenziók mérésével. A módszert környezeti minták (talaj, talajvíz), hulladék elemtartalmának meghatározására használjuk.

a Greenpeace egy nemzetközi környzetvédő civil szervezet. Magyarországon bejegyzett részlehe a Greenpeace Magyarország.

Mint globális szervezet, bolygónk biodiverzitását és a környezetet fenyegető problémákra helyezi a hangsúlyt. Ezek érdekében indított kampányok jelzik aktivitását, filozófiáját.

Főbb kampányok:

-- GMO kampány: a genetikailag manipulált élelmiszer-növények ellen
-- Õserdő kampány: az őserdők kiírtása ellen
-- Vegyi kampány: veszélyes vegyi anyagok ellen
-- Energia és klíma kampány: a globális felmelegedés és klímaváltozás ellen
-- Tenger kampány: a tengerek és óceánok védelmében.

A nemzetközi szervezet webes elérhetősége: http://www.greenpeace.org/international/en/

A magyar szervezet webcíme: http://greenpeace.hu/

anyagok előállítása vagy kitermelése természetes állapotban. Forrás: REACH 3. cikk (8)

a HACCP olyan rendszer, amely meghatározza, értékeli és szabályozza az élelmiszer-biztonság szempontjából jelentős veszélyeket.

A veszély lehet az élelmiszerben előforduló biológiai, kémiai vagy fizikai hatású anyag, vagy az élelmiszer olyan állapota, amelynek egészségkockázata van.

A veszélyek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, árusítása és fogyasztása során egyaránt okozhatnak kockázatot.

Folyamatábra: valamely meghatározott élelmiszer előállításához vagy feldolgozásához használt lépések vagy műveletek sorrendjének módszeres ábrázolása.

HACCP-terv: a HACCP-alapelvekkel összhangban készített dokumentum, amelynek célja, hogy biztosítsa az élelmiszerlánc figyelembe vett részében az élelmiszer-biztonság szempontjából jelentős veszélyek szabályozását.

A HACCP-rendszer a következő hét alapelvből áll:

1. alapelv: Veszélyelemzés végzése.

2. alapelv: A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása.

3. alapelv: A kritikus határérték(ek) megállapítása.

4. alapelv: A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása.

5. alapelv: Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, amit akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt.

6. alapelv: Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP-rendszer hatékonyan működik.

7. alapelv: Olyan dokumentáció létrehozása, amely minden eljárást és nyilvántartást tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz.

a HACCP-terv a HACCP-alapelvekkel összhangban készített dokumentum, amelynek célja, hogy biztosítsa az élelmiszerlánc figyelembe vett részében az élelmiszer-biztonság szempontjából jelentős veszélyek szabályozását.

harmonizált az osztályozás, ha közösségi szinten elfogadott, és a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében szerepel. Bármely európai tagállam javasolhatja egy anyag harmonizált osztályozását és címkézését egy REACH XV. melléklet szerinti dokumentáció benyújtásával.

a hatáskategória az életciklus felmérésben használt kifejezés.

Az életciklus során a természetből kinyert nyersanyagok fogyasztásának és a természetbe juttatott kibocsátásoknak környezeti hatásuk van. A hatáskategória egy adott környezeti problémával összefüggő hatást fejez ki, amellyel kapcsolatba hozhatók az adatgyűjtés során (ld. életciklus leltárelemzés) számszerűsített nyersanyagok és kibocsátások (ún. bemenő és kimenő áramok).

