Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal

A fahulladékok közé tartozik a fabútor, deszka, léc, raklap, furnér, rétegelt fa, préselt fa.

A fehér üveg hulladékok közé tartoznak a színezetlen üvegek: italos, befőttes, parfümös, pálinkás, szörpös.

az élőlények szervezetét felépítő molekulák. A növényi, az állati és az emberi test is fehérjékből épül fel, persze más anyagokkal együtt, de a szervezet nagy része fehérje. Fehérje az izomszövet, a bőr, a haj, a köröm. Ezeken, a testünket felépítő fehérjéken kívül olyan fehérjék is vannak a szervezetben, melyek a szervezet működéséhez kellenek, például hormonok, vagy a hemoglobin (a vér alkotórésze), az emésztőnedvek vagy a szervezet ellenállóképességéért felelős immunrendszer fehérjéi. A fehérjemolekulákat a szervezetünk építi fel a géneken kódolt információ alapján. A génjeinket a szüleinktől örököljük.
A fehérjék aminosavakból épülnek fel. Ezeket vagy a szervezet állítja elő vagy a táplálékkal vesszük fel. Ezért is fontos, hogy jól táplálkozzunk, hogy mindenféle aminosavból (22 féle aminosav építi az emberi szervezetet) elegendő mennyiséget vegyünk fel. A növényi táplálék önmagában nem elegendő, mert abból nem jutunk hozzá az összes szükséges aminosavhoz, ezért húst, tejet, tejtermékeket is kell fogyasztanunk. Aki vegetariánus, annak különösen vigyáznia kell, hogy hozzájusson azokhoz az aminosavakhoz, amiket az átlagos növények nem tartalmaznak. Ezért kell például szóját fogyasztaniuk.
A fehérjéket gyógyításra is használjuk, ha egy szervezet azért nem működik jól, azért beteg, mert valamelyik létfontosságú szerepű fehérje hiányzik, vagy kevesebb a kelleténél, akkor azt gyógyszerekkel pótolhatjuk. A génsebészet egyik fő célja az emberi szervezetből hiányzó fehérjék gyógyszerként történő előállítása.

a felszín alatti vizek a talaj és az alatta lévő kőzet rétegeiben helyezkednek el, állnak vagy folynak, ahogy a felszíni vizek is, csak szemmel nem lehet őket látni. A föld alatt több rétegben helyezkednek el a felszín alatti vizek.
Ami föntről még könnyen elérhető, az a talajvíz. Például, ha leásunk 5–10 méter mélységig, általában találunk vizet. Sajnos ezek a vizek gyakran szennyezettek, mert belefolyik a szennyvíz, az emésztőgödör vize, a felszínről származó szennyezések, például a növényvédő szerek, a permetlé, a műtrágyák a talajból, vagy a benzin, a dízelolaj, vagy más vegyi anyagok. Ma már kevés kút vize iható Magyarországon.
Ha lejjebb fúrunk a talajban, akkor találhatunk gyógyvizet, ásványvizet, termálvizet (melegvíz).

a feszíni vizek a föld felszínén elhelyezkedő vizek, így azok találkoznak a levegővel és szemmel is láthatóak. Lehetnek folyók, tavak, tengerek. A folyók és a tavak édesvizűek, a tengerek és óceánok sósak. A felszíni vizek élővilága igen változatos, különböző élőlények élnek együtt: baktériumok, algák, vízi növények, pici vízi állatok, melyek a baktériumokkal és algákkal együtt alkotják a planktont. A vízi állatok közül legismertebbek a kagylók, a rákok és halak. A vízi állatok közé soroljuk a vízi madarakat, melyek halakkal vagy más vízi élőlényekkel táplálkoznak és az emlősök közül a ceteket, a fókákat és jegesmedvéket is. Felszíni vizeinket nagyon szigorúan kell védeni a környezetszennyezéstől és egyéb károktól. Szennyvizet csak tisztítás után szabad a tavakba és folyókba ereszteni, a tavakat pedig természetes víztisztító-rendszerekkel is kell védeni. Például a Balatonba folyó vizek előbb a Kis-Balatonba folynak, ahol megtisztulnak mielőtt elérik a Balatont. A vizek minőségét, szennyezettségeit folyamatosan mérni kell és ha egy bizonyos értéknél többet mérünk, akkor intézkedni kell a víz minőségének javítása érdekében.

A fém hulladékok közé tartoznak: üdítős, sörös, konzerves, háztartási kis fémhulladékok, evőeszközök.

