Lexikon

551 - 600 / 2263 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
Mind
EU irányelv az anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére

ld. 1999/45/EC osztályozás, csomagolás címkézés irányelv

EU rendelet a hulladékszállításról

Ld. 1013/2006/EK rendelet a hulladékszállításról

EU szabályozás 1272/2008

vegyi anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó európai szabályozás, mely 2008. december 16-án lépett érvénybe.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:353:0001:1355:en:PDF

EU szabályozás: a természet és a biodiverzitás védelme

az ökoszisztémákat veszélyezteteő faktorok között előkelő helyen foglal helyet a városiasodás, az emberi infrastruktúrák elterjedése, a természeti erőforrások túlzott használata és a környezetszennyezés. Az exotikus fajok behurcolása és elterjesztése szintén veszélyt jelent az őshonos flóra és fauna fajeloszlására. Mindezek eredményeképpen ma az emlősök 42%-a, a madarak 15%-a, az édesvízi halak 53%-a veszélyeztetett. Mintegy 1000 növényre nehezedik annak kockázata, hogy végleg eltűnnek, kihalnak. Az Európai Únió, a biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás megóvására és az állati és növényi fajok kihalásának meggátlására létrehozta a Natura 2000 hálózatot, mely védett területek közös és egységes menedzsmentjét jelenti annak érdekében, hogy megóvják az ott élő fajokat.

Az alábbiakban listáztuk azokat az európai jogszabályokat és egyéb jogi dokumentumokat, melyek a természet és a biodiverzitás tárgyköréhez kapcsolódnak. Az egyes csoportokba rendezett jogi dokumentumok linkként működnek.

Source: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/nature_and_biodiversity/index_en.ht

EU szabályozás: általános környezetvédelmi jogtár

a 2002. júliusában elfogadott EU Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Program megadja a politikai prioritásokat 2010-ig. Négy fő területet kiemelten kezel: a klimaváltozást, a természet és biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelmét, a környezet és az emberi egészség védelmét, valamint a természeti erőforrások és a hulladék menedzsmentjét. Kimondja, hogy az EU környezetvédelmi politikáját az elővigyázatosság (megelőzés) és a "szennyező fizet" elv kell vezérelje. A környezetvédelmi politika fontos eleme az érintettek, a közember bevonása.

Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/general_provisions/index_en.htm

EU szabályozás: hulladékmenedzsment

Az Európában keletkező mintegy 2 milliárd tonna hulladék menedzsmentjét EU irányelvek és rendeletek szabályozzák.
A különféle jogi dokumentumok listájából aktív linkek vezetnek a magyar nyelvű jogi szövegekhez.

EU szabályozás: légszennyezettség

a légszennyezettség csökkentésére számtalan európai rendelet és jogszabály létezik, melyeknek célja a légszennyező források kibocsátásának csökkentése és a levegő minőségének javítása. 2005-ben az Európai Bizottság kidolgozott egy stratégiát a légszennyezettségből adódó halálozás csökkentésére: a 2000-es szint 40%-os csökkenését szeretné elérni 2020-ra.

Az európai jogi háttéranyagokat láthatjuk összegyűjtve a következő listán, aktív linkekkel. A linkek magyar nyelvű anyagokhoz vezetnek, kivéve, ahol nincs magyar fordítás az EU jogtárban!

  • LEVEGÕMINÕSÉG
  • AZ ATMOSZFÉRA SZENNYEZETTSÉGE
  • SZÁRAZFÖLDI MOTOROS JÁRMÛVEK
  • EGYÉB JÁRMÛVEK
  • IPAR
    • EU szabályozás: talajvédelem

    a talajjal kapcsolatos európai szabályozás aktuális elemeit találjuk a következő listán, aktív linkekkel az EU-Lex portálon elérhető jogszabályok magyar nyelvű változatához:

    EU szabályozás: vegyi anyagok és termékek

    az Európai Unió 1967. óta fejleszti a vegyi anyagok szabályozására vonatkozó rendszerét. Az első irányelv 1967-ben született a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről. A legújabbat, a REACH rendeletet, mely a vegyi anyagok és készítmények regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozza, 2006-ban fogadták el. A REACH nem egy egyszerű irányelv, hanem egységes európai rendelet, mely a vegyi anyagok és termékek szabad piaci áramlása mellett garantálja az ember és a környezet egészségének védelmét.

    A vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó EU irányelvek, állásfoglalások és rendeletek összefoglaló listáját és a magyar nyelvű dokumnetumokhoz vezető linkeket az alábbiakban találja meg, célszerűen csoportosítva!

    Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/internal_market/single_market_for_goods/chemical_products/index_en.htm

    EU szabályozás: vízvédelem

    A földi vízkészlet mintegy 1%-át tudjuk közvetlenül hasznosítani. A vízszennyezés komoly kockázatot jelent emberre és vízi ökoszisztémára egyaránt. A szennyezettség a vízzel könnyen terjed, egyik helyről a másikra, elszennyezve a vízbázisokat és az óceánokat is. A vízre vonatkozó európai jogi hátteret a legfontosabbal, a víz keretirányelvekkel kezdve mutatjuk be. Az egyes rendeletekhez, irányelvekhez tartrozó jogi szövegeket magyar nyelven kaphatjuk meg az élő linkek használatával.