Ilyen hatáskategóriák például a globális felmelegedés, az ózonlyuk képződés, az eutrofizáció, a szmog képződés, a humán toxicitás, az ökotoxicitás.

reprezentatív érték, ami az egyes anyagoknak, az anyagok egy csoportjának vagy indikátornak − a földtani közeg figyelembevételével − az adott felszín alatti víztestben vagy víztestcsoportban jellemző koncentrációja, illetve az indikátor értéke, mely az ember által nem, vagy csak csekély mértékben megváltoztatott, zavaró hatásoktól mentes körülmények fennállása esetén fordul elő.

klordifluormetán, HCF₂Cl. Hűtőfolyadékként alkalmazott gáz, melyet légkondicionálókban, hűtőszekrényekben elterjedten alkalmaztak. Mivel az ózon-réteg károsodását okozó üvegházhatású gázról van szó, használata visszaszorulóban van. A vegyiparban szerves fluorvegyületek prekurzoraként is kiterjedten használják.

gyomirtószerek. Lásd még peszticidek.

rövidítve HPBCD, nagyon jó oldóképességű, hidrofil cukorszármazék, amely molekuláris kapszulázás (zárványkomplexképzés) révén vizes oldatba visz egyébként vízben nem oldódó szerves anyagokat, pl. szénhidrogéneket. Emiatt alkalmazzák talajok szerves szennyezőanyagainak mobilizálására (→"sugar flushing" technologia), ezek biológiai hozzáférhetőségének, és ezzel biodegradálhatóságának javítására. Szerkezete szerint olyan ciklodextrin, amely molekulánként 3-6 hidroxipropil-oldalláncot tartalmaz. talajban viszonylag gyorsan biodegradálódó anyag (felezési ideje <1 év). A talajmikroflorát nem károsítja, inkább jó hatású a mikroorganizmusokra, mivel javítja tápanyagaik hozzáférhetőségét. Emberekre nem veszélyes, gyógyszerek, élelmiszerek segédanyaga.

hidroxipropil béta-ciklodextrin

nagyteljesítményű folyadék kromatográfia

High Production Volume Chemicals = nagy mennyiségben gyártott vegyi anyagok.
A „nagy mennyiségben gyártott” kifejezés a korábbi európai – vegyi anyagokkal foglalkozó – jogszabályokban az évi 1000 tonnánál nagyobb mennyiségben való előállítást jelentette. A REACH ezt a kifejezést már nem használja, de például az OECD által végzett globális kockázatfelmérések még igen.

Forrás: REACH

olyan személyi számítógép jelölésére szolgál, amelyet televízióhoz vagy nagy méretű monitorhoz csatlakoztatnak (angolul: HTPC=Home Theatre PC). Gyakran használják ezeket a gépeket fényképek, zene, videók lejátszására, televíziózásra, valamint digitális videórögzítésre. Emiatt média központként (media center) vagy médiakiszolgálóként (media server) is említik.

a hulladékhierarchia a hulladékok mennyiségének és kockázatának csökkentési lehetőségeit adja meg fontossági sorrendben. A háromszög csúcsán lévő legkedvezőbb megoldás a hulladék megelőzés felől halad a kevésbé kedvező megoldások felé, melyek az következők: csökkentés, minimalizálás (reduce), újrahasználat (reuse) , hasznosítás (recycle), energia előállítás hulladékból, hulladéklerakás. A manapság elterjedt két alsó szintről célszerű lenne fellépni a felsőbb szintekre a 3R (reduce, reuse, recycle) szintekre.

a lerakott hulladék térfogatának csökkenését, a felszín süllyedését jelenti. A hulladék várható összenyomódását elméletileg a talajmechanikából jól ismert konszolidációs elmélettel lehet közelíteni, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hulladék:

− a szokásos talajokhoz képest lényegesen változatosabb, heterogénebb;

− fizikai paramétereinek pontos meghatározása lényegesen nehezebb.

A hulladék konszolidációja nemcsak a mechanikai terhelés (saját tömege) hatására bekövetkező tömörödés, hanem a különböző alkotórészek kémiai-biológiai lebomlásával rendszerint együtt járó térfogatcsökkenés eredménye is.

