Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
Az adalékanyag egy olyan anyag, amit kis mennyiségben teszünk az alapanyaghoz.
Egy étel elkészítésénél kis mennyiségben alkalmazzuk a sót, a fűszereket
Egy süteménynél az élesztőt, vagy sütőport.
A piskóta tésztájába például sütőport teszünk, hogy a piskóta könnyű legyen. A könnyű piskóta szerkezete lyukacsos.
A falfestékbe színező adalékot teszünk, attól függően, hogy milyen színűre szeretnénk a szobánk falát festetni. Halvány színű falnál kevés festéket használunk. Erősebb színű falnál többet teszünk a színezőanyagból az alap falfestékbe.
Az élelmiszerekbe és a kozmetikai szerekbe azért tesznek adlákanyagot, hogy tartósabbak legyenek, vagyis, hogy ne romoljanak meg.
Van olyan adalék, mely nem engedi szétválni az arckrémet vízre és zsírra.
Az adalékanyagok tehát legtöbbször hasznosak.
Egyes adalékanyagok károsak lehetnek az egészségünkre.
Az adalékanyagokat egész Európában engedélyezik. Amikor megkapja az engedélyt, akkor adnak az adalákanyagnak egy E-számot. Az E-szám azt jelenti, hogy Európában ellenőrizték és engedélyezték. Túl sokat azokból sem szabad fogyasztani.
Legegészségesebb a feldolgozatlan élelmiszerek fogyasztása. Ez azt jelenti, hogy mélyhűtött hasábburgonya vagy McDonalds-ban kapható sültkrumpli helyett.vegyük meg a krumplit a boltban, tisztítsuk meg, vágjuk fel és süssük meg.
Előre elkészített gyümölcs yoghurt helyett vegyünk natur yoghurtot és tegyünk bele friss gyümölcsöt.
Felvágottak helyett együnk natur sonkát, vagy vékonyra szeletelt sült húst.
Friss salátákat együnk, egy kis olajjal, ecettel. Céklát, répát, karalábét nyersen. Tegyünk a salátánkra magokat: szezámmagot, napraforgómagot.
Iigyekezzünk minél több friss és természetes élelmiszert fogyasztani és adalék nélküli kozmetikai szereket (krém, dezodor) használni.
A friss gyümölcsökben, zöldségekben, húsokban általában nincs adalékanyag.
Az agyag sárgás-barnás színű, nagyon finomszemcsés anyag.
Az agyag kőzetekből keletkezik úgy, hogy egyre aprozódik.
Az agyag a talaj alkotórésze: más, durvább szemcséjű anyagokkal együtt alkotja a talajt.
Egyik talajban több, a másik talajban kevesebb agyag van. A homokos talajban kevés agyag van. A talajban az agyag szétszórt formában található. Fontos szerepe van a talajban: megköti és tárolja a tápanyagokat. Amikor kell, átadja a növényeknek. Ugyaníg megtartja és tárolja a nedvességet is a talajban, és ha kell átadja a növényeknek.
Ha túl sok az agyag a talajban, az már rossz, mert akkor túl sok tápanyagot és vizet köt meg és nem adja át a növényeknek.
A talaj felszíne alatt, néhány méter mélyen gyakran találunk tiszta agyagréteget. Ha ez a réteg vastag, akkor megéri kibányászni innen.
A kibányászott agyagból cserepet, téglát, kerámiát készítenek. Az agyag vízzel összekeverve formázható, pasztaszerű anyagot ad, emiatt cserépedényeket, agyagfigurákat készítenek belőle. A cserépedényeket formázás után kiégetik tüzes kemencében.
Régen a házak padlóját tömörre taposott anyaggal borították: ez volt a házak szigetelése, mert a tömör agyag nem engedi át a vizet.
Az agyag záróréteg ledöngölt, tömörített agyagból készült vízzáró réteg. Az agyagból készül vízhatlan réteg szigetel.
Az agyag olyan finom szemcsékből álló anyag, hogy szemcséi között kevés hely marad a víznek.
Az a víz viszont, amit ezekbe a pici résekbe felvesz, megduzzasztja az agyagot, ettől az olyan tömör lesz, hogy nem ereszti át a vizet, vagyis vízzáró lesz.
Ezt kihasználva régen az egyszerű, szegényes házak falát és beton hiányában a padlózatát is agyaggal tapasztották ki (ma lebetonoznánk). Így a ház belseje védve volt a talajból felszívódó nedvességtől és csapadéktól.
