Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
Az édesvíz a természetben harmat, köd, eső, hó vagy jég formában jelenhet meg. A tiszta édesvíz sem színnel, sem szaggal, sem ízzel nem rendelkezik. 0 Celsius fok (víz fagyáspontja) alatt mint jég, 100 Celsius fok (víz forráspontja) felett mint gőz jelenik meg.
Érdekes, hogy a 4 Celsius fokos víz nehezebb, mint a 0 fokos, ezért a mélyebb tavak nem fagynak be a fenekükig, a halak és más élőlények számára marad folyékony víz a felszíni jég alatt is.
Az édesvíz elnevezés tulajdonképpen a sósvíztől, vagyis a tengervíztől való megkülönböztetést szolgálja. Igaz, hogy só (sós ízű konyhasó) nincs az édesvízben, de más létfontosságú sók és ásványi anyagok vannak benne, így kálium, magnézium, kálcium, szulfátok, karbonátok, stb. Ezek a sók összesen 300−500 milligramm/liter értéket érhetnek el az édesvizekben.
a felszín alatti vizek a talaj és az alatta lévő kőzet rétegeiben helyezkednek el, állnak vagy folynak, ahogy a felszíni vizek is, csak szemmel nem lehet őket látni. A föld alatt több rétegben helyezkednek el a felszín alatti vizek.
Ami föntről még könnyen elérhető, az a talajvíz. Például, ha leásunk 5–10 méter mélységig, általában találunk vizet. Sajnos ezek a vizek gyakran szennyezettek, mert belefolyik a szennyvíz, az emésztőgödör vize, a felszínről származó szennyezések, például a növényvédő szerek, a permetlé, a műtrágyák a talajból, vagy a benzin, a dízelolaj, vagy más vegyi anyagok. Ma már kevés kút vize iható Magyarországon.
Ha lejjebb fúrunk a talajban, akkor találhatunk gyógyvizet, ásványvizet, termálvizet (melegvíz).
a feszíni vizek a föld felszínén elhelyezkedő vizek, így azok találkoznak a levegővel és szemmel is láthatóak. Lehetnek folyók, tavak, tengerek. A folyók és a tavak édesvizűek, a tengerek és óceánok sósak. A felszíni vizek élővilága igen változatos, különböző élőlények élnek együtt: baktériumok, algák, vízi növények, pici vízi állatok, melyek a baktériumokkal és algákkal együtt alkotják a planktont. A vízi állatok közül legismertebbek a kagylók, a rákok és halak. A vízi állatok közé soroljuk a vízi madarakat, melyek halakkal vagy más vízi élőlényekkel táplálkoznak és az emlősök közül a ceteket, a fókákat és jegesmedvéket is. Felszíni vizeinket nagyon szigorúan kell védeni a környezetszennyezéstől és egyéb károktól. Szennyvizet csak tisztítás után szabad a tavakba és folyókba ereszteni, a tavakat pedig természetes víztisztító-rendszerekkel is kell védeni. Például a Balatonba folyó vizek előbb a Kis-Balatonba folynak, ahol megtisztulnak mielőtt elérik a Balatont. A vizek minőségét, szennyezettségeit folyamatosan mérni kell és ha egy bizonyos értéknél többet mérünk, akkor intézkedni kell a víz minőségének javítása érdekében.
Az otthonunkban megtalálható hulladékvizek közé soroljuk: kádfürdők vizét, zuhanyzók szennyvizét, mosóvíz, öblítő víz, szürke víz, medencék túlfolyó- és ürítővize.
A szennyvíz a háztartásokból, lakóközösségekből, mezőgazdaságból és iparból származó használt, szennyezett víz.
A szennyvizet csak tisztítás után szabad a folyókba, vagy tavakba engedni.
Az iparból és mezőgazdaságból származó szennyvizeket célszerű a keletkezés helyén kezelni, tisztítani, figyelembe véve a helyi vegyszerhasználatokat.
A városok úgynevezett kommunális (háztartási) szennyvizét, mely főleg a háztartásokból kerül ki, csatornákon vezetik nagy szennyvíztisztító telepekre és ott kezelik.
A kezelt, tisztított szennyvíz sem ártalmatlan, abban még maradnak az élővizekre veszélyes anyagok.
Ahol sem csatorna, sem szennyvíztisztító telep nincs (pl. tanyákon, kisebb településeken), ott a szennyvizet föld alatti tárolótartályokba gyűjtik és onnan szippantós kocsival szállítják a szennyvíztisztító telepekre.
A tanyákon és a kisebb településeken saját természetes szennyvíztisztítókat is ki lehet építeni, például szennyvíztisztító tavat vagy nádast, esetleg élőgépet. Ezekben a természetet utánzó technológiákban a növények és a növények gyökerén élő mikroorganizmusok szoros együttműködésben hasznosítják a szennyvízben oldott anyagokat. Mindent elfogyasztanak a vízből, a végén a víz tiszta lesz, így beengedhető lesz a közeli patakba vagy tóba, vagy felhasználható lesz növények locsoláshoz.
A szennyvíztisztító telepekre csatornákon keresztül érkezik a szennyvíz.
A beérkező vizet több lépésben tisztítják meg.
Elsőként a szennyvízben lévő darabos anyagokat kiszűrik, szitákon fogják fel.A darabos anyagokon kívül a szennyvízben olyan szerves és szervetlen anyagok vannak oldva, amiket a mikroorganizmusok képesek hasznosítani, bontani.