A süllyedés várható mértékét számos tényező befolyásolja, amelyek a következők:

− a lerakott hulladék kezdeti tömörsége, hézagtényezője, térfogatsűrűsége;

− a feltöltés magassága;

− a biológiailag lebomló, illetőleg nem-lebomló hulladékmennyiség aránya;

− a hulladék lerakás előtti és közbeni kezelése;

− a csurgalékvíz szintje, ingadozása;

− a környezeti tényezők (nedvességtartalom, hőmérséklet, a biogáz-képződés folyamata, fázisa).

A konszolidáció már a lerakó feltöltése során elkezdődik. A süllyedés üteme az idő előrehaladtával lassul. A kezdeti szakaszban az öntömeg hatására bekövetkező süllyedések dominálnak (elsődleges konszolidáció), mértéke általában 5–30 %-a a feltöltési vastagságnak, és a süllyedés nagy része a feltöltés utáni első évben lejátszódik. Az elsődleges konszolidációt követi a másodlagos konszolidáció szakasza, ami időben hosszan elnyúló, és kifejezetten a hulladékban lejátszódó folyamatoktól függ.

az Európai hulladék katalógust és veszélyeshulladék listát (European Waste Catalogue and Hazardous Waste List) – melyben minden hulladéknak minősülő termék, anyag megtalálható egyedi kódszámmal (EWC kóddal) jelölve – a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet honosította.

A jegyzékben a hulladékokat hat számjegyű, úgynevezett EWC kóddal jellemzik. A kód első két számjegye a keletkezés tevékenység szerinti főcsoportra, a második két számjegye a főcsoporton belüli alcsoportra utal. Megnevezés használata esetén a hulladék csak a keletkezési tevékenységnek megfelelő főcsoport és alcsoport megnevezésével együtt adható meg. A jegyzékben lévő hulladék azonosítása érdekében a következők szerint kell eljárni:

• A 01–12 és 17–20 főcsoport címe szerint, a keletkezési tevékenység alapján kell a hulladékot azonosítani, és kikeresni a hulladékra vonatkozó megfelelő hat számjegyű kódot (a fejezet 99-re végződő kódjának kivételével). A lista felépítéséből adódik, hogy adott hulladék több különböző tevékenység során is keletkezhet.
• A külön gyűjtött csomagolási hulladékot (beleértve a különböző csomagolási hulladékok keverékét is) a 15 01 alcsoportba kell besorolni, szemben a 20 01 alcsoporttal.
• Ha az adott hulladékot a 01–12, illetve a 17–20 főcsoportokba nem lehet besorolni, akkor a hulladék azonosítására a 13, 14 és 15 főcsoportokat kell használni.
• A (*)-gal megjelölt kódszámok veszélyes hulladékot jelölnek.
• Ha a hulladék besorolására egyik csoport sem alkalmazható, akkor a 16. főcsoport alapján kell besorolni a hulladékot.
• Ha a hulladék nem található a 16. főcsoportban sem, akkor a 99 kódot (közelebbről nem meghatározott hulladékok) kell használni a jegyzék azon fő- és alcsoportjában, amely megfelel az adott tevékenységnek, azonban 99-esre végződő kóddal veszélyes hulladék - a 13 08 99* kódszám kivételével - nem sorolható be.
• amennyiben a hulladékot valamely veszélyességi jellemzője alapján kell veszélyes hulladéknak besorolni, a veszélyességi jellemzők tekintetében a hulladékgazdálkodási törvény 2. számú mellékletében (2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról) felsorolt tulajdonságok az irányadók. A veszélyes anyag koncentrációjának elhatárolásához a H3-H8, H10 és H11 veszélyességi jellemzők tekintetében e rendelet 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. § (3) bekezdésében felsoroltakat kell alkalmazni.

A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet legutóbbi módosításával megvalósult az EU Hulladék Listájával teljes mértékben megegyező kódolási, és megnevezési rendszert alkalmazása Magyarországon is.

