Lexikon

1 - 29 / 29 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
abszolút kockázat

a kár nagyságának és a kár bekövetkezési valószínűségének szorzata. Vegyi anyagok környezeti kockázata esetében olyan mérőszámmal jellemzett érték, mely az anyag előre jelzett környezeti koncentrációjának PEC = Predicted Environmental Concentration és előrejelzés szerint káros hatást még nem mutató koncentrációjának PNEC = Predicted No Effect Concentration, vagyis a kitettségnek és a hatásnak a hányadosa. A abszolút kockázat tehát azt adja meg, hogy a számított vagy mért szennyezőanyag-koncentráció elfogadhatatlan kockázatot jelent-e a környezetre, benne az emberre. A kockázat számszerűsítésének célja hogy értékelésre és összehasonlításra használható, környezetirányítási és kockázatkezelési döntések támogatására alkalmas mérőszámot nyerjünk. Az ökológiai kockázatot a RQ kockázati tényezővel jellemezzük, mely két koncentráció hányadosa, egy dimenzió nélküli szám: RQ = PEC / PNEC. Emberi egészségkockázat jellemzésére a humán egészségkockázati hányadost használjuk: HQ = ADD / TDI, ahol ADD Average Daily Dose az ember napi átlagos felvétele, TDI Tolerable Daily Intake pedig a tolerálható napi felvétel a vizsgált vegyi anyagból. A két koncentráció hányadosaként kapott abszolút kockázat mértéke szerint különböztetjük meg a veszélyeztetési szinteket.

Abszolút kockázat számszerű jellemzése: a kockázati tényező értékének megfelelő veszélyeztetési szintek

RQ

Veszély

<0,001

elhanyagolható

0,001-0,1

kicsi

0,1-1

enyhe

1-10

nagy

>10

igen nagy

Az abszolút kockázat vonatkozhat "tiszta" vegyi anyagokra, mely gyártásukat és környezetbe kerülésüket megelőzően is meghatározható, pl. a gyártó ország egészére, Európára vagy a Földre vonatkozóan; ez az általános kockázatfelmérés. Az abszolút kockázat vonatkozhat konkrét érintett, szennyezett területre, ilyenkor a regionális vagy lokális jellemzőkkel hidrogeológiai viszonyok, területhasználat, expozíciós utak végezzük a számítást. A számszerű érték képzése kockázatfelmérés során történik, melynek lépései 1. a veszély, ill. a veszély forrásának azonosítása; 2. a kitettség, a környezeti koncentráció felmérése; 3. a hatás ismerete és mennyiségi jellemzése a koncentráció-hatás vagy dózis-hatás összefüggés alapján; 4. a kockázat mennyiségi felmérése; 5. a kockázat jellemzése. Az abszolút kockázat felmérésének alapja az integrált kockázati modell. Az abszolút kockázat felmérésének két jellemzője 1. a pesszimista becslés: bizonytalanság esetén mindig a lehető legrosszabb esetet vesszük figyelembe és 2. a lépcsőzetes iteratív megközelítés: fokozatosan pontosítjuk a kockázat értékét. Az abszolút kockázat felmérés pesszimista gondolkodásmóddal és iteratív megközelítéssel jellemzett algoritmusa lehetővé teszi, hogy az enyhe kockázatot RQ<1 képviselő eseteket minimális adatmennyiség felhasználásával kizárjuk a további, gyakran igen költséges vizsgálatokból. Az abszolút kockázatot kvantitatív kockázatnak is nevezik, kiszámítását pedig kvantitatív kockázatfelmérésnek.

akut kockázat

akut toxicitással, irritatív, vagy maró hatással bíró vegyi anyagok környezetbe kerülésének és receptorszervezetekkel való találkozásának valószínűségével és az előre jelezhető kár nagyságának mértékével jellemezhető környezeti kockázat. Az akut kockázat felmérésekor a vegyi anyag környezetben kialakult koncentrációját a receptorszervezetek generációs idejéhez képest rövid távon káros hatást még nem mutató küszöbkoncentrációhoz viszonyítjuk. Az akut kockázat nagyságát a környezeti kockázat definíciójából következően az ökoszisztémára az RQ = PEC / PNEC kockázati hányados adja meg, az emberre pedig expozíció szájon át és bőrkontaktus esetén a HQ = ADD / TDI átlagos napi bevitel/tolerálható napi bevitel, ill. belégzés esetén a HQ = IC / RfC belélegzett koncentráció/referenciakoncentráció hányadosok.

árvízkockázat

az árvízi esemény valószínűségének és az árvízi eseményhez társuló, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeknek az együttese.