A szigetelő hatá fordítva is működik: ha nem alulra tesszük, hanem befedünk vele valamit, akkor azt megvédi az esővíztől.
Az agyagnak ezt aszigetelő tulajdonságát a környezetvédelemben is kihasználják. Hulladéklerakó telep alját agyaggal tapasztják ki, így a hulladékból nem kerülhet át szennyezőanyag a talajba. A megtelt hulladéklerakó tetejét is betapszthatják agyaggal, akkor az esővíz ne éri el a hulladékot. Ez azért fontos, hogy ne mosson ki káros anyagokat a hulladékból.
A környezetben is hasznosul az agyag vízzáró képessége: gyakori, hogy a talaj mélyén van egy agyagréteg. Ez azért hasznos nekünk, embereknek, mert ez a szigetelő réteg megtartja a talajvizet, nem engedi, hogy eltűnjön, leszivárogjon mélyebb rétegekbe.A talajvíz a talaj szemcséi között folydogál. Ezt nem látjuk, mert mindez a felszín alatt van, a talaj mélyében.
Ha fúrunk egy mély lyukat, elérjük ezt a talajvizet. Az ilyen 'lyukakat' kútnak nevezzük. Ezekben összegyűlik a viz. A kút vizét használhatjuk ivásra, öntözésre, állatok itatására.
A talajvizet a növények is fel tudják szívni a gyökereikkel, így jutnak szárazság idején is vízhez.
Az akkumulátor egy olyan készülék, ami elektromos energiát tárol.
Kicsi akkumulátor működteti a mobiltelefonunkat, és a legtöbb hordozható elektromos készüléket: fényképezőgép, elemes játékok. A köznyelv elemnek vagy szárazelemnek is nevezi.
Nagyobb akkumulátorok vannak az autókban, ez adja az energiát a motor indításához, a lámpák és a duda működéséhez.
Még nagyobb akkumulátorok vannak az elektromos autókban, mert ezeknél az autót is az akkumulátor hajtja, nem benzin.
Amikor 'töltjük' az akkumlátort, akkor beletesszük az energiát. Ezt az akkumulátorban tárolt, hordozható energiát akkor fogysztjuk el, amikor bekapcsoljuk a "fogyasztót", vagyis a telefont, a fényképezőgépet, vagy elindítjuk az autót.
Az akkumulátorokban, belül veszélyes vegyi anyagok, savak, lúgok és fémek találhatóak.
Az akkumulátor veszélyes hulladék!
Ezért az akkumulátort nem szabad a szemétbe dobni, hanem külön kell gyűjteni és gyűjtőhelyeken leadni. Ilyen gyűjtőhelyek vannak a nagy áruházakban, festék és vegyi anyag árusító üzletekben, háztartási boltokban és a hulladékudvarokban.
Az alapanyagból terméket készítenek gyárakban vagy kézműves műhelyekben. A termékek olyan anyagok, vagy tárgyak, amit az emberek használnak, amit a boltokban árusítanak.
Például egy pénztárca alapanyaga a bőr.
Egy nyaklánc alapanyaga a gyöngy és a zsinór, amire felfűzik.
A kerámia edények alapanyaga az agyag.
Az alapanyagok lehetnek természetes anyagok vagy mesterségesen előállított anyagok.
A főzés során felhasznált élelmiszerek, így a liszt, a cukor, a víz, a zöldségek, a húsok alapanyagok. Ezekből főzzük a levest, a főzeléket, a húst.
A kenyérsütésnél a fő alapanyagok a liszt és a víz Ehhez még teszünk kisebb mennyiségben sót és élesztőt. Van olyan kenyér, amibe főtt krumplit is tesznek, ez a krumplis kenyér.
Egy ház építésénél az alapanyag a tégla, ehhez kisebb mennyiségben maltert használunk, hogy megálljon a téglából rakott fal.
Az alapanyagokat vagy termelik, vagy azokat is gyártják az alapanyag gyárban.
A zöldséget, gyümölcsöt mezőgazdaságban termelik, a földeken.
A búzát a földeken termelik, learatják, szárítják, hámozzák és malomban örlik. Így állítják elő búzából a lisztet.
A téglát a téglagyárban állítják elő agyagból. Az agyagot bányásszák.
