Lexikon

101 - 118 / 118 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
mulcs, talajtakaró anyag

a mulcs a mezőgazdaság és a kertészet által használt takaróréteg, mely védelmet nyújt a talaj kiszáradása ellen, csökkenti az eróziót, egyik-másik mulcs-anyag tápanyagot is szolgáltat és visszaszorítja, gátolja a gyomok kikelését és növekedését.

Mulcs egy sor melléktermékből és hulladékból készíthető, így

erdészeti melléktermékekből: apritott kéreg, egész kéreg, faforgács
mezőgazdasági melléktermékekből: széna, szalma, levelek
biológiai eredetű hulladék-anyagok: gyapjú, klagylóhéj
cellulóztartalmú hulladékok: aprított papír vagy karton
gumiapríték használt gumiabroncsokból
"ökokavics": kotort folyami vagy tavi üledék (lehet szennyezett is) vitrifikációjával nyert lyukacsos kerámiaanyag
darált üveg
kő és kavics.

multikritérium analízis

egy strukturált döntéselőkészítési rendszer, amely az alternatívák rangsorolását, az alternatívák közül történő választást segíti és a végső döntés meghozatalát támogatja.

munkabaleset

az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset akkor is, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést, valamint azokat az eseteket, amikor a munkavállaló valamilyen káros hatás fokozott expozíciójának van kitéve, haladéktalanul be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

Nem munkabaleset az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, ill. munkahelyéről a lakására ment közben érte, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

A munkabalesetek tehát közvetlenül a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következnek be, tehát kizárólag a munkafolyamatban a munkánál használt eszköz vagy a munkakörnyezet által kiváltott egyszeri, hirtelenül, a munkavégző számára váratlanul bekövetkező és az emberi szervezetet specifikusan károsító hatásról van szó.

munkabiztonság

munkabiztonság a munkakörülmények olyan állapota, amely mellett bizonyos valószínűséggel elkerülhető a veszélyek érvényesülésének lehetősége, vagyis kicsi a kockázat.

munkabiztonsági követelményrendszer

a munkabiztonsági követelményrendszer a magyar jogi szabályozás értelmében az alábbi részterületeket öleli fel:

  • Munkahelyek tervezése, létesítése és fenntartása
  • Munkaeszközök tervezése, gyártása, forgalmazása és üzemeltetése
  • Munkafolyamatok kialakítása és végzése
  • Védőeszközök gyártása, forgalmazása és üzemeltetése
  • A munkavégzés személyi feltételei
  • A munkavédelmi szervezet létrehozása és működtetése, ill. vezetése
  • Eljárás károsodás esetén, rehabilitáció
  • A munkavédelmi szabályok megszegésének következményei

munkaegészség és munkabiztonság (OSH)

a munkaegészség és munkavédelem az egészséggel és a biztonsággal kapcsolatos tevékenység egy szervezetben, melynek célja az alkalmazottak egészségi állapotára vonatkozó munkával vagy munkahellyel kapcsolatos kockázatok minimalizálása.

A munkaegészségre és munkabiztonságra vonatkozó 89/391 EU keretirányelv főbb előírásai:

  • A munkahelyen a munkavállaló egészségét és biztonságát a munkáltatónak kell garantálnia, ez kizárólag a munkáltató felelőssége és kötelessége.
  • A munkáltató kötelessége a foglalkoztatási veszélyeztetés megelőzése. A feladat megvalósítása érdekében megszervezi a dolgozók oktatását, biztosítja a munkához szükséges biztonságos munkaeszközöket. Az irányelv a munkaadó kötelességé teszi a kockázat-becslést és kockázat kezelést.
  • Meghatározza a munkáltató elsősegély-nyújtással, tűzoltással, súlyos és közvetlen veszéllyel kapcsolatos munkáltatói feladatait.
  • Szabályozza a munkavállaló munkavédelmi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatását, a munkavállalók bevonását a munka-egészségügyi, munkabiztonsági kérdések megoldásában.
  • Meghatározza a munkavállaló munkavédelmi kötelezettségét, a munkaeszközök, a kollektív és egyéni védőeszközök kötelező alkalmazását.
  • Előírja, hogy a dolgozók részére biztosítani kell az egészségügyi ellenőrzést és azt, hogy a kockázatnak kitett dolgozókat meg kell védeni a veszélyektől.
  • Tartalmazza azt, hogy az irányelvek előírásait alkalmazni kell a műszaki egységesítés és szabványosítás területén és figyelembe kell venni a műszaki fejlődést, változásokat.

munkaegészségügy

a munkaegészségügy célja az egészséges munkakörülmények normáinak kialakítása, a munkavégzés optimális higiénés feltételeinek feltárása. A foglalkozási ártalmak káros hatásainak kivédése érdekében igénybe kell vennie a munkaélettan, a munkabiztonság pszichológiája és a mentálhigiénia ismeretanyagát. Az egészségtudomány része.