A fémek elemek, sokfélék, de közös tulajdonságuk, hogy fémesen fénylő színük van. Sűrűségük nagy (nehezek), általában kemények, vízben nem oldódnak, hidegek, nagyon nagy hőmérsékleten (pl. olvasztókemencében) viszont folyékonnyá válnak. Leggyakoribb fémünk a vas, de gyakori az alumínium vagy a réz is. Vannak ritkábban előforduló fémek, ezek drágák, ilyen az ezüst, az arany vagy a platina. A keménységüktől függ, hogy mit készítenek a különböző fémekből; például a vasból hidakat, házak tartószerkezetét, csöveket készítenek, az alumíniumot italos dobozok készítésére is használják. A fémekből gyakran készítenek ötvözeteket, ez azt jelenti, hogy más fémekkel összeolvasztják. A vas ötvözete az acél, ami ellenáll a levegő oxidáló hatásának, azaz nem rozsdásodik, így belőle rozsdamentes edényeket, szerszámokat készítenek. A fémek nemcsak színfém formájában fordulnak elő, hanem vegyületeket alkotnak, például sókat. Só formában fogyasztják a fémeket az élő szervezetek, a növények, az állatok és az ember. A legtöbb fémből nagyon kis mennyiségre van szüksége a szervezetnek, ha ennél többet fogyasztunk, az már mérgező hatású lehet. Vannak olyan fémek, amelyek egyáltalán nem szükségesek az emberi szervezetnek, ezek már kis mennyiségben is mérgezőek. A fémek csak a bányákban, az ércekben fordulnak elő töményen, a vizekben és a talajban egyenetlenül szétszórtan vannak jelen, többféle kémiai formában.
Ha a fémtárgyakat a szemétbe dobjuk, nem gyűjtjük össze, és nem hasznosítjuk a fémhulladékot, akkor úgy merítjük ki a Föld érckincsét, hogy közben megnöveljük a környezetben szétszórt fémmennyiséget. Ez dupla kár: egy idő múlva nem lesz mit kibányászni, nem lesz miből fémtárgyakat gyártani, a környezetben pedig megnöveltük egy veszélyes, mérgező anyag mennyiségét. Ezt a szétszórtan jelentkező mennyiséget háttérértéknek nevezzük, azt visszagyűjteni és hasznosítani a tudomány és technika mai állása szerint nem lehetséges.

a Földön minden fejlődik, az ember megszületik, felnőtt lesz, az emberiség az ősembertől a mai civilizált emberig fejlődött és még ma is rohamos a technikai és civilizációs fejlődésen megy keresztül. Tegnap még lovas kocsin jártunk, ma már autóval, pár évtizede még távírón tartottunk kapcsolatot, ma minden gyereknek mobiltelefonja van, nagyanyáinknak nagy csoda volt a fekete-fehér TV, ma színes TV-je van mindenkinek. Ezek a fejlődési folyamatok meghatározzák az emberek életét, mai jólétét.
Ennek a jólétnek ára van, amit a környezet fizet meg, a környezet adja az energiát, a vizet, nyeli el a hulladékainkat, a mérgező vegyi anyagokat. Azt kéne elérnünk, hogy az emberiség fejlődése úgy haladjon tovább, hogy közben ne zsigereljük ki, ne károsítsuk még jobban a természetet, a környezetünket.

A földkéreg a Föld (értsd alatta a Földgolyó) legkülső, szilárd rétege, amely kőzetekből áll.

A földkéreg az óceánok alatt átlagosan 6–7 kilométer, a szárazföldeknél átlagosan 30–40 kilométer.

A földkéreg alatt van a földköpeny, mely szintén kőzetekből épül fel.

A földkéreg és a földköpeny együtt a kőzetburok, 50–100 km között változik. A földkéreg felső néhány métere a talaj.

A folyó a felszíni vízek egyik fajtája: folyóvíz, ami azt jelenti, hogy a benne lévő víz áramlik, a folyómederben lévő víz állandóan változik.

A folyókban lévő víz mozgásának, folyásának hajtóereje a gravitáció. A víz mindig fentről lefele folyik. Valahol egy magas hegyen ered és egyre lejjeb folyik, mígnem a végén eléri a legmélyebb szintet, a tengerszintet, amikor a tengerbe torkollik.

A Duna például a Fekete-erdőben ered (Németországban) és a Fekete-tengerbe torkollik (Romániában).

A fűtőolaj gyúlékony cseppfolyós anyag, kőolajból állítják elő. Fűtésre használják kályhákban és kazánokban. Régebben olajkályhában tüzeltek vele a háztartásokban, ma már csak ipari kazánok, villamos energiát termelő erőművek vagy távfűtőművek használják. A dízelolajhoz hasonló kőolajszármazék.
A környezetre és az emberre veszélyes anyag, vigyázni kell, hogy ne kerüljön az élővizekbe vagy talajba, mert az ivóvizet és vízi élővilágot károsítja. Egyrészt mérgezi az élőlényeket, másrészt a víz felületén úszik (szivárványszínű hártyát képez), ezzel elzárja a víz felszínét a levegőtől. A vízben élő élőlények a vízbe beoldódott levegővel lélegeznek, a vékony olajréteg megakadályozza a levegő vízbe oldódását, így a vízi élőlények (pl. halak, kagylók) pusztulásához vezet.