Lexikon

a termék rendszer az életciklus felmérésben használt kifejezés. Azon, egymással kapcsolatban álló folyamategységek összességét jelenti, amelyek együttesen alkotják a termék életciklusát és nyújtják a termékkel járó funkciót. Termék rendszer vonatkozhat egy áru, egy szolgáltatás, vagy technológia életciklusára is.

a termékfejlesztéssel és valamely - önmagában, készítményekben vagy árucikkekben előforduló -anyag továbbfejlesztésével kapcsolatos tudományos fejlesztés, amelynek során a termelési folyamat fejlesztésére és/vagy az anyag alkalmazási területeinek a vizsgálatára kísérleti üzemeket vesznek igénybe vagy próbatermelést végeznek. Angol rövidítése PPORD: Product and Process Oriented Research and Development. Forrás: REACH 3. cikk (22)

feldolgozatlan vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, centrifugálással, vízgőz desztillációval, vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből - bármilyen módon - kivont, természetesen előforduló anyag. Forrás: REACH 3. cikk (39)

a természetes mikroflóra működésének optimálása, aktivitásának növelése enyhe beavatkozásokkal is lehetséges, így oldott oxigént, különféle tápanyagokat, igény szerint a biológiai aktivitást és a szennyezőanyag mobilitását, biológiai hozzáférhetőségét növelő adalékokat juttathatnak a talajba.
sok remediációs technológia szerepel a szakirodalomban és a gyakorlatban, amely in situ vagy ex situ módon igyekszik intenzifikálni a biodegradációt a talajban. A talaj saját biodegradációján alapuló technológiáknak helyszín-specifikusak;nak kell lenniük, vagyis figyelembe venniük a helyi adottságokat, a szennyezőanyag, a talajmátrix és a már adaptálódott mikroflóra jellemzőit és kölcsönhatásait.
A helyspecifikusság nemcsak azt jelenti, hogy a biotechnológia paramétereit kell helyszín-specifikussá tenni, hanem a műveleteket is, amelyek ezeket a paramétereket biztosítják. Emiatt ritkán lehet két technológia teljesen azonos és a tervezett technológia alkalmasságát kísérletesen is bizonyítani kell. A technológia-tervezés alapparamétereit célszerűen laboratóriumi vagy félüzemi technológiai kísérletek szolgáltatják.
A leggyakrabban alkalmazott intenzifikáló beavatkozások a következők: oxigénellátás, tápanyagellátás, hozzáférhetőséget növelő adalék, egyéb stimuláló adalék, mikrobiális oltóanyag.
Az oxigénigény kielégítése történhet légköri levegő bevezetésével, illetve elszívásával (bioventilláció), vagy oxigént szolgáltató oldott anyagok talajba vagy talajvízbe juttatásával (peroxid oldat, oxigént szolgáltató immobilis peroxidvegyületek, pl. Mg-peroxid, nitrát vagy szulfát az alternatív légzésformák kiszolgálására a talaj anaerob telített zónájában, stb.).
A tápanyagok és adalékanyagok bejuttatása általában oldott formában történik, mélyebb rétegekbe injektálással, injektáló kutak vagy szondák segítségével, vékony talajrétegbe talajra locsolással, beszivárogtatással.
Nagy befolyás gyakorolható a talajban működő biodegradációra a talaj szervesanyag-tartalmának kontrollálásával. A talajba kevert holt szerves anyag (hulladékok) hatására megindul a holt szerves anyag bontását végző közösség aktiválódása, ezzel olyan anyagcsereutak lépnek működésbe, melyek a szennyezőanyagok bontására is képesek. A szerves anyagok mineralizációján kívül a körülményektől függően humuszképződés is lejátszódik, mely egyes, nehezen bontható szennyezőanyagoknak a humuszba épülését is eredményezheti.
A talaj hőmérsékletének kismértékű (mikrobák számára optimális és a deszorpciót is növelő) emelése ugyancsak növeli a biodegradáció hatékonyságát. A nehezen biodegradálható anyagok kémiai reakcióit, pl. polimerizáció, oxidáció szintén megnöveli, tehát a humuszba épülést és a stabilizációt is elősegítheti abban a stádiumban, amikor már biológiailag bontható szubsztrát (szennyezőanyag) kevés van vagy nincs a talajban.

azon fizikai, kémiai és biológiai folyamatok összessége, melyek a környezetbe kikerült szennyezőanyag koncentrációjának csökkenéséhez vezetnek. Ezen folyamatok egy része kockázatcsökkentő hatású (fizikai, kémiai, biológiai bomlás), másik részük terjedés, hígulás vagy megoszlás eredménye, mely folyamatok lokálisan jelenthetnek kockázatcsökkenést, de nagyobb léptékben gondolkozva nem, hiszen az összes környezetbe kikerült anyagmennyiség nem csökken. Esetenként még kockázatnövekedéssel is járhat, mert a szennyezőanyag terjedése során érzékenyebb területeket is elérhet vagy ilyen érzékeny területeken felhalmozódhat.

A természetes folyamatok, melyek a szennyezőanyag csökkenését eredményeik a következők:
- a szennyezőanyag elpárolgása,
- a szennyezőanyag fizikai-kémiai és biológiai kioldása,
- a szennyezőanyag felszíni vagy felszín alatti vízzel való elszállítása,
- vízzel való szállítás közbeni hígulás,
- szerves szennyezőanyagok biodegradációja
- szennyezőanyagok adszorpciója, kiszűrése, megkötése szilárd közeg által
- szennyezőanyagok felvétele, kiszűrése, megkötése biológiai rendszer által.

Egyértelmű kockázatcsökkenést jelent a biodegradálható szerves szennyezőanyagok talajmikroorganizmusok vagy gyökérzóna-mikroorganizmusok által történő biológiai bontása, mineralizációja. Összetett vagy nehezen hozzáférhető és rosszul biodegradálódó szennyezőanyagok esetén általában nem teljes a biodegradáció és gyakori a szelektivitás a bontásban. Az így keletkező maradékok perzisztensek, remediálásuk problémás lehet. A szervetlen szennyezőanyagok, így a toxikus fémek kioldódása, kimosódása csökkenti a szennyezőanyag-koncentrációt a forrásban, de növeli a forrás nagyobb környezetében.

