Lexikon könnyen érthető magyarázatokkal
A tápláléklánc egy adott területen élő fajok közti táplálkozási kapcsolatokat írja le. A táplálkozási kapcsolatok sokszor nem egy egyszerű láncot alkotnak, hanem bonyolultabbak, úgynevezett táplálkozási hálót képeznek, bonyolult táplálkozási kapcsolatokkal.
Táplékláncot alkotnak a következők: a növények az alap, őket fogyasztják a növényevő állatok, azokat pedig a húsevő állatok, a ragadozók.
Az ember általában legfelül, a ragadozók között foglla helyet a táplálékláncokban. A vegetáriánus ember a növényevők szintjén illeszkedik a sorba.
Minél feljebb van egy élőlény a táplálkozási láncban, annál több anyagot és energiát használ az életéhez: legkevesebbet a növények használnak fel a közös (Földön rendelkezésre álló) forrásokból, ők főleg a napenergiából nyerik a szüksges energiát és építik fel anyagaikat (fotoszintézis)
A növényevő állatok testtömegük tízszeresével terhelik a közös forrásokat, a húsevők a százszorosával. A tápláléklánban felfele haladva nem csak a hasznosítás csökken tízes léptékkel, de a környezeti ártalmakna való kitettség is nő. Például egy szennyezőanyag a talajból bekerül a növényekbe és azok feldúsítják, mondjuk kétszeresére koncentrálják azt az anyagot a szervezetükben, akkor a növényevő állat a talajhoz képest kétszeres szennyezőanyagot fogyaszt el. Ő is feldúsítja a szervezetében, mondjuk ötszörösére koncentrálja, akkor a húsevő állat, amelyik őt fogysztja más tízszeresre koncentrált szennyezőanyagot kap.
Például egy talajban van 5 mg/kg ólom, az ott növő fűszálban lesz 10 mg/kg, a fúszálat megeszi egy szöcske, ő mondjuk ötszörösre koncnetrálja az ólmot, akkor benne már 10-szeres lesz az ólomkoncentráció. A szöcskét megeszi egy rigó, a rigó már tízszeres ólomkoncentrációt vesz be, ha még ő is koncentrálja az ólmot a szervezetében (ötszörösre), akkor a rigót elfogyasztó sas már 50-szeres szennyezőanyagot fog kapni, ami redszeres fogyasztás esetén a halálát és a faj kipusztulását eredményezheti.
A vízi élőlényeknél a tálálékláncon keresztül mérgező veszélyes anyag a higany. A szerves anyagok közül a környezetben nagyon hosszú ideig megmaradó, nem bomló növényvédőszerek, például a DDT vagy a klórozott szénhidrogének közül PCB-k halmozódnak fel a táplálékláncon keresztül egyes szervezetekben, halakban, madarakban.
A tengervíz a tengerekből vagy óceánokból származó víz. Legismertebb tulajdonsága, hogy magas a sótartalma.
A térkép a Földön megtalálható területek kicsinyített modellje. A térkép segítségével tájékozódhatunk, hogy hol vagyunk és útvonalakat tervezhetünk, ha szeretnénk eljutni valahova. A térképen mindenféle egyéb információ is szerepel már manapság pl. egy autóstérképen jelölve vannak a benzinkutak.
Az egyik legelterjedtebb térképtípus manapság az úttérkép (autótérkép) mely az úthálózatot mutatja.
A térképek készítésének elméletével és gyakorlatával a térképészet vagy más néven kartográfia foglalkozik.
A természetvédelem a természetes területek, az ott élő állatok és növények védelmét jelenti.
A védelem azt jelenti, hogy a természetes területet olyan állapotban igyekszünk tartani, hogy képes legyen élőhelyet biztosítani az ottani különlegesen értékes vagy érzékeny élővilág számára.
A védelem jelenthet egy törvényt, vagy előírást, jelentheti azt, hogy egy védett területre nem lehet behajtani kocsival, hogy nem szabad tüzetgyűjtani vagy horgászni. Ha valaki letép egy védett növényt, vagy elpusztít egy védett állatot bírságot kell fizetni érte. Van olyan védett állat, ami több százezer forintot ér.
Például védjük az esőerdőket, melyek az egész Föld szempontjából fontos szerepet töltenek be, rajtuk múlik a földi vízkörforgalom és más elemek körforgalma is, például a szén körforgalma. Az erdők fái nagy mennyiségben képesek felhasználni a széndioxidot. Ha több erdő lenne, akkor azt a többletet is el tudnák használni, amit az ember termel fűtéskor, közlekedéskor, energiatermelés miatt, és ami jelenleg üveghjázhatást és klímaváltozást (felmelegedést) okoz.
