Lexikon

Egy adott ff felső, és egy adott fa alsó frekvenciájú hang esetén a kettő közötti távolság.

Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008

ózonréteget károsító hatásuk miatt mára többnyire betiltott, teljesen halogénezett szénvegyületek. A definíciót lásd: CFC gázok

szennyezőanyagok környezetben való terjedésének modellezése a környezeti fázisok közötti megoszlás figyelembevételével.

a funkció egység az életciklus felmérésben használt kifejezés. A termék, ill. a termék életciklusát kifejező termék rendszer funkciójának mennyiségi definicójával kerül kiválasztásra. Az életciklus felmérés eredményei, azaz a számszerűsített környezeti mutatók, a termék rendszer funkciójának ezen egységére vonatkoznak.

Például a műanyag palack funkciója (ill. a műanyag palack életciklusa során betöltött funkciója) az, hogy az italterméket tárolja és lehetővé tegye annak szállítását, forgalmazását és fogyasztását. A palack ennek a funkciónak az ellátásához szükséges tömeggel, térfogattal, tartóssággal és egyéb tulajdonságokkal rendelkezik. A funkció egység ebben az esetben lehet például 1 darab palack által betöltött funkció, vagy 6 darab egybecsomagolt palack által betöltött funkció, vagy egy adott vállalat által egy évben gyártott összes palack által betöltött funkció. Lehet a funkció egység a Magyarországon egy személy által évente átlagosan elfogyasztott italtermékhez szükséges palackmennyiség által betöltött funkció is.

Konkurens termékek összehasonlításánál különösen fontos, hogy azonos funckió egységekre vontakozó eredményeket vessünk össze. (Ha például a műanyag palackot üveg palackkal akarjuk összehasonlítani.)

A funkció egység meghatározásánál gyakran a termék élettartamát is meg kell határozni, elsősorban akkor, ha a használat során is fellépnek környezeti hatások. Jellemző példák erre a közlekedési eszközökre, vagy elektronikai termékekre vonatkozó életciklus felmérések. Az élettartamot természetesen ki lehet fejezni nemcsak években, hanem például megtett kilométerekben, működési időben stb.

a füstgomolyok időben átlagolt, általában kúp alakú megjelenése.
Forrás: MSZ 21460/2–78

a tüzelőberendezésből kéményen vagy füstcsatornán át elvezetett gáz állapotú anyag, amely szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú légszennyező anyagokat tartalmaz.
Forrás: 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet

jelentős mértékű légszennyező anyag kibocsátás és tartósan kedvezőtlen légköri hígulási viszonyok együttes fennállásakor kialakuló jelenség. A füstködnek két fő típusát különböztetjük meg: oxidáló és redukáló jellegűt. Az oxidáló jellegű füstköd kialakulásához elsősorban az inverziós zárórétegnek, a napsugárzás erősségének, a gyenge légmozgásnak és a főleg jármű-motorok által kibocsátott nitrogén-oxidoknak és szénhidrogéneknek van szerepük. A redukáló jellegű füstködöt a gyenge légmozgás, az inverzió, a közeli domborzat hatások közrejátszásával a fűtőolaj és a szén égetéséből keletkezett kénvegyületek és lebegő szilárd részecskék idézik elő.
Forrás: MSZ 21460/2–78

nagyvárosok felett a városi kibocsátásokból származó légköri szennyezettség látható kiterjedésének határfelülete.
Forrás: MSZ 21460/2–78

egy tüzelőanyag fűtőértéke az a fajlagos hőmennyiség, ami 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal távozó víz vízgőz formájában marad. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét. A fűtőérték használata a tüzelőanyag-igény számításokkor, vagy kazánhatásfok számításokban olyankor indokolt, ha viszonylag meleg (>100 °C) hőmérsékletű füstgáz távozik a kazánból. A fűtőértéket nem szabad az un. kondenzációs kazánok esetében használni, ahol a füstgáz 100 °C alá van hűtve, így a gőz a füstgázból a kazánban kondenzálódik, hasznosítva a párolgáshőt.
A fűtőérték tipikus mértékegységei szilárd anyagoknál kJ/kg, MJ/kg, gáznemű anyagoknál kJ/Nm³. A fűtőértéket időnként az angolszász irodalomból tükörfordítással létrehozott "alsó fűtőérték"-ként (Lower Heating Value – LHV) szokás nevezni.
Átszámítás: MJ/kg = 1000 kJ/kg; 1 MJ = 0,27778 kWh; 1kWh = 3,6MJ

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1t%C5%91%C3%A9rt%C3%A9k

a kőolajok atmoszférikus desztillációjának maradékai a fűtőolajok. Nevüket onnan kapták, hogy régebben főleg energetikai célra használták őket. Magas dermedéspontjuk és nagy viszkozitásuk miatt szivattyúzhatóságuk és porlaszthatóságuk érdekében elő kell melegíteni őket, ezért csak ipari berendezésekben használhatók fel. Részben környezetvédelmi okokból (magas kéntartalmúak), részben a földgáz okozta verseny miatt kiszorulóban vannak az erőművekből. Úgynevezett maradékfeldolgozó eljárásokkal (hidrokrakkolás, kokszolás) részben motorhajtó anyagokká, részben más termékekké (pl. petróleumkoksz) alakíthatók. (Forrás: Olajipari értelmező szótár)