A szennyezőanyagok elpárolgása, kioldása egy másik fázisba kerülést jelent, mely kockázatcsökkenést jelent az egyik fázisban, de növekedést eredményez másikban. Ha a forrás távoli környezete érzékenyebb terület, mint a forrás területe, akkor összességében kockázatnövekedés következhet be. A hígulás hasonlóképpen kétélű folyamat a nem degradálódó anyagoknál és toxikus fémeknél, a szennyező-forrásban csökken a kockázat, de a forrásból kiinduló transzportútvonal mentén egyre nő és egyre nagyobb lesz a szennyezett tömeg (térfogat) és érzékenyebb területek elérésével sokszorosára nőhet a kockázat.
A természetes immobilizációs folyamatok, például perzisztens szerves szennyezőanyagok humuszba épülése vagy toxikus fémek szorpciója vagy beépülése talajalkotó oxidok vagy szilikátok molekularácsába szintén jó kockázatcsökkentő folyamatok.

azokat a mérnöki beavatkozásokat illetjük ezzel az összefogalaló elnevezéssel, melyek a természetben spontán lezajló kockázatcsökkentő folyamatokat - természetes szennyezőanyag csökkenés - célszerűen módosított körülmények és adalékanyagok alkalmazásával intenzívebbé, gyorsabbá, ellenőrizhetővé és irányíthatóvá teszik. A mérnöki beavatkozás mértéke széles skálán mozog. Az enyhe talajszellőzteteéstől a komplex fizikai-kémiai-biológiai beavatkozásokig.
A spontán biodegradáció intenzifikálásával és irányításával olyan in situ remediációs technológiát nyerünk, mely a természetes folyamatnál gyorsabban és tökéletesebben végzi a szerves szennyezőanyagok bontását, mineralizációját.
A párolgási és kioldási folyamatok is intenzifikálhatóak és hasznosítóak; a párolgást termikus talajkezelési eljárásokkal vagy in situ sztrippeléssel, a kioldást vizes mosással, tenzidek alkalmazásával, savas mosással, biológiai kioldással, stb. intenzifikálhatjuk. A szennyezőanyag mobilizálásának akkor van létjogosultsága, ha a szennyezőanyag-forrást térben izoláljuk a környezet többi részétől, és az elpárolgó gőzöket és a kioldás eredményeképpen létrejövő szennyezett vizeket gyüjtjük és kezeljük.
Ha nem lehet a forrást izolálni, akkor a terjedési útvonalat kell kontrollálnunk, például felszíni vizek esetén víztisztítók, felszín alatti vizek esetében reaktív résfalak beépítésével.
A hígulási folyamatok is hasznosíthatóak, például felszín alatti vizeket szennyező szerves folyadékokból kialakult csóvák esetén. Mivel az aerob vagy fakultatív anaerob biodegradáció csak a csóva felületén zajlik, a belsejében nem, ezért biodegradáható talajvíz-szennyezőanyagok esetén segítheti a bontást a csóva szétoszlatása, felületének növelése. Perzisztens szerves anyagoknál és toxikus fémeknél a hígulást-hígítást csak kivételes esetben "alkalmazzuk" mert ezzel rontjuk a kezelhetőséget (hatékonyabb a koncentrált szennyezett közeg kezelése), és globális elszennyeződést okozunk.
A természetes immobilizációs folyamatok (humuszba vagy talajalkotó ásványokba épülés) akkor képezhetik hatékony remediáció alapját, ha hosszútávon irreverzibilis a szennyezőanyag immobilizációja.

a mobilis szennyezőanyag a talajgázba vagy a talaj folyadék fázisába (talajnedvesség, talajvíz) kerül, ezzel jó feltételeket biztosít a természetes szennyezőanyag csökkenéshez, melyek közül a hígulás és a terjedés nem egyértelműen hasznos folyamatok, a biodegradáció viszont igen.
A szerves és/vagy szervetlen szennyezőanyagokkal szennyezett talajokban élő mikroorganizmus-közösség a szennyezést követően egy sor változáson megy keresztül. Előnybe kerülnek a szennyezőanyagot hasznosítani vagy tűrni képes fajok, megindul a biodegradációra képes és/vagy tűrőképes mikroorganizmusok természetes szelekciója és dúsulása, ezzel a természetes biodegradáció.
A legtöbb szerves- és számos szervetlen anyag immobilizálódhat is a talajmátrixban, így a szerves anyagok mozgása és bontása nehézkessé válik, és a fémek teljes egészében megmaradhatnak eredeti helyükön. A mozgékonyság irreverzibilis csökkentése hosszútávon csökkent kockázatot eredményez, a szennyezőanyagok víz és biológiai rendszerek általi hozzáférhetőségének csökkenése megakadályozza őket hatásuk kifejtésében.

100-300 ^oC-on (alacsony hőmérsékletű) vagy 300-600 ^oC-on történik a víz és a szerves szennyezőanyagok elpárologtatása a szennyezett talajból. Tulajdonképpen a szennyezőanyag ledesztillálását jelenti a szilárd felületről. Ha nedves a talaj, akkor vízgőz-desztilláció folyik.
A termikus deszorberben nem történhet égés (túl alacsony a hőfok, emiatt veszélyes égéstermékek keletkezhetnek és robbanásveszély is fennáll), ezért inert gázáramra és indirekt fűtésre van szükség.
Az elszívott gőzöket a deszorberből a gőzkezelő rendszerbe a vivőgáz vagy a vákuum-rendszer továbbítja. A gőzök kezelőrendszerében a szerves szennyezőanyagok leválasztására ciklonokat, aktív szenes vagy más töltetű adszorbereket, szűrőket, nedves elnyeletőket alkalmaznak, elégethetik vagy biológiailag bonthatják a deszorbeálódott szerves szennyező;anyagokat. Nagyobb mennyiség lepárlása esetén a szennyezőanyag újrahasznosítása is lehetséges.
A gyakorlatban két eljárás ismeretes: a forgó dobos kemence és a termikus szalagspirál.
A forgó dobos deszorber egy vízszintes vagy ferde helyzetű henger, melyet kívánatos közvetve fűteni. A csőkemencét forgatják. A kezelőtér izolációja a külső tértől igényes megoldást követel.
A termikus szalagspirál egy zárt hengerben forog, miközben továbbítja a szállítandó anyagot. Hasonló izolációra és fűtőrendszerre van szükség, mint a forgódobosnál. A szalagspirál üreges szárában keringtetett forró olaj vagy gőz közvetve fűti a szállított anyagot, a szennyezett talajt.
Az eltávozó gőzök további kezelése a technológia lényeges pontja, minden esetben szükséges.
Az alacsony hőfokú deszorberből kikerült talaj csak kis mértékben károsodik. A talaj hőmérséklete mindig alacsonyabb, mint a kemence légterének hőmérséklete. Emiatt még a 350 ^oC-on kezelt talaj is tartalmaz élő sejteket, és a talaj élettelen része nem bomlik, nem károsodik, könnyen revitalizálható, pl. kevés (kb. 10%) jó minőségű talaj hozzákeverésével. A termikus deszorberből kikerülő, szennyezőanyagot már nem tartalmazó talaj steril talajként is hasznosítható, steril talajt igénylő mezőgazdasági technológiákban vagy biotechnológiákban (steril növények tenyésztése, kontrollált talajoltóanyaggal oltott talaj rizoszféra kialakításához, stb.)
Magas hőfokú deszorpció 300-600^oC-on történik, indirekt fűtéssel. Itt is inert gázáramot vagy vákuumot alkalmaznak, hogy a szennyezőanyag ne gyulladjon be. A többi jellemzője megegyezik az alacsony hőfokú deszorpciónál tárgyaltakkal, de a kezelt talaj károsodása nagyobb mértékű, így általában a talaj a kezelés után revitalizációra szorul, ha talajként kívánjuk használni.