Az árvízkockázat menedzsmentjére a 2007/60/EC irányelv megköveteli a a vízfolyások árvízkockázatának felmérését, az árvízveszélyes területeken élő emberek számának, az építmények és egyéb értékeknek a meghatározását, térképezését, monitoringját és a megelőző és védelmi intézkedéseket, az előrelátó tervezést.

célkockázat

egy elfogadhatatlanul nagy kockázattal bíró szennyezett terület kockázatcsökkentése például remediáció által elérendő, a kockázatcsökkentés tervezésekor kitűzött, a jövőbeni területhasználat mellett elfogadható kockázati érték. Az elfogadható kockázat a vegyi anyagokkal szennyezett területek esetében általában az RQ vegyi anyagnak azzal a környezeti koncentrációjával PEC, amely nem haladja meg a területhasználattól függő receptorokra és expozíciós útvonalakra érvényes előjelezhetően károsan még nem ható koncentrációt PNEC. Ha a terület vízbázis, akkor az ivóvízfogyasztásból kiszámítható, ember által tolerálható szennyezőanyag-koncentráción alapul a célkockázat értéke. Ha városi használat jellemzi a területet, akkor valószínű, hogy az óvodáskorú gyermekek által átlagban elfogyasztott talaj mennyisége alapján számítjuk ki a talaj célkoncentrációját. Ha egy érzékeny ökoszisztéma használja a területet, például a felszíni vizeket, akkor a vízi ökoszisztéma érzékenysége, illetve tűrőképessége határozza meg az RQ célkockázathoz tartozó célkoncentrációkat.

egészségkockázat

a környezetbe kikerült veszélyes vegyi anyagok és fizikai ágensek emberi egészségkárosító hatása miatt várható kár nagysága és a kár bekövetkezési valószínűsége által meghatározott környezeti kockázat. Mértékét a HQ = ADD / TDI vagy HQ = IC / RfC egészségkockázati hányadosok adják meg, melyek a szervezetbe szájon át, vagy bőrkontakt útján bejutó átlagos napi anyagmennyiséget ADD, vagy belégzett anyag-koncentrációt IC a károsan még nem ható mennyiséghez TDI vagy koncentrációhoz RfC hasonlítják. Lásd még humán egészségkockázat.

EU-projektek a modern kockázatmendzsment szolgálatában

Forrás: Yvonne Spira, EURODEMO

integrált kockázatfelmérés

vegyi anyagok környezeti és humán egészségkockázatának egységes, együttesen történő felmérése, un. környezeti kockázatfelmérés formájában. A holisztikus szemlélet az összes érintett receptor és az összes jelenlévő szennyezőanyag együttes hatását, illetve a környezettől függő együttes kockázatát méri és interpretálja és ennek alapján hozza meg döntéseit. (Lásd még integrált kockázati modell, integrált környezetmenedzsment)

integrált kockázati modell

szennyezett területek környezeti kockázatának jellemzését segítő általános modell, amely egy közös ábrába foglalja a kockázatos anyag és az érintett terület adottságain alapuló terjedési modellt és a területhasználat által meghatározott expozíciós modellt. Az egyetlen szennyezőforrásból származó egyetlen kockázatos anyagra, esetleg hasonló tulajdonságú anyagok csoportjára vonatkozhat, több forrás és több anyag esetében több modell felállítása szükséges. A források azonosítása után a vegyi anyag és a környezet jellemzőinek figyelembevételével a terjedési modell vázolja a terjedési útvonalakat és a szennyezőanyag által érintett környezeti elemeket, valamint a környezeti elemek közötti kapcsolatokat. A környezeti elemek és fázisok használata megszabja az expozíciós útvonalakat és a szennyezőanyagnak kitett receptorszervezeteket. Az integrált kockázati modell magába foglalja a táplálékláncot, és különböző vonalvastagságokkal mutatja az elsődleges fő és a kisebb jelentőségű terjedési és expozíciós útvonalakat és folyamatokat. Az integrált kockázati modellt a szennyezett terület alapos megismerése után lehet felvenni, a veszély- és a kockázatfelmérést megelőzően. A veszély felméréséhez szükséges adatok: a vegyi anyag kibocsátott mennyisége az egyes környezeti elemekbe, a kockázatos anyag azonosítása, sorsa, viselkedése a környezetben és a kockázatos anyag hatásaira vonatkozó információk. A kockázat felméréséhez az előzőeken kívül szükséges még: a környezet jellemzése, a kölcsönhatások ismerete a környezet, a vegyi anyag és az élőlények között, a területhasználatok és a területhasználatból adódó expozíciós útvonalak feltérképezése. A helyspecifikus kockázat kiszámításánál figyelembe kell vennünk: az adott szennyezett terület konkrét hidrogeológiai viszonyait, ökológiai jellemzőit, a helyi területhasználatok jellegzetességeit, a helyi populáció összetételét, a helyi szokásokat. Egy-egy receptorra vonatkozó összes kockázatot összegezni kell, additív tagok esetén egyszerű összeadással.
                                