Lásd még 2000/532/EK bizottsági határozat a hulladéklistáról

International Agency for Research on Cancer = Nemzetközi Rákkutató Ügynökség. Céljai: a rákos megbetegedések okainak kutatása, a kutatások koordinálása, a rákkeltő anyagok és a tumorképződés mechanizmusának felderítése, tudományos stratégia kidolgozása a rákbetegség ellenőrzésére. IARC részt vesz epidemiológiai és laboratóriumi kutatásokban, és egy sor fórumon publikálja az új eredményeket: tudományos közlemények, munkaértekezletek, konferenciák, WEB-lap, stb. http://www.iarc.fr

ipari kategória, a REACH által definiált kifejezés, melynek lényege, hogy a kockázatfelmérés során bizonyos ipari kategóriákhoz átlagos kibocsátásokat és más kockázatfelméréshez szükséges értékeket rendel. Az ipari kategória jelöli a gazdaságnak azon területeit (beleértve a háztartási, illetve a közhasználati területeket is), ahol az anyagot felhasználják. Ez a jelző a NACE rendszeren alapul.
http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/index/nace_all.html

Inductively Coupled Plasma Mass Spectrometry, magyarul induktív csatolású plazma tömegspektrométer. Ez a környezet-analitikában előszeretettel használt eszköz a legtöbb fém, félfém és néhány nem-fémes elem kimutatására és mennyiségi meghatározására alkalmas. A hélium vagy argon plazma 8 000−10 000 Celsius fokon ionizálja az elemeket, melyeket a tömegspektrométer tömegük függvényében elkülönít és detektál. Multielemes eszköz, ami azt jelenti, hogy egyazon minta összes mérhető elemtartalmát egyszerre kimutatja és megfelelő belső kalibrációval mennyiségileg is meghatározza. Szinte az összes környezeti elem szennyezettségének analízisére alkalmas, így felszíni és felszín alatti vizek, talaj, üledék, szennyvíziszap, hulladék, élelmiszer, vagy bármilyen bányászati, ipari vagy mezőgazdasági termék, műtrágya, növényvédőszer fémtartalmának kimutatására, ppm−ppb tartományban. Izotóp-speciációra is használható.

lásd Egészség- és Fogyasztóvédelmi Intézet (IHCP: Institute for Health and Consumer Protection)

a tagállamok által az e rendeletből eredő kötelezettségek végrehajtására létrehozott hatóság vagy hatóságok vagy szervek. Forrás: REACH 3. cikk (19).

1. mozgás, mozgékonyság megszüntetése: enzimek, reagensek, vegyi anyagok, szennyezőanyagok szilárd felülethez, pl. hordozóhoz kötése, szilárd mátrixba ágyazása vagy olyan fizikai és/vagy kémiai átalakítása, mely az illékonyságot, oldhatóságot, deszorpciós képességet csökkenti, ezzel megakadályozza a környezetben való terjedést és a fizikai-kémiai és biológiai hozzáférhetőséget.
2. immobilizáción alapuló környezetvédelmi technológiák: bármely szennyezett környezeti elem és fázis esetében alkalmazhatóak. Levegő, és vízszennyezettség esetében a szennyezőanyag immobilizációja, pl. szilárd fázison való megkötése szűréssel vagy kicsapása hűtéssel, egyúttal a levegőből, ill. a vízből való eltávolítást eredményezi. Szennyezett talajra mind in situ, mind ex situ remediációs technológiaként alkalmazható. talajnál az immobilizáció nem jár a szennyezőanyag eltávolításával, de a környezeti kockázat lényegesen csökkenthető: a továbbterjedés valószínűsége csökken és a biológiai hozzáférhetetlenség eredményeképpen a hatás kifejtése lehetetlenné válik. immobilizáción alapuló talajkezelési technológia célja annak elérése, hogy az immobilizáció nagy valószínűséggel irreverzibilis legyen. Leggyakrabban toxikus fémekkel és perzisztens szerves anyagokkal szennyezett talaj kezelésére alkalmazzák. Technológiai megoldások:
1. fizikai-kémiai stabilizálás: szilárdítással, beágyazással pl. beton, gipsz, bentonit, bitumen, polimerek felhasználásával;
2. kémiai stabilizálás: oldhatatlan kémiai forma létrehozása a pH beállításával, pl. meszezés, CaCo3 talajra alkalmazása; oxidációval, pl. ózon, hidrogénperoxid hatására szerves szennyezőanyagok kondenzációja, polimerizációja, oldhatóságuk csökkentése; reduktív körülmények biztosításával, pl. fémből oldhatatlan szulfid létrehozása;
3. termikus immobilizáció: kerámiába, téglába ágyazás, vitrifikáció;
4. biológiai stabilizálás: növényzet fizikai hatása erózió és defláció ellen, növények kémiai hatása, pl. gyökerek által kiválasztott stabilizáló vegyületek; növények biológiai folyamatai során a sejtekben történő immobilizáció, pl. bioakkumuláció; mikrobiológiai tevékenység, pl. szulfátredukció. környezeti elemek szilárd fázisában fizikailag, kémiailag vagy biológiailag immobilizált szennyezőanyagok újramobilizálódása monitorozást kioldási teszt és megelőzést igényel. A remobilizálódás elfogadhatatlanul nagy kockázatát a kémiai időzített bomba kifejezéssel szokták jellemezni. lásd még talajremediáció, bioremediáció, in situ, talajkezelés remediációs technológiák, ex situ, talajkezelés, töltőanyag.