a termikus turbulencia kifejlődésében döntő része van a hőmérsékleti rétegződésnek. Minél nagyobb a turbulenciát előidéző hőmérséklet gradiens, annál nagyobb az a sebesség, amellyel a keveredés végbemegy. Nappal a besugárzás hatására a földfelszín felmelegszik és a légkör alsó rétege labilissá válik. A melegebb, tehát könnyebb légrétegek felemelkednek és ezek helyébe hidegebb légrészek süllyednek le. A nagy függőleges hőmérséklet gradiensű légtömegekben gyakori a talajközelben is az élénk turbulens mozgás. A kis függőleges hőmérséklet gradiensű légtömegekben viszont a gyakori szélcsend és a gyenge áramlás a jellemző.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

összes szervetlen széntartalom, melyet pl. a vizek, üledékek szerves anyagtartalmának (lásd TOC) jellemzésekor határozunk meg és veszünk korrekcióba. Mérése úgy történik, hogy savval felszabadítjuk a karbonátokból, hidrogénkarbonátokból a széndioxidot, egy gázzal kihajtjuk és pl. infravörös detektorral mérjük. Ha a mintában illékony szerves komponensek is találhatók, pl. benzol, toluol, ciklohexán és kloroform, ezek is elvesznének a kihajtás során. Ilyenkor a TOC koncentrációt külön mérésben vagy kivonással határozzuk meg. Ma már vannak olyan készülékek, melyekkel a meghatározás automatikusan elvégezhető. (Forrás: Elementar GmbH: TOC mérés és TN mérés forradalmian új koncepcióval. Tallózó, Labinfo 2009/1, 20-21)

általános szabály, hogy egy meghatározott összetételű anyag, melyben egynél több fő összetevő 10% (m/m) és 80% (m/m) közötti koncentrációban van jelen.

az összes szerves kötésben lévő széntartalom angol nevének (Total Organic Carbon) rövidítése. Egyebek mellett a vízminőség és környezeti minták jellemzésére használt mérőszám, ivóvizek, felszíni vizek, szennyvizek szerves anyagtartalmát leíró kumulatív adat. Talaj jellemzésére is használható. A vizek szervesanyag-tartalma származhat természetes lebomlási folyamatokból (pl. huminsavak) vagy szennyezésekből (pl. detergensek, ipari szennyezőanyagok, növényvédőszerek). Meghatározása a minta levegőben (vagy oxigénben) történő magas hőmérsékletű oxidációján alapul, melynek során a teljes széntartalom szén-dioxiddá alakul át, a széndioxidot pedig pl. infravörös detektor méri. Amennyiben a minta szervetlen szénvegyületeket is tartalmaz (oldott széndioxid, karbonátok), azt külön meg kell határozni, és az eredményből levonni. Ma már vannak olyan készülékek, melyek automatikusan mérik az összes szervetlen széntartalmat (TIC) pl. úgy, hogy savazással felszabadítják a széndioxidot, majd a maradék szerves széntartalmat. (Forrás: Elementar GmbH: TOC mérés és TN mérés forradalmian új koncepcióval. Tallózó, Labinfo 2009/1, 20-21)

az a gyártótól vagy importőrtől különböző, a közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely ipari vagy foglalkozásszerű tevékenységei során az anyagot önmagában vagy készítményben felhasználja. A forgalmazó vagy a fogyasztó nem továbbfelhasználó. A 2. cikk (7) bekezdésének c) pontja alapján mentesített újraimportáló továbbfelhasználónak minősül. Forrás: REACH 3. cikk (13)

a vegyi anyagok REACH rendelet szerinti toxicitásának tesztelését a BIZOTTSÁG 440/2008/EK RENDELETE (2008. május 30.) írja elő.

(1) Az 1907/2006/EK rendelet értelmében közösségi szinten vizsgálati módszereket kell elfogadni olyan vizsgálatokat illetően, amelyek szükségesek az egyes anyagok lényegi tulajdonságaira vonatkozó információk megszerzéséhez.

(2) A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelv V. melléklete megállapította az anyagok és készítmények fizikai és kémiai tulajdonságainak, toxicitásának, valamint ökotoxicitásának meghatározására szolgáló módszereket. A 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2008. január 1-jei hatállyal törölte a 67/548/EGK rendelet V. mellékletét.

(3) A 67/548/EGK rendelet V. mellékletében szereplő vizsgálati módszereket bele kell foglalni ebbe a rendeletbe.

(4) E rendelet nem zárja ki más vizsgálati módszerek használatát, feltéve hogy alkalmazásuk összhangban van az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésével

(5) A vizsgálati eljárások során az állatok helyettesítésére, illetve a felhasználásuk csökkentésére és finomítására vonatkozóelveket teljes mértékben figyelembe kell venni a vizsgálati módszerek kidolgozásakor, különösen akkor, ha az állatkísérletek kiváltására, számának csökkentésére vagy finomítására alkalmas, hitelesített módszerek rendelkezésre állnak.

(6) E rendelet rendelkezései összhangban vannak az 1907/ 2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével.

1. cikk: Az 1907/2006/EK rendelet céljából alkalmazandó vizsgálati módszereket e rendelet melléklete állapítja meg.

2. cikk: A Bizottság szükség esetén felülvizsgálja az e rendeletben foglalt vizsgálati módszereket a gerinces állatokon végzett kísérletek helyettesítése, számának csökkentése és finomítása érdekében.

3. cikk: A 67/548/EGK irányelv V. mellékletére történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

4. cikk: Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit 2008. június 1-jétől kell alkalmazni.