ΣΣHQ = Σ1nHQ + Σ1mHQ    
ΣΣRQ = Σ1nRQ + Σ1mRQ

HQ = humán egészségkockázat;
RQ = ökológiai kockázat;
n = expozíciós utak;
m = szennyezőanyagok

kockázat

&

általában, a kockázat a kár nagyságának és a kár bekövetkezési valószínűségének szorzata. Mérőszáma fontos faktor a döntések meghozatalában. A kockázat tulajdonképpen a dolgok lényegéből fakadó veszélynek egy bizonyos környezeti, társadalmi, szociális szituációba helyezését jelenti. A közlekedés veszélyei adottak, de nem ugyanazt a kockázatot eredményezik Amerikában és Magyarországon. kockázat minden területen létezik és hasonlóképpen számítható, így a gazdasági tevékenység során, a közlekedésben, a sporttal kapcsolatban, az emberek vagyontárgyaival vagy életével kapcsolatban. Ugyanezt jelenti a vegyi anyagok környezeti kockázata esetében is. A vegyi anyagok kockázata mérőszámmal jellemzett érték, mely az anyag környezetbe kerülése alapján előrejelezhető át jellemzi abszolút vagy relatív skálán. Az abszolút kockázat mérőszáma egy fizikai jelentéssel rendelkező érték, az RQ = kockázati hányados, mely az előrejelezhető környezeti koncentráció PEC = Predicted Environmental Concentration és előrejelzés szerint káros hatást még nem mutató koncentráció érték PNEC = Predicted No Effect Concentration hányadosa, vagyis a kitettségnek és a hatásnak a hányadosa. Értéke akkor elfogadható, ha RQ

kockázat-haszon elemzés

a kockázat-haszon felmérés és elemzés azt jelenti, hogy a kockázatok mértékét és a várható hasznokat megpróbáljuk egymáshoz viszonyítva értékelni. A környezeti kockázat és az egészségkockázat bizonyos mértékben elfogadható, ha nagy hasznot tudunk vele szemben felmutatni. A döntés meghozatalához alapos döntéselőkészítésre és a várható károk és várható hasznok számszerűsítésére, lehetőleg azonos egységben, például pénzben kifejezett értékelésére (monetarizálás) van szükség.

kockázatcsökkentés

az elviselhetetlenül nagy kockázatokat le kell csökkenteni a még elviselhető értékre. A környezeti kockázat esetében ez azt jelenti, hogy az RQ > 1 kockázatot - RQ = PEC/PNEC összefüggés figyelembevételével - vagy a PEC csökkentésével, vagy a PNEC növelésével az RQ-t a megfelelő értékre csökkentjük:
1. megelőzéssel a vegyi anyag gyártott és felhasznált mennyiségének csökkentése, alternatív anyagok felhasználása, a gyártás, szállítás, raktározás és használat során történő kibocsátás csökkentése, a hulladék kontrollált kezelése;
2. remediálással a környezetbe kikerült hulladék elszállítása, izolálása, elbontása, immobilizálása, mozgékonyságának, terjedésének megakadályozása, a szennyezett környezeti elemek kezelése, stb.; vagy
3. korlátozással, mely leggyakrabban a veszélyes anyag gyártásának, használatának betiltását, szennyezett terület használatának korlátozását jelenti érzékeny haználatok tiltása, kevésbé érzékeny használatok engedélyezése, pl. horgászni tilos, fürödni tilos, belépni tilos, stb.

kockázatcsökkentési megoldás kiválasztása

a kockázatcsökkentésre alkalmas megoldásokat, jellemző módon a megelőzést, a korlátozást és a remediációt ezen belül pedig az eltérő megoldási alternatívákat több szempontból történő értékelés alapján rangsorolják és döntenek a legmegfelelőbb kiválasztásáról. A döntési szempontok magukba foglalják a technológiai aspektusokat, a gazdasági szempontokat, szociális és környezeti hatások.

kockázatfelmérés

a kockázat felmérése a kockázat mértékének számszerűsítését jelenti, általában a kár nagyságának és a kár bekövetkezési valószínűségének szorzataként számítható ki.