szennyezett környezeti elemek és/vagy fázisok remediációjának az a módja, amely a szennyezett talaj, felszín alatti víz, talajgáz, felszíni víz és üledék kezelését eredeti helyén, kitermelés nélkül oldja meg. Az in situ remediáció a technológiát, a műveleteket, a szükséges berendezéseket a szennyezett környezeti elembe/fázisba helyezi bele. A reaktorokban vagy tartályokban folyó technológiákkal összehasonlítva az in situ remediációnál az alkalmazott művelet hatótávolsága jelenti a kezelt térfogatot, a határoló elemekkel nem rendelkező "reaktor" határát. Az in situ remediáció alkalmazhat fizikai, kémiai, biológiai és ökológiai módszereket valamint ezek célszerű kombinációit. A in situ remediáció alapulhat a szennyezőanyag mobilizációján vagy immobilizációján. A talaj in situ remediációját pl. gyakran kapcsolják a talajvíz és/vagy a talajgáz ex situ remediációjával. Az in situ remediáció tervezéséhez a szennyezőanyag és a környezeti elem jellemzőinek ismeretén kívül technológiai kísérleti eredmények is szükségesek.
1. A legenyhébb in situ remediáció a környezeti elem öngyógyító aktivitásának támogatása pl. levegőztetéssel vagy a tápanyagellátás javításával.
2. Az levegőztetés a felszíni víz és az üledék, a bioventilláció a talaj mikroflórájának működési feltételeit javítja.
3. A hőmérséklet in situ növelése a mikroorganizmusok biodegradációs aktivitásának növelésén kívül a szennyezőanyagok mobilizálódását párolgás, deszorpció is elősegíti.
4. A felszín alatti víz áramlásának irányába épített felszín alatti kezelőberendezések, un. reaktív falak az oldott szennyezőanyag típusától függően fizikai, kémiai vagy biológiai in situ remediációt egyaránt jelenthetnek.
5. Mélyebb rétegekben elhelyezkedő szennyezőanyag fizikai-kémiai immobilizálása, pl stabilizálása injektálással bejuttatott szilárdítóanyag segítségével, pl. cementtej, bentonit, stb. történhet.
6. Mélyebb rétegekben elhelyezkedő szennyezőanyag fizikai módszerrel történő mobilizálására magas hőmérsékletet vagy rádióhullámokat alkalmaznak, a mélybe süllyesztett elektródák segítségével.
7. Mélyebb rétegek kémiai kezelése pl. oxidáló- vagy redukálószer beinjektálásával oldható meg.
8. Mélyebb rétegekben elhelyezkedő veszélyes anyag a talaj vagy az üledék szilikátjainak megolvasztásával - vitrifikáció - immobilizációt fémek vagy mobilizációt jelenthet szerves szennyezőanyagok pirolízise.
Az in situ műveleteket speciális víznyerő, vákuum, kezelő és levegőztető kutak, szivattyúk, drénrendszerek, perforált csövek/csőrendszerek, injektorok, szondák, elektródák segítségével hajtjuk végre a felszín alatt, illetve árkokkal vagy aknákkal tesszük hozzáférhetővé a felszín alatti réteget. Az in situ remediáció előnyei: a felszín minimális bolygatásával jár, a terület in situ remediációsorán is használható, az 1-4. módszerek nagy kiterjedésű területekre is alkalmazhatóak, költségük viszonylag kicsi, a talaj élővilágával kíméletesek. Az 5-8. módszer kis mennyiségű mélységi szennyeződés kezelésére alkalmas a felette lévő nem szennyezett talaj- ill. üledékréteg kitermelése nélkül. Az in situ remediáció hátrányai: maradék szennyezettséggel és a munkálatok során fokozott kockázattal kell számolni, hiszen a szennyezett környezeti elem/fázis nincs izolálva a nem szennyezett környezettől.lásd még remediáció, remediációs technológiák, talajkezelés, talaj remediáció, talajkezelés iszapfázisban