Védjük az érzékeny élőhelyeket, ahol sokféle érzékeny élőlény él, például a lápokat az ott élő különleges madarak miatt, vagy a szikes területeket az ott élő ritka növények érdekében.
A trópusi tengerekben védik a korallszigeteket, melyeket a felmelegedés, a tengeri közlekedés és a szennyezettség is veszélyeztet. Védik a kihalás közelében lévő bálnákat a bálnavadásztoktól, az elefántokat, a gorillákat, az orángutánokat és több ezer áűllati és növényi fajt: bogarakat, csigákat, békákat, stb.
A védett területeket "természetvédelmi" területeknek is nevezzük és ezek lehetnek Nemzet Parkok, Tájvédelmi körzetek és kisebb helyi jelentőségű védett területek.
A védett területeket részletesen is megtalálhatod az alábbi linkeken:
Textilhulladékok: ruhák, függönyök, takarók, cipők, rongyok. A textilhulladékot szelektíven, a többi hulladéktól elkülönítve gyűjtjük. Újrahasználjuk, vagy hasznosítjuk, pl. törlőrongyként, rongyszőnyeg készítésére, töltőanyagként, stb.
A tó minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz. Tavakat létrehozhatunk mesterségesen, például egy kavicsbányában a kibányászott üregben. Vannak olyan tavak, amiket külső erők például szél, jég alakítanak ki.
A toxikus szó azt jelenti, hogy mérgező. Léteznek toxikus fémek, toxikus vegyi anyagok stb. A toxikus anyagok az élő szervezetbe a táplálékkal, az ivóvízzel, a belélegzett levegővel és bőrünkön keresztül juthatnak.
A tudásbázis olyan speciális adatbázis, melyben az információk rendezetten találhatóak. A tudásbázisba beletartozik az adatok gyűjtése, információ szolgáltatása és kinyerése. Szakértők tapasztalatán alapszik.
A felszíni vizekben mindig van szilárd anyag vagy lebegőanyag, vagy hordalék formájában. Ez a víz által szállított anyag vagy a folyókban vagy a folyókkal kapcsolatban lévő tavakban leülepszik, ebből lesz az üledék. A folyók a hordalékukat a partra is kirakhatják a folyók áradásakor, akkor abból talaj lesz.
A leülepedett lebegőanyag az üledék, amely szilárd anyag, a réseit víz tölti ki.
Az üledék lehet kavics, homok vagy iszap. A kavics nagyméretű darabokból áll, a homok homokszemcsékből, az iszap finomszemcsés anyag.
Ez a finomszemcsés anyag a vízből kiszűri és megköti a szennyezőanyagoknak azt a részét, mely nem bontható, ezért hosszú ideig megmarad a környezetben. Emiatt a szennyezőanyagok felhalmozódhatnak az üledékben, az iszapban.
Az üledékben is élnek élőlények, ezek az üledéklakó élőlények. A vízi ökoszisztémához hasonlóan ők is egy érzékeny közösséget alkotnak.
A folyók és tavak üledékét a víz mellett külön is kell figyelni hogy a káros hatásokat minél előbb észrevegyük és tegyünk ellenük valamit.
Az üledékekben is szorosan együttműködő élőlények közössége él. Baktériumok, növények, csigák, kagylók, rákok, rovarlárvák és halak.
Az üledéklakók közvetlenül érintkeznek az üledékkel, így ha az üledék szennyezett, akkor az üledéklakó organizmusok megmérgeződnek, betegek lesznek, nem tudnak megfelelően szaporodni, elpusztulnak.
A folyók és tavak üledékét a víz mellett külön is kell figyelni, hogy a káros hatásokat minél előbb észrevegyük és tegyünk ellenük valamit.
A szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén évmilliók alatt felhalmozódott kőzet. Ez a kőzet a földmozgások és vulkáni tevékenységek következtében későbbi földtörténeti korokban átrendeződhettek.
Nem ritka például, hogy néhai tengerek üledékéből egy hegy lett a földmozgások, gyűrődések miatt.
Az üveg, porcelán hulladékok csoportja az alábbi hulladékokból tevődik össze: ablaküveg, szemüveg, nagyító, drótszövetes üveg, kerámia, porcelán. A fehér és színes üvegpalackokat, befőttesüvegeket külön csoportba soroljuk, azért nem szerpelnek itt.
Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága. A Napból érkező sugarak egy része visszaverődik, a maradék pedig a földi légkörbe jut. A légkörben található üvegházhatású gázok a Földre jutó sugárzás egy részét megtartják, azért, hogy ezzel melegítsék a légkört. Tehát ez egy természetes folyamat. Az emberi tevékenység pl.: gyárak által kibocsátott gázok miatt nő az üvegházhatású gázok mennyisége és így több hőt tartanak meg a Földön, ami már káros folyamat. Ez az egyik okozója a globális felmelegedésnek.
Azokat az állatfajokat helyezik védelem alá, melyek élőhelye veszélyeztetett, egyedszámuk rohamosan csökken.
A következő linkeken a védett és fokozottan védett állatfajok listáit érhetjük el. 860 védett és 137 fokozottan védett állatfajt tartanak Magyarországon nyilván. A listákon a védett állatok magyar és latin nevén kívül forintban kifejezett értékük is szerepel.
Magyarországon egy hosszú listán szerepelnek azok a növények, melyeket a környezetszennyezés, az élőhelyek károsodása beszűkülése veszélyeztet, esetleg végleges kipusztulás is fenyegeti őket.
A védett növények listáját a következő linken lehet elérni:
Védett növények listája: ezen a listán 649 növényfaj szerepel.
Fokozottan védett növények listája: ezen a listán 71 növényfaj szerepel.
Ha rákattintanak a linkre, akkor az ott látható listák megadják a növény magyar és a latin nevét, valamint eszmei értékét. A legdrágább védett növényeink 250 000 forintot érnek. Ilyen például a pilisi len vagy királyharaszt.
A vegyi anyag vegyi úton előállított vagy átalakított anyag, melyet kémiai sajátságai miatt gyártunk és használunk fel.
A vegyi anyagok kifejezés minden kémiai anyagot magában foglal, így a kémiai elemeket és a vegyületeket is. Bele tartoznak a természetes anyagok és a mesterségesen előállított vegyszerek is.
Vegyipari hulladékok: háztartási tisztítószerek, festékek, hígítók, növényvédő, rovarirtó, gombaölő gyomirtószerek
A veszély a tárgyak, anyagok, cselekvések, műveletek, folyamatok, technológiák azon tulajdonsága, hogy kárt okozhatnak.
A veszélyesség ezeknek az anyagoknak, tárgyaknak, cselekvéseknek és történéseknek ugyanolyan alapvető tulajdonsága, mint a tárgyak anyaga, színe, szaga, a cselekvések és történések időigénye, energia és anyagigénye.
A veszélyesség akkor is fennáll, ha a tárgy még el sem készült vagy a cselekvés még nem folyik, ha csak beszélünk róla vagy tervezzük.
Egy vegyi anyag attól veszélyes, hogy káros hatásai vannak. Ezek a káros hatások egyenesen következnek a vegyi anyag fizikai és kémiai jellemzőiből.
Egy vegyi anyag szerkezeti képletében is benne van már, hogy gyúlékony, robbanásveszélyes vagy toxikus. Például egy aromás vegyület egy csomó klóratommal, biztos, hogy toxikus, általában mutagén is.
A vegyi anyagok tervezői a vegyi anyagok képlete alapján gondolják, és számításokkal valószínűsítik a molekula veszélyességét, káros hatásait. A növényvédő-szereket arra tervezik, hogy megöljenek bizonyos élőlényeket, általában egy növényi kórokozót vagy egy gyomot.
A gyógyszereket arra tervezik, hogy betegségeket okozó mikroorganizmusokat, vagy rákot okozó sejteket pusztítsanak el segítségükkel. Ezeket az ölő hatásokat a molekulaszerkezet alapján érik el.
A veszélyes anyagok veszélyességét a csomagolóanyagon fel kell tüntetni veszély-szimbólumok használatával. A mérgezést a halálfej jelképezi, a maró hatást, egy megmart kéz, gyúlékonyságot vagy tűzveszélyességet a láng, a robbanásveszélyt egy robbanó bomba, stb. Ezeket a veszély-szimbólumokat és jelöléseket megnézhetjük a képtárakban is.
Ha olyan vegyi anyagot veszünk a boltban, vagy használunk a munkahelyünkön, aminek a csomagolásán látható valamelyik veszély-szimbólum, arról kérjünk a boltban „kémiai biztonsági adatlapot”, vagy keressük meg interneten a vegyi anyag kémiai biztonsági adatlapját, vagy röviden biztonsági adatlapját.
A világítótest hulladékok a következők: izzók, villanykörték, fénycsövek (neon), energiatakarékos izzók.
A víz egy környezeti elem és egy anyag is. A víz a földi élet feltétele.
A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O. A Földön megtalálható egyik leggyakoribb anyag.