A munkaegészségügy felméri és vizsgálja

  • az emberi szervezet funkcióinak változása a fizikai és a szellemi munka során,
  • az emberi szervezet teljesítőképessége és alkalmazkodása a munkakörülményekhez,
  • a munkavégző tűrőképessége a munkakörnyezet hatásaival szemben.

A munkaegészségügy feladata:

  • a munkahelyi ártalmak felderítése és hatásmechanizmusuk megállapítása,
  • az ártalmak forrásainak felkutatása és azok teljesítményének csökkentése,
  • a szervezet károsodási tendenciáinak korai időpontban történő feltárása,
  • a károsodottak kiszűrése,
  • a betegek gyógyítása,
  • szükség szerint a rehabilitálást szolgáló eszközök és eljárások létrehozása.

munkahelyi környezet

azon tényezők összessége, amelyek a munkarendszer működését kívülről befolyásolják, de amelyre a munkarendszer is hatással van. Tulajdonképpen a munkavégzés fizikai helyszíne és szociális környezete.

munkahelyi veszélyek
munkakörnyezet

a munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, melynek kockázata 1–3 nagyságrenddel nagyobb a nem munkahelyi környezeténél.

A kockázatok különféle formákban jelennek meg, a veszélyes gépektől kezdve a veszélyes anyagokon át egészen a munkakörnyezet lelki és szociális tényezőiig, ideértve a rossz munkaszervezést, a szociális és higiénés ellátás hiányosságait, a munkahely emberi tényezőit is.

munkakörnyezetvédelem

a munkakörnyezetvédelem egészségkárosodást nem okozó környezeti feltételek meghatározása és megteremtése.

Célja az optimális komfort tényezőinek (pl. a munkahelyi levegő szabályozása, a zaj és vibráció keletkezésének és terjedésének korlátozása, a munkahely világításának megfelelő kialakítása, stb.) meghatározása és biztosítása.

Feladatai:

• a jellemző paraméterek megkeresése,

• a megengedhető, illetve a komfortot biztosító paraméterek megállapítása,

• ezen paraméterekre megfelelő mérési eljárások kidolgozása,

• ezen tényezők szabályozási elveinek meghatározása.

munkavédelem

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről szerint a munkavédelem fogalma: mindazon követelmények, eszközök, intézkedések és intézmények rendszere, illetve ezek szervezett alkalmazása, amelyeknek feladata a dolgozók testi épségének, egészségének és munkaképességének fenntartása, valamint megóvása a munka folyamán fellépő veszélyektől és ártalmaktól.

A munkavédelem Magyarországon 3 szakágból tevődik össze:

1. munkabiztonság: munkabalesetek és más hirtelen fellépő egészségkárosodások megelőzésére szolgáló követelmény-, eszköz- és intézményrendszer

2. munkahigiénia: optimális munkakörnyezet kialakítása, ide tartozik az ergonómia is

3. foglalkozás-egészségügy: a munkavégzésből (foglalkozásból) eredő egészségkárosodások, betegségek megelőzése.

A munkavédelem közvetlen feladata tehát a munkavégzés során a balesetek kivédése, tágabb megközelítésben pedig a munkavégzés során fellépő specifikus egészség-károsodások kivédése.

A törvény a definíciót kitágítja azokkal az új értékekkel is, amelyek napjainkban életünket és munkavégzésünket egyre inkább meghatározzák. Ez pedig biztonságos életkörülmények és ezen belül a biztonságos munkavégzés igénye. Ennek megfelelően a munkavédelem szerves része a biztonság biztosítása, ennek megfelelően a veszélyhelyzetek kivédése.  A megújult szemlélet szerint a munkavédelem célja a következőkben foglalható össze:

  • A munkavégzés során fellépő egészségkárosító hatások kivédése, biztonságos, egészséges, fenntartó munkakörülmények biztosítása – ehhez a munkabiztonság megfelelő színvonalát kell kialakítania.
  • A célok elérése érdekében feltételrendszerét (munkavédelmi körülmények, eszközök, intézkedések, intézmények) egységes rendszerben és szervezetten kell kialakítania.
  • A munkavédelem társadalmi meghatározottsága azt mutatja meg, hogy milyen mértékben társadalmi jelenség a munkavédelem, mennyire hatnak rá a társadalom gazdasági viszonyai és a társadalmi berendezkedés.

munkavédelmi előírások

a munkavédelmi előírások célja az egészséges és biztonságos munkavégzés munkavédelmi követelményeinek rögzítése.