    EU szabályozás: zajszennyezés

    a zaj egy bizonyos határon túl (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint: 60 Ldn dB felett) károsan befolyásolja nem csak komfortérzetünket, de egészségünket is. Az EU egy sor intézkedést tett és rendeletet hozott a zajszennyezettség csökkentésére, a jogi szabályozás csúcsán a 2002-ben megalkotott és elfogadott irányelv áll, mely megadja az Európai Únió tagsága által követendő szemléletet és gyakorlatot a zaj értékelésével és az emberek védelmével kapcsolatban.

    Forrás: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/noise_pollution/index_en.htm

    EU veszélyes anyag irányelv

    ld. 67/548/EEC veszélyes anyag irányelv

    EU, Európai Unió

    az Európai Unió (EU) 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezetet 1993. november 1-jével hozta létre a Maastrichti szerződést az Európai Gazdasági Közösség alapjain. A csaknem 500 milliós népességű unió a világ nominális GDP-jének mintegy 30%-át állítja elő (2008-ban 18,4 billió dollár értékben).
    Az EU egységes piacot hozott létre biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. Tizenhat tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. AZ EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós állampolgárok is.
    Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. Azóta területileg jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává.

    EU-OSHA

    az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (European Agency for Safety and Health at Work = EU-OSHA).

    Lásd még: http://osha.europa.eu/hu/front-page/view

    EU-projektek a modern kockázatmendzsment szolgálatában

    Forrás: Yvonne Spira, EURODEMO

    EU-TGD, útmutató a 93/67/EK irányelvhez

    a vegyi anyagok környezeti kockázatának felméréséhez egységes európai metodika létezik, ezt az EU-TGD néven emlegetett útmutató tartalmazza. Az útmutató pontos címe: Technikai útmutató az EU 93/67/EK irányelvhez, a létező és új vegyi anyagok kockázatfelméréséhez.

    A technikai útmutató 4 részben érhető el az alábbi linkeken, PDF és zip fájlok formájában. Egy-egy rész több fejezetet is tartalmaz az alábbiak szerint:

    I. rész: PDF ZIP
    - 1. fejezet: Általános bevezető
    - 2. fejezet: Humán egészségkockázat felmérés

    II. rész: PDF ZIP
    - 3. fejezet: Környezeti kockázatfelmérés

    III. rész: PDF ZIP
    - 4. fejezet: Szerkezet és aktivitás közötti (kvantitatív) összefüggés, rövidítve (Q)SARs = (Quantitative) Structure Activity Relationships.
    - 5. fejezet: A vegyi anyag használatának kategóriái
    - 6. fejezet: Kockázatfelmérési jelentés formátuma

    IV. rész: PDF ZIP
    - 7. fejezet: Kibocsátási forgatókönyv.

    Szóróanyag: PDF

    EUGRIS

    European Groundwater and Contaminated Land Information System = felszín alatti vízek és szennyezett területek európai információs rendszere. WEB-alapú, felhasználóbarát elektronikus platform, melynek létrehozását az EU finanszírozta, fenntartását a jövőben futó EU projektek és a felhasználók oldják meg.
    Az EUGRIS adatbázisba - ma még ingyenes regisztráció után - bárki bevihet információt, mely szennyezett területekkel és felszín alatti vizekkel kapcsolatos és azt saját maga és/vagy mások hasznára közzé akarja tenni. Egyszerű keresőkkel segít az érdeklődőknek, hogy gyorsan megtalálják a számukra fontos információt.

    Az EUGRIS adatbázist elsősorban európai információval töltik meg a regisztrált résztvevők a potenciális felhasználók, mint jogalkotók, politikusok, menedzserek, konzultáns cégek, mérnökök, tudósok és a nagyközönség számára. Az elérhető konkrét információk a következők: 1. tudományos kutatási és fejlesztési projektek, azok eredményei, kiadványai, technológiai újdonságok, esettanulmányok; 2. jogi szabályozás, jogszabályok, rendeletek; 3. nemzeti oldalak, tagországok és EU információk; 4. ki mit csinál, partnerkeresés, szervezetek és szakértők jegyzéke; 5. események, konferenciák, kurzusok, továbbképzések; 6. források és hivatkozások, dokumentumok, WEB-oldalak, szoftverek, hardverek; 8. hírek.
    Szorosan együttműködik egy sor európai projkettel, az adatbázis moduláris felépítése könnyen lehetővé teszi új tartalmak és új ország-oldalak létrehozását, beiktatását. Az EURODEMO és a MOKKA Projektek adatbázisai is az EUGRIS részét képezik. http://www.EUGRIS.info

    eukarióta

    az eukarióták olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal és sejtszervecskékkel rendelkező sejtekből állnak. lehetnek egysejtűek vagy többsejtűek, gombák, növányek vagy állatok.

    A valódi sejtmag azt jelenti, hogy a mag anyagát a citoplazmától maghártya választja el. Genetikai anyagának többsége ebben a sejtmagban, kromoszómák formájában található meg. Osztódáskor a kromoszómák megkettőződnek és mikrotubulusok (cső és húzófonál-rendszer) segítségével a két utódsejtbe vándorolnak.

    Az eukariótáknak általában több kromoszómájuk van, sejtjeik differenciáltabbak, mint az egyetlen kromoszómát tartalmazó prokariótáké (ilyenek a baktériumok).