a bőr szenzibilizálás vizsgálatánál alkalmazott kísérleti eljárás, amikor a kísérlet alanyát kiteszik egy vizsgált anyag hatásának egyszeri alkalommal, majd egy hosszabb (általában 10–14 nap) megfigyelési fázis következik, azzal a céllal, hogy megállapítsák, az alkalmazott vegyianyag képes-e túlérzékeny állapotot előidézni.

a toxikológiai tesztelésben legalább egyhetes időtartam az indukciós expozíciót követően, ami alatt a túlérzékeny állapot kialakulhat.

a hagyományos információtechnológiákhoz képest, ahol túl sok az információ, túl sok rendszer működik párhuzamosan, külön jelszavakkal, és akeresés sokáig tart, az infromációgazdálkodási redszerekintegrálják az adatforrások lekérdezését, megoldják az előzetes feldolgozást (indexelés, szinonimák meghatározása, nyelv-felismerés), kollekciók (elkülönített adatforrások) és un. ügynök-funkció (előre definiált lekérdezések) hozhatók létre.

a fény látható tartományán kívül eső, 750 nm vagy hosszabb hullámhosszú infravörös fénnyel működő adatátviteli rendszerek. Infravörös adatátvitelt alkalmaznak a televízió távirányítói is. Előnye az egyszerű kapcsolatteremtés, míg hátránya az aránylag lassú adatátvitel. Fő szabványosított alkalmazási területe a telefon-telefon és a telefon-számítógép közti adatátvitel. A szabványosító szerve az IrDA.

rovarölőszer, a peszticidek rovakra specializálódott fajtája.

vegyi anyagok környezeti és humán egészségkockázatának egységes, együttesen történő felmérése, un. környezeti kockázatfelmérés formájában. A holisztikus szemlélet az összes érintett receptor és az összes jelenlévő szennyezőanyag együttes hatását, illetve a környezettől függő együttes kockázatát méri és interpretálja és ennek alapján hozza meg döntéseit. (Lásd még integrált kockázati modell, integrált környezetmenedzsment)