  • Munkavédelmi szabályzat a felső-, közép- és alsó szintű vezetők, valamint beosztott dolgozók munkavédelmi feladatait, az alkalmazás munkavédelmi feltételeit, a munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás rendjét, a személyi védőeszközök, a védőitalok, a tisztálkodási szerek juttatásának szabályozását, a munkavégzésre vonatkozó általános követelmények és a munkavédelmi eljárások szabályait tartalmazza.
  • A munkaköri leírások tartalmazzák az egyes dolgozók konkrét munkavédelmi feladatait és ellenőrzési kötelezettségeit.
  • Technológiai dokumentumok rögzítik a munkafolyamat egészséges és biztonságos végrehajtásának személyi, tárgyi, magatartásbeli és egyéb követelményeit.
  • A technológiai utasítás a vég- vagy közbenső termék előállításának módját tartalmazó előírás.
  • A műveleti utasítás a technológiai folyamatok egyes önálló műveletei elvégzésének módját meghatározó előírás.
  • A kezelési utasítás valamely gép, berendezés, műszer, stb. üzemeltetését meghatározó előírás.
  • A karbantartási utasítás a gép, berendezés zavartalan és biztonságos üzemállapotát fenntartó időszakos és esetenkénti ellenőrzési, javítási, ápolási munka elvégzésére vonatkozó előírás.

műszaki tudományok
mutáció
mutációs ráta
azt a valószínűséget, hogy egy mutáció egy adott idő- vagy szaporodási egység alatt milyen gyakorisággal fordul elő, a mutációs rátával (μ vagy u) fejezzük ki, vagyis a mutációk száma génre és időegységre vonatkoztatva (például egy generációra vonatkozóan). A mutációk osztódásonkénti részaránya mikroorganizmusok vagy már egysejtűek esetében, vagy a mutációk ivarsejtekre jutó száma magasabb rendű élőlényeknél.
mutagén és rákkeltő hatás, REACH

a mutagén hatás a maradandó átadható változások keltésére vonatkozik a sejtek vagy szervezetek genetikus anyagának mennyiségében vagy szerkezetében. Ezek a változások egyetlen gént vagy génszakaszt, gének egy tömbjét vagy kromoszómákat érinthetnek.
A sejtek genetikai anyagának módosulásai spontánul léphetnek fel vagy az ionizáló vagy ibolyántúli sugárzásnak vagy genotoxikus anyagoknak való expozíció eredményeként jöhetnek létre. Elvben, a mutagén anyagoknak való emberi expozíció a mérőbázis feletti mutációk megnövekedett gyakoriságát eredményezheti. A mutagén anyagoknak kitett szülők leszármazottai és a következő generációk lehetséges károsodása következhet be, ha a mutációk jönnek létre a szülői csirasejtekben (reprodukciós sejtek). A mutációk a szomatikus sejtekben (a reprodukciós sejtektől különböző sejtek) halálosak lehetnek vagy átadásra kerülhetnek a leánysejtekbe, káros következményekkel az érintett szervezetre. Számottevő bizonyíték van pozitív korrelációra az anyagok in vivo mutagén hatása és rákkeltő hatásuk között, hosszútávú állatkísérletekben. A mutagén hatások vizsgálatának célja az anyagok képességének felbecsülése olyan hatások keltésében, amely öröklődő károsodást okoznak az emberekben vagy rákhoz vezetnek.