    EURODEMO

    EU által finanszírozott kutatás-fejlesztési projekt 2004-2007 között. Célja egy központi európai platform létrehozása, amely a demonstráción túljutott innovatív talajremediációs technológiákat mutatja be, gyűjti adatbázisba és igyekszik elősegíteni piacra kerülésüket. További célja, hogy koordinálja az európai remediációs technológiademonstrációt, az együttműködéseket az érintett felek között, és hogy kidolgozzon egy egységes demonstrációs és verifikációs protokollt. További feladata az innovatív remediációs technológiák és a technológia-demonstrációt finanszírozó szervezetek és projektek összegyűjtése és adatbázisba rendezése.
    EURODEMO innovatív remediációs technológiáit és a finanszírozókat tartalmazó adatbázis az EUGRIS része. A regisztrált felhasználók on-line tölthetik fel adataikat, eredményeiket www.EURODEMO.info.

    Európai Bizottság, EC

    EC = European Commission, azaz Európai Bizottság, az Európai Unió vezető testülete, mely Európát egyetlen egységként irányítja. Javaslatokat tesz törvények és rendeletek megalkotátára, elfogadja azokat és gondoskodik betartatásukról.

    http://ec.europa.eu/index_en.htm

    Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EFIC)

    az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) egy olyan non-profit szervezet, amely az élelmiszerbiztonság és -minőség, valamint az egészség és táplálkozás kapcsolatáról nyújt tudományon alapuló információkat a médiának, egészség- és táplálkozásügyi szakembereknek, oktatóknak, valamint a közvéleményt formáló személyeknek közérthető formában.

    Ahogy az emberek egyre nagyobb igényt mutatnak a hiteles és tudományon alapuló információk iránt a táplálkozás minőségét, valamint az élelmiszerbiztonságot illetően, az EUFIC küldetése, hogy még inkább érthetővé tegye számukra e témákat, valamint tudatosítsa bennük, hogy aktív szerepet játszanak a biztonságos élelmiszer kezelésében és a kiegyensúlyozott, egészséges étrend megválasztásában.

    Az EUFIC által közzétett információk mindegyike előzetes felülvizsgálaton megy keresztül, melyért a Tudományos Tanácsadó Testület (SAB) tagjai felelősek. A testület tagjai olyan ismert tudósokat jelentenek Európa minden tájáról, akik tanácsot adnak a EUFIC által kiadott információk és kommunikációs programokkal kapcsolatban, hogy minden információ tudományos bizonyítékon alapuló, releváns és ténylegesen korrekt legyen.

    Brüsszeli székhelyével az EUFIC egy európai hálózatban gondolkodik, hogy erősítse kommunikációs eszközeinek és programjainak hatásosságát és eredményességét más országokban is.

    Az EUFIC aktív résztvevője európai kezdeményezéseknek az Európa Bizottság Kutatási- valamint Egészség- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságával, ezzel számos partnerhez jutva.

    Az EUFIC az Európa Bizottság és az Európai élelmiszer- és italipar által finanszírozott. Kormányzását egy Igazgatói Testület végzi, melynek tagjai a csatlakozott vállalatokból kerülnek kiválasztásra. A jelenlegi EUFIC tagok a következők: Barilla, Cargill, Cereal Partners, Coca-Cola HBC, Coca-Cola, Danone, DSM Nutritional Products Europe Ltd., Ferrero, Kraft Foods, Louis Bonduelle Foundation, McCormick Foods, Mars, McDonald's, Nestlé, Novozymes, PepsiCo, Pfizer Animal Health, Südzucker, Unilever.

     

    Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA)

    az EMA célja és feladata Európában azoknak au új tudományos ismereteknek az ellenőrzése, értékelése és terjesztése a tagállamok között, melyek segítségével a emberi és állatgyógyászati szerek minősége, biztonsága, hatékonysága a lehető legmagasabb színvonalat képes elérni.

    Forrás: http://www.ema.europa.eu

    Európai Hulladék Katalógus, EWC

    EWC, angol rövidítése az European Waste Catalogue = Európai Hulladék Katalógus fogalomnak.

    A hulladékkatalógusnk nevezett jegyzékben szereplő különböző típusú hulladékokat teljes mértékben meghatározza a hulladék hat számjegyű kódja, és a vonatkozó két számjegyű és négy számjegyű fejezetcímek.

    A kétszámjegyű főcsoportok az alábbiak:

    01 Feltárásból, bányászatból, dúsításból, valamint ásványi anyagok és meddő további feldolgozásából származó hulladékok
    02 Mezőgazdaságból, kertészetből, vadászatból, halászatból, valamint elsődleges vízgazdálkodási termelésből, élelmiszer
    előállításból és feldolgozásból származó hulladékok
    03 Fafeldolgozásból, valamint papír, kartonpapír, cellulózrost-szuszpenzió, lap és bútor előállításból származó hulladékok
    04 Bőr-, szőrme- és textiliparból származó hulladékok
    05 Kőolaj-finomításból, földgáz-tisztításból és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok
    06 Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok
    07 Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok
    08 Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), tömítőanyagok és nyomdafestékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
    09 Fényképészeti iparból származó szervetlen hulladékok
    10 Termikus folyamatokból származó szervetlen hulladékok
    11 Fémkezelésből és fémek bevonatainak készítéséből, valamint nemvasfém hidrometallurgiából származó szervetlen, fémtartalmú hulladékok
    12 Fémek és műanyagok alakításából valamint mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok
    13 Olajhulladékok (az étkezési olajok kivételével, 05 és 12)
    14 Oldószerként használt szerves anyagokból származó hulladékok (07 és 08 kivételével)
    15 Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat
    16 A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok
    17 Építkezésből és bontásból származó hulladékok (beleértve az útépítést is)
    18 Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve
    azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak)
    19 Hulladékkezelő létesítményekből, nem a helyszínen üzemelő szennyvíztisztító üzemekből, valamint a vízkezelő iparból
    származó hulladékok
    20 Kommunális, illetve hasonló kereskedelmi, ipari és létesítményi hulladékok, beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is.