A REACH ÁLTAL ELÕÍRT TOXICITÁSI TESZTEK

B.1a. Akut orális toxicitás – rögzített dózisú eljárás
B.1b. Akut orális toxicitás – akut toxikus osztály módszer
B.2. Akut toxicitás (inhaláció)
B.3. Akut toxicitás (dermális)
B.4. Akut toxicitás: bőrirritáció/bőrkorróziós hatás
B.5. Akut toxicitás: szemirritáció/szemkorróziós hatás
B.6. A bőr érzékennyé tétele
B.7. Ismételt adagolású (28 napos) toxicitásvizsgálat (orális)
B.8. Ismételt adagolású (28 napos) toxicitás (inhaláció)
B.9. Ismételt adagolású (28 napos) toxicitás (dermális)
B.10. Mutagenitás – kromoszóma-rendellenességek in vitro vizsgálata emlősökön
B.11. Mutagenitás – kromoszóma-rendellenességek in vivo vizsgálata emlősökön
B.12. Mutagenitás – in vivo emlős eritrocita mikronukleusz vizsgálat
B.13/14. Mutagenitás: reverz mutagenitási vizsgálat baktériumokkal
B.15. Mutagenitásvizsgálat és a rákkeltő hatás szűrése génmutáció vizsgálata saccharomyces cerevisiae-ben
B.16. Mitotikus rekombináció-vizsgálat sacharomyces cerevisiae- ben
B.17. Mutagenitás – in vitro génmutáció vizsgálat emlőssejteken
B.18. DNS-károsodás és -javítás – nem tervezett dns-szintézis (unscheduled dna synthesis, uds) – emlőssejtek in vitro
B.19. In vitro emlőssejttestvér-kromatidkicserélődés (sister chromatid exchange, sce) vizsgálat
B.20. Nemhez kötött recesszív letális vizsgálat drosophila melanogasterben
B.21. In vitro emlőssejt-transzformációs vizsgálatok
B.22. Domináns letális vizsgálat rágcsálókon
B.23. Emlős spermiogoniális kromoszóma-rendellenesség vizsgálat
B.24. Egérfolt- (spot) teszt
B.25. Egéren végzett örökletes transzlokációs vizsgálat
B.26. Szubkrónikus orális toxicitási vizsgálat, rágcsálókon végzett 90 napos, ismételt adagolású orálistoxicitás-vizsgálat
B.27. Szubkrónikusorális-toxicitási vizsgálat, 90 napos, ismételt adagolású orálistoxicitási vizsgálat nem rágcsálókon
B.28. Szubkrónikus dermális toxicitásvizsgálat 90 napos, ismételt dermális adagolású vizsgálat rágcsálófajokon
B.29. Szubkrónikus inhalációs toxicitásvizsgálat 90 napos, ismételt inhalációs adagolású vizsgálat rágcsálófajokon
B.30. Krónikus toxicitásvizsgálat
B.31. Prenatális fejlődési toxicitásvizsgálat
B.32. A rákkeltő hatás vizsgálata
B.33. A krónikus toxicitás és a rákkeltő hatás együttes vizsgálata
B.34. Egygenerációs reprodukciós toxicitásvizsgálat
B.35. Kétgenerációs reprodukciós toxicitásvizsgálat
B.36. Toxikokinetikai vizsgálat
B.37. Szerves foszforvegyületekkel kiváltott akut késleltetett neurotoxicitás
B.38. Szerves foszforvegyületekkel kiváltott késleltetett neurotoxocitás-vizsgálat 28 napos ismételt adagolás esetén
B.39. Nem ütemezett dns-szintézis (uds) in vivo vizsgálat emlős májsejtekkel
B.40. In vitro bőrkorrózió: transzkután elektromos rezisztencia vizsgálat (ter)
B.40 a. In vitro bőrkorrózió: emberi bőrmodellen végzett vizsgálat
B.41. In vitro 3T3 NRU fototoxicitás-vizsgálat
B.42. Bőrszenzibilizáció: lokális nyirokcsomó-vizsgálati módszer
B.43. Neurotoxicitási vizsgálat rágcsálókban
B.44. Bőrön át történő felszívódás: in vivo módszer
B.45. Bőrön át történő felszívódás: in vitro módszer

egy anyagnak való kitettségből származó toxicitás a szervezetben reakcióként lezajló események láncolatának következménye, amely azt eredményezi, hogy a szervezet érintett szövete olyan mennyiségben veszi át a mérgező anyagot, hogy az káros hatást okoz.

A mérgező anyag koncentrációja a biológiai célszervezetben a felszívódástól, eloszlástól, anyagcserétől és kiürüléstől függ. A REACH VIII. melléklete szerint, ezen folyamatok, vagyis a vegyi anyag toxikokinetikai viselkedésének értékelése kötelező a már meglévő adatokból. Új adatok létrehozásának kötelezettsége nem áll fenn.

Forrás: REACH

vegyi anyagok, (veszélyes anyagok, szennyezőanyagok, xenobiotikumok) azon tulajdonsága, hogy akut (heveny) vagy krónikus (idült) mérgező hatást képesek kiváltani. Az akut toxicitás a vegyi anyagnak való egyszeri kitettség alkalmával jelentkezik. A krónikus toxikus hatás, toxicitás, mérgező hatás az egész élettartam, vagy az élettartamhoz képest hosszú időn keresztül történő ismételt, vagy rendszeres kitettségnek tulajdonítható káros hatás. Az akut toxicitástól megkülönböztetjük a bőrirritációt és a szemkárosító hatásokat, a krónikus toxicitástól pedig a mutagén, karcinogén és teratogén hatásokat.
A toxikus anyagok az élő szervezetbe a táplálékkal, az ivóvízzel, a belégzett levegővel és bőrkontaktus útján juthatnak. A szervezetbe bejutott toxikus anyag átalakulásokon mehet keresztül (pl. emésztés) mielőtt a biokémiai receptorokkal (DNS, RNS, membrán, enzim, stb.) kölcsönhatásba lép és kifejti hatását. A toxikus hatás, toxicitás, mérgező hatás kiterjedhet egyetlen egyed biokémiai jellemzőire (stresszfehérjék megjelenése, acetilkolin-észteráz gátlás, immunválasz), fiziológiai és viselkedési jellemzőire (kromoszóma rendellenességek, tumorok, fejlődési rendellenességek, halálozás) vagy a különböző szintű közösségi funkciókra (fajsűrűség, fajeloszlás, hozam). -vegyi anyagok toxikus hatás, toxicitás, mérgező hatásának mérésére szabványosított toxikológiai és ökotoxikológiai tesztmódszereket használunk, melyek eredményéből az akut és a krónikus toxicitás mértékét határozzuk meg.

a bőr látszólagos elektromos rezisztenciájának mérése rezisztenciaértékként, kiloohmban kifejezve. A barrierfunkció vizsgálatának egy egyszerű és nagy teljesítményű módszere, amely során az ionok bőrön történő áthaladását egy Wheatstone-híd segítségével rögzítik. Elsősorban bőrkorrózió teszteknél használják, hogy a vizsgálandó vegyület bőrroncsoló hatásának mértékét számszerűsíteni lehessen. Minél jobban roncsolódik a vizsgálandó bőrlemez preparátum, annál jobban elvékonyodik, annál kisebb a mérhető ellenállása.

az áramláson belüli rendezetlen mozgásokat turbulenciának nevezzük. A turbulenciát termikus és mechanikus hatások hozzák létre. Ennek alapján két típusát különböztetjük meg: a termikus és a dinamikus turbulenciát.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

Use Category, magyarul felhasználási kategória, vegyi anyagok használatából eredő kockázatokat leképező általános kockázati modellt (expozíciós szcenáriót) jelent. Ugyanazon vegyi anyag, pl. hypo, lúgos tisztitószerek, oldószerek, növényvédőszerek, festékek, stb.  ipari vagy mezőgazdasági professzionális (a) és háztartási (b) használata eltérő expozíciós szcenáriót jelent: a.) az ipari vagy mezőgazdasági üzemet, ahol szakképzett munkások védőfelszerelésben, szigorú szabályok és előírások szerint, ellenőrzés mellett dolgoznak, b.) egy háztartást, ahol védőfelszerelés nélkül, előírás nélkül, bármelyik családtag használhatja és gyerekek is hozzájuthatnak. (Forrás: REACH)

Unresolved Complex Mixture, magyarul kromatográfiával teljesen szét nem választott komponenskeverék, melyet egy csoportnak tekintve együtt értékelünk.

ELINCS-ben szereplő, 1981 szeptember 18. után gyártott anyagok.

szennyezett területek remediálása során is keletkezhetnek olyan hulladékok, vagy melléktermékek, melyek újrafelhasználása vagy hasznosítása lehetséges.

Erre jó példa a felszín alatti víz felületén úszó víznél könnyebb talajszennyezőanyagok, pl. szénhidrogének leszívása a talajvíz felszínéről és tisztítás, kezelés utáni felhasználása tüzelőolajként vagy tüzelőolajba keverve. A Tököli repülőtéren például évekig szivattyúzták a reptér alatti vízfelszínről a kerozint, melyet újrahasznosítottak fűtőanyagként.