A vegyi anyagokat akkor tekintik rákkeltőnek, ha daganatokat okoznak, megnövelik a daganat előfordulásának és/vagy rosszindulatúságának gyakoriságát vagy lerövidítik a daganat bekövetkezésének idejét. A rákkeltő vegyi anyagokat hagyományos módon két kategóriára osztják a feltételezett hatásmechanizmus szerint. A nem genotoxikus hatásmechanizmusok magukba foglalják az epigenetikus változásokat, vagyis olyan hatásokat, amelyek nem vezetnek DNS-módosulásokhoz, de befolyásolhatják a génexpressziót, a módosult sejt-sejt kommunikációt vagy a rákkeltő folyamatban résztvevő egyéb tényezőket. A rákkeltő hatású vegyi anyagok vizsgálatának célja a lehetséges emberi rákkeltő anyagok, azok hatásmechanizmusának és potenciáljának azonosítása.
Amint egy vegyi anyag rákkeltőként került azonosításra, szükség van az alapul szolgáló hatásmechanizmus tisztázására, vagyis, hogy a vegyi anyag közvetlenül genotoxikus vagy sem. A genotoxikus rákkeltő anyagokra feltételezik, hogy, a kivételtől eltekintve, nincs felismerhető küszöb és minden expozíciós szint kockázatot hordoz. A nem genotoxikus rákkeltő anyagokra nem tételezik fel, hogy léteznek hatásküszöbök és, hogy azok felismerhetők. Általában emberi tanulmányok nem állnak rendelkezésre a fennebb említett hatásmechanizmusok közötti különbség megállapítására; és egy erre vonatkozó következtetés a mutagén hatások vizsgálatának eredményétől és egyéb hatásmechanizmus-tanulmányoktól függ. Ehhez való kiegészítésül, az állatkísérletek tájékoztathatnak a rákkeltő hatás alapjául szolgáló hatásmechanizmusról.
A rákveszély és a hatásmechanizmus nagymértékben függhet az expozíciós feltételektől, mint pl. a beadás útja. Ennek következtében, az emberi expozícióra vonatkozó minden lényeges hatásadat és információ felmérésre kerül.

Forrás: REACH

mutagén hatás, mutagenitás

valamely fizikai, kémiai vagy biológiai ágens azon tulajdonsága, hogy képes mutációt kiváltani, ill. a mutációk számát a spontán mutációk gyakoriságához képest megnövelni. mutagén hatás, mutagenitásra maradandó módon megváltozik az élőlények genetikai anyaga, a DNS, egyes gének, kromoszómák vagy az egész genom. Az ivarsejteket érintő mutáció örökletes. A környezetbe kikerülő vegyi anyagok nagy része rendelkezik mutagén hatás, mutagenitással, ebből adódóan pedig krónikus kockázattal. A mutagén hatás, mutagenitás gyakran összefügg a rákkeltő hatással (karcinogenitás). - mutagén hatás, mutagenitású
1. fizikai ágensek a sugárzások (ionizáló, UV, radioaktív, röntgen, stb.);
2. kémiai ágensek a mutagén vegyületek (alkilezőszerek, kolhicin, aflatoxinok, etilén-oxid, azove;gyületek, aromás aminok, klóraminok, nitrózaminok, PAHok, PCBk, aromás és klórozott szénhidrogének, stb.);
3. biológiai ágensek a természetes eredetű növényi vagy mikrobiális eredetű anyagok, pl. flavonoidok, hidrazinok, baktérium- és gombatoxinok.
A mutagén hatás, mutagenitás a mutációk mennyisége és minősége alapján jellemezhető. A mutagén ágensek mutagén hatás, mutagenitásának mérésére szabványosított biológiai tesztmódszereket használnak, melyek közül a legismertebbek:
1. az Ames-teszt: génmanipulált hisztidin auxotróf Salmonella törzzsel dolgozik, amely mutagén hatás, mutagenitásra revertálódik és ismét képes lesz hisztidin-mentes tápközegen szaporodni;
2. az SOS-kromoteszt: az E. coliban mutagén hatás, mutagenitásra létrejövő mutációk letális következményét kiküszöbölő SOS hibajavító rendszer jellegzetes enzimjeit detektálja;
3. a mikronukleusz-teszt: tenyésztett emlős sejteket (általában CHO, azaz kínai hörcsög petesejtet) alkalmaz, amelynél mutagén hatás, mutagenitásra a kromoszómák osztódásakor kis fragmentumok jönnek létre, melyek jól detektálható képletek formájában kizáródnak a sejtmagból.
A mutagén hatás, mutagenitás jellemzésére a mutagén ágensek dózis-hatás görbéje alkalmas. A dózis-hatás összefüggés jellemzője, hogy egy bizonyos küszöbdózis alatt nem jelentkezik mutagén hatás. Ezt a küszöbértéket (LOEL, LOAEL) határértékként is alkalmazzák, az ennél kisebb dózisokhoz tartozó kockázat gyakorlatilag nulla. A mutagén hatás, mutagenitás mérőszáma a mutációs ráta vagy a mutációs együttható, mely a mutáns sejtek vagy egyedEK számát adja meg az összes mutagén hatásnak kitett sejt vagy egyed számához viszonyítva.