    Ezeken a főcsoportokon belül további csoportok és azon belül konkrét hulladékfajták szerepelnek.

    Lásd még 2000/532/EK bizottsági határozat a hulladéklistáról

    Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

    a Bilbao-ban (Spanyolország) 1994-ben megalakult Európai Munnkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség fő feladata az Európai Bizottság és a tagállamok támogatása a munkavédelemmel összefüggő kérdésekben, elsősorban megfelelő tájékoztatással.

    A csatlakozás után Magyarország is teljes jogú tagként vesz részt a szervezet munkájában, teljes mértékben részesül a szolgáltatásaiból és egyben adatokat szolgáltat az ügynökség adatbankjának. Az ügynökség minden tagállamban – és újabban minden jelölt országban – úgynevezett Fókusz Pontot hozott létre a kapcsolattartás céljából. Magyarországon kormányzati döntés alapján az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) látja el ezt a szerepet.

    A OSHA fő feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon a munkakörülmények javításához az Európai Unóban.

    • Kormányokkal, munkavállalókkal és munkaadókkal dolgozik együtt, hogy elősegítse egy kockázatcsökkentő szemléletet
    • Elemzi a munkahelyi kockázatokkal kapcsolatos új tudományos kutatási eredményeket és statisztikákat.
    • Újonnan felmerülő kockázatokat azonosít Európai Kockázatkutató Központjában.
    • Információt, helyes gyakorlatot és tanácsot ad széles körben, így szociális partnerekkel, a munkaadók egyesületeivel és szakszervezetekkel.

    Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA)

    &search

    rövid néven ECHA, a REACH törvény végrehajtására létrehozott európai ügynökség. A REACH rendelet végrehajtója, Helsinkiben működő hatóság. Az ECHA egy sor szolgáltatással segíti a vegyi anyagok regisztrációját, ezek a következők:
    - Technikai Útmutató http://www.okbi.hu/REACH/index.html
    - segítség vegyi anyagok regisztrálóinak: IT eszköz, útmutató és segédlet a webes eszközök használatához, Helpdesk: http://www.okbi.hu/REACH/index.html
    - a vegyi anyagok adatainak adatbázisba gyűjtése és nyilvánossá tétele az ügynökség WEB-lapján
    - vegyi anyagok előzetes regisztrálása
    - vegyi anyagokra vonatkozó információk megosztása
    - vegyi anyagok regisztrációja
    - vegyi anyagról beküldött dosszié értékelése
    - vegyi anyag értékelése
    - vegyi anyag engedélyezése és korlátozása
    - osztályozás és címkézés
    - folyamat- és termékorientált kutatás és fejlesztés (PPORD = Process and Product Oriented Research and Development).
    ECHA az alábbi döntéseket hozhatja:
    - REACH hatálya vagyis a regisztrációs kötelezettség alóli felmentési kérelem elfogadása, visszautasítása vagy kiegészítés kérése
    - A regisztráció visszautasítása
    - Kiegészítő információ kérése
    - Adatok megosztásáról való döntés (ez azt jelenti, hogy egyes anyagokat többen is bejelentenek, tehát az adatok már elérhetőek ECHA-nál)
    - Döntés a vegyi anyag teszteléséről
    - A javasolt tesztelés elfogadása, visszautasítása vagy megváltoztatása
    - Döntés dokumentumokhoz való hozzáférésről.
    Az ECHA döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani, ezeket a beadványokat a Fellebbezési Tanács (= Board of Appeal) bírálja el.
    http://echa.europa.eu/

    EUROTOX

    Federation of European Toxicologists & European Societies of Toxicology, az Európai toxikológusok és Toxikológiai Egyesületek Szövetsége.

    1989-ben szerveződött ezen a néven és ebben a formában. Közvetlen elődjének tekinthető EST (European Society of Toxicology) és FEST (Federation of European Societies of Toxicology), mely szervezetek tagjai − Finnország, Franciaország, akkor még két Németország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság − 1989-ben integrálódtak EUROTOX néven.

    Tagsága ma 31 európai országból kerül ki a fentikehez képest tagságot nyert: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Görögország, Litvánia, Macedónia, Portugália, Románia, Oroszország, Szlovákia, Slovénia, Törökország, Ukrajna és Szerbia.

    Lésd még: http://www.eurotox.com/index.asp

    EUSES

    az EUSES egy szoftver, mely a TGD (Technical Guidance Document = útmutató a vegyi anyagok kockázatának felméréséhez) alapján készült és vegyi anyagok környezeti kockázatának kvantitatív kiszámítására alkalmas.