Maguk a kezelt, remediált talajok is újra felhasználhatóak, eredeti funkciójukban vagy minőségüknek megfelelően új funkcióban, pl. töltőanygként, hulladéklerakók fedésére, stb. A remediációt megelőzően szemcseméret szerint osztályozott szennyezett üledékek és talajok durva frakciói (kavics, homok) általában nem tartlamaznak jelentős mennyiségű szennyezőanyagot, így felhasználhatóak építőanyagként vagy más célra. A szerves anyaggal szennyezett finomfrakció, pl. az agyagfrakció felhasználható cement- vagy téglagyártáshoz, ahol a cement-/téglagyártási technológiában kiég belőle a szerves szennyezőanyag.

Érdekes újrafelhasználási lehetőség a termikus deszorpción átesett talajok esetében a talaj steril talajként, kényesebb növénytermesztési, pl. növényklónozási technológiákban való használata.

szemcseméret szerinti frakcionálás.

fizikai módszer, melynek során ultrahangos rezgést használunk a minta extrakciójának intenzívebbé tételére, és hogy növeljük az oldószer/vizsgálandó anyag kölcsönhatásait. Angol neve után (Sonication Assisted Extraction) rövidítése SAE. Többek között talajok szerves szennyezőanyag-tartalmának meghatározásakor alkalmazzuk.

egy korábban szennyezett és remediált terület remediálása utáni teendők végzése, pl. monitoring, revitalizáció, revegetáció, stb.

ex situ talajremediációnál az utómonitoring általában befejeződik a kezelt talaj minősítésével. környezetmonitoringra akkor van szükség, ha a talaj kezelése után is nagy kockázattal rendelkezik, mégis kihelyezik a környezetbe. A minősítéshez integrált metodika (talajTesztelőTriád) szükséges és ismerni kell a talaj jövőbeni használatát, hogy az azzal kapcsolatos megengedhető kockázathoz hasonlíthassuk az eredményeket.
in situ kezelést követően szigorúbb követelményeknek kell eleget tenni, mert nem csak a kezelt talajtérfogatnak kell megfelelnie a talajhasználat minőségi követelményeinek, hanem a kezelt talajtérfogatot körülvevő egész területnek, az ottani környezeti elemeknek. A heterogenitások és lassan beálló egyensúlyok miatt csak a hosszú időn keresztüli negatív kibocsátás bizonyíthatja a terület ártalmatlan voltát. in situ talajkezelés után általéban 5 évig írnak elő ~ot.

a REACH rendelet szerinti olyan anyagok, melyek összetétele ismeretlen, változékony, komplex reakciótermék, vagy biológiai anyag. Az UVCB anyagok jellegzetessége, hogy nem egy anyagból állnak és összetételük nem adható meg.

a végpont egy kémiai anyag megfigyelhető vagy mérhető belső tulajdonsága. Utalhat például egy fizikai-kémiai tulajdonságra, mint például a pára nyomás, a degradációs képesség vagy a biológiai hatás, amivel egy megadott anyag rendelkezik az emberi egészség vagy a környezet felett, például a karcinogenitás, irritáció, vízi toxicitás.

a vegyi anyag belső tulajdonságai az anyag olyan tulajdonságai, melyek alapján az anyag sorsa meghatározható, és azonosítani lehet a potenciális veszélyeit. Azzal a céllal, hogy a REACH szerint regisztrálnak egy anyagot, a regisztrálónak specifikus információkat kell bemutatnia az anyag belső tulajdonságairól, a következő területeken:
fizikai/kémiai tulajdonságok
emberi toxikológiai információk
ökotoxikológiai információk.
Az anyagok belső tulajdonságainak adatai végpontokba vannak besorolva. Például a "karcinogenitás" egy emberi toxikológiai végpont. (Forrás: REACH)

a vegyi anyagok értékelésének 4 típusa van a REACH-en belül.
1. dosszié értékelés az Ügynökség (ECHA) által.
2. egyezési vizsgálat: meg kell vizsgálni hogy minden szükséges információt tartalmaz e a regisztrációs dosszié, és hogy ezek az információk megfelelőek-e.
3. a tesztelési javaslat ellenőrzése: értékelni kell, hogy a tesztelési módszereken felül, melyek a regisztrációs dokumentumban a regisztráló által le vannak írva, szükség van e további tesztekre a IX. és X. mellékletekben található információkhoz, illetve a Rendelet megfelelő-e.
4. anyag értékelés egy tagállam által: tisztázni minden alapot, figyelembe véve hogy egy anyag veszélyt jelent e az emberi egészségre vagy a környezetre, és a tagállamok a regisztrált intermediereket is értékelhetik.

a vegyi anyag felhasználás feltételei az Üzemeltetési feltétekben és a kockázat Kezelési Intézkedésekben található meg, az expozíciós forgatókönyveknek megfelelően. Forrás: REACH I melléklet, 5.1.1 szakasz.

az eljárások és a felhasználás széles körére kiterjedő expozíciós forgatókönyv, amelyben legalább a felhasználás rövid általános leírása formájában közlik az eljárásokat és felhasználásokat. Forrás: REACH 3. cikk (38).

a környezttoxikológia alapja a vegyi anyagok és élőlények közötti kölcsönhatás, melynek kialkulásában a két legfontosabb elem a 1. a hatás helye (receptor) és 2. a hatás módja, vagyis a vegyi anyag és az organizmus közötti molekuláris szintű kölcsönhatás.

A receptor lehet egy nukleinsav, egy membránba vagy idegvégződésbe épült specifikus fehérje és lehet egyáltalán nem specifikus molekula. A narkotikumok receptorai például nem specifikusak, azok általában hatnak a membránokra, megváltoztatva azok áteresztőképességét vagy egyéb tulajdonságát, ezáltal pedig normális funkcióját.

A molekuláris szintű kölcsönhatás következményei magasabb szinteken, tehát az organizmus, a populáció, a közösség vagy a teljes ökoszisztéma szintjén is megjelenhet, ezen válaszok bármelyikét értelmezhetjük egy környezettoxikológiai teszt mérendő paramétereként.

Molekuláris szintű; biokémiai paraméterek:

•     stresszfehérjék termelése,
•     anyagcsereindikátorok megjelenése,
•     metallotionein termelés,
•     acetilkolin-észteráz gátlás,
•     immunszuppresszió.

Szervezet szintjén megjelenő fiziológia és viselkedésbeli jellemzők:

•     kromoszómasérülések,
•     lézió, nekrózis (szervkárosodás, elhalás),
•     daganatképződés,
•     teratogén hatások,
•     szaporodóképesség megváltozása,
•     viselkedés megváltozása: kompenzáló viselkedés
•     pusztulás.

Populáció szintjén jelentkező jellemzők:

•     a populáció sűrűsége,
•     produktivitása,
•     párzás sikeressége,
•     genetikai struktúra megváltozása,
•     kompetíció megváltozása.

A közösség szintjén jelentkező jellemzők:

•     a közösség összetétele,
•     a közösség diverzitása,
•     a közösség stabilitása,
•     energiafelhasználásának hatékonysága,
•     a szukcesszió állapota.

Ökoszisztéma szintű jellemzők:

•    a fajok összetétele és eloszlása,
•    anyagcsere, elemkörforgalom,
•    a táj megváltozása.