Az állatok általában helyváltoztatásra képesek. Növényeket vagy más állatokat fogyasztanak. Lehetnek egysejtűek vagy soksejtűek, azon belül nagyon picik, de nagyon nagyok is.
A legegyszerűbb állatok az amőbák, ezek egyetlen sejtből állnak.
Nagyon egyszerű állatok a csalánzók, például a medúzák.
A férgek, a puhatestűek, a gyűrűsférgek és a rovarok egyre fejlettebbek, bonyolultabbak.
A legfejlettebbek a gerincesek.
A gerincesek között vannak a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősállatok. Az ember gerinces, emlős.
Állatok a természetes környezetben élhetnek a vízben vagy a talajban. Eszerint vannak vízi állatok vagy szárazföldi állatok.
Az állatok a természetben sosem élnek egymagunkban Más állatokkal, növényekkel és mikroorganizmusokkal élnek együtt. Közösségeket alkotnak.
A vízi vagy szárazföldi környezet az állatok természetes lakóhelye (élőhelye).
Az otthon tartott állatok az ember számára létrehozott mesterséges környzetet használják: városok, házak, kert, szoba.
Az állatok a környezeti levegőt szívják.
A természetes vizekben élő állatok teljes testükkel - kívül is és belül is - érintkeznek a vízzel. A táplálékot is a vízzel veszik fel.
A talajban élő állatok is teljes testükkel érintkeznek a talajjal. Táplálkozhatnak a talaj emésztésével (pl. giliszták), de úgy is, hogy semmi talaj nem jut a gyomrukba, csak a táplálék.
Ha a környezet szennyezett, akkor az állatok közvetlenül érintkeznek a szennyező anyagokkal és gyakran meg is eszik azokat.
A vadon élő állatok a táplálékukat a környezetből szerzik, tehát ha a környezetük szennyezett, akkor a szennyezett vízben vagy talajban élő, ott növő táplálék (növények, mikroorganizmusok, plankton, kisebb állatok) is szennyezettek lesznek. Ha táplálék szennyezett, az megmérgezheti az állatokat.
Vannak növényevő állatok, húsevő és mindenevő állatok. Az állatok táplálkozása a környezetükben található táplálékhez igazodik. Étrendjük követi az évszakok változását. Például a mókusok tápláléka a fák magvaiból, gyümölcseiből, gombákból és rovarokból áll. Összel magvakat gyűjtenek és elraktározzák télire.
Az állatvilág legmozgékonyabb tagjai a madarak, melyek földünk minden lakható részén megtelepedtek. A vándorló madarak, például a fecskék és a gólyák az élelem hiánya miatt elhagyják születési helyüket, és egy eledelben gazdagabb helyet keresnek a téli időszakra. Tavasszal ismét visszaköltöznek.
Az állatok egy kis része nem a természetben él, ezek az állatkertben vagy otthon tartott állatok. Ők, az emberhez hasonlóan alig érintkeznek a természetes környezettel. Emiatt a környezeti ártalmaknak sincsenek annyira kitéve, mint a vadállatok.
Ugyanakkor viszont nem tudnak válogatni a táplálékban. Nem kereshetnek természetes gyógyító hatású növényeket maguknak, ha valami bajuk van. Táplálkozásuk az embertől (gazdájuktól) függ. Mivel az állati ösztöneiket nem tudják kihasználni, a gazdájuknak kell gondoskodni a háziállatok és hobbiállatok egészséges táplálkozásáról és egészséges élőhelyéről.
Az az ember, aki saját magának sem tud egészséges élelmiszereket összeválogatni, nem törekszik a feldolgozatlan, friss táplálék fogyasztására, aza kutyáját, macskáját sem fogja jól táplálni. Az egészséges táplálkozást meg kell tanulni!
Kutyának és macskának nem jó az emberi táplálék, ne etessük őket maradékkal!
Állatot tartani felelősség!
Az allergén anyagok allergiát okoznak az emberben. Az allergia a szervezetünk eltúlzott válasza egy idegen anyagra. Egyes emberek érzékenyek, mások nem. Az allergénekre érzékeny embereknél súlyos tüneteket okoznak egyes allergén anyagok. Akik nem érzékenyek, azoknál ugyanezek az anyagok nem okoznak semmit.
Allergén anyagok a növényi pollenek (virágpor), a házi por, egyes gyógyszerek.