    A szoftvert ismertető dokumentációt itt lehet elérni: EUSES 2.1 Documentation

    A program ingyen letüölthető: EUSES 2.1 Installation

    Az EUSES oktataóanyagát itt lehget elérni: tanfolyam.

    eutrofizáció

    természetes vizek tápanyagokkal való szennyezettsége, főként a nitrogén- és foszfortartalmú vegyületek antropogén feldúsulása. Az eutrofizáció eredményeképpen a tápanyagokban abnormálisan gazdag felszíni vizek ökológiai egyensúlya felborul, feldúsulnak az algák és a cianobaktériumok. Pusztulásukat követő biológiai bontásuk nagy levegőigénye miatt a felszíni vízben anaerob viszonyok alakulnak ki, melyek a vízi ökoszisztéma károsodásához, pusztulásához vezetnek.

    EWC kódok, hulladéké

    EWC, az European Waste Catalogue = Európai Hulladék Katalógus fogalom angol rövidítése.

    Lásd Európai Hulladék Katalógus, EWC és 2000/532/EK bizottsági határozat a hulladéklistáról

    EWL

    a hulladékok európai listája. Az EU 200/532/EC döntése a hulladékokat 20 főcsoportba sorolva adja meg a hulladékok listáját. A főcsoportok kétjegyű számjelet kaptak, ehhez további 4 számjegy kerül az egyes hulladékok azonosításának céljából.
    A veszélyes hulladékokat definiálja és a listán csillaggal jelöli. Veszélyesek az alábbi hulladékok:
    — lobbanáspontt ≤ 55 °C,
    — egy vagy több "nagyon toxikus" kategóriába tartozó vegyi anyagot tartalmaz, melyek koncentrációja ≥ 0,1 %,
    — egy vagy több " toxikus" kategóriába tartozó vegyi anyagot tartalmaz, melyek koncentrációja ≥ 3 %,
    — egy vagy több " káros" kategóriába tartozó vegyi anyagot tartalmaz, melyek koncentrációja ≥ 25 %,
    — egy vagy több " korrozív" kategóriába tartozó (R35) vegyi anyagot tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 1 %,
    — egy vagy több " korrozív" kategóriába tartozó (R34) vegyi anyagot tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 5 %,
    — egy vagy több " irritatív" kategóriába tartozó (R41) vegyi anyagot tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 10 %,
    — egy vagy több " irritatív" kategóriába tartozó (R36, R37, R38) vegyi anyagot tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 20 %,
    — egy vagy több 1. és 2. kategóriájú " rákkeltő" anyagot tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 0,1 %,
    — egy vagy több 1. és 2. kategóriájú "reprotoxikus" anyagot (R60, R61) tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 0,5 %,
    — egy vagy több 3. kategóriájú "reprotoxikus" anyagot (R62, R63) tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 5 %,
    — egy vagy több 1. és 2. kategóriájú "mutagén" anyagot (R46) tartalmaz, melyek konventrációja ≥ 0,1 %,
    — egy vagy több 3. kategóriájú "mutagén" anyagot (R40) tartalmaz, melyek konventrációj ≥ 1 %.

    ex situ

    szennyezett környezeti elemek és fázisok kezelésének az a módszere, amellyel a talajvizet, talajt, felszíni vizet vagy üledéket kitermelés után, eredeti helyéről elmozdítva, az eredeti helyéhez közel on site vagy elszállítva, attól távolabb off site, pl. kezelő telepen kezeljük. Az in situ talajkezeléstől való megkülönböztetésre alkotott, formailag ahhoz hasonló kifejezés. Az ex situ remediációs technológiát szennyezett talaj esetében bioágyakban, prizmákban, ill. reaktorokban töltött oszlop, tárcsás-, forgódobos- vagy iszapreaktor lehet kivitelezni, szennyezett talajvízre sztrippelőoszlopok, fázisszétválasztók, levegőztetőmedencék, nyitott ülepítők, extraktorok, stb. alkalmazhatóak.

