Lexikon

1 - 1 / 1 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
abszolút kockázat

a kár nagyságának és a kár bekövetkezési valószínűségének szorzata. Vegyi anyagok környezeti kockázata esetében olyan mérőszámmal jellemzett érték, mely az anyag előre jelzett környezeti koncentrációjának PEC = Predicted Environmental Concentration és előrejelzés szerint káros hatást még nem mutató koncentrációjának PNEC = Predicted No Effect Concentration, vagyis a kitettségnek és a hatásnak a hányadosa. A abszolút kockázat tehát azt adja meg, hogy a számított vagy mért szennyezőanyag-koncentráció elfogadhatatlan kockázatot jelent-e a környezetre, benne az emberre. A kockázat számszerűsítésének célja hogy értékelésre és összehasonlításra használható, környezetirányítási és kockázatkezelési döntések támogatására alkalmas mérőszámot nyerjünk. Az ökológiai kockázatot a RQ kockázati tényezővel jellemezzük, mely két koncentráció hányadosa, egy dimenzió nélküli szám: RQ = PEC / PNEC. Emberi egészségkockázat jellemzésére a humán egészségkockázati hányadost használjuk: HQ = ADD / TDI, ahol ADD Average Daily Dose az ember napi átlagos felvétele, TDI Tolerable Daily Intake pedig a tolerálható napi felvétel a vizsgált vegyi anyagból. A két koncentráció hányadosaként kapott abszolút kockázat mértéke szerint különböztetjük meg a veszélyeztetési szinteket.

Abszolút kockázat számszerű jellemzése: a kockázati tényező értékének megfelelő veszélyeztetési szintek

RQ

Veszély

<0,001

elhanyagolható

0,001-0,1

kicsi

0,1-1

enyhe

1-10

nagy

>10

igen nagy

Az abszolút kockázat vonatkozhat "tiszta" vegyi anyagokra, mely gyártásukat és környezetbe kerülésüket megelőzően is meghatározható, pl. a gyártó ország egészére, Európára vagy a Földre vonatkozóan; ez az általános kockázatfelmérés. Az abszolút kockázat vonatkozhat konkrét érintett, szennyezett területre, ilyenkor a regionális vagy lokális jellemzőkkel hidrogeológiai viszonyok, területhasználat, expozíciós utak végezzük a számítást. A számszerű érték képzése kockázatfelmérés során történik, melynek lépései 1. a veszély, ill. a veszély forrásának azonosítása; 2. a kitettség, a környezeti koncentráció felmérése; 3. a hatás ismerete és mennyiségi jellemzése a koncentráció-hatás vagy dózis-hatás összefüggés alapján; 4. a kockázat mennyiségi felmérése; 5. a kockázat jellemzése. Az abszolút kockázat felmérésének alapja az integrált kockázati modell. Az abszolút kockázat felmérésének két jellemzője 1. a pesszimista becslés: bizonytalanság esetén mindig a lehető legrosszabb esetet vesszük figyelembe és 2. a lépcsőzetes iteratív megközelítés: fokozatosan pontosítjuk a kockázat értékét. Az abszolút kockázat felmérés pesszimista gondolkodásmóddal és iteratív megközelítéssel jellemzett algoritmusa lehetővé teszi, hogy az enyhe kockázatot RQ<1 képviselő eseteket minimális adatmennyiség felhasználásával kizárjuk a további, gyakran igen költséges vizsgálatokból. Az abszolút kockázatot kvantitatív kockázatnak is nevezik, kiszámítását pedig kvantitatív kockázatfelmérésnek.