A vegyi anyagok gyártásából, használatából, környezetbe kerüléséből és hulladékba jutásából adódó környezeti kockázatok számszerű jellemzésénél meg kell különböztetnünk a jogi és szabályozási célokra készült általános kockázatfelmérést vagy más szóval veszélyfelmérést, amit nem konkrét földrajzi területre és területhasználatra, hanem Magyarországra, Európára vagy a világra vonatkoztatunk, a feladattól függően. A határértékek is ezeket az általános kockázati értékeket reprezentálják. Ilyenkor a vegyi anyagok jellemzőiből adódó veszélyét egy feltételezett átlagkörnyezetre vonatkoztatjuk, pl. Európára. A számításoknál az átlagos európai hőmérsékletet, vízáramokat, lebegőanyag-tartalmat, talajtípusokat, meteorológiai jellemzőket vesszük figyelembe. Ezek a megegyezés szerinti európai „átlagértékek” az EU-TGD útmutatóban találhatóak meg és mindenki, aki egy vegyi anyag európai kockázatát szeretné megadni, ezeket az értékeket használja a kockázatfelméréshez, tehát a vegyi anyagok veszélyességét (toxikus, mutagén, gyúlékony, stb. hatásait) mintegy bekalibrálja Európára, az európai terjedési, területhasználati és ökológiai viszonyokra.

A vegyi anyagok reális környezetbe kerülésekor kialakult szennyezett területek és környezeti elemek kockázatát az anyag konkrét környezetbe kerülése alapján előrejelezhető káros hatás alapján jellemezhetjük. Egy vegyi anyag kockázatának felméréséhez szükség van a szennyezőanyag forrásának ismeretére, a kibocsátott anyagmennyiség ismeretére, magának a szennyezőanyagnak az azonosítására (fizikai-kémiai tulajdonságok, szerkezet, környezetben való viselkedés, káros hatások), a környezetben való terjedés jellemzőire, melyet az anyag és a környezet tulajdonságai és kölcsönhatásai együttesen szabnak meg, a szennyezőanyag által elért környezeti elemek azonosítására és a területhasználatból adódó receptorok ismeretére. Mindezt az integrált kockázati modell segítségével modellezhetjük.
A vegyi anyagok általános és helyszínspecifikus kockázatát abszolút vagy relatív mérőszámmal jellemezhetjük. Az abszolút kockázat mérőszáma egy fizikai jelentéssel rendelkező érték, az előrejelezhető környezeti koncentráció (PEC = Predicted Environmental Concentration) és előrejelzés szerint káros hatást még nem mutató koncentráció érték (PNEC = Predicted No Effect Concentration) hányadosa, vagyis a kitettségnek és a hatásnak a hányadosa. A környezetbe kerülő vegyi anyagok vagy vegyi anyagokkal szennyezett területek relatív kockázatát rangsorolására kidolgozott kockázat­felmérési eljárás eredményeképpen pontszámokban, vagy százalékban fejezzük ki. Ezek a relatív értékek a vegyi anyagok vagy szennyezett területeket bizonyos szempontok szerint önkényesen megválasztott, konkrét mértékegységgel nem rendelkező skálán helyezi el. Bizonyos szempontból egy csoportba sorolható vegyi anyagok vagy területek rangsorolására, prioritási listák készítésére alkalmas. A relatív kockázat mérőszáma döntésekhez közvetlenül nem használható fel.
A környezeti kockázat számszerűsítésének célja hogy értékelésre és összehasonlításra használható, környezetirányítási és kockázatkezelési döntések támogatására alkalmas mérőszámot nyerjünk.

Kockázatfelmérési Bizottság, REACH

&search

a kockázatfelmérési Bizottság a ECHA egyik bizottsága, amely az ECHA értékelésekre, engedélyezési kérelmekre, korlátozási javaslatokra, az osztályozási és címkézési jegyzék szerinti osztályba sorolásra és címkézésre vonatkozó javaslatokra, valamint egyéb olyan, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó véleményének előkészítéséért felelős, amelyek e rendelet alkalmazásából adódnak. A bizottság tagjait hároméves időtartamra, mely meghosszabbítható, az igazgatóság nevezi ki, úgy, hogy minden jelöltet állító tagállam jelöltjei közül legalább egy, de legfeljebb két tagot nevez ki. A bizottságok tagjai tudományos, technikai vagy szabályozási kérdésekben tanácsadók segítségét vehetik igénybe.
(Forrás: REACH)