A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme.
A vízenergia alternatív energia, ami azt jelenti, hogy természeti jelenségekből kinyerhető energiaforrás. A napenergia, a szélenergia és a geotermikus energia is az alternatív energiák közé tartozik. Az alternatív energiák összhangban vannak a fenntartható fejlődés alapelveivel és nem szennyezik a környezetet.
A vízenergia hasznosítása úgy történik, hogy a víz mozgásából származó mozgási energiát alakítják át villamos energiává. Régebben a mozgási energiából mechanikus energiát állítottak elő, mint például a vízimalom, ahol víz mozgatott egy malmot, majd megőrölték a gabonát. Manapság külön létesítményeket hoznak létre az villamos energia előállítására.
A vízben élnek állatok és növények is. A vízi ökoszisztéma változatos, annak függvényében, hogy tó, tenger vagy folyó különféle állatok és növények élnek a vízben. Például a cápa, a delfin, a bálna a tengerekre és óceánokra jellemző. A növények között vannak olyanok, amik a víz felszínén úsznak és olyanok is, amelyek a vízben élnek.
A vízben élő állatok is lélegeznek a vízben. A vízben oldott oxigént kopoltyúval lélegzik be.
A vízi ökoszisztéma a víz élővilága, vagyis a vízben élő élőlények összessége, tehát a vízben élő apró élőlények, melyek a planktont alkotják, a csigák, kagylók és rákok, valamint a halak. Ide soroljuk még a vízi madarakat és vízi emlősöket is, így a tengeri emlősöket (bálnák, delfinek) valamint a fókaféléket és a jegesmedvéket, melyek halakkal és más tengeri élőlényekkel táplálkoznak.
A vízben élő élőlények nem függetlenek egymástól, olyan közösséget alkotnak, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe. Ha a víz szennyezettsége miatt a közösség egyes tagjai elpusztulnak, akkor a közösség nem tud a régi módon működni, beteggé válik.
A vízi ökoszisztéma nagyon érzékeny, ezért élővizeink minőségét óvnunk kell, például a szennyvizeket nem szabad tisztítás nélkül folyókba, tavakba engedni.
A vizek minőségét, szennyezettségeit folyamatosan mérni kell és ha egy bizonyos értéknél többet mérünk, akkor intézkedni kell a víz minőségének javítása érdekében.
A vulkán a Föld felszín hasadéka, melyet a Föld belsejéből nagy erővel feltörő magma nyit meg.
A vulkánokat működésük szerint négy csoportba sorolhatjuk: működő, szunnyadó, aktív és kialudt vulkán. A szunnyadó és aktív vulkánok bármikor kitörhetnek.
Ha ritkán tör ki, és emiatt a kijárata már eltömődött, akkor robbanásszerűen indul újra a lávaömlés.
Ha állandóan működő, vagy gyakran kitörő vulkánról van szó, annak kijárata szabad, onnan a láva kisebb vagy nagyobb erővel törhet fel, akár lassan folydogálva is a felszínre kerülhet. A lassú lávafolyamokat egészen közelről is megszemlélhetjük.
A vulkánkitöréskor felszínre kerülő láva megszilárdulásával létrejövő kőzet (pl. bazalt, perlit) a vulkanikus kőzet. Magyarországon vulkanikus kőzetből álló hegység pl. a Börzsöny vagy a Badacsonyi hegység.
A vulkán kitörésének oka, hogy a magma, - Föld legbelső anyaga - nyomása megnő. A vulkán kitöréskor a vulkán belsejében található magma kilövell, mivel túl sok magma található a vulkán belsejébe. Ekkor óriási mennyiségű hamu, por, mérgező gázok jutnak a levegőbe és lávafolyamok jönnek létre.
WHO, eltsd véháó.
Ez a három betű az Egészségügyi Világszervezet angol rövidítése.
A WHO az ENSZ, vagyis az Egyesült Nemzetek Szövetségének a szervezete.
A központja a svájci Genfben van. Ez a szervezet foglalkozik a Földön élő összes ember egészségi állapotával, a legnagyobb egészségproblémákkal, az éhezéssel, a járványokkal. Ezeknek a problémálknak a megoldása is a WHO feladata, a világ összes országával együtt.
A zöld hulladékok közé tartoznak a következők: lomb, ág, falevél, levágott fű, lágyszárú növények, ágnyesedék.
A zöld hulladékot akkor hasznosítjuk a legjobban, ha komposztáljuk. A komposztot pedig a talaj trágyázására használjuk fel.
Így a növényi anyagok visszakerülnek a talajba, ahonnan kinőttek.