    ex situ remediáció

    szennyezett környezeti elemek és/vagy fázisok remediációjának az a módja, amely a szennyezett talaj, felszín alatti víz, talajgáz, felszíni víz és üledék kezelését eredeti helyéről elmozdítva, kitermelése után oldja meg a halmazállapottól függően bioágyakban, prizmákban, tartályokban vagy reaktorokban. Az ex situ remediáció alkalmazhat fizikai, kémiai, biológiai vagy ökológiai technológiákat. A ex situ remediáció alapulhat a szennyezőanyag mobilizációján, vagy immobilizációján. on site remediációt, vagyis az eredeti helyszínhez közeli kezelést alkalmazunk, ha célunk a kezelt talaj, üledék, felszíni vagy felszín alatti víz eredeti helyére visszajuttatása. Off site remediáció szennyezőanyagokra szakosodott kezelőtelepeken lehet végezni, ilyenkor a kezelt talaj, üledék vagy víz újrahasznosításáról vagy végleges elhelyezéséről a kezelés utáni minőség függvényében, a kezelőtelep gondoskodik. Gyakori ex situ remediáció technológiák:
    1. Szennyezett talajgáz/gőz kezelése a felszínre szivattyúzás után fázisszétválasztással, vízben elnyeletéssel, adszorpcióval pl. aktív szénen, égetéssel magas hőmérsékleten, vagy katalitikusan vagy bioszűrőkön folyó biodegradációval történhet.
    2. felszín alatti víz kezelésére fázisszétválasztást, sztrippelést, kicsapást, adszorpciót, hőkezelést, UV kezelést, kémiai reakciókon alapuló kezelést, bidegradáción alapuló biotechnológiákat vagy ökotechnológiákat élőgép alkalmazhatunk.
    3. talajt biológiai kezelése szilárd fázisban bioágyakban vagy prizmákban folyhat agrotechnikai eszközök vagy föld-munkagépek alkalmazásával.
    4. talaj fizikai-kémiai kezelése szilárd fázisú reaktorokban történhet: töltött oszlopban és forgódobos vagy tárcsás reaktorokban.
    5. Vizes kezelésen átesett vagy vízben szuszpendált talajt és vizes üledékeket iszapfázisban is kezelhetjük, ld. talajremediáció iszapfázisban. A szennyezőanyag összetételétől és a szennyezett fázisoktól függően több ex situ remediációs technológia vagy ex situ remediáció és in situ remediáció kombinációját és célszerűen megválasztott előkezelést is gyakran alkalmaznak szennyezett területek remediációja során. Az ex situ remediáció előnyei: a szennyezett környezeti elem azonnali eltávolításával pillanatszerűen csökkenthető a környezeti kockázat a szennyezés helyszínén. Hátrányai: a környezeti kockázat máshol jelenik meg on site, a kezelőtelepen vagy a lerakótelepen, a kitermelés és szállítás költsége gazdasági teher, a kezelt anyag végleges használata vagy elhelyezése többletmunkát és gyakran többletköltséget jelent. még remediáció, remediációs technológiák, talajkezelés, talaj remediáció, talajkezelés iszapfázisban.

    ex situ talajkezelés

    ld. ex situ remediáció

    ex situ talajkezelés agrotechnikai módszerekkel

    szerves szennyezőanyagokkal szennyezett háromfázisú talaj mikrobiológiai degradáción alapuló remediációjának egyik technológiai megoldása.
    A szennyezett talajt 0,5-0,8 m rétegvastagságban vízzáró agyag, beton, geofólia rétegre hordják, majd mezőgazdasági gépekkel, markolókkal, lapátos rakodókkal forgatják vagy szántják, hogy levegőzzön.
    A szerves szennyezőanyagok eltávolítása a talajból mikrobiológiai bontással valósul meg. A degradáció sebességét döntően a talaj szennyezőanyag-bontó aktivitása szabja meg. Ez a jelenlévő mikroorganizmusok számától, a tápanyag- és levegőellátottságtól, a talaj emulgeáló képességétől és a szennyezőanyag fázisok közötti megoszlásától függ. Optimális körülmények biztosítását mezőgazdasági gépekkel oldják meg, a talajt lazítják, felületét boronálják, nedvesítik, adalékanyagokkal látják el.
    A kezelőterületet a megfelelő vízzárást biztosító izoláción kívül drénrendszerrel és csurgalékvíz elvezető rendszerrel kell felszerelni. Ez lehet egy egyszerű övárok, vagy szivárogtató gyűjtőrendszer. A kezelt talaj sátorral történő lefedése is jó megoldás lehet illékony szennyezőanyagok levegőbe jutásának és a kontrollálatlan csapadék kilúgzó hatásának megakadályozására.

    ex situ termikus deszorpció
    ex-situ talajkezelés

    ld. ex situ remediáció

    ex-situ termikus talajkezelés
    exoenzim

    mikroorganizmusok, növényi gyökerek, vagy állati szövetek által a sejten, szöveten kívülre, a környezetbe kiválasztott enzim. Az exoenzimek szintézisének és kiválasztásának célja bizonyos sejten kívüli –>szubsztrátok⁄szubsztrát–< elérése, pl. olyan táplálékmolekuláké, melyek sejten kívül kell bontani vagy módosítani, mert méretük vagy hidrofóbitásuk miatt nem tudnak bejutni a sejtbe keményítő, cellulóz, fehérjék, zsírok vagy a sejtre káros anyagoké, melyeket a sejt védekező rendszere hatástalanít, mielőtt azok elérnék a sejtet pl. antibiotikumok.

    expozíció belégzéssel

    káros hatású vegyi anyagoknak való kitettség belégzés és a tüdőszöveten keresztül történő felszívódás útján. A tüdőn keresztül felszívódó, így a szervezetbe jutó kockázatos anyagmennyiséget nem lehet a szájon át bejutó vagy a bőrrel érintkező anyagmennyiséghez hasonlóan dózisként kezelni, ezért a kockázat számszerű jellemzéséhez a tüdőbe jutó levegő szennyezőanyag-koncentrációját IC: Inhaled Concentration = belélegzett koncentráció vetjük össze a toxikológiai kísérletek alapján károsan még nem ható, levegőben tolerálható szennyezőanyag-koncentrációval RfC: referencia koncentráció. HQL = IC / RfC belégzésből adódó kockázati hányados = belégzett koncentráció / referencia koncentráció. IC = PEClev* BRL * EG * ED / TT, ahol PEClev: a levegőben előrejelezhető vagy mért szennyezőanyag-koncentráció, BR: belégzett levegő mennyisége EG: expozíció gyakorisága, ED: expozíciók hossza, TT: testtömeg.