Az élelmiszerek közül közismert allergén a földimogyoró, a fán termő diók és mogyorók, a tej, a kagyló, egyes halak és rákok. A gabonafélék és a belőlük készült termékek is allergiát válthatnak ki egyes embereknél.
Ezeken kívül még bármelyik gyümölcs (pl. eper) vagy zöldség (pl. zeller) kiválthat allergiás reakciót érzékeny emberekből.
Csak abból az emberből váltanak ki allergiás tüneteket ezek az élelmiszerek, akik érzékenyek. A legtöbb ember nem érzékeny.
Az érzékeny emberek sem mindenre érzékenyek, csak egyes anyagokra. Az orvos meg tudja állapítani, hogy mire vagyunk allergiásak. Vagy a vérünkből vesz egy kis mintát és azt teszteli, vagy a bőrünkre ragaszt egy kis mintát a gyanús anyagból és azt nézi, hogy megpirosodik-e a bőrünk.
Allergének lehetnek az ivóvízben is, mi több, maga a víz is kivélthat egyes személyekből allergiás tüneteket.
Gyakori allergének a gombák spórái és a növények (füvek, fák, gaznövények) pollenjei, ezek közül legismertebb a parlagfű.
Veszélyes allergiás tüneteket okozhat egyes rovarok csípése (darázs, méh, pók, szunyog).
Állati eredetű allergének: toll, gyapjú, szörme, élő állatok szőre (macska, kutya).
Egyes állatok érintése is okozhat allergiát: például ha csótány vagy atkák kerülnek a bőrünkre.
Az antibiotikumok között is vannak ellergének, így a penicillinszármazékok, a szulfonamidok, a szalicilátok sok embernél allergiát váltanak ki. Az antibiotikumban lévő hatóanyag neve szerepel a dobozon.
Az allergének által okozott betegségek: asztma, szénanátha, bőrkiütés, ekcéma, ételallergia, csalánkiütés.
Az allergia a szervezet túlzott, vagy indokolatlan válasza külső hatásokra. Ilyen külső hatások lehetnek:
- egyes élelmiszerek,
- természetes anyagok,
- por,
- növények pollenje
- esterséges vegyi anyagok
- vegyi anyagokat tartalmazó élelmiszerek,
- kozmetikumok.
A szervezetet olyan sok inger éri, hogy olyasmire is reagál, amire nem kéne. Ez a szervezet túlérzékenységéből, túlreagálásából fakad. Ezeket a túlzott reakciókat gyógyszerekkel lehet leállítani, de sokszor így sem sikerül.
A leggyakoribb allegiák a következők:
- élelmiszerallergiák: gyakori allergiát kiváltó élelmiszerek a diók, mogyorók, eper, zeller,
- a szénanátha és az asztma, melynek kiváltói lehetnek gombaspórák, növényi pollenek,
- rovarcsípések, például méhcsípés, pókcsípés,
- állati szőr vagy toll, például macskaszőr, lúd-pehely,
- csalánkiütés élelmiszerektől, gyümölcsöktől,vegyi anyagoktól,
- ismeretlen eredetű bőrgyulladások, ekcémának is nevezik (kiváltója: háztartási vegyi anyagok, kozmetikumok),
- gyógyszerallergiák, például egyes emberek érzékenyek a penicillinre vagy más antibiotikumokra.
Az aminosavak a fehérjéket alkotó szerves vegyületek.
A legismertebb fehérjék az emberi szervezetben:
- az izom- és bőrfehérjék: ezeknek testünk felépítésében van szerepük,
- a vér hemoglobinja, az inzulin, a hormonok, a betegségekkel szembeni ellenállóképességért felelős ellenanyagok: ezek szervezetünk működéséért felelősek.
Az állatok, növények és az ember fehérjéit 22 különféle aminosav építi fel.
Egy fehérje több száz aminosavból épül fel. Az aminosavak láncot alkotva kapcsolódnak egymáshoz.
Attól füöggően, hogy a 22 fajta aminosav milyen sorrendben kapcsolódik egymáshoz, más és más alakú fehérjék jönnek létre.
A fehérjék alakjának nagy szerepe van a természetben, mert ez szabja meg, hogy milyen különleges szerepe, hatása lesz.
Az emberi fehérjéket felépítő 22 aminosavból az emberi szervezet 14 aminosavat képes maga előállítani, 8 aminosavat nem képes. Ezeket mindig a táplálékkal kell felvennie. Ezek az úgynevezett esszenciális aminosavak.