Ha a toxikológus és az ökotoxikológus jól le tudná írni az elsődleges hatások felsőbb szintekre vonatkozó következményeit, akkor egyszerű vizsgálatok eredményei, vagy akár pusztán a vegyi anyag szerkezetének ismerete alapján jól tudnánk előre jelezni az ökoszisztéma egészére várható hatást. Ma még távol vagyunk ettől a tudástól, így általában a felsőbb szinteken jelentkező válaszparaméterek mérését kell választanunk, nem pedig az alsó szintek eredménye alapján történő extrapolációt.

67/548/EEC rendelet a veszélyes vegyi anyagok biztonságos használata érdekében egyszerű mondatokban megfogalmazott tanácsokat, utasításokat ad a használóknak .a vegyi anyagok csomagolásán. Ezek az un. S-mondatok.

Egyszerű S-mondatok

S1 Elzárva tartandó.

S2 Gyermekek kezébe nem kerülhet.

S3 Hűvös helyen tartandó.

S4 Lakóterülettől távol tartandó.

S5 … alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg).

S6 … alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg).

S7 Az edényzet légmentesen lezárva tartandó.

S8 Az edényzet szárazon tartandó.

S9 Az edényzet jól szellőző helyen tartandó.

S12 A tartályt nem szabad légmentesen lezárni.

S13 Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó.

S14 …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg].

S15 Hőhatástól távol tartandó.

S16 Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás.

S17 Éghető anyagoktól távol tartandó.

S18 Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni.

S20 Használat közben enni, inni nem szabad.

S21 Használat közben tilos a dohányzás.

S22 Az anyag porát nem szabad belélegezni.

S23 A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg).

S24 A bőrrel való érintkezés kerülendő.

S25 Kerülni kell a szembejutást.

S26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.

S27 A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni.

S28 Ha az anyag a bőrre kerül, …-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).

S29 Csatornába engedni nem szabad.

S30 Soha nem szabad vízzel keverni.

S33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell.

S35 Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell.

S36 Megfelelő védőruházatot kell viselni.

S37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni.

S38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni.

S39 Szem-/arcvédőt kell viselni.

S40 A padlót és a beszennyeződött tárgyakat …-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg).

S41 Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni.

S42 Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg).

S43 Tűz esetén …-val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz használata fokozza a veszélyt, "Víz használata tilos" mondatot is hozzá kell tenni.

S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.

S46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni.

S47 …°C feletti hőmérsékleten nem tárolható (a gyártó határozza meg).

S48 …-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg).

S49 Csak az eredeti edényzetben tárolható.

S50 …val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg).

S51 Csak jól szellőztetett helyen használható.

S52 Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható.

S53 Kerülni kell az expozíciót, – használatához külön utasítás szükséges.

S56 Az anyagot és edényzetét veszélyes-, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni.

S57 A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni.

S59 A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni.

S60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.

S61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni. (Biztonsági adatlap.)

S62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét.

S63 Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat.

S64 Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben ha a sérült nem eszméletlen).

Összetett S mondatok

S1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó.

S3/14 Hűvös helyen, …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/7 Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó.

S3/7/9 – (Törölve)

S3/9 – (Törölve)

S3/9/14 Hűvös, jól szellőző helyen, …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/9/14/49 Hűvös, jól szellőző helyen, …-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/9/49 Hűvös, jól szellőző helyen, csak az eredeti edényben tárolható.

S7/47 Az edényzet légmentesen lezárva …°C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg).

S7/8 Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó.

S7/9 Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőző helyen tartandó.

S20/21 A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad.

S24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást.

S27/28 Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű …- val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).

S29/35 Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell.

S29/56 Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni.

S36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.

S36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni.

S36/39 Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni.

S37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni.

S47/49 …°C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg).

a REACH értelmezésében az anyagok kategóriáin a fizikai, kémiai, toxikológiai és/vagy ökotoxikológiai tulajdonságaikban valószínűleg hasonló, vagy a szerkezeti hasonlóságuk következtében szabályos mintát követő anyagok csoportjait értjük. Ezek a hasonlóságok a következőkön alapulhatnak:
1. közös funkciós csoport(ok) (pl: aldehid, epoxid, észter, jellegzetes fémion)
2. közös összetevő, vagy kémiai osztály, hasonló szénatomszám-tartomány. Ez gyakran az összetett anyagok esetében fordul elő, amik leginkább az "ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű" (UVBC) anyagokként ismertek.
3. egy kategórián (pl: egy lánc-hosszúsági kategória) belüli növekvő és állandó változás gyakran megfigyelhető a fizikai-kémiai tulajdonságokban pl.: forráspont tartomány.
4. a közös prekurzorok és/vagy bomlástermékek valószínűsége, fizikai vagy biológiai folyamatokon keresztül, melyek felépítésükben hasonló vegyi anyagokat eredményeznek (pl.: a vizsgált -egymáshoz kapcsolódó- vegyi anyagoknak az anyagcsere-folyamatokon keresztüli megközelítése). (Forrás: REACH)

A veszélyes anyagokra vonatkozó 67/548/EEC törvény az alábbi szabványos mondatokkal jellemzi a vegyi anyagok veszélyességét.

Egyszerű R mondatok

R1 Száraz állapotban robbanásveszélyes.

R2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat.

R3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt.

R4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez.

R5 Hő hatására robbanhat.

R6 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.

R7 Tüzet okozhat.

R8 Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat.

R9 Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes!

R10 Kismértékben tűzveszélyes.

R11 Tűzveszélyes.

R12 Fokozottan tűzveszélyes.

R13 Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gáz. (2001.08.06. óta törölve, de régi kártyákon még előfordulhat)

R14 Vízzel hevesen reagál.

R15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

R16 Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes.

R17 Levegőn öngyulladó.

R18 A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet.

R19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.

R20 Belélegezve ártalmas.

R21 Bőrrel érintkezve ártalmas.

R22 Lenyelve ártalmas.

R23 Belélegezve mérgező.

R24 Bőrrel érintkezve mérgező.

R25 Lenyelve mérgező.

R26 Belélegezve nagyon mérgező.

R27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R28 Lenyelve nagyon mérgező.

R29 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.

R30 A használat során tűzveszélyessé válik.

R31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.

R32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.

R33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes.

R34 Égési sérülést okoz.

R35 Súlyos égési sérülést okoz.

R36 Szemizgató hatású.

R37 Izgatja a légutakat.

R38 Bőrizgató hatású.

R39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat.

R40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított. (Régi jelentése: Lehetséges irreverzibilis hatások)

R41 Súlyos szemkárosodást okozhat.

R42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R44 Zárt térben hő hatására robbanhat.

R45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).

R46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet).

R47 Születési rendellenességet okozhat (2001.08.06. óta törölve)

R48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat.

R49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).

R50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre.

R51 Mérgező a vízi szervezetekre.

R52 Ártalmas a vízi szervezetekre.

R53 A vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R54 Mérgező a növényvilágra.

R55 Mérgező az állatvilágra.

R56 Mérgező a talaj szervezeteire.

R57 Mérgező a méhekre.

R58 A környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R59 Veszélyes az ózonrétegre.

R60 A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja.

R61 A születendő gyermekre ártalmas lehet.