kockázatkezelési intézkedések

intézkedések, melyek csökkentik egy vegyi anyag kibocsátását, ezáltal csökkenti annak kockázatát az emberi egészségre és a környezetre. (Forrás: REACH)

kockázatmendzsment

a kockázatmenedzsment általában azt jelenti, hogy a kockázatot meghatározó politikai, társadalmi, gazdasági körülmények figyelembevételével ki kell alakítani a kockázat mérésére alkalmas metodikát, és minden tevékenység elkezdésénél vagy folytatásánál ipari, kereskedelmi, pénzügyi, mezőgazdasági, szállítási, területfejlesztési, környezetvédelmi, egészségi, stb. felmérni, majd folyamatosan figyelni, a kockázatok alakulását és megtenni a kockázati érték változásának megfelelő kockázacsökkentő intézkedést megelőzéssel, a kockázat egyes elemeinek jobbításával, korlátozásokkal.
Ugyanez történik a környezeti kockázat menedzsmentje során. A kockázatmendzsment a környezetmendzsment legfontosabb eszköze. A környezeti kockázatmenedzsment függvénye a környezetpolitikának, az pedig a nagypolitikának és a gazdasági helyzetnek. A környezeti kockázatmenedzsment két legfontosabb támogatója a környezetmonitoring és környezetvédelmi jogi háttér, a rendeletek. A monitoring által szolgáltatott adatok alapján lehet követni a környezet állapotváltozását és ebből előrejelezni a jövőbeni állapotot. Ezt kell összehasonlítani az elfogadható, törvénybe is beiktatott kívánatos minőséggel. Ha az előrejelzett állapot rosszabb, mint a kívánatos, akkor kockázatcsökkentő intézkedéseket kell indítani: megelőzés, remediálás, korlátozás.
A modern kockázatmenedzsment eszköztára egyre finomodó módszereket igényel, mind az adatszolgáltatás, információgyűjtés, mind pedig az előrejelzések területén. A környezeti kockázatmenedzsment eszköztárát a környezetről nyert információk finomítása, az előrejelzések pontosítása és a vegyi anyagok hatásának mérése és interpretálása területén kell javítani. Ez a MOKKA projekt fő feladata.

környezeti hatások a kockázatmenedzsmentben

a környezeti kockázatmenedzsment, a kockázatcsökkentés, illetve a remediáció alapvetően hasznot hozó, pozitív tevékenység, hiszen fő célja a veszély elhárítása, a kockázat csökkentése, ezzel az előrejelezhető káros környezeti hatások csökkentése. A remediációs tevékenység hasznai szélesebb összefüggésben is jelentkeznek így a környezeti hasznokon kívül gazdasági, és szociális hasznai is vannak. Ugyanakkor a környezet jobbítását célzó beavatkozások, technológiák alkalmazásához is kapcsolódhatnak környezeti és egyéb kockázatok, melyek a megoldások/technológiák szerint eltérő mértékűek. Ilyenek az energiaigény és használat, a vízigény és a felhasznált mennyiség, a terület használata/használhatósága a beavatkozás során, stb. in situ technológiák esetén különös fontossággal bír a technológiából történő kibocsátás, a megváltoztatott talaj- és talajvízviszonyok, valamint a remediációs technológia alkalmazását követő maradék környezeti kockázat. A környezetvédelmi és remediációs technológiák verifikálása során külön felmérést és értékelést igényelnek ezek a környezeti hatások és kockázatok.