A baktériumok, a gombák és más mikroorganizmusok a természetben harcolnak egymás ellen, hogy melyiknek jut több táplálék. A baktériumok és penészgombák fegyvere az antibiotikum, ezt használják fel egymás gátlására vagy elpusztítására.
Az orvosok megfigyelték, hogy a mikroorganizmusok hogyan harcolnak egymás ellen, hogyan gátolják egymást.
Kikutatták azokat az anyagokat, amelyekkel a mikroorganizmusok gátolják egymást.
A mikroorganizmusok által termelt gátló anyagokból lettek az antibiotikus típusú gyógyszerek.
Ezek az antibiotikumok az emberi kórokozó mikroorganizmusokat képesek elpusztítani. Az antibiotikumokat az embert megfertőző, betegségeket okozó mikroorganizmusok ellen használjuk.
A japánok népi gyógymódként alkalmazták a penészes kenyeret: mindig tartottak egy keveset a háztartásban, és ha valaki beteg lett, abból készítettek főzetet, amit megitattak a beteggel.
Manapság az antibiotikumokat a gyógyszergyárakban állítják elő. Az antibiotikum gyárban baktériumok vagy penészgombák segítségével állítják elő az antibiotikumokat. Először tápoldatban felszaporítják az antibiotikum termelésre képes mikroorganizmusokat. Amikor már elég sok termelő mikroorganizmusuk van, akkor jelet adnak a mikroorganizmusoknak, hogy kezdhetik az antibiotikumok termelését. A végén kinyerik a tápoldatból az antibiotikumot.
Az antibiotikumot beszedjük, lenyeljük, hogy a szervezetünkben a vérünkkel szétterjedjen és elpusztítsa a betegséget okozó apró élőlényeket, a kórokozó mikroorganizmusokat.
Antibiotikumot akkor kell szednünk, ha súlyosan megbetegszünk, például tüdőgyulladásunk vagy középfülgyulladásunk van.
Az antibiotikumot általában legalább egy hétig kell szednünk, előbb nem szabad abbahagyni, mert akkor a kórokozók újraéledhetnek a szervezetünkben. Újabban gyártanak olyan antibiotikumokat is, amelyeket csak egyszer kell bevenni, mégis hosszú ideig hatásos marad a szervezetünkben.
Az antibiotikumokat és más gyógyszereket sose dobjuk a szemétbe, ha már nincs rá szükségünk vagy lejárt a szavatossági idejük, adjuk le a legközelebbi gyógyszertárban. A szavatossági idő, vagyis amíg a gyógyszer beszedhető, a dobozra mindig rá van írva.
Az anyag az, amiből a tárgyak, az élőlények, a környezet, a világ felépül. Anyag a víz, a talaj, a levegő, az élelmiszerek, az épületek, a ruházatunk, a testünk, a vegyszerek, stb.
A tárgyak készülhetnek egyetlen anyagféleségből (fémkorlát, ezüstkanál, fa asztallap, üvegpohár), vagy többféle anyagból (ceruza, ami kívűl fa, belül grafit, vagy a telefonunk, ami sokféle anyagból és alkatrészből áll).
Az anyag lehet természetes eredetű (rózsaolaj, citromlé, cukor, tüzifa, stb.) vagy mesterséges, vagyis gyárakban előállított (műtrágyák, növényvédőszerek, gyógyszerek, műanyagok).
Az anyag lehet gáznemű (ilyen a levegő), folyékony (ilyen a víz) vagy szilárd (ilyenek az építőanyagok, a talaj, a kőzet).
Az anyag molekulákból, a molekulák pedig atomokból állnak. Ezek sem szemmel, sem mikroszkóppal nem látható pici építőkövei az anyagnak. De mivel sok-sok molekula van a szemmel látható, megfogható anyagban, mégiscsak tudjuk őket érzékelni.
Azokat a vegyi anyagokat nevezzük ártalmas anyagoknak, amelyek káros hatásúak az élőlényekre vagy az emberre. Vannak olyan káros anyagok, melyek a természetes környzetre ártalmasak és olyanok is, melyek az épített környezetet károsítják.
Úgy is nevezzük ezeket az anyagokat, hogy veszélyes anyagok, vagy káros hatású anyagok.