    expozíció bőrkontaktus útján

    káros hatású vegyi anyagoknak való kitettség bőrrel való érintkezés és a bőrön keresztül történő feszívódás útján. A bőrön keresztül a szervezetbe elsősorban a fürdővízzel, a természetes vizekkel és a levegőből kiülepedő porral való érintkezéssel, valamint közvetlenül a bőrre alkalmazott tisztító és kozmetikai szerekkel juthat be kockázatos anyag. A gyermekek kitettsége, viszonylag nagy fajlagos felületük és a környezettel való intenzívebb érintkezés miatt, sokkal nagyobb, mint a felnőtteké. A bőrkontaktus útján a szervezetbe bevitt átlagos napi dózis ADDB a szervezetbe került kockázatos anyag mennyisége egységnyi testtömegre és időegységre vonatkoztatva. Mértékegysége: mg/kgnap. ADDB = PEC  BMB  EGB /TT * 365, ahol PEC: a kockázatos anyag mérés alapján vagy számítással előrejelezhető környezeti koncentrációja a bőrrel érintkező szennyezett anyagban mg/kg, BMB: bőrkontaktus útján szervezetbe került mennyiség kg/nap, EGB: expozíció gyakorisága nap/év, TT: testtömeg kg, 365 nap/év. Az ADDB statisztikai felméréseken alapul, fontos, hogy az értékek megbízható forrásból származzanak. Állatokkal végzett toxikológiai tesztek eredményéből NOEL, NOAEL extrapolációval nyerik az ember által tolerálható dózist, abból pedig a tolerálható napi dózist TDIB:tolerálható napi dózis, bőrrel való érintkezéssel. Ehhez az értékhez viszonyítjuk az ADDB-t, hogy megkapjuk a bőrkontaktus útján a szervezetbe jutó anyag kockázatának mérőszámát, a bőrkontaktus kockázati hányadosát: HQB = ADDB / TDIB.

    expozíció és felmérése

    kitettség, valamilyen fizikai, kémiai vagy egyéb hatásnak, például az éghajlat, a domborzat, a napsugárzás hatásának. A radiológiában a radioaktív izotópoktól származó sugárzás hatásának való kitettségről van szó.
    A környezetvédelemben a szennyezőanyagoknak vagy ágenseknek való kitettséget kell meghatározni. A környezetet szennyező anyagok esetében a kitettséget a környezetbe kikerült vegyi anyag mennyisége, illetve koncentrációja jelenti. Az az élőlény, amelyik a vízben él, a vízben lévő szennyezőanyag koncentrációnak van kitéve. Hogy a kitettségből adódóan mekkora mennyiség jut a receptorszervezetbe, az az expozíciós útvonalaktól (belégzéssel, szájon át, bőrkontaktus útján) és az egyéni expozíciós paraméterektől (belélegzett levegő térfogata, elfogyasztott étel, ital mennyisége, bőrkontaktus módja, időtartama, stb.) függ. Az egyén vagy a populáció kockázatának meghatározásához a kitettségen kívül az ézékenységet is meg kell határozni.

    A kitettséget a vegyi anyag vagy a környezetet szennyező anyag forrásból a receptorokig megtett útjával jellemezhetünk. terjedési modell segítségével a kibocsátás alapján megbecsülhetjük a vegyi anyag felhasználási módjától, illetve a szennyezett terület használatától függő receptorok kitettségét, vagyis a környezeti koncentrációt (PEC: előrejelezhető környezeti koncentráció) és az abból származtatott, a receptorszervezet által felvett, illetve a receptorszervezetbe bevitt napi mennyiségeket (ÁND: átlagos napi dózis).
    Ahhoz, hogy az expozíciókat (kitettségeket) kiszámíthassuk, pontosan ismerni kell az összes vegyianyag vagy területhasználatot és a potenciális receptorokat. Ezt a integrált kockázati modell, illetve az expozíciós forgatókönyv, REACH (expozíciós szcenárió) írja le.

    REACH alapján az expozíció értékelése két lépésből áll: 1) az expozíciós forgatókönyv elkészítése és 2) az expozíció becslése, amit addig kell megismételni, mígnem az expozíciós forgatókönyv, a végrehajtás szerint biztosítja a kockázatok megfelelő ellenőrzését.

    expozíció szájon át

    káros hatású vegyi anyagoknak kockázatos anyagoknak való kitettség lenyelés, ill. emésztés útján. Az emésztőrendszerbe elsősorban az ivóvíz és az élelmiszerek fogyasztásával kerül be a kockázatos anyagmennyiség, gyermekeknél a közvetlenül lenyelt talaj, homok is számottevő lehet. A szájon át bejutott átlagos napi dózis ADDSZ a szervezetbe került kockázatos anyag mennyiségét jelenti, egységnyi testtömegre és időegységre vonatkoztatva. Mértékegysége: mg/kgnap, ADDSZ = PEC  BMSZ  EGSZ /TT * 365, ahol PEC: a kockázatos anyag mért vagy előrejelezhető környezeti koncentrációja a lenyelt szennyezett anyagban mg/kg, BMSZ: szájon át a szervezetbe jutó mennyiség kg/nap, EGSZ: az expozíció gyakorisága nap/év, TT: testtömeg kg, 365 nap/év. A BMSZ, az EGSZ és a TT átlagos értéke statisztikai adatokon alapul, fontos, hogy ezek, ill. az ADDSZ értékek megbízható forrásból származzanak. Állatokkal végzett toxikológiai tesztek eredményéből NOEL, NOAEL extrapolációval kapjuk az ember által tolerálható, szájon át bevitt dózist, abból pedig az egy napra jutó részt, a tolerálható napi dózist TDISZ: tolerálható napi dózis szájon át történő expozíció esetén. Ehhez az értékhez kell viszonyítanunk az ADDSZ-t, hogy megkapjuk a lenyeléssel a szervezetbe jutott anyag kockázatát mennyiségileg jellemző kockázati hányadost: HQ = ADDSZ / TDISZ.

