Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
A DDT (diklór-difenil-triklóretán) aze gyik legismertebb növényvédőszer. Attól vált ismertté, hogy nagyon toxikus és nagyon sokáig megmarad a környezetben és az élőlényekben.
A természetben nem fordul elő, a vegyiparban gyártják.
Nagy hatású rovarölő méreg. Ha kiszórjuk a földekre, a növényekre, akkor a kártevő rovarok elpusztulnak tőle.
Az élő szervezetben felhalmozódik, elsősorban a májban.
Károsítja a környezetet az élővilágot.
Magyarországon már az 1960-as évek végén (elsőként a világon) betiltották.
Ma már csak Indiában, Kínában és Dél-Koreában gyártják elsősorban a malária szúnyogok ellen.
Mivel ez a leghatásosabb méreg, veszélyessége ellenére néha használják, hogy járványokat előzzenek meg, vagy olyan kártevőket pusztítsanak el, melyek teljesen tönkretennék a termést, emiatt éhinség lenne, például Afrikában.
Ha talajba kerül, akkor hosszú ideig, akár 100 évig is megmarad és ez idő alatt mérgezi az élőlényeket.
A DDT a talajból a növényekbe, a növényekből az állatokba és az állatokon keresztűl az emberek szervezetébe is bekerülhet. Ez sokszoros veszélyt jelent, mert a táplálkozási láncolatban egyre több DDT gyűlik fel, végül az ember kapja a legtöbbet.
A dízel-olaj gyúlékony, cseppfolyós anyag. Kőolajból állítják elő. Dízelmotoros autók, teherautók, gépek üzemanyagaként használjuk. Benzinkutaknál árusítják.
A dizel-olaj a környezetre és az emberre veszélyes anyag.
Vigyázni kell, hogy ne kerüljön az élővizekbe, mert a az ivóvizet és a vízi élővilágot károsítja. Egyrészt mérgezi az élőlényeket, másrészt a víz felületén úszik (szivárványszínű hártyát képez), ezzel elzárja a víz felszínét a levegőtől. A vízben élő élőlények a vízbe beoldódott levegővel lélegeznek, de ha a vékony olajréteg megakadályozza a levegő vízbe oldódását, akkor a vízi élőlények (pl. halak, kagylók) nem tudnak lélegezni, elpusztulnak.
A dízelolaj a taljba kerülve is veszélyes, mert eltömíti a talaj apróréseit, ahol levegőnek vagy víznek kellene lennie, amitt a talajban élő élőlének nem kapnak levegőt és nedvességet. Magát a talajt is tönkreteszi ezzel: a morzsalákos feket föld helyett ragacsos massza lesz belőle, melyben növény vagy állat nem élhet.
A döntés hosszú gondolkozás végén megszülető választás.
A döntés folyamata mindig úgyanúgy zajlik:
- Megfogalmazzuk a kérdést;
- Felsoroljuk a lehetséges választékot, a lehetséges megoldásokat;
- Ha nem jut eszünkbe minden megoldás, akkor tanácsot kérünk olyanoktól, akik értenek a szóbanforgó témához.
- Ha mindent felsoroltuk, akkor összehasonlítjuk ezeket a lehetséges megoldásokat.
- Kkülönféle szempontok szerint értékelhetjük: például megnézzük a minőségét, mennyiségét, hasznosságát és az árát.
- Fontos szempont, hogy tetszik-e nekünk, melyiket szeretjük a legjobban, vagy melyik tetszene másoknak, stb.
- Ha mindez megvan, akkor kiválasztjuk a minden szempontból legjobbat a felsorolt megoldások közül.
A környezettel kapcsolatos döntéseknél ugyanígy járnak el a szakemberek.
Ha felmerül egy környezeti probléma, például a hulladékok problémája, akkor
- felmérik ennek a problémának a nagyságát,
- a lehetséges károkat, amiket a természetben, az élőlényekben, az emberben okozhat a környezetben szétszórt vagy nem megfelelően kezelt hulladék.
- Ezek után utánanéznek a lehetséges hulladékhasznosítási eljárásoknak.
- Számításokat végeznek a költségekről és hasznokról és
- végül kiválasztják a lehető legjobb megoldást.
Ugyanígy járunk el saját életünkben is, kicsiben:
- átgondoljuk saját "hulladéktermelésünket",
- hogy miből tevődik össze háztartásunk hulladéka,
- milyen hulladékokért vagyunk mi személyesen felelősek.
- Végigvesszük, hogy hogyan tudnánk csökkenteni saját hulladéktermelésünket: kevesebb csomagolóanyagot használunk, kevesebb eldobható terméket vásárolunk, a kukába alig teszünk valamit, mert a hulladék nagy részét a színes szelektív gyűjtőedényekbe hordjuk a legközelebbi hulladékszigetre.
- Azt is átgondohatjuk, hogy melyik hulladék hova való! Kevesen tudják például, hogy a teljes dobozokat és gyümölcsleves dobozokat (öblítés után) a papírgyűjtőbe kell tenni, a műanyag bevásárló szatyrokat pedig a műanyagok közé.
Ha helyesen döntünk, akkor egy kicsit mi is hozzájárulunk a környezet álapotának javulásához.
A döntés vagy döntéshozatal több lehetőség közüli választást jelent.
A helyes döntés meghozatalához infromációra és tudásra van szükség.
A döntés meghozatala előtt alaposan tájékozódni kell, a választékot alaposan megismerni, majd sorba állítani a hasznuk, értékük szerint.
Ez a haszon vagy érték nem okvetlen pénzben kifejezhető érték, lehet a természet haszna, a társadalom haszna vagy a szépség, az esztétikum haszna.