R62 A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet.

R63 A születendő gyermeket károsíthatja.

R64 Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja.

R65 Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat.

R66 Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

R67 Gőzei álmosságot vagy szédülést okozhatnak.

R68 Maradandó egészségkárosodást okozhat.

Összetett R mondatok

R14/15 Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

R15/29 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek.

R20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas.

R20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas.

R20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas.

R21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas.

R23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező.

R23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.

R23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező.

R24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.

R26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező.

R26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező.

R27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező.

R36/37 Szemizgató hatású, izgatja a légutakat.

R36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R36/38 Szem- és bőrizgató hatású.

R37/38 Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R39/23 Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség-károsodást okozhat.

R39/23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/24 Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség-károsodást okozhat.

R39/24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/25 Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/28 Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R40/20 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/21 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/21/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/21 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/21/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R42/43 Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáció).

R48/20 Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/21 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/21/22 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/22 Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/21 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/22 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23 Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/24 Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/25 Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/24 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészség-károsodást okozhat.

R48/24/25 Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R68/20 Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészség-károsodást okozhat.

R68/20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/21 Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészség-károsodást okozhat.

R68/22 Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

a 79/831/EEC rendelet VII. és VIII. melléklete megadja azokat a mószereket, melyek a vegyi anyagok ökotoxicitásának mérésére elfogadott, egységes európai metodikák. A névre kattintva a szabvány módszerek angol nyelvű szövegét éri el.

Általános bevezetés
1 hal, akut toxicitás
2 Daphnia, akut toxicitás
3 algagátlási teszt
4 biodegradáció: gyors ("ready") biodegradálhatóság
   4-a oldott szerves szén (DOC) elszíntelenedési teszt
   4-b módosított OECD szűrővizsgálat
   4-c széndioxid képződési teszt
   4-d manométeres légzési teszt (respirométer)
   4-e zárt palack teszt
   4-f miti teszt
5 degradáció: biokémiai oxigén igény
6 degradáció: kémiai oxigén igény
7 degradáció: abiotikus degradáció: hidrolízis a pH függvényében
8 földigiliszta teszt: mesterséges talajteszt
9 biodegradáció: Zahn−Wellens teszt
10 biodegradáció: eleveniszapos szimulációs teszt
11 biodegradáció: eleveniszapos légzés-gátlási teszt
12 biodegradáció: módosított SCAS-teszt
13 biokoncentráció: átfolyós halteszt
14 hal, növekedési teszt
15 hal, akut toxicitás hal-lárvával
16 méh, akut orális toxicitási teszt
17 méh, akut kontakt toxicitási teszt
18 adszorpció/deszorpció tesztelése statikus egyensúlyi módszerrel
19 adszorpciós koefficiens meghatározása (Koc) talajjal és szennyvíziszappal, HPLC-s módszert alkalmazva
20 Daphnia magna szaporodási teszt
21 talajmikroorganizmusok: nitrogén-formák tesztelése
22 talajmikroorganizmusok: szénformák tesztelése
23 aerob és anaerob átalakítás talajban
24 aerob és anaerob átalakítás víz-üledék rendszerben

a vegyi anyagok osztályozás a REACH-ben az a folyamat, amely során a megadott anyagokat vagy készítményeket besorolják a megadott 15 veszélyességi kategória valamelyikébe a belső tulajdonságaik alapján, összhangban a 67/548-as EEC rendelet részletezett kritériumaival.
Ha az anyagot nem találják veszélyesnek az említett kritériumok szerint, akkor nem osztályozzák. A GHS alapján az anyagok vagy készítmények veszélyességi/kockázati osztályokba lesznek besorolva.

Az osztályozási és besorolási (cimkézési) leltár egy, az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) által kezelt adatbázis, mely az összes anyag osztályozását tartalmazza, amely megjelenik a regisztrációs dossziékban, vagy az osztályozási és besorolási bejelentésekben, beleértve a PPORD bejelentéseket is. A leltár nyilvánosan elérhető információi között szerepel az anyag neve, osztályozása és besorolása, mely a REACH rendelet 119. cikk rendelkezésével van összhangban.

Forrás: REACH, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1999:200:0001:0068:EN:PDF

a 79/831/EEC rendelet VII. és VIII. melléklete megadja azokat a mószereket, melyek a vegyi anyagok toxicitásának mérésére elfogadott, egységes európai metodikák. A névre kattintva a szabvány módszerek angol nyelvű szövegét éri el.

1a általános bevezetés
1b akut orális toxicitás − fix dózisú eljárás
1c akut orális toxicitás − toxicitási osztály meghatározása
2 akut toxicitás belégzéssel
3 akut toxicitás bőrkontaktussal
4 akut toxicitás: bőrirritáció, maró hatás
5 akut toxicitás: szeirritáció, maró hatásn
6 szenzitizálás (érzékenyítés) bőrön
7 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (orális)
8 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (belégzés)
9 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (bőrkontaktus)
10 mutagenitás − in vitro emlőskromoszóma-rendellenességi teszt
11 mutagenitás − in vivo emlős csontvelő kromoszóma-rendellenességi teszt
12 mutagenitás − emlős eritrocita mikronukleusz teszt
13/14 mutagenitás − reverz mutációs teszt baktériummal
15 génmutáció − Saccharomyces cerevisae felhasználásával
16 mitotikus recombináció − Saccharomyces cerevisae felhasználásával
17 mutagenitás − in vitro emlőssejt génmutációs teszt
18 DNS-károsodás és javítás − nem ütemezett DNS-szintézis − emlőssejt, in vitro
19 nővér-kromatidák kicserélődése, in vitro bioteszt
20 nemek által irányított recesszív pusztulási teszt Drosophila melanogaster felhasználásával
21 in vitro emlőssejt transzformációs teszt
22 rágcsáló, domináns letális teszt
23 emlős éretlen spermasejt kromoszóma rendelenességének tesztelése
24 egérembrió teszt
25 egér, öröklődő transzlokáció
26 szubkrónikus orális toxicitás, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
27 szubkrónikus orális toxicitás, ismétlődő dózisú, 90 napos, nem rágcsálóval
28 szubkrónikus toxicitás bőrkontaktussal, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
29 szubkrónikus toxicitás belégzéssel, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
30 krónikus toxicitási teszt
31 teratogenitási teszt −rágcsálóval és nem-rágcsálóval
32 rákkeltő hatás (karcinogenitás) tesztelése
33 kombinált krónikus toxicitási és karcinogenitási teszt
34 egy-generációs reprotoxicitási teszt
35 két-generációs reprotoxicitási teszt
36 toxikokinetika
37 késleltetett neurotoxicitás, szerves foszforvegyületekkel történt akut expozíciót követően
38 késleltetett neurotoxicitás, szerves foszforvegyületekkel 28 napon át ismételt dózisú expozíciót követően
39 nem ütemezett DNS-szintézis (UDS) emlős májsejtekkel, in vivo
40 bőrkorrózió (in vitro)
41 fototoxicitás − in vitro 3t3 nru fototoxicitási teszt
42 bőrérzékenyítés (szenzitizálás): helyi nyirokcsomó teszt
43 neurotoxicitási tanulmány rágcsálóval

a verifikáció általában a jóság, alkalmasság lehetőleg számszerű adatokkal megalapozott bizonyítását jelenti. A technológiák esetében a technológia hatékonyságát kell mérni különféle szempontokból. A környezettechnológiák hatékonyságát azzal mérjük, hogy alkalmazásukkor teljesítették-e az általános és tervezett elvárásokat, remediálták-e a területet, megtisztították-e a vizet, csökkentették-e a kockázatot, és közben nem okoztak-e el aránytalanul sok környezeti kárt és nem igényeltek-e eránytalanul nagy költséget.