    expozíciós forgatókönyv, REACH

    az anyag gyártásának vagy életciklusa során való felhasználásának, a humán és környezeti expozíció gyártó vagy importőr általi ellenőrzésének módját – beleértve a kockázatkezelési intézkedéseket és üzemi feltételeket is –, valamint a gyártó vagy importőr által a humán és környezeti expozíció ellenőrzésének tekintetében a továbbfelhasználó számára nyújtott ajánlást leíró feltételeket foglalja össze. Ezek az expozíciós forgatókönyvek – értelemszerűen – egy vagy több meghatározott eljárásra vagy felhasználási módra terjedhetnek ki.
    Forrás: REACH 3. cikk 37.

    extrahálható szerves halogén

    angol nevéből (Extractable Organic Halides) rövidítve EOX, ahol a halogén lehet klór, bróm, jód (ezért X), a definíciót lásd ott.

    extrakció

    keverékek szétválasztására, egyes komponensek kivonására szolgáló módszer, amely egymással nem elegyedő fázisok közötti megoszláson alapul. Megvalósítása szerint lehet folyadék/folyadék extrakció, amikor olyan oldószerrel végezzük a kivonást, amely csak a kívonni kívánt komponenseket oldja ki a vele nem elegyedő oldatból. Ennek speciális megvalósítási módja a szuperkritikus extrakció, amikor a kivonásra használt oldószer szuperkritikus széndioxid. Szilárd/folyadék extrakció esetén a szilárd mintából végezzük a kivonást megfelelő oldószer segfítségével. Ez lehet Soxhlet extrakció, amikor egy erre a célra kialakított berendezésben többször forró oldószerrel mossuk át a mintát, Ultrahanggal segített extrakció (angolul: Sonication Assisted Extraxtion, SAE), amikor ultrahanggal és nagy nyomású extrakció (angolul: Accelerated Solvent Extraction, ASE), amikor emelt nyomással és hőmérseklettel segítjük a kivonást. A szilárd/folyadék extrakció csökkentett méretű (kevesebb minta- és oldószerigényű) megvalósítása a szilárd fázisú extrakció (SPE). A további miniatűrizálás során alakultak ki a szilárd fázisú mikroextrakció (SPME), a keverőbabás extrakció (Stirbar), a membránnal segített extrakció (MASE) technikái, melyek többnyire kromatográfiás méréseket megelőző mintaelőkészítési lépések.

    extrakció szerves oldószerrel talajból

    szerves oldószerben oldódó szennyezőanyagok talajból történő kioldására/extrakciójára olcsó, nem toxikus, a talajból könnyen eltávolítható szerves oldószereket alkalmazhatunk. Elsősorban nagy veszélyt jelentő, nem illékony, nem vízoldható nem biodegradálható szerves szennyezőanyagok, például POP-ok és PBT-k eltávolítására alkalmas módszer.
    ex situ extrakció alkalmas berendezésben, pl. kevert vagy átfolyó extraktorban történhet. A szennyezőanyag extrakcióját követő lépés a maradék oldószer eltávolítása a talajból. Ez illékony oldószer esetén kihajtással levegővel, kigőzöléssel forró levegővel vagy gőzzel, termikus deszorpcióval történhet, biodegradálható oldószer esetén bioremediációval, vízoldható szerves oldószereknél vizes kimosást célszerű alkalmazni.
    A talaj telített zónájában vízzel elegyedő szerves oldószert, un. koszolvenst alkalmaznak nagy sűrűségű víznél nehezebb folyadék halmazállapotú szerves szennyezőanyag mobilizálására, vízoldhatóságának növelésére acélból, hogy a talajvízben oldva a talajvízzel kiszivattyúzható és a felszínen kezelhető legyen.
    A leggyakrabban alkalmazott oldószerek a különféle alkoholok etilalkohol, metilalkohol, butanol, izopropilalkohol, aceton, etilacetát, szénhidrogének hexán, ciklohexán, stb., egyéb kőolajszármazékok BTEX, benzin, kerozin, stb.. Lásd még talaj fizikai-kémiai kezelése, talaj vizes mosása, talaj savas mosása, talaj mosása adalékanyagokkal.

    extrakció talajból szerves oldószerrel

    lásd kémiai extrakció.

    extraktum

    oldószeres extrakció esetén a mintának az a része, amely az oldószerben oldódik és az oldószer eltávolításával kinyerhető. Magyarul kivonat.

    FAAS

    láng-atomabszorpciós spektroszkópia, az elemanalitika egyik legelterjedtebb módszere, az atomabszorpciós spektroszkópiának az a változata, melyben az atomizáció lánggal történik.

    fág

    egy vírusfajta, melynek gazdasejtje baktérium. Bakteriofágnak is nevezik.