környezeti kockázat

a kár nagyságának és a kár bekövetkezési valószínűségének szorzata, vegyi anyagok környezeti kockázata esetében olyan abszolút vagy relatív mérőszámmal jellemzett érték, mely az anyag környezetbe kerülése alapján előrejelezhető káros hatását jellemzi abszolút vagy relatív skálán. Egy vegyi anyag kockázatának felméréséhez szükség van a szennyezőanyag forrásának ismeretére, a kibocsátott anyagmennyiség ismeretére, magának a szennyezőanyagnak az ismeretére fizikai-kémiaia tulajdonságok, szerkezet, környezetben való viselkedés, káros hatások, a környezetben való terjedés jellemzőire, melyet az anyag és a környezet tulajdonságai és kölcsönhatásai együttesen szabnak meg, a szennyezőanyag által elért környezeti elemek azonosítására és a területhasználatból adódó receptorok ismeretére. Mindezt az integrált kockázati modell segítségével modellezhetjük. Az abszolút kockázat mérőszáma egy fizikai jelentéssel rendelkező érték, az előrejelezhető környezeti koncentráció PEC = Predicted Environmental Concentration és előrejelzés szerint káros hatást még nem mutató koncentráció érték PNEC = Predicted No Effect Concentration hányadosa, vagyis a kitettségnek és a hatásnak a hányadosa. A kockázat számszerűsítésének vagyis felmérésének célja hogy értékelésre és összehasonlításra használható, környezetirányítási és kockázatkezelési döntések támogatására alkalmas mérőszámot nyerjünk. A környezeti kockázat akkor elfogadható mértékű, ha értéke kisebb, mint 1. A környezetbe kerülő vegyi anyagok vagy vegyi anyagokkal szennyezett területek relatív kockázatát rangsorolására kidolgozott kockázatfelmérési eljárás eredményeképpen pontszámokban, vagy százalékban fejezzük ki. Ezek a relatív értékek a vegyi anyagok vagy szennyezett területeket bizonyos szempontok szerint önkényesen megválasztott, konkrét mértékegységgel nem rendelkező skálán helyezi el. Bizonyos szempontból egy csoportba sorolható vegyi anyagok vagy területek rangsorolására, prioritási listák készítésére alkalmas. A relatív környezeti kockázat mérőszáma döntésekhez közvetlenül nem használható fel. Lásd még kockázat.

környezeti kockázatmendzsment

a környezeti kockázat menedzsmentje azt jelenti, hogy az előrejelezhető károk nagyságától és a gazdasági adottságoktól függően intézkedünk a kockázat csökkentése érdekében. Két oldala a környezeti kockázatfelmérés és a kockázatcsökkentés.
A kockázatmendzsment a környezetmendzsment legfontosabb eszköze. A környezeti kockázatmenedzsment függvénye a környezetpolitikának, az pedig a nagypolitikának és a gazdasági helyzetnek. A környezeti kockázatmenedzsment két legfontosabb támogatója a környezetmonitoring és környezetvédelmi jogi háttér, a rendeletek. A monitoring által szolgáltatott adatok alapján lehet követni a környezet állapotváltozását és ebből előrejelezni a jövőbeni állapotot. Ezt kell összehasonlítani az elfogadható, törvénybe is beiktatott kívánatos minőséggel. Ha az előrejelzett állapot rosszabb, mint a kívánatos, akkor kockázatcsökkentő intézkedéseket kell kezdeni: megelőzés, remediálás, korlátozás, melyek alkalmazását szintén a jogi háttér szabályozza.
A modern kockázatmenedzsment eszköztára egyre finomodó módszereket igényel, mind az adatszolgáltatás, információgyűjtés, mind pedig az előrejelzések területén. A környezeti kockázatmendzsment eszköztárát a környezetről nyert információk finomítása, az előrejelzések pontosítása és a vegyi anyagok hatásának mérése és interpretálása területén kell javítani. Ez a MOKKA projekt fő feladata. Lásd még kockázatmendzsment és környezeti kockázatmendzsment mérnöki eszköztára.

környezeti kockázatmendzsment mérnöki eszköztára

kidolgozás alatt

krónikus kockázat

krónikus hatásokért felelős fizikai, kémiai és biológiai ágensek környezetbe kerüléséből és receptor szervezetekkel való találkozásából adódó környezeti kockázat: hosszú idejű káros hatásokból, vegyi anyagoknak való ismétlődő kitettségből adódó krónikus toxicitáshoz, mutagenitáshoz, karcinogenitáshoz, terato;geni;táshoz köthető ökológiai és humán egészségkockázat. A krónikus kockázat nagyságát a környezeti kockázat definíciójából követ;kezően az ökoszisztéma esetében a számítással vagy méréssel meghatározott vegyi anyag koncentrációnak PEC = előrejelezhető környezeti koncentráció és az ökoszisztéma tagjaira hosszú távon a receptorszervezet gene;rá;ciós idejéhez képest hosszú távon toxicitást, mutagenitást, teratogenitást még nem mutató küszöbkoncentráció NOEL, NOEC, PNEC hányadosa. Ember esetében megkülönböztetjük a krónikus toxicitásból, vagyis a különböző expozíciós utakon ismétlődően bejutott anyag toxikus hatásából eredő kockázatot, melynek mértéke HQ = ADD/TDI, a mutagén és karcinogén kockázatoktól, mely az ember életfogytig tartó kitettsége során bevett dózisból adó;dik, mértéke szájon át és bőrkontaktus esetén:
Karcinogén kockázatszájon/bőrön át = 1-e-Orális Meredekségi Tényező * LADD
és belégzés esetén:
Karcinogén Kockbelégzéssel = 1-e-Egységnyi kockázat *AIC, ahol
LADD: teljes élettartamra vonatkozó átlagos napi dózis és
AIC: teljes élettartamra vonatkozó átlagos belégzett koncentráció.

