Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
A talaj a földkéreg legkülső, termékeny rétege. A talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket ellátja tápanyagokkal, vízzel, nagy szerepe van az elemkörforgalmakban.
A talajt szervetlen anyagok, vagyis elaprózódott kőzet és szerves anyagok, vagyis humusz alkotják.
A talajban rengeteg mikroorganizmus él, 1 gramm talajban 1 milliárd mikroorganizmus-sejt élhet. A mikroorganizmusok bontják el a talajba került elhalt szerves anyagokat, növényi és állati maradványokat. Az elbontott, ásványosított (szervetlen formájúvá alakított) anyag már alkalmas arra, hogy a növények felvegyék, táplálkozzanak belőle.
A baktériumokon kívül a talajban élnek a növények, amelyek a mikroorganizmusok által készített szervetlen (ásványi) anyagokat a napfényenergia felhasználásával beépítik szervezetükbe.
A talaj a szárazföldi ökoszisztéma élőhelye. A mikroorganizmusokon és növényeken kívül ízeltlábúak, rovarok, giliszták, pókok, puhatestűek (pl. csigák), rágcsálók élnek a talajban magában és ehhez jönnek még a szárazföldi állatok, a madarak, a növényevő állatok és a ragadozók, melyek élete, táplálkozása, szaporodása a talajhoz és a szárazföldi ökoszisztémákhoz kötődik.
A talaj élővilág főbb csoportjai: mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, egysejtűek, algák), ízeltlábúak, gyűrűsférgek (pl. giliszták), emlősök (pl. rágcsálók). A talaj élővilágának feladata, hogy az elhalt élőlények szerves anyagát pl. vázát lebontsák. Az élőlények mennyisége attól függ, hogy van-e elegendő szerves anyag, víz és levegő a talajban s mindez lehetőleg állandó és közepes hőmérsékleten.
A talajlakó állatok a talaj felsőbb rétegében élnek, ahol elegendő levegő áll rendelkezésükre. A talajban vannak apró mikroorganizmusok, rovarok, de élnek olyanok is, akik az odújukat építik a talajba pl. üregi nyúl.
Talajvíz az a vízkészlet, amely a talaj felső rétegében helyezkedik el, itt a talajszemcsék közeit kitöltő talajvíz egybefüggő réteget képez.
Ha a talaj felszínéről lefúrunk, akkor általában 2–10 méteren belül elérjük ezt a vizet. Ez a víz áramlik, attól függően, hogy milyen a terep (lejtős-e) és van-e a közelben folyó vagy más felszíni víz és annak milyen a vízállása.
A talajvíz mennyisége és a talajszemcsék közeiben történő haladása (áramlésa, folyása) a víztartó réteg szemcseméretétől is függ: durva szemcséjű, például kavicsos rétegben jól halad a víz, finomszemcsés rétegben viszont nagyon lassan, naponta csak néhány centimétert tud haladni.
Viszonylag sekély mélységű kutak segítségével ki is tudjuk nyerni a talajvizet, amit ivóvízként, öntözővízként vagy ipari vízként hasznosíthatunk.
Sajnos ma már a talajvizek legnagyobb része szennyezett. A szennyezettség többnyire a felszínről származik: mezőgazdasági tevékenységből műtrágyák és növényvédő-szerek kerülnek a talajvízbe, ipari tevékenységből fűtőolaj, gázolaj, benzin vagy egyéb földalatti tartályokban tárolt vagy föld alatti vezetékekben szállított anyag. Ezek kilyukadását nem veszik észre azonnal, így általában sok anyag elfolyik, mire intézkednek.
A nem megfelelő szennívzelvezetés, acsatornázás hiánya, az elszivárogtató rendszerű szennyvíztárolók korokozó, fertőző mikroorganizmusokkal is szennyezik a talajvizet. Ezt higiénés szennyezettségnek is nevezzük.
A kutak vizét, mielőtt azt ivóvízként használnánk meg kell vizsgáltatni nitrátra, toxikusságra, vegyi anyag szennyezettségre és higiénés szennyezettségre.