szennyezett területek környezeti kockázatának jellemzését segítő általános modell, amely egy közös ábrába foglalja a kockázatos anyag és az érintett terület adottságain alapuló terjedési modellt és a területhasználat által meghatározott expozíciós modellt. Az egyetlen szennyezőforrásból származó egyetlen kockázatos anyagra, esetleg hasonló tulajdonságú anyagok csoportjára vonatkozhat, több forrás és több anyag esetében több modell felállítása szükséges. A források azonosítása után a vegyi anyag és a környezet jellemzőinek figyelembevételével a terjedési modell vázolja a terjedési útvonalakat és a szennyezőanyag által érintett környezeti elemeket, valamint a környezeti elemek közötti kapcsolatokat. A környezeti elemek és fázisok használata megszabja az expozíciós útvonalakat és a szennyezőanyagnak kitett receptorszervezeteket. Az integrált kockázati modell magába foglalja a táplálékláncot, és különböző vonalvastagságokkal mutatja az elsődleges fő és a kisebb jelentőségű terjedési és expozíciós útvonalakat és folyamatokat. Az integrált kockázati modellt a szennyezett terület alapos megismerése után lehet felvenni, a veszély- és a kockázatfelmérést megelőzően. A veszély felméréséhez szükséges adatok: a vegyi anyag kibocsátott mennyisége az egyes környezeti elemekbe, a kockázatos anyag azonosítása, sorsa, viselkedése a környezetben és a kockázatos anyag hatásaira vonatkozó információk. A kockázat felméréséhez az előzőeken kívül szükséges még: a környezet jellemzése, a kölcsönhatások ismerete a környezet, a vegyi anyag és az élőlények között, a területhasználatok és a területhasználatból adódó expozíciós útvonalak feltérképezése. A helyspecifikus kockázat kiszámításánál figyelembe kell vennünk: az adott szennyezett terület konkrét hidrogeológiai viszonyait, ökológiai jellemzőit, a helyi területhasználatok jellegzetességeit, a helyi populáció összetételét, a helyi szokásokat. Egy-egy receptorra vonatkozó összes kockázatot összegezni kell, additív tagok esetén egyszerű összeadással.
                                
ΣΣHQ = Σ₁ⁿHQ + Σ₁^mHQ    
ΣΣRQ = Σ₁ⁿRQ + Σ₁^mRQ

HQ = humán egészségkockázat;
RQ = ökológiai kockázat;
n = expozíciós utak;
m = szennyezőanyagok

Lásd: IPPC

a természetes biodegradációs folyamatok hatékonyságának, sebességének növelése technológiai beavatkozással, optimális technológiai paraméterek alkalmazásával, például a biodegradációt végző mikroorganizmus-közösség cell factory működéséhez legmegfelelőbb levegőztetés, tápanyagellátás, hőmérséklet, pH, redox- és ozmózisviszonyok, stb. biztosítása.

a hagyományos komposztálástól eltérően, a klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talaj komposztálását nem aerob körülmények között, hanem aerob ciklusokat követő, viszonylag hosszú anaerob ciklusok beiktatásával végzik. A komposzt-keveréket gazdag tápanyagellátással, táplálékkiegészítőkkel látják el, maximális biológiai aktivitás elérése céljából. Az aerob szakaszokat követő anaerob időszakokban történik a reduktív dehalogénezés, melynek időtartamát előzetes kísérletekben állapítják meg. Ha a tápanyag-kiegészítés elfogy és a dehalogénezés még nem teljes, akkor ismételt tápanyag-bekeverés után újraindítják a folyamatot. A klórdán, dieldrin, toxafén és DDT tartalmú szennyezett talaj remediálására sikeresen alkalmazott Xenorem^R technológiát egy kanadai cég szabadalmaztatta. A talaj levegőztetésére és a kiegészítő tápanyagok bekeverésére ugyanazt a speciális keverőlapátot használja. A POP-okból a célérték 10-szeresét tartalmazó talaj szennyezettségét 12-24 hét alatt tudta a kitűzött határérték alá vinni az intenzifikált aerob-anaerob biodegradációval.

lásd természetes szennyezőanyagcsökkenés intenzifikálása.

lásd köztitermék