kvantitatív kockázat

kvantitatív kockázat

ökológiai kockázat

a környezetbe kikerült vegyi anyagok és káros fizikai ágensek ökoszisztémát veszélyeztető hatásaiból eredő, a várható kár nagysága és a bekövetkezés valószínűsége által meghatározott nagyságú környezeti kockázat. Mennyiségileg az RQ = PEC / PNEC hányados jellemzi, melynek PEC tagját, az előre jelzett környezeti koncentrációt a terjedés modellezésével, a PNEC tagot, az ökoszisztémára előrejelzés szerint károsan még nem ható koncentrációt, extrapolációval határozzuk meg az ökoszisztéma egyes tagjaira gyakorolt hatás alapján.

pénzügyi kockázat felmérése a környezeti kockázatmendzsment során

eszköztár a szennyezett területek menedzsmentjével kapcsolatos pénzügyi kockázatok kezelésére, felmérésére és ellenőrzésére (Forrás: EUGRIS)

relatív kockázat

szennyezett területek rangsorolására kidolgozott kockázatfelmérési eljárás eredményeképpen pontszámokban, vagy százalékban megkapott kockázati érték, amely az egyes területeket önkényesen megválasztott, konkrét tartalommal és mértékegységgel nem rendelkező skálán helyezi el. szennyezett területek felmérését és kockázatuk csökkentését célul kitűző nemzeti programok, - mint amilyen pl. Magyarországon a Nemzeti Kármenetesítési Program - több ezer terület állapotát mérik fel, hogy közülük kiválasszák azokat, melyek környezeti kockázatát azonnal, vagy rövid időn belül csökkenteni kell. A relatív kockázatfelmérés során egyezményen alapuló prioritásokkal összefüggő pontszámokkal/osztályzatokkal jellemzik a szennyezett területeket, majd a relatív skálán elfoglalt helyüknek megfelelően döntenek a további teendőkről:
1. nem igényel intézkedést;
2. abszolút kockázatának felmérése szükséges,
3. azonnali intézkedés szükséges. A relatív kockázat felmérésének lépései a terület alapos megismerése, a szennyezőforrás és a szennyezőanyagok azonosítása, a terület hidrogeológiai jellemzése, a terjedési útvonalak feltérképezése, a területhasználatokból adódó expozíciós útvonalak felderítése stb. majd mindezek alapján az integrált kockázati modell felvétele. A szennyezett terület értékelésekor úgy súlyoznak, hogy a környezeti kockázat szempontjából prioritást élvező jellemzők (pl. ivóvízbázisok veszélyeztetése) nagyobb pontszámot kapnak, a kevésbé jelentősek kisebbet. A területet összpont;száma alapján helyezik el azon a relatív skálán, melyen az összes vizsgált terület szerepel és sorrendbe állítható.

szennyezett terület környezeti kockázata

szennyezett terület környezeti kockázatának nagyságát a szennyező vegyi anyag koncentráció (PEC) és a területhasználattól függő, károsan még nem ható vegyi anyag koncentráció (PNEC) hányadosa adja meg (RQ, HQ). szennyezett terület kockázatának kezelése magába foglalja a számbavételt, az állapotfelmérést, a környezeti kockázat felmérését, a beavatkozás sürgősségének meghatározását, végül a kockázat elfogadható mértékűre csökkentését szolgáló intézkedést. A beavatkozás sürgőssége függ a terület érzékenységétől, ill. használatától: prioritást élveznek a vízbázisok és a potenciális vízbázisok, a mezőgazdasági és lakóterületek. A beavatkozás jelentheti a terület használatból való kizárását, használatának korlátozását (PNEC növelése) vagy remediálását (PEC csökkentése). A szennyezett terület kockázatának kezelésére a világ legtöbb országában nemzeti programokat indítottak: USA: "Superfund"; NSZK: "Altlasten"; Magyarország: "Nemzeti Kármentesítési Program". Ezek az átfogó programok a szennyezett területkel kapcsolatos jogi és gazdasági háttér, a politikai és irányítási rendszer, a tudományos ismeretek és a környezetvédelmi technológiák nagymértékű fejlődését váltották ki.

szociális szempontok a kockázatmenedzsmentben

a kockázatmenedzsment és a kockázatcsökkentés az életminőség javulását szolgálja, de ehhez még további szociális szempontok is adódnak, így
1. a lakóközösségekkel folyó kockázatkommunikáció;
2. a lakóközösség vagy a nagyközönség remediációs módszerekről vagy más kockázatmendzsment módszerekről alkotott véleménye;
3. valamint olyan hasznok, mint a terület értékének növekedése, értékesebb használat és infrastruktúra jövőbeni megteremtése, új munkahelyek létesítése, stb.

vegyi anyagok kockázatának szóbeli jellemzése

A veszélyes anyagokra vonatkozó 67/548/EEC törvény az alábbi szabványos mondatokkal jellemzi a vegyi anyagok veszélyességét.