Második lépésben biológiai szennyvíztisztítás következik, levegőztetéssel. Ennek során a baktériumok és más mikroorganizmusok számára hasznos anyagokat távolítjuk el a szennyvízből, miközben a mikroorganizmusok felszaporodnak, és szorgalmasan fogyasztják a vízben oldott szennyezőanyagokat.
A biológiai szennyvíztisztítási lépés után kapott mikroorganizmus-tömeget szennyvíziszapnak nevezzük. Ez hasznos anyag lehet, ha nincsen benne sok szennyezőanyag. Komposztálás után lehet vele a talajt javítani, vagy rothasztással biogázt termelni belőle.
A biológiai tisztításon átesett vizet még további tisztításnak is alávethetjük, például levegőztetés nélküli mikrobiológiai kezelésnek, vagy növények segítségével történő kezelésnek, hogy a nehezebben vagy lassabban bomló maradék szennyezőanyagot is eltávolítsuk, például a nitrátokat. Ezek után már nagyon érzékeny élővizekbe, például a Balatonba is beleengedhetjük a kezelt vizet.
Talajvíz az a vízkészlet, amely a talaj felső rétegében helyezkedik el, itt a talajszemcsék közeit kitöltő talajvíz egybefüggő réteget képez.
Ha a talaj felszínéről lefúrunk, akkor általában 2–10 méteren belül elérjük ezt a vizet. Ez a víz áramlik, attól függően, hogy milyen a terep (lejtős-e) és van-e a közelben folyó vagy más felszíni víz és annak milyen a vízállása.
A talajvíz mennyisége és a talajszemcsék közeiben történő haladása (áramlésa, folyása) a víztartó réteg szemcseméretétől is függ: durva szemcséjű, például kavicsos rétegben jól halad a víz, finomszemcsés rétegben viszont nagyon lassan, naponta csak néhány centimétert tud haladni.
Viszonylag sekély mélységű kutak segítségével ki is tudjuk nyerni a talajvizet, amit ivóvízként, öntözővízként vagy ipari vízként hasznosíthatunk.
Sajnos ma már a talajvizek legnagyobb része szennyezett. A szennyezettség többnyire a felszínről származik: mezőgazdasági tevékenységből műtrágyák és növényvédő-szerek kerülnek a talajvízbe, ipari tevékenységből fűtőolaj, gázolaj, benzin vagy egyéb földalatti tartályokban tárolt vagy föld alatti vezetékekben szállított anyag. Ezek kilyukadását nem veszik észre azonnal, így általában sok anyag elfolyik, mire intézkednek.
A nem megfelelő szennívzelvezetés, acsatornázás hiánya, az elszivárogtató rendszerű szennyvíztárolók korokozó, fertőző mikroorganizmusokkal is szennyezik a talajvizet. Ezt higiénés szennyezettségnek is nevezzük.
A kutak vizét, mielőtt azt ivóvízként használnánk meg kell vizsgáltatni nitrátra, toxikusságra, vegyi anyag szennyezettségre és higiénés szennyezettségre.
A tengervíz a tengerekből vagy óceánokból származó víz. Legismertebb tulajdonsága, hogy magas a sótartalma.
A víz egy környezeti elem és egy anyag is. A víz a földi élet feltétele.
A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O. A Földön megtalálható egyik leggyakoribb anyag.
A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme.
A vízenergia alternatív energia, ami azt jelenti, hogy természeti jelenségekből kinyerhető energiaforrás. A napenergia, a szélenergia és a geotermikus energia is az alternatív energiák közé tartozik. Az alternatív energiák összhangban vannak a fenntartható fejlődés alapelveivel és nem szennyezik a környezetet.
A vízenergia hasznosítása úgy történik, hogy a víz mozgásából származó mozgási energiát alakítják át villamos energiává. Régebben a mozgási energiából mechanikus energiát állítottak elő, mint például a vízimalom, ahol víz mozgatott egy malmot, majd megőrölték a gabonát. Manapság külön létesítményeket hoznak létre az villamos energia előállítására.
A vízben élnek állatok és növények is. A vízi ökoszisztéma változatos, annak függvényében, hogy tó, tenger vagy folyó különféle állatok és növények élnek a vízben. Például a cápa, a delfin, a bálna a tengerekre és óceánokra jellemző. A növények között vannak olyanok, amik a víz felszínén úsznak és olyanok is, amelyek a vízben élnek.
A vízben élő állatok is lélegeznek a vízben. A vízben oldott oxigént kopoltyúval lélegzik be.
A vízi ökoszisztéma a víz élővilága, vagyis a vízben élő élőlények összessége, tehát a vízben élő apró élőlények, melyek a planktont alkotják, a csigák, kagylók és rákok, valamint a halak. Ide soroljuk még a vízi madarakat és vízi emlősöket is, így a tengeri emlősöket (bálnák, delfinek) valamint a fókaféléket és a jegesmedvéket, melyek halakkal és más tengeri élőlényekkel táplálkoznak.
A vízben élő élőlények nem függetlenek egymástól, olyan közösséget alkotnak, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe. Ha a víz szennyezettsége miatt a közösség egyes tagjai elpusztulnak, akkor a közösség nem tud a régi módon működni, beteggé válik.
A vízi ökoszisztéma nagyon érzékeny, ezért élővizeink minőségét óvnunk kell, például a szennyvizeket nem szabad tisztítás nélkül folyókba, tavakba engedni.
A vizek minőségét, szennyezettségeit folyamatosan mérni kell és ha egy bizonyos értéknél többet mérünk, akkor intézkedni kell a víz minőségének javítása érdekében.