A káros hatást is megnevezhetjük. Káros hatásuk szerint a következő anyagokat különböztetjük meg:
- Robbanóanyagok: ezek könnyen felrobbannak, mint egy bomba;
- Erősen maró, oxidáló hatású szerek: bőrünket, ruhánkat megmarják, ha rákerülnek;
- Savak és lúgok: ezek is marnak, csípnek. Ha bőrünkre kerül ilyen anyag azonnal le kell mosni! H szemünkbe kerül, alaposan kimosni, utána orvoshoz menni!
- Irritáló hatású szerektől szemünk könnyezik, torkunk kapar, köhögünk, tüsszögünk.
- Tűzveszélyes, gyúlékony anyagok maguktól is meggyulladhatnak. Ha láng kerül a közelükbe, azonnal tüzet fognak.
- Mérgező vagy toxikus anyagok: ha bekerülnek a szánkba és lenyeljük, vagy ha belélegezzük ezeket megbetegszünk, meg is halhatunk. Ha a szánkba kerül köpjük ki. Ha kezünkbe vettünk ilyen anyagot, azonnal mossunk kezet.
- Érzékenyítő anyagok, például, amelyek allergiát okoznak. Ezek látszólag ártalmatlanok, mert alattomosan fejtik ki hatásukat, főleg azoknál, akik érzékenyek rá.
- mutagén, anyagok: ezek a rákkeltő anyagok, melyek daganatokat okozhatnak. Különösen veszélyesek a magzatra, mert a magzatban genetikai hibát okozhatnak.
- Utódnemzést vagy az utódokat károsító anyagok, ezeket idegen szóval reprotoxikus anyagoknak is nevezik. Toxikusak a szaporodásra.
- A környezetre és annak élővilágára veszélyes anyagok. Ezek a vizet, a talajt, a levegőt szennyezik és az ott élő élőlényeket veszélyeztetik. Például a szennyezett folyóvíz a halakat, rákokat, az algákat mérgezi. A levegőt mindenki szívja, tehát a szennyezett levegő minden élőlényt károsít. A szennyzett talaj a növényeket mérgezi és mindenkit, aki a növényt fogyasztja.
- Vannak olyan vegyi anyagok, amelyek a Föld egészének épségét veszélyeztetik, ilyen anyagok a széndioxid vagy a metán, melyek az üvegházhatásért és a globális felmelegedésért felelősek. Vannak olyan anyagok is, melyek hozzájárulnak az ózonréteg vékonyodásához vagy a savas esőkhöz. Ezek a földi életet veszélyeztetik.
Az ásványok a kőzeteket alkotó anyagok. Az ásványok gyakran kristályos anyagok.
Az ásványgyűjtemények és ásványkiállítások a legszebb kristályos ásványokat mutatják be. Képtárunkban nagyon szép képeket találhatsz az összes ásványfajtáról, ha rákattintasz erre a weboldalra.
A Földet ásványok alkotják, és amíg nem volt élet a Földön (sok millió évvel ezelőtt), a Föld csak ásványi anyagokból állt, ekkor még nem voltak szerves anyagok a Földön és élőlények sem.
Az ásványok mai napig fontos alkotói a kőzeteknek, a talajnak, a folyók és atavak medrének.
A bányászok ásványokat bányásznak (ásványkincsek):
- Ásvány a só, amivel ételeinket ízesítjük.
- Ásványokból épül a homok és az agyag: ezek építőanyagok is.
- Ásvány a kő (márvány, bazalt), az érc (vasérc, rézérc, arany és ezüst ércei).
- Ásványi anyagok a féldrágakövek (achát, rózsakvarc, ónix, stb.) és a drágakövek (rubin, gyémánt).
Az emberi, állati és növényi szervezet felépítésében is fontos szerepet játszanak az ásványi anyagok. Az ember az ivóvízzel és a táplálékkal veszi fel az ásványi anyagokat. Ásványi anyagok nélkül nem működik a szervezetünk. Ha kevés ásványi anyagot (pédául mikroelemeket) veszünk fel a táplálékkal, akkor megbetegszünk.
Az élelmiszerekben, a növényekben egyre csökken az ásványi anyag tartalom. Ez azért van, mert a talajban is egyre kevesebb van ezekből az embernek fontos ásványi anyagokból. Ezért az ember gyógyszerekkel pótolja ezeket. Ez nem a legjobb megoldás. A jó megoldás az lenne, hogy a talajt hozzuk rendbe, komposzttal, szerves trágyával. Így a növények ismét egészséges táplálékot adnának nekünk.