Egyszerű R mondatok

R1 Száraz állapotban robbanásveszélyes.

R2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat.

R3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt.

R4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez.

R5 Hő hatására robbanhat.

R6 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.

R7 Tüzet okozhat.

R8 Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat.

R9 Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes!

R10 Kismértékben tűzveszélyes.

R11 Tűzveszélyes.

R12 Fokozottan tűzveszélyes.

R13 Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gáz. (2001.08.06. óta törölve, de régi kártyákon még előfordulhat)

R14 Vízzel hevesen reagál.

R15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

R16 Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes.

R17 Levegőn öngyulladó.

R18 A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet.

R19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.

R20 Belélegezve ártalmas.

R21 Bőrrel érintkezve ártalmas.

R22 Lenyelve ártalmas.

R23 Belélegezve mérgező.

R24 Bőrrel érintkezve mérgező.

R25 Lenyelve mérgező.

R26 Belélegezve nagyon mérgező.

R27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R28 Lenyelve nagyon mérgező.

R29 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.

R30 A használat során tűzveszélyessé válik.

R31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.

R32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.

R33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes.

R34 Égési sérülést okoz.

R35 Súlyos égési sérülést okoz.

R36 Szemizgató hatású.

R37 Izgatja a légutakat.

R38 Bőrizgató hatású.

R39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat.

R40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított. (Régi jelentése: Lehetséges irreverzibilis hatások)

R41 Súlyos szemkárosodást okozhat.

R42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R44 Zárt térben hő hatására robbanhat.

R45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).

R46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet).

R47 Születési rendellenességet okozhat (2001.08.06. óta törölve)

R48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat.

R49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).

R50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre.

R51 Mérgező a vízi szervezetekre.

R52 Ártalmas a vízi szervezetekre.

R53 A vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R54 Mérgező a növényvilágra.

R55 Mérgező az állatvilágra.

R56 Mérgező a talaj szervezeteire.

R57 Mérgező a méhekre.

R58 A környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R59 Veszélyes az ózonrétegre.

R60 A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja.

R61 A születendő gyermekre ártalmas lehet.

R62 A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet.

R63 A születendő gyermeket károsíthatja.

R64 Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja.

R65 Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat.

R66 Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

R67 Gőzei álmosságot vagy szédülést okozhatnak.

R68 Maradandó egészségkárosodást okozhat.

Összetett R mondatok

R14/15 Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

R15/29 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek.

R20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas.

R20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas.

R20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas.

R21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas.

R23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező.

R23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.

R23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező.

R24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.

R26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező.

R26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező.

R27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező.

R36/37 Szemizgató hatású, izgatja a légutakat.

R36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R36/38 Szem- és bőrizgató hatású.

R37/38 Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R39/23 Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség-károsodást okozhat.

R39/23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/24 Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség-károsodást okozhat.

R39/24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/25 Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/28 Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R40/20 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/21 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/21/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/21 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/21/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R42/43 Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáció).

R48/20 Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/21 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/21/22 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/22 Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/21 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/22 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23 Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/24 Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/25 Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/24 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészség-károsodást okozhat.

R48/24/25 Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R68/20 Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészség-károsodást okozhat.

R68/20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/21 Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészség-károsodást okozhat.

R68/22 Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

vörösiszap kockázatai

a vörösiszap hulladékként tárolva egy veszélyes anyag kockázatos lerakata. Az alábbi kockázatokkal kell számolni:

  • Statikai kockázat: tározók hibái, gátak átszakadása, elsősorban nedves tárolás esetén jelent nagy kockázatot.
  • Kémiai kockázat: a vörösiszap lúgossága veszélyt jelent, a 12−14 pH értékű zagy a tározóból kikerülve maró hatású, szemre, bőrre veszélyes.
  • Finomszemcsés szerkezete miatt kiszáradva por formájában terjed, mindent befed, lúgos pora egészségre ártalmas, belélegezve a tűdőszövetet irritálja vagy marja, pora szilikózist okozhat.

Lásd még: vörösiszap hasznosíthatóság és vörösiszap összetétele