a vegyi anyagok osztályozására és címkézésre vonatkozó, már létező és a 67/548/EGK Irányelvben leírt rendelkezések szerint, a veszély megjelölését az anyag vagy készítmény csomagolásán, szóban, a veszély szimbólumával együttesen kell feltüntetni. A veszély megjelölése a szimbólummal együtt határozza meg a veszély típusát. Például: "Mérgező", "Ártalmas", "Irritatív", "Fokozottan tűzveszélyes".
A jelenlegi osztályozási és besorolási rendelkezés szerint a veszélyszimbólumok piktogrammok, melyeket a veszélyes anyagok és készítmények csomagolásain helyeznek el. A veszélyszimbólumok képének meg kell egyeznie a 67/548/EEC irányelv II. mellékletében leírtakkal. A szimbólumot feketével kell rányomtatni narancs-sárga háttérre. Amikor a GHS jogerőre emelkedik, a jelenlegi veszélyszimbólumokat nem lehet majd tovább használni, és új GHS szimbólumokkal lesznek helyettesítve. (Forrás: REACH)

ld. 67/548/EEC irányelv, veszélyes anyagok osztályozása, csomagolása, címkézése,
2001/59/EC irányelv a veszélyes anyagok osztályozására, csomag és címkézésére
1999/45/EC irányelv, veszélyes készítmények osztályozása, csomagolása címkézése

a 67/548/EEC irányelv a kémia anyagok biztonságos kezelésére vonatkozó Európai Uniós jogszabályok közé tartozik. Az irányelvet az EU alapító szerződésének 100. cikke alapján az Európai Unió Tanácsa fogadta el

Az irányelv (direktíva) előírása minden olyan kémiai anyagra és készítményre (két vagy több kémiai anyag keverékére) vonatkoznak, amelyeket az EU belső piacán forgalomba hoznak, vagyis nem kell alkalmazni a tisztán kutatási célból létrehozott kémiai anyagok vagy keverékek esetében. A veszélyes készítményekkel kapcsolatban egy másik irányelv, az 1999/45/EC rendelkezései is érvényesek.

Az irányelv 2. cikke tartalmazza azon anyagok és készítmények felsorolását, amelyeket "veszélyesnek" minősítettek. A legtöbb (de nem mindegyik) veszélyes anyagcsoporthoz egy szimbólumot és egy kódot rendeltek, ezek az úgynevezett: veszélyszimbólumok.

• Robbanószerek, robbanásveszélyes anyagok (kódja E, szimbóluma felrobbanó bomba)
• Oxidálószerek (O, kör fölötti láng)
• Tűzveszélyes anyagok és készítmények (fokozottan tűzveszélyes (F+) és tűzveszélyes (F), láng)
• Mérgező anyag és készítmények (erősen mérgező (T+) vagy mérgező (T), halálfej és keresztbe rakott csontok)
• Ártalmas anyagok és készítmények (Xn, andráskereszt)
• Maró anyagok és készítmények (C, sav károsító hatását jelző szimbólum)
• Irritatív anyagok (Xi, andráskereszt)
• Szenzibilizáló anyagok
• Karcinogén anyagok (Carc., három kategóriában)
• Mutagén anyagok (Mut., három kategóriában)
• Reprodukciót károsító, reprotoxikus anyag 3-as kategória (Repr.)
• Környezetre veszélyes (N), ezen belül külön az ózonrétegre veszélyes anyagok

A fenti kategóriákba eső anyagok listáját az I. melléklet tartalmazza, amelyet rendszeresen frissítenek. Az Európai Bizottság által fenntartott Egészség- és Fogyasztóvédelmi Intézet (The Institute for Health and Consumer Protection: IHCP) intézet egy nyilvános adatbázist működtet az I. Mellékletben meghatározott anyagokról.

Nem tartoznak az irányelv hatálya alá a következő anyagok (1. cikk): gyógyszerek, kábítószerek és radioaktív anyagok; kozmetikai anyagok; hulladékok; élelmiszerek vagy állati eledelek; növényvédőszerek; lőszerek vagy robbanásveszélyes anyagok. Ezen felül nem tartozik az irányelv hatálya alá a veszélyes anyagok szállítása vasúton, közúton, belföldi vízi úton, tengeren vagy légi úton, a harmadik országba (az EU-n kívülre) exportált anyagok, illetve az irányelv 5-7. cikke nem alkalmazható sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok tárolóira.

A veszélyes áruk csomagolásán a veszélyt jelző szimbólumokat kell feltüntetni, amelyeket az irányelv II. melléklete határozott meg. A szimbólumok listáját és az EU hivatalos nyelvre lefordított változatait az 2001/59/EC irányelv tartalmazza.

Az irányelv III. és IV. melléklete határozza meg azokat a szabványos mondatokat, amelyek a "veszélyes anyagok veszélyeinek/kockázatainak jellegét" (R-mondatok, REACH), illetve "a veszélyes anyagok biztonságos használatára vonatkozó útmutatást" (S-mondatok, REACH) tartalmazzák. Ezeket a szabványos mondatokat a veszélyes anyagok csomagolásán és címkéjén kell feltüntetni. A szabványos mondatok minden olyan anyagnál kötelezők, amelyeket az I. Melléklet felsorol.

A szabványos mondatok listáját 2001-ben frissítették és a 2001/59/EC irányelv tartalmazza az EU minden hivatalos nyelvére lefordított mondatok listáját.

Az irányelv 6. cikke tartalmazza a veszélyes anyagok felcímkézésére vonatkozó előírásokat. A címkén a következő információkat kell feltüntetni:

• a veszélyes anyag neve
• az anyag származása, amelynek tartalmazni kell a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr nevét, címét és elérhetőségét
• a veszélyt jelző szimbólum és az anyag használatával járó veszély jelzése (a fenti osztályozás alapján)
• a veszélyekből származó különös kockázatok, amelyeket az ún. szabvány mondatokkal kell feltüntetni.

A 7. cikkely szabályozza a fenti címke elhelyezésére vonatkozó elírásokat.

a vegyi anyagok osztályozása során a veszélyességi osztályok leírják az anyag, vagy a készítmény jelentette kockázat természetét. A 67/548/EGK irányelv alapján 15 veszélyességi osztály van. Az anyag és a készítmény lehet: a) robbanásveszélyes; b) oxidáló; c) rendkívül tűzveszélyes; d) fokozottan tűzveszélyes; e) tűzveszélyes; f) nagyon mérgező; g) mérgező; h) ártalmas; i) maró hatású; j) irritatív hatású; k) szenzibilizáló; l) rákkeltő; m) mutagén; n) reprodokciót károsító; o) környezetre veszélyes. A GHS alapján ezeket az osztályokat a veszélyesség szerinti osztályozás